Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Vnsfivnap, t!)68. október 6. ffiSEARMAGYARORSZAG 9 0 tV (íLtaLádi-KOR niiiiíiiiiiumiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiuiimimiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiii Ugrás jón vagy ne ugráljon a gyerek? Túrna, játék, mozgás ^ Miért jó a háiitásha? Anti a szép ruhánál fontosabb Védőoltás kanyaró ellen A mama ingerült: — Ne ug­rálj folyton! — ripakodik rá tíz év körüli fiára, aki erre ijedt mozdulatlanságba dermed a széken... A gyerek délelőtt legalább 5—6 órát ült az isko­lapadban, érthető hát, hogy délután már ugrálni szeretne. — Ma tornaóra is volt, mo­zoghatott eleget — nyugtatja fneg a mama saját lclkiismere- tét, talán nem is sejtve, hogy ? mozgásnevclésben a szülőkre is többféle kötelezettség hárul. Kezdjük a reggelnél. Itt van mindjárt a tisztálko­dás. Voltaképpen ez is egy pi­cinyke torna, üdítő, frissítő testmozgás a gyereknek, ha a szülő odafigyel. A fogtól a láb­mosásig szinte minden tisztál­kodási művelet gimnasztikái mozdulatokat igényel. Ha más honi, de ez a „torna” óvodás kortól egészen az érettségi idejéig befolyásolható, irányít­ható. Azután a rádió reggeli tor­nája. Mi akadálya ennek? El­sősorban az, hogy a gyerek későn ébred, így nem jut rá idő. De még ennél is nagyobb akadály a szülői lekicsinylés: minek az a torna? Persze, egé­szen más a helyzet, ha így kér­dezzük: akarja, hogy egészsé­ges szervezetű, fizikailag jó te­herbírású, jó étvágyú, szép testtartású, munkaszerető, vi­dám legyen a gyermek? A testmozgás, a torna éppen a fenti, kérdésként elhangzott fő célokat szolgálja! A szülő tehát következetesen, tudato­san törekedhet a mozgásneve­lői feladatok megvalósítására, kezdve a reggeli mosdástól a tornán át egészen a játékig. Módjában áll gyermekét fi­gyelmeztetni az étkezésnél, a leckeírásnál az egyenes törzs- tartásra, megtilthatja — külö­nösen a kicsiknek! —, hogy a hátitáskát felnőttesen a kéz­ben vigyék. (Nemrég az egyik bécsi lap olyan iskolásgyerek hátgerincéről közölt röntgenké­pet, aki éveken át kézben hordta hátlláskáját. A felvétel riasztóan kimutatta, hogy a kisgyerek hátgerince észreve­hetően meghajlott.) Sok szülő a tűlöltöztetéssel, a kényes ruhákkal gátolju a gyerek szabad mozgását. Ilyen­kor tilos részt venni valami­lyen csapatjátékban, mert a ruhát kímélni kell. Pedig a sport lényege a torna játékos, tétromenő, izgalmas változata, a legnagyobb hiba ettől tiltani a növésben levőt! Az idegesebb természetű fel­nőttek szerint megengedhetet­len a fűben heverészés, a bir­kózás, n bukfencező-;, a íutká- rozás, a kúszás, egyszóval a hancúrozás, a mozgás. Pedig mindez torna a javából! Akad szülő, aki a túlzott féltéssel egyenesen a mozgásban bátor- talanítja el a gyermeket, s az­tán panaszkodik, hogy az el- puhult csemete szervezete nem eléggé ellenálló a fertőzések­kel, a betegségekkel szemben. A bátortalan gyerek ugyanis természet.szerűen ügyetlenebb a többinél, tehát hamarabb baj érheti. Bármilyen meglepő, a moz­gás a gyereknek pihenés, ki- kapcsolódás, erőgyűjtés, felké­szülés a szellemi munkára, a tanulásra. Birsa Ima befőttek Amilyen fanyar a birsalma nyer- tővel pedig eltchet.tOk szörpnek, olyan tinóm befőttet ké.zttb«, ^ tünk belőle» s minden része, még |jen dunsztoljuU az ízt is, a ször- * héja, magháza is fölhasználható, pöt is. Horgolt együttes MUSTTAL: A megtisztított, szele­tekre vágott birsalmát lemérjük, feleannyi cukorral, mint a birsal­ma és annyi édes musttal, hogy el­lepje, felforraljuk. A birsalmát, ha Puhára főtt, üvegekbe rakjuk, te­tejére szalicilt teszünk, és jól le­kötözve száraz dimsztba rakjuk. RUMMAL: A meghámozott, sze­letekre vágott, magházától megtisz­tított gyümölcsöt üvegekbe rakjuk. Nagyon sűrű szirupot főzünk, ame- *yet ízesíthetünk citromhéjjal, szeg­fűszeggel és csaknem teljesen fel­töltjük vele az üvegeket. Tetejére kanál rumot és kis szalicilt teszünk. J,,l lekötözve, annyi ideig SfösÖJJük, amíg a birsalma megpu­hul az üvegben. A gőzölés idejét bíegrövidithetjük, ha a szirupban a birsalmát egy kicsit cl öf űzzük és ügy rakjuk az üvegekbe. SAJT: A megmosott, hámozat- birsalmát szeletekre vágjuk és fcíég magházát sem vágjuk ki, ha hóm hibás. Csuk annyi vízzel, *'ugy félig ellepje a gyümölcsöt, Jedö alatt puhára főzzük. Levét leszűrjük, s a birsalmát szitán át­törjük. Minden kiló péphez leg­alább 70—80 deka cukrot számí­tunk. Ezt 4 ded leszűrt birslével - kürti sziruppá, főzzük, maid foly­tonos keveréssel belefőzzük a pé­pet is. Közben evőkanállal próbát Veszünk, s ha kihűlve megalvad, megkeményedik nem főzzük to­vább. Tetszés szerint ízesíthetjük citromlével és citromhéjjal, sőt, darabos ülőt is keverhetünk bele. Vízzel lehűtött tálkákba, vagy öz- Gerlnc formába öntjük. Néhány hap múlva óvatosan kiborítjuk Pergamenpapírra. Száraz, szeílős kamrában még csomagolatlanul srikasztjuk egy darabig. \ birsalma különösen illatos le­hámozott héját és kivágott mag­házát sem kell eldobni, mert víz­ben puhára főzve finom ízt, vagy «zörpöt készíthetünk belőle. Szi­tán áttörve ízlés szerint édesithet- áük cukorral, rövldcbb lével ízzé sűríthetjük, amely palacsintába, beit tésztába Is finom, hosszabb Egészséges-e a rágéguBi? Az orvosok véleménye egy­általában nem elmarasztaló ebben n kérdésben. A gumi rá­gása ugyanis fokozza a nyál- termelést, segít eltávolítani a fogakról az ételmaradékokat, a lepedőket, ami a fogszuvaso­dás szempontjából előnyös is. A rágógumi egyben a rágó- izomzalot, és a íogágyat is erő­síti. Erre pedig talán azért van szüksége a kultúrembernek, mert a modern konyhatech­nika „jóvoltából” egyre keve­sebbet kell rágnia. Káros mellékhatásai legfel­jebb a túlzásba vitt fogyasz­tásnak vannak, annyiban, hogy az ízesítő anyagok csökkentik az étvágyat. Az azonban vitathatatlan, hogy a poiacstfntok szüntelen le-fel mozgása nem valami esz­tétikus látvány. A gumi csám­csogva rágása, húzgálása, amelyre néhány fiatal a „di­vat” ürügyén tüntetőén hajla­mos, illetlenség és nevelet­lenség. 1 1 r átültetés Ősszel és télen is tavaszt Varázsolhatunk otthonunkba a hagymás virágokkal. Jó vízát­eresztő, középkötött talajba, cserépbe ültessünk egy-egy gumót. A cserép aljára okvet­lenül tegyünk vízelvezető réte­get (törött cserepet., durva ho­mokot vagy kavicsot). A KANYARÓ a legelterjed­tebb gyermekkori fertőző be­tegség, amelyen előbb vagy utóbb minden gyermek átesik. A betegség gyakran jár szö­vődményekkel, a gyermek szervezetét nagyon legyengíti és egyéb betegségekre is haj­lamossá teszi. Ezért a kanyaró a súlyosabb jellegű gyermek­kori fertőző betegségek közé tartozik. A kanyaró ellen — annak ellenére, hogy egyike a legrégebben ismert betegsé­geknek — eddig nem tudtunk védőoltással védekezni. Ugyanis a betegség kóroko­zója vírus. Csak a víruskutatás fejlő­désével vált lehetővé a védő­oltás kidolgozása, amelyen az utóbbi években különösen amerikai és szovjet munka- csoportok tevékenykedtek igen serényen. Ezen munka ered­ményeként hatásos oltóanya­got sikerült előállítani a ka­nyaró ellen. Ezt az oltóanya­got külföldön már több or­szágban alkalmazták Is. A Szovjetunióban és az USA-ban eddig már több millió oltás­ra sor került. Ennek eredmé­nyeként az oltott területeken óriási mértékben csökkent a kanyaróban megbetegedettek száma. Más országokban is al­kalmazták már a kanyaró el­leni védőoltást több százezer gyermekre kiterjedően. Az ol­tóanyagot Budapest több gyer­mekintézményében is teljes sikerrel használták. A kanyaró hazánk minden városában, községében úgy­szólván a mindennapi megbe­tegedések közé tartozik. Jár- ványszerűen azonban elsősor­ban a sűrű településű, na­gyobb városokban okoz egy­idejűleg tömegesebb megbe­tegedést. Járványos években az évi megbetegedések száma városunkban átlagosan 1000 körül van, vagy ezt meg is haladja. A megbetegedési adatok fi­gyelembe vételével az Egész­ségügyi Minisztérium lehetővé tette, hogy — több más vá­roson kívül — Miskolcon is alkalmazhassunk kanyaró el­leni védőoltásokat. A rendel­kezésünkre bocsátott oltó­anyaggal még ebben az év­ben oltásban tudjuk részesíte­ni azokat az 1—8 éves korú (1960. szept. 1—1967. okt. 1. közötti időben született) gyer­mekeket, akik eddig még nem estek át a kanyarón. A VÉDŐOLTÁSOK október 15-e és október Sl-e között lesznek a körzeti gyermekszak­orvosi hálózat közreműködé­sével. Közelebbi időpontról a körzeti gyermekszakorvosok és egészségügyi védőnők tájékoz­tatják a szülőket, illetve az időpontokat a sajtóban, a rá­dióban és falragaszokon is kö­zöljük. A bölcsődébe és óvodába járó gyermekek bölcsődében, illetve az óvodában, a 6—8 éves korú általános iskolai ta­nulók pedig az iskolában kap­ják meg az oltást. A bölcső­débe és óvodába nem járó gyermekeket a lakóhely sze­rinti gyermekkörzeti rende­lőkben oltják. A védőoltás díjtalan, egysze­ri megjelenés alkalmával vég­rehajtható és az eddigi ta­pasztalatok szerint egész éle­ten át tartó védettséget biz­tosít. Későbbi — úgynevezet emlékeztető — oltás nem szükséges. Az oltásnál a szülő megjelenése is szükséges, an­nak tisztázása céljából, hogy gyermeke átesett-e kanyarón, vágj’ sem. A kanyarón már átesett gj’ermekeknek ugyanis — a meglehetősen drága — oltóanyag felhasználása feles­leges. Felkérjük a szülőket arra, is, hogy 1 éven aluli és 8 éven felüli gj’ermekeket ne vigye­nek oltásra, mert az oltóanj’ag kiszámítottan csak a kanya­rón még át nem esett 1—8 éves korú gyermekek oltása céljára all rendelkezésre. Az 1 éven aluliak oltása pedig a következő évben — illetve években — már folyamatosan sor kerül. A MOST KEZDŐDŐ védő­oltásoktól méltán várhatjuk* hogy a kanyaró — a védőol­tással megelőzhető, többi fer­tőző betegséghez hasonlóan — szintén a megfékezett betegsé­gek sorába kerül. Miskolc városi KÖJÁL JO TANÁCS A konyhakertijén is szüksé­ges az őszi „nagy takarítás”. Komposztáljuk a hulladékot: a paradicsom- és paprikákéról, az uborkaindát, a lehullott lc- vélzetct. Ha erre nincs időnk, égessük el, mert így semmisít­hetjük meg azokat a kártevő­ket, amelyek a száraz lcvclzc- ten, a kórón vagy alattuk vé­szelnek át a telet. Vastag szálú, sodrott gyöngy­fonálból készítjük, 2 és 1/2-es, vagy 3-as tűvel, A blúz rövid japán ujjú: a mell magasságá­tól mindkét oldalon fokozato­san 10—10 szemet szaporítunk a karöltö magasságáig, onnan egyforma szélességgel horgo­lunk vállmagasságig, majd fo­kozatosan fogyasztva. A nyak- kivágás tetszés szerint. A blúzt az összeállítás után rövid pál­cákkal körülhorgoljuk. A ka­bátnál a rövid pálca sor után 5 láncszemes íveket rövid pál­cával leöltünk minden 5. vagy | 6. pálcára. A következő soron ezeket az íveket 2 rövid pálcá­val, 4 egyráhajtásos pálcával és 2 rövid pálcával be horgol­juk, ezek formálják a gomb­lyukakat is. A mintát egy sor egyráhaj­tásos pálcával kezdjük, majd az utána kővetkező sorok: 1 egyráhajtásos pálca x 7 egyráhajtásos pálca. ráhaj­tunk a tűre, hurkot húzunk a következő pálca előtt, hurkot húzunk a pálca után, ezt a két hurkol lehorgoljuk (a róhajtást nem), most egy láncszemet horgolunk (a rá hajtás a tűn marad), most befejezzük a pál­cát a főhajtást is belefoglalva, egy láncszem, ráhajlunk a tű­re. egy pálca kimarad, ismét a következő pálca előtt és a pálca után hurkot házunk, a két hurkot lehorgoljuk (ráhaj- tás marad), egy láncszemet horgolunk (ráhajtás marad), la­horgoljuk a pálcát a ráhajtás- sal együtt, és így tovább. A következő sorok ugyanígy ké­szülnek, de itt már nem marad ki közöttük pálca, és a leöltést mindig az előző sor ráhajtásá- nalc szétválasztásával öltjük el, így marad a különálló szál. A kabátot a minta szerinti 5 pálca és 7 egyráhajtásos pálca- csikók váltakozásával horgol­juk, a blúzt teljes egészében az ötpálcás mintával. Sz. B. A A korszerű Odiissseussí A Petros Klouthas nevű 26 éves görög fiatalember elhatá­rozta, hogy kis kétvítorlás csó­nakjával megfelelő élelmisze­rekkel, tejjel és vízzel felsze­relve, megismétli Odüsszcusz 3500 év előtti útját. Odüsszcusz a hósköltemény szerint 10 évig kóborolt a Föld­közi-tengeren, míg visszatért Pénelopéjához. A korszerű Odüsszcusz természetesen nem rendelkezik ennyi idővel, mint­hogy csupán 3 hónapi szabad­ságot kapott. Ezért ilyen rövid idő alatt akarja bejárni mind­azokat a helyeket, szigeteket és partokat, amelyeket antik elődje meglátogatott. A férfiak semmit sem változnak — PETRA — mondja az apa serdülő lányának —, barátod, Eduárd minden este elég so­káig marad nálad! Mit szól eh­hez az anyád? — Anyuka véleménye sze­rint, a férfiak semmit sem vál­toztak. ki EBADTA Van-e hiány Bizony isten nem tudom, miért írnak a lapok hiány­cikkekről? Ilyenek tulajdon­képpen nincsenek. Mire alapozom ezt a fel­tevésemet? A saját tapaszta­lataimra. Egyszer ugyanis amikor illetékes helyen szóvá tettem, hogy miért nincs, ez vagy az, a következő választ kaptam: — Miért csak azt látja, ami nincs? Miért Mm veszi észre azt Is, ami van? Tehát, ha valaki elmegy vásárolni és netán éppen az, amit venni akar, nincsen, in­gerült lesz, feldühödik és csak azt látja a gazdag áru­készlettel rendelkező üzlet­ben vagy áruházban, ami nincs. Nomármostl Azok az emberek, akik nem azt keresték, ami éppen nincs, azok azt látják, ami van, mert ők nem ingerültek, nem dühösek. Következés­képpen: nálunk mindig min­den van. Hiánycikkek tehát nincsenek. Azazhogy vannak. De csak azért nem kapható nálunk időnként ez vagy az, hogy a kedves vevő — miközben le­járja a lábát a különböző üz­letekben — csak azt látja, ami nincs. Mert ilyenkor csak azt látja. Ha nem lennének hiánycikkek, nem látná azt, ami nincs. Ez eddig világos, nem? Az ipar és a kereskedelem mindent megtesz a fogyasztó­ért, a fogyasztó azonban töb­bet is tehetne. Ha valaki csak azt látja az üzletben vagy áruházban, ami nincs — mi­dőn hiába keres valamit —, akkor legalább sokat lásson belőle, és ne feledkezzék meg a minőségről sem. A mennyi­ség ugyanis nem minden. A minőség is fontos! Jó minő­ségűnek lássa azt, ami nincs, ha már látja és lehetőleg tet­szetős csomagolásban. Sajnos, host már be kell fejeznem a cikket... Roha­nok vásárolni... Tegnap dél­után kerestem valamit egy áruházban és láttam, hogy nincs. Meglátni és megsze­retni egy pillanat müve volt. Az eladónö megpróbált rábe­szélni valami másra, és na­gyon kedvesen clibém telt egy csomó árut, de én csak azt láttam, ami nincs, és azt mondtam, hogy abból kérek kettőt, vagy tudja mit, adjon egy fél tucatot. Az eladónö hosszan rám­nézett — láttam, hogy elsá­padt. —, majd jóságos türel­mes hangon azt mondta: — Sajnos, abból most nem adhatok, mert eltol a perctől kezdve leltározunk ■.. Tessék holnap jönni vagy holnap­után ... Remélem nem fogják azt mondani nekem, hogy van, amikor a saját szememmel láttam, hogy nincs. En az ilyesmit azonnal észreveszem, sőt — állítólag — csak azt látom, ami nincs. Útközben még beugróm egy ideggyógyászhoz. Feleségem azt mondta, nem árt, ha meg­vizsgáltatom magam... Mikes György

Next

/
Thumbnails
Contents