Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Tasát-nap, 1968. október 6. a ESZAKMAGY AROR5ZÄ G 4 Példátlan feladat: 1180 vagon szén naponta A sxálíítá váf Salatok segítségét kéri a Borsodi Szénbányák A szezonális munkarend sze­rint október 1.-től ismét hatna­pos munkahétre tértek át a Borsodi Szénbányáknál. Ezzel egyidejűleg azonban olyan, a vállalat életében példátlan feladatot kell megvalósítaniuk, mint 1180 vagon szén' napon­kénti termelése. Az eredeti elő­irányzat 1968-ra 4 millió 670 ezer tonna volt, később a pót­igények alapján ez 4 millió 870 ezer tonnára növekedett, most pedig az igények kielégí­tése érdekében, 5 millió tonna szén termelését kell produkál­niuk. Ez azt jelenti, hogy a negyedik negyedévben 1 mil­lió 400 ezer tonna szenet kell adniuk a népgazdaságnak. Ez a hét-nyolc százalékos termelés­emelés abból fakad, hogy sok helyen helytelenül értelmezték az ország energiamérlegében beálló változásokat, rosszul tervezték meg a szénigényeket. A Borsodi Szénbányák azon­ban elvállalta ezeknek az igé­nyeknek maradéktalan teljesí­tését. Nagyarányú műszaki fejlesztés A feladat megvalósítása szá­mos feltétel megteremtését tet­te szükségessé a vállalatnál. Latorcai János főosztályvezető elmondotta, hogy az idén tech­nológiai és gépesítési fejlesz­tésre több mint 50 millió forin­tot. fordítanak. A megnövelte­déit feladatokat ugyanis a je­lenlegi létszámmal és teljes egészében a termelékenység fo­kozásával kívánják elérni. Ez pedig csak nagyfokú műszaki fejlesztési tempóval érhető el. Az üzemeknél mindenütt nagy munkát végeztek a külszíni szállítás, a csilleforgalom, az aknaszállítás biztonságossá té­tele érdekében. A lyukó-kon- dói kötélpálya megerősítése már megtörtént. Az elmúlt idő­szakban cserélték ki a lyukói szkip-akna szállítóberendezé­seit is. Nagyot lépnek előre a föld alatti munkahelyek terme­lési kapacitása bővítésében is. Ez a munka együtt jár a nagy­fokú gépesítéssel. A tervtárói aknánál már beindult a máso­dik, önjáró biztosítóberende­zéssel felszerelt frontfejtés, a napokban kezdi meg üzemsze­rű termelését egy ugyanilyen berendezés a Szeles-aknán, ahol a fronthomlok hosszát is bővítik. Megtörténlek az előké­születek a rudolftelepi akna vastag széntelepében egy önjá­ró biztosítóberendezéssel mű­ködő front megnyitásához. 10,5 millió forint értékű gépi be­rendezést szerelnek erre a frontra. Angol gyártmányú ön­járó biztosítóberendezés, len­gyel gyártmányú páncélkaparó és nagy teljesítményű jövesztő- gép dolgozik majd december közepétől itt. Bővítik az albert- telepi frontfejtést is. Auíouiatizáiás — Az, hogy a jelenlegi lét­számmal meg tudjuk oldani a megnövekedett feladatainkat — folytatta a főosztályveze­tő —, arra serkent minket, hogy automatizáljuk a föld alatti szállítást, csilletöltést és a vízemelést. Ezekről a helyek­ről munkaerő szabadul fel. Ezt a létszámot a termeléshez cso­portosítjuk át. Automatizálás­sal kívánjuk biztosítani a gu­miszalagok üzembiztos műkö­dését, illetve azt, hogy hiba, üzemzavar, meghibásodás ese­tén azonnal segíteni lehessen a problémákon. Ilyen körülmé­nyek között maximális erőbe­dobással, nagyarányú műsza­ki fejlesztéssel, a szocialista brigádok áldozatos munkájával olyan termelékenység-növeke­dést érhetünk el, amely lehe­tővé teszi feladataink megvaló­sít ásáL A szén minősége és a szállítás — Nagy gondot okoz válla­latunknak, hogy fel kell ké­szülnünk a szén deponálására, raktározására. Ez többletmun­kaerőt kíván, ugyanakkor nagymértékben rontja a szén minőségét. A Borsodi Szénbá­nyák legnagyobb megrendelője a TÜZÉP, amely tudvalevőleg a lakosság tüzelőigényeit hi­vatott kielégíteni. Ezt is figye­lembe véve, arra kérjük a szál­lító vállalatokat, a MÁV-ot, az AKÜV-öt, hogy eddigi jó együttműködésünket a jövőben fokozzuk. Az a kérésünk, hogy éppen a lakossági igények ki­elégítése érdekében, a MÁV esetleges pótigényeinket is mindenkor vegye figyelembe és ha teheti, elégítse ki. Ilyen értelemben a szén minősége tehát összefüggésben van azzal is, hogy azonnal el tudjuk-e szállítani megrendelőinknek, vagy pedig raktározni kell. E munka zavartalanabb lebonyo­lítása érdekében új szénkiadó helyet hozunk létre a Központi Szénosztályozómünél és bővít­jük a Lyukó-aknai szénkiadó helyünket is —- mondotta be­fejezésül Latorcai János. O. J. A Börzsönyi Állami Erdőgazdaság diósjenői erdészetének gesztenyéskertje arról ne­vezetes a Dunakanyarban, hogy itt terem a vidék legjobb minőségű szelídgesztenyé­je. A viszonylag kis területen csaknem háromszáz darab 60 éves fa hozza évről év­Művészeti hetek Sátoraljaújhelyen Minden évben kiemelkedő eseménye Sátoraljaújhely kul­turális életének az őszi művé­szeti hetek megrendezése. Ez idén október 8-án, kedden este 7 órakor kerül sor a megnyi­tására a városi színházban, ez­úttal negyedszer. A megnyitót Varga Gáborné, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, or­szággyűlési képviselő mondja, majd a Miskolci Nemzeti Szín­ház bemutatja Garcia Lorca Bernarda háza című drámáját. Az októberi programban sze­repel még a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hangver­senye Ujj Viktor Géza vezény­letével, Dagmar Wankeova és Ujj Viktor Gézáné közreműkö­désével, továbbá a Debreceni Skanzen épül Szentendrén Szentendre határában, 80 holdas területen épül az Or­szágos Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Csokonai Színház operatársula­tának, a Miskolci Nemzeti Színház operettegyüttesének és a sárospataki Bodrog Tánc- együttesnek a vendégszerep­lése. Ezenkívül Esze Tamás és Kazinczy Ferenc emlékének ápolására műsoros ünnepélyt rendeznek, majd október 27-én felavatják Zemplén vármegye hajdani levéltárosának, Ka­zinczy Ferencnek a városi ta­nács udvarán felállított szob­rát, Pátzay Pál alkotását. Itt az emlékbeszédet Tolnai Gábor budapesti egyetemi tanár mondja. Az 1969 júniusáig tarló kul­turális rendezvényeket ez idén a hármas történelmi évforduló jegyében tartják. Az első év­forduló ünnepére október 30- án délelőtt 10 órakor kerüL sor a Hazafias Népfront városi bi­zottságának rendezésében. Ek­kor emlékezik meg Sátoralja­újhely társadalma a magyar polgári demokratikus forra­dalom 50. évfordulójáról. A ha­zafias ünnepélyek sora novem- bei-ben tovább folytatódik; no­vember 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51., no­vember 23-án pedig a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordu­lóján rendeznek ünnepi nagy­gyűlést a város lakosai. A szelídgcszlcnycfák az idén jó termest adnak. Tanuljunk vilá Szinti szólásmondássá vált már az a megálla­pítás, hogy nyelvtanuló ország lettünk. Sokszor elhangzik az a helyénvaló gondolat is, hogy a korszerűen művelt ember fo­galmához hozzátartozik az ide­gen nyelvek ismerete is. Közismert, hogy kis ország vagyunk, nyelvi szempontból elszigetelten élünk Európa szí­vében, következésképpen ne­künk kell megtanulni más nemzetek nyelveit. Napjainkban a fejlődő poli­tikai és gazdasági élet, a nem­zetközi műszaki, tudományos, kulturális és ezernyi más együttműködés miatt valóság­gal parancsoló követelmény számunkra a nyelvtanulás. Év­ről évre szaporodnak hazánk­ban a nyelvigényes munkate­rületek, s ma már sem a tudo­mányos kutatás, sem a műsza­ki fejlesztés, de kül- és belke­reskedelmünk vagy kulturális életünk sem képzelhető el azon ismeretek nélkül, ame­lyek birtokába éppen a világ­nyelvek közvetítésével jutunk. A világnyelvek segítségével adunk hírt más népeknek a népgazdaság bármely területén elért eredményeinkről is. Ugyanakkor a nyelvtudás gaz­dag lehetőségeket biztosít az adott nyelvterület népének, gazdasági és politikai életének, kultúrájának megismerésére is, így jó eszköze a proletár inter­nacionalizmusra nevelésnek, s a népeit közötti barátság ápo­lásának. A nyelvtanulás nagy népgaz­dasági. kulturális és gyakorlati jelentőségét évről évre a dol­gozók egyre nagyobb számban ismerik fel megyénkben is. A'/ tk!íiypíjelentkezé­í\l CIOALieb sek alapján joggal vélhetjük azt, hogy az 1968—69-es oktatási évben a városi tanács és a TIT idegen­nyelvi szabadegyetemén folyó nyelvoktatásba ismét sok olyan dolgozó kíván bekapcsolódni, akinek munkája eredménye­sebbé, tapasztalatokban gazda­gabbá, a külföldi szakiroda- lomban szerzett jártasság ese­tén színvonalasabbá válhat a jövőben, ha egy-egy világ­nyelvből kellő beszéd- vagy for­dítási készséget sajátít el vál­KÉRDEZ A A szentendrei skanzen első lakóépülete. Előtérben az épülő kispalád! gabonás csűr. — Apuuu! — Tessék — Napfelmentét egybe vagy külön kell írni? — Napfelmente?! Már megint kitaláltál valamit, hogy kerékbe törd drága, édes anyanyelvűnket.? — Mondd, naplemente van? — Van — Hát akkor? — Dolgom van. Érted? — Értem. De, apu, ugye a nap nem forog? — Nem, — De a föld az forog.-r- Forog. — Akkor nem jó az egész. — Mi nem jó? — A napfelkelte, meg a többi. — Már megint kínzol az- ,al a... — Nem kínozlak, csak ti, szülők nem szeretitek az igazságot, Ha szeretnétek, így tanítanátok bennünket: föld­felfordulta, földlefordulta. — Óohh! Te is csak foly­ton kínozod az embert holmi badarsággal. Ahelyett, hogy a leckéd ... — Apuuuu! — Tessék? — Mikor éltek a sumirok? — Időszámítás előtt. — Időszámítás előtt? Hát ha nem számolták az időt, honnan lehet, tudni, hogy mennyi éve volt? — Khm. Khm. Mondom, hogy sok a munkám, — No, mondd már, mikor járlak iskolába, a sumir gye­rekek? Ezer éve? — Több. Legalább kétezer éve. — No hát apuuu! Hogy ti milyenek vagytok. — Kik? — Szülők, Ugye, te szok- tad mondani, tanulj kislá­nyom, tanulj kisfiam, meg a többi. — Mit akarsz ezzel mon­dani? — Igenis olvastam, hogy a sumir gyerekeknek mindig azt mondták az apukák, anyukák: tanulj, hogy boldo­gulj, meg a szülők solcat dol­goznak, fáradoznak érted, hogy tanulhass. — Hm. Khm. Hm. — No látod. Kétezer éve mondjátok mindig ugyanazt. És ti beszéltek a fejlődés­ről?! No hát, s nekem kell kitalálni, hogy napfelmente. Beírom, jó? — írd. Hadd legyen egy kis öröme a tanárnődnek is ... (csb) tozatos típusú nyelvtanfolya­maink valamelyikén. A nyelvtanulás, mint rend­szeres önképzési forma, az ala­pok elsajátításán túl további perspektívát is kínál, hiszen köztudomású, hogy a művelő­désügyi miniszter külön rende­lettel szabályozta az idegen nyelvtudás igazolására rend­szeresített vizsgát, amely sze­rint a választott nyelvből sike­res állami nyelvvizsgát tett személyek nyelvtudásuk szín­vonalától függően közép- vagy felsőfokú bizonyítványt kap­nak. Vizsgára minden nagyko­rú személy jelentkezhet iskolai végzettségre való tekintet nél­kül. A szabadegyetemünk kere­tein belül folyó nyelvoktatás lehetőséget nyújt mindenkinek arra, hogy szabad idejének, nyelvtudásának és célkitűzé­seinek megfelelő óraszámú és fokozatú csoportban kezdje el, vagy folytassa a nyelvtanulást heti kettő, négy vagy audio-vi­zuális intenzív tanfolyam ese­tén heti 15 órában. A nyelvis­meret továbbfejlesztését bizto­sítja a közép- és haladó cso­portjainkban folyó nyelvokta­tás. Speciális csoportjaink célja a hallgatók felkészítése az álla­mi nyelvvizsgára. Nyelvtanulásra tehát bőven kínálkozik lehetőség' az októ­berben induló szabadegyetemi oktatás keretén belül, s ez úton is arra kérjük az idegen nyel­vek tanulása iránt érdeklődő­ket, hogy a közeli napokban keressék fel a TIT városi tit­kárságát (Miskolc, Széchenyi u. 16.) tájékozódás, illetve be­iratkozás ügyében. Ugyanitt történik az üzemi és vidéki nyelvcsoportok részére is a szerződéskötés. Car véljük, dolgozók még szélesebb köre élni fog azokkal a gazdag gya­korlati, művelődési és önneve- lési lehetőségekkel, amelyeket a nyelvtanulás nyújt, s csopor­tosan vágj' egyénileg beirat­koznak nyelvtanfolyamaink valamelyikére. Gárdus János, a szabadegyetem idegen nj'elvi tagozatának vezetője Beérett a szelídgesztenye

Next

/
Thumbnails
Contents