Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

e KISZ KB levele az sünpíkenelbsz A KISZ Központi Bizottsága az alábbi levelet intézte a hazaérkező magyar olimpiai csapathoz: „Kedves barátaink! A XIX. nemzetközi olimpiai já­tékok, a világ sportolói nagy seregszemléjének befeje­zése után meleg szeretettel üdvözöljük a sok ezer kilo­méter távolságból, Mexikóból eredményekben, élmé­nyekben gazdagon visszatérő magyar olimpiai csapat valamennyi tagját. örömmel és büszkeséggel fogadjuk a hazaérkező sportolókat, szakvezetőket, hiszen az olimpiai játékok versenyein a világ legjobb sportolóival összemérve ere­jüket bizonyították tehetségüket, felkészültségüket, ön­feláldozó, áldozatos munkával, becsülettel képvisellek hazánkat, a Magyar Népköztársaságot, szolgálták az olimpia eszméihez, esküjükhöz híven a béke ügyét, a világ népeinek barátságát. A magyar ifjúság nevében ezúton szeretnénk köszö- netiinket kifejezni a lelkiismeretes felkészülésért, a fá­radtságot, csalódást nem ismerő versenyszellemért, a nagyszerű eredményekért. Reméljük, hogy ezek az ered­mények újabb sikerekre, még áldozatosabb munkára ösztönzik önöket. Kívánjuk, hogy a jövőben is hasonló eredményekkel öregbítsék a magyar sportolók hír­nevét. Üdvözlettel a KISZ Központi Bizottsága.” * M-k-k'kkiirk'rt+ck+.trk'+'lc+’.'k'kx+'tcirkir'b'kTk'kfr.-k'k-k'fc-kirk'k-k-kIc-k-k'k-k: Hazaérkezett az első csoport I SPORT * ÉSZAKMAGYARORSZÁG « SPORT Misézett n MIS Barsad aeiyei lulls Minden idők legnagyobb olimpiája, a XIX. nyári játé­kok magyar szempontból nagy­szerű eredményeket hoztak. Közel 120 ország, mintegy nyolcezer férfi és női sporto­lójának nagy találkozóján a magyar színeket 178 sportoló képviselte, akik összesen 194 pontot szereztek — tizenhat­tal többet, mint 1964-ben Tó­idéban. A pontszámok tekin­tetében egyébként ez az olim­pia magyar szempontból a má­sodik legeredményesebb volt, & azt csali 1952-ben Helsinki múlta felül. A magyar sportolók dicső- eégtáblája (abban a sorrend­ben, ahogy as eredmények születtek): Aranyérmeseit (Űz): Németh Angéla (gerelyhají­tás), öttusa csapat (Balczó And­rás, dr. Móna István, dr. Tö­rök Ferenc), Zsivótzky Gyula (kalapácsvetés), Kulcsár Győző (párbajtőr egyéni), Hesz Mi­hály (K—1), Tatai Tibor (C— kasinszkiné Bóbis Ildikó, Ma­rosi Paula), X—2 (Giczi Csa­ba, Tímár István), C—2 (Wich- maim Tamás, Petrikovics Gyu­la), K—2 női (Pfeffer Anna, Ságiné Rozsnyói Katalin). Bronzérmesek (13): Kulcsár Gergely (gorelybají- tás), Tóthné Kovács Annamá­ria (ötpróba), Balms Károly (súlyemelés, váítósúíy), Lovász Lázár (kalapácsvetés), Pézsa Tibor (kardvívás), dr. Kleiber- né Kontsek Jolán (diszkoezve- tés), Csatári József (szabadfo­gású birkózás, félnehézsúly), Űjiakiné Rejtő Ildikó (tőrví­vás), kardcsapat (Pézsa Tibor, Bakonyi Péter, dr. Kalmár Já­nos, Meszéna Miklós, Kovács Tamás), K—* (Giczi Csaba, Tí­már István, Szöllösi Imre, Csizmadia István), Bajkó Ká­roly (kötöttfogású birkózás, váítósúíy), vízilabda-válogatott (Steinmetz János, Sárosi Lász­ló, Konrád Ferenc, Szívós II. István, dr. Bodnár András, Felkai László, Molnár Endre, Varga János olimpiai bajnokságot nyert. dr. Konrád János, Pécsik Dé­nes, Dömötör Zoltán, Mayer Mihály). íí Negyedik helyezettek (4): % Rudasné Antal Márta (ge-J relyvetés), Veres Győző (súly-:*: emelés, középsúly), Lendvayné* Bognár Judit (súlylökés), A1-* kér Imre (kötöttfogású birkó-íj­zás, lepkesúly). J ötödik helyezettek (G): * Eckschmidt Sándor (kala-* pácsvetés), férfi tőrvívócsa-J pat (Kamuti László, dr. Ka-* muti Jenő, Szabó Sándor, Fü-j redl Gábor), Gyarmati And-* reá (100 m hátúszás, 100 m* pillangóúszás), női tornász-;], válogatott (Jánosiné Ducza* Anikó, Schmittné Makrai Ka-íj! talin. Erdősiné Tolnai Márta,* Békési Ilona, Bánfai Ágnes,* Oroszi Margit), 4x100 m női* gyorsváltó (Kovács Edit, Pa-* tóh Magda, Gyarmati Andrea,* Turóczy Judit). * Hatodik helyezettek (2): Bagócs János (súlyemelés,* könnyűsúlv), Nemessányi Ár-* pád (súlyemelés, félnehézsúly).* időbeni, fél kettőkor szállt le a KLM különgépe, zenekar, zúgó éljenzés, taps köszöntöt­te a távolban járt sportolókat. A gépből kiszálló olimpikonok virágcsokrokat szorongató út­törők sorfala között tették meg hazai földön az első lépése­ket. .. Kijutott az ünneplésből, a bensőséges fogadtatásból min­denkinek. Természetesem a leg­nagyobb figyelem az első gép- ! pel érkezett aranyérmes labda­rugók felé irányult. Páncsics, Novák, Szűcs, Dunai II., Faze­kas és a többiek egymás után tűnték fel, mindegyikük külön éljenzésbe« részesült «*> Örök emlék marad — Csodálatos dolog, még most is alig akarom elhinni — mondotta a csapat [kapitá­nya, Kovák Dezső. — Három olimpián jártam, két arany­érmem van és egy bronz, en­nél szebbet el sem képzelhet­tem volna. Mexikó örök em­lék marad számomra, s külön örömöm, hogy az aranyérem mellett abban a megtisztelte­tésben részesültem, hogy a nyugatnémet Cramer, az olim­pián engem is meghívott a vi­lágválogatott november elejei brazil mérkőzésére. Megérde­melte a csapat a győzelmet. Dunai II. Antal, az Ű. Dó­zsa gólkirálya az olimpián is a legeredményesebb játékosok közé tartozott. — Sok helyzetet kihagytam, ha csak a felét értékesítem, gólkirály lehettem volna az olimpián is. De mit számít a gól királyság akkor, amikor megnyertük az olimpiai baj­nokságot. Kedden már edzés A labdarúgók körében egyéb­ként nemcsak az olimpiáról esett szó, hanem már előre is tekintenek, hiszen a hét végén bajnoki mérkőzések következ­nek. Kedden már edzés várja a játékosokat és kimennek új­ra a Ferihegyi repülőtérre is, hogy részt vegyenek az arany­érmesek ünnepélyes fogadtatá­sán. Az MTS Borsod megyei Ta­nácsa tegnap, október 28-án, hétfőn fontos kérdéseket vi­tatott meg. A tanácskozás na­pirendjén személyi ügyek megvitatása, a választások óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint a megyei küldöttér­tekezleten felvetett problé­mák és a megye minőségi sportjának távlati fejlesztése szerepelt, A személyi ügyek megvita­tása után a második napi­rendet Veres Lajos elv társ, az MTS Borsod megyei Tanácsá­nak elnökhelyettese ismertette. Részletesen szólt azokról a ta­pasztalatokról, melyeket nap­jainkig szereztek a járásokban a választások óta eltelt idő­szak munkáját illetően. Ele­mezte a küldöttértekezlet ha­tározatait, valamint az ott fel vetett tennivalókat. Ezután Papp Gazsi Imre elvtárs, az MTS Borsod me­gyei Tanácsának elnöke is­mertette megyénk minőségi sportjának távlati fejlesztési tervét. Beszámolója nyomán szinte tételesen kibontakoztak azok a tennivalók, amelynek kapcsán Borsod tovább öreg­bítheti a minőség fejlesztésé­ben elért jó hírét. Részlete­sen szólt az utónpótlás neve­léséről, valamint a szakosztá­lyokban folyó szakmai és ne­velő munkáról. Az imént említett két napi­rendi pont fölött sokrétű, hasznos, alkotó vita bontako­zott ki, s így a beszámolók további értékes gondolatokkal gazdagodtak. Érvényesülés és sport A testnevelés és sport nem közvetlenül, hanem közvetve van kapcsolatban az érvénye­süléssel. A fő feladat egyrészt a tömegek sportoltatása — hi­szen a társadalomnak egész­séges, munkára kész, edzett emberekre van szüksége; más­részt a dolgozók szórakozta­tása céljából biztosítani a ver­senysportot Aki kedvtelésből sportol, csak szabad idejét használja fel, viszont aki versenyszerűen űzi a sportot sokkal több ál­dozatot kell hoznia az ered­ményekért. Ugyanakkor sok­szor hallhatjuk: „Az élsporto­lók minden kedvezményt meg­kapnak, jól megy nekik. Kap­nak lakást, nem kell dolgoz­niuk — tehát a sporton ke­resztül érvényesülnek.” Ter­mészetesen sorolhatnánk még néhány elterjedt és tévesen értelmezett érvet, ugyanakkor Hz oümpi pontverseny vépersdínénp 1. Egyesült Államok 2. Szovjetunió 3. NDK 4. Magyarország 5. Japán 6. NSZK 7. Ausztrália 8. Lengyelország 9. Franciaország 10. Nagy-Brftannia 11. Olaszország 12—13. Csehszlovákia é3 14. Mexikó 15. Bulgária 16. Hollandia 17. Kanadt 18. Svédország 19—20. Jugoszlávia és Kenya 49—49 Öltözőkben — pálya szélén 1), párbajtorvivo csapat (Kul­csár Győző, Nemere Zoltán, B. Nagy Pál, Fenyvesi Csaba, Schmitt Pál), Kozma István (kötöttfogású birkózás, nehéz­súly), labdarúgó-válogatott (Fatér Károly, Novák Dezső, Dunai Lajos, Páncsics Miklós, Noskó Ernő, Juhász István, Szűcs Lajos, Fazekas László, Menczel Iván, Dunai II. An­tal, Nagy László, Szárira Zol­tán, Keglovich László, Kocsis Lajos, Szalai Miklós, Básti Ist­ván, Sárközi István), Varga János (kötöttfogású birkózás, légsúly). Ezüstérmesek (tíz): Földi Imre (súlyemelés, lég­súly), dr. Kamuti Jenő (tőr­vívás), Balczó András (öttu­sa), Kiss Antal (50 km gya­loglás), kormányos nélküli né­gyes (Melis Antal, Melis Zol­tán, Csermely József, Sarlós György), Hammeri László kis­öbű sportpuska, 60 lövés, fek­vő testhelyzet), női tőrvívó­csapat (Űjiakiné Rejtő Ildikó, Sákovicsné Dömölky Lidia, Jármyné Gulácsi Mária, Far­Derűs arccal lépett az öl­tözőbe Osgyáni Zoltán ed­ző, s tőle elég ritkán hall­ható mondattal lepte meg a verejtékben úszó vasutas kosarasokat. — Gyerekek, ez a küzdő­szellem ... ez igen — s még csettintett is hozzá. — En­nek köszönhetjük, hogy vég­re ment a játék a „mu­mus” ellen is! Rangadó, tét és rang nél­kül. Legalábbis ezt fejezte ki a két edző monológja az M. Bányász—MÉMTE kézi­labda-mérkőzés szüneté­ben. — Tessék komolyabban venni a mérkőzést — így a perecest Pál István. — Ügy indítanak le ben­neteket — pattog a MÉMTE játékosaira Tóth Endre —, ahogy altatnak, mert csak álltok a pályán! Hja, utolsó mérkőzés, méghozzá tét és rang nél­kül! — Nem elég, hogy válo­gatottakkal teletűzdelt el­lenféllel fátszunk — keser­gett Korpády Árpád, a MÉMTE asztaliteniszezői­nek szakosztályvezetője —, még Tálast is nélkülöz­nünk kell. Így nem csoda, hogy mindössze 5 győzel­met szedtünk össze. ÜJSAGIIlR: Az olimpiai or- j szágúti kerékpáros versenyen \ a magyar kerékpározók közül < 5 Géra Imre érte el a legjobb he­lyezést. Neve: Géra Imre. Születési | ideje: 1947. Egyesülete: Miskol­ci VSC. Szakosztálya: kerék- < pár. Edzője: Kovács Károly. Családi állapota: nőtlen. üstökösként tűnt fel a ma- ’ gyár kerékpársportban. Ered- < ményei évről évre javultak, s j két évvel ezelőtt már berob- \ bant a magyar élvonalba. Az- < óta minden nagyobb hazai és j nemzetközt kerékpáros verse- i nyer* nagyszerű eredményeket < ért el és legbiztosabb tagja lett ^ a magyar válogatottnak. Me- \ xikóban is helytállt és a négy- S tagú országúti válogatott csa- j pat tagjaként a világ legjobb- j jai között 4:45:57.26 órás ered- < ménnyel a 21. helyen végzett. S Ezen a héten övé a babér. 1 | A hét sportolói DVTK: Kalikó, Kukta (kézi- \ labdázó). Kelemen (kosárlabdá- ; [ zó). Szűcs. Wágncr, Debreceni, < Ducsai (súlyemelők), Román 1 (ví.vő)„ MVSC: Sasváriné (rop- 1 labdázó). Tisza (kosárlabdázó), t Buczkó (labdarúgó). 0K5E: < Tóth, Lolhaller (asztalitenisze- j ző), Kakas (atléta). Murányi < (labdarúgó). Borsodi Bányász: j Szlobodáné (kézilabdázó). Or- , ! mosbánya: Grega (labdarúgó). ■ MEAEC: Veréczi (kosárlabdá- J 1 zó). MÉMTE: Kozma, Mada- ! rász (asztaliteniszcző). Oliimi éreiiálilézat Egyesült Államok >> ö < 45 1/3 M 27 s o u » 31 Szovjetunió 29 32 30 Japán 11 7 7 Magyarország 10 10 12 NDK 9 9 7 Franciaország 7 3 5 Csehszlovákia 7 2 4 NSZK 5 10 10 Ausztrália 5 7 5 Nagy-Britannia 5 5 3 Lengyelország 5 2 11 Románia 1 6 5 Olaszország 3 4 9 Kenya 3 4 2 Mexikó 3 3 3 Jugoszlávia 3 3 2 Hollandia 3 3 1 Bulgária 2 4 3 Irán 2 1 2 Svédország 2 1 1 Törökország 2 — — észak mag varország A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Szerkesztőség: Miskolc, Baj-sy-Zsilinszky u. 13. Főszerkesztő: Fodor László > Telefonszámok: Központ: 36-132, 16-672. 35-330, 36-379. Titkárság: 16-836. Gazdaságpolitikai rovat: 10-035. Pártrovat: 16-078. Bel­politikai rovat: 16-450. Kultúrrovat: 16-067 Sportrovat: 16-049. Munkás- levelezés. panaezügyele: 16-046. Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 13. Felelős kiadó: Bíró Péter Telelőn: 36-131 Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15—17. Telefon: 16-213 Terjeszti a Magyai Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és B kézbesítőknél Az előfizetés díja egy hónapra IS forint Index: 25055 Készül* a Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Szemes István gadta a mexikói nyári olim­piai játékokról hazatérő első magyar csoportot. Pontosain az előre jelzett Hétfőn délután ismét ünnepi díszbe öltözött a Ferihegyi re­pülőtér. A hozzátartozók, sportbarátok nagy tömege £o­II mwmsiirlolii íiosüséitáüáia kevesep beszélnek róla, hogy például egy atléta, vagy egy kerékpáros mennyi munka árán, lemondáson keresztül jut el az említésre méltó tel­jesítményig! Az a sportoló, aki heti 5—6, vagy ennél is több akalommal vesz részt meg­erőltető edzéseken, bizony, sokszor megizzad, hogy ered­ményesebben versenyezhessen. Kevesen kérdezik azonban meg: hogyan jutott el idáig? Egy másik alapállás, a ve­zetők — elsősorban a gazda­sági vezetők — sporthoz való viszonya. Ahol a vezetők csak vala­melyik sportággal szimpatizál­nak — mert kevés az olyan hely, ahol általában a sportot kedvelik —, ott ténylegesen előfordul, ami a köztudatban fennforog: igazságtalanság, meg nem érdemelt előnyök, elvtelen támogatás. Ez nem segíti, nem ösztönzi fiataljain­kat, és a dédelgetés, vagy a túlzott elismerés — erkölcsi és anyagi egyaránt — sokszor tö­rést idéz elő a fiatalok jelle­mének fejlődésében. Oda ve­zet, hogy sportoló fiataljaink egy része először követelődzik, s csak utána sportol. A szo­cialista sporterkölcs helyes ki­alakítása azt követeli: sportoló fiataljainkkal úgy foglalkoz­zunk, hogy a gazdasági veze­tők, sportvezetők és szülők is helyesen lássák a sport helyét, szerepét a társadalomban. A sporton keresztül történő érvényesülés tehát egy fiatal számára sem lehet végcél! Kétségtelen, a sportolás maga­sabb szinten 15—35 évig bizo­nyos előnyöket biztosít, de a sportot nem lehet főfoglalko­zásnak tekinteni. Sportoló if­júságunkat akkor neveljük he­lyesen, ha időben figyelmez­tetjük őket a helyes irányra, s ha kell, nagyobb erőkifejtés­sel is a szakmák felé tereljük őket Sokszor a szülők Is helyte­len követnek, amikor nem egy esetben kiveszik gyermekeiket a középiskolából, vagy elnéz­nek hibáik felett. Gyakran kerülnek összeütközésbe a pe­dagógusokkal, mert átmeneti­leg örömükre szolgál gyerme­kük jó sportteljesítménye. Ek­kor még nem gondolnak a tá­volabbi időkre. Később pedig szembefordulnak azokkal, akik nem lelkesedtek olyan hamar, és átgondoltabban előbbre te­kintenek, a jövőbe néznek. A testnevelés és sport tehát nem cél, hanem eszköz. A ne­velés eszköze — mert ezt kell benne látnunk. Siska András | Övé a babér

Next

/
Thumbnails
Contents