Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-14 / 216. szám
Szombat, 1068. szeptember 14. EszakmagtarorszAg 8 Pereg a film, egymást követik az edelényi járásban oly jól ismert tájak; falvak szélen cigánytelepek, rozzant viskók, tyúkólnyi putrik, rosszul táplált, rongyokba burkolt gyerekek. Aztán változik a képsor, mintha nem is egyazon csoporthoz tartozó emberekről szólnak. Takaros házak utoá- nyi hosszán kerített udvarok, fedett kutak, aprójószágok, cserepes tetők közt ágas-bogas tv-antennák. Cigánytelep pedig ez is. © Az „alkalmi mozivá” átalakított tv-terem megvilágosodik. Vége az élet írta filmnek. Az Edelényi járási Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai, s a meghívottak újra kézbe veszik a tájékoztató jelentést, a járás cigánylakosságának élet- és munkakörülményeiről. A jelentés alapos, szinte tanulmánynak is beillő. Az edelényi járási párt-végrehaj- tóbizottság a közelmúltban felmérte a járás elmaradott rétegeinek helyzetét. A járási tanács illetékesei végigjárták a cigánytelepeket, filmeztek, magnetofonszalagon rögzítették a beszélgetéseket. A korábbi Korszerű, száz férőhelyes munkásszállót adtak át Miskolcon A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozóinak évről évre nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Az idén például a járási székhelyeken és a megye községeiben több mint 130 millió forint értékben építenek új iskolákat, egészségügyi házakat, művelődési otthonokat, kisáruházakal, állapotokhoz viszonyítva a fejlődés nem vitatható. Nyolc olyan cigánytelepülés van már a járásban, amely rendezeti, kulturált. Ezek közül is kitűnik a hídvégardói, a felsőtelekesi, a perkupái és a szendrői újtelep. A községi tanácsok fokozottabban segítik az építkezni szándékozó és anyagi fedezettel rendelkező cigányokat, hogy megfelelő házhelyekhez 'ussanak. Akik rendesen, állandó jelleggel dolgoznak, örömmel élnek is a lehetőséggel. Vannak azonban, akik munkaképesek, de nem dolgoznak. Nagy gond ez járásszerte. mivel a 'akos- ság 8,2 százaléka cigány, s a munkaképeseknek alig fele dolgozik állandó munkahelyen. A jelentés megállapítja, hogy gálló tényező a munkában való kitartás gyengesége. Ennek forrása pedig a művell- ségbeli elmaradottság. Ennek fokozatos felszámolásáért sokat fáradoznak a járás vezetői, a párt-, az állami és tömegszervezetek. Tanfolyamokat indítottak az analfabétizmus felszámolására, mivel a felnőtt cigánylakosság 60 százaléka írástudatlan. Az egyes A Hegyköz idegenforgalmáért A második műszak megkönnyítéséért gépekkel felszerelt lakatos- és asztalosüzem, a központi raktár, valamint az 500 férőhelyes öltöző, a hideg-meleg vizű mosdó, tegnap, szeptember 13- án, pénteken reggel pedig ünnepélyes külsőségek közölt átadták a vállalat új, százszemélyes munkásszállóját is. A kétemeletes épület külsőre is Miskolc egyik legszebb ilyen intézménye. De belülről sem csalódnak benne lakói. A beépített szekrényekkel ellátott parkettás szobákat reka- mick, a falakon pedig díszes szőnyegek, rézkarcok, az ablak előtt olvasóasztalka és kényelmes székek „varázsolják” hangulatossá. Minden emeleten hideg-meleg vizű zuhanyozót, mosdói, elektromos főzőlapokkal felszerelt főzőhelyiséget és nyolc- tíz személyes kis éttermet alakítottak ki. Az új munkásszállót a tegnapi ünnepségen dr. Pusztai Béla elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese adta át a borsodi falvak építőinek. A Miskolci Tervező Váll akt a vásáron A Budapesti Őszi Vásáron a Miskolci Tervező Vállalat is kiállított, az ÉVM pavilonjában. A vállalat ezúttal a megépült és a még tervezés alatt álló magas lakóházakat mutálta be. A kiállítás felöleli mindazo- kal a problémákat, amelyek a magasházak elterjesztésével kapcsolatosak, s megoldásuk időszerű. A Gyöngyös—Miskolc—Szolnok tervsorozat a városi ember közösségi és komi'ortigényének kielégítésére keres választ, lehetőséget. A témában szerepelnek a klubok. tetőteraszok, a három gyorsfelvonó például, amelyek közül az egyik beteg- és bútorszállításra is alkalmas. A vállalat itt is hirdeti tervezési alapéi vét: a tágás nappalin kívül minél több kis hálószoba létrehozása, beépített ruha Iáról ókkal. Valamennyi eddigi magasház fö épílésmód- ja a csúszózsalus technológia, «melynek terveit — allervezől Mit mutat ez? Nemcsak a • sütőüzem uj, modern, hanem Jokosan, korszerűen gondolkozónak dolgozói, vezetői is. A ho- 2lyes elképzelései' a* sti=<ek «egész sorát valósítják meg, • ügyes kereskedelmi érzékkel „dolgoznak, sok gondon bajon • segítenek, sok jogos igényt clé2gítenek hi. Cs. B. Dokumentumfiliek, magnetofon- felvételek a cigánytelepekről mezőgazdasági létesítményeket. A növekvő igények maradéktalan elvégzése szükségessé tette a vállalat miskolci központjának bővítését, korszerűsítését. Ezt a munkát két héttel ezelőtt kezdték meg, mintegy 16 millió forintos beruházás felhasználásával. Azóta elkészült a korszerű Reform a Kazincbarcikai Sütőüzemben A kora délutáni órákban több ember — férfi, nő, gyerek áll meg rövidebb, vagy hosszabb időre a Kazincbarcikai Sütőüzem kerítésénél, pontosabban az ide épített kicsiny pavilon előtt. Van köztük olyan, aki több kilométerről, a Békevárosból jön ide. Vásárolni. Kenyeret, péksüteményt. — A városban nincs kenyér?! — Van. De ez friss. És mindig az — hangzik a válasz. Valóban friss, meleg kenyérszag árad ki a pavilonból, s az illat végiglebben az utcán. Saját bolthálózat A fél évtizede létesült üzem igen ügyesen él a reform adta lehetőségekkel, sok ügyes dolgot produkált. Egyik a sok közül: saját bolthálózatot épít ki. Miért? Fábián Károly üzemgazdász ezt mondta: — Egyrészt azért, hogy közvetlenül friss, törődés nélküli kenyeret, péksüteményt szállítsunk ide, másrészt anyagilag is érdemes törődni az értékesítéssel. Először májusban Edelény- ben, augusztus 20-án pedig a sütőüzem központi telepén nyitottak új boltot. Ilyen boltot létesítettek — a BVK igazgatójának kérésére — a kombinát kapujánál. (Talán már ezt is megnyitották.) S ezekbe a saját boltokba közvetlenül juttatnak árut. Az üzem telephelyén levőben pedig szinte óránként, minden sütés után szállítanak friss kenyeret. Sajószentpéteren többen panaszkodnak, hogy egyik-másik üzletben nem kapnak időben kenyeret, vagy az nem éppen a legfrissebb. A sütőüzem a lakosság kérésére itt is nyit üzletet, ahol nemcsak péktermékeket, hanem tejet Is árusítanak majd. Az üzem a tiszakeszi tsz-szel együttműködve is működtet egy boltot. A kazincbarcikai boltba a sütőüzem jóízű, friss kenyereket szállít, a tsz pedig tejet. Új kemencék— új termékek — Ez évben sikerült megoldanunk a legnagyobb gondot is — mondják. Ez Sajókazával van összefüggésben. Az üzem rendkívül elmaradott volt. Szűk kapacitású. Két új kemencét építettek, így a napokban már működő kemencékkel nemcsak Sajókazát és környékét látják el elegendő és jó minőségű kenyérrel. E részleg olyan kapacitással „lép be”, amely adott esetben még a nagyjavításkor is „áthúzza” az üzemet. Élénken reagálnak az igényekre. Sajószentpéteren például morzsaüzemet létesítettek. , Igény bőven van rá. A két, s »háziing készített géppel éven- [ te több száz mázsa morzsát , gyárthatnak. Űj termékük a »pozsonyi kifli. A nehéz, zsíros, [vajas péksüteményt polietilén »tasakban hozzák forgalomba, [így hosszabb ideig eláll, s »több nap után is élvezhető. •Havonta 7—8 ezer darab kel el [ belőle. » Szendrőben úgy segítettek a [ gondokon, hogy áttértek a 3 »kilós kenyérre. Van olyan el- jképzelésük, miszerint megva- [lósítják a száraztésztagyár- • tást. Ügy látszik, lesz_ hozzá [helyiség, van munkaerő is. És »úgy vélekednek, ha csői r_ [10 nőt tudnak foglalkoztatni, i ez is segítséget jelent a női »munkaerők elhelyezésében. » 1 *» Együttes női aktívaértekezletet tartott a Miskolci járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, a járási nőtanács és a Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága tegnap, szeptember 13-án, pénteken délelőtt Felsőzsolcán. Az ülés egyetlen napirendi pontja a Miskolc és Vidéke Általános és Értékesítő Szövetkezet alapszabály-tervezetének megvitatása volt. Az értekezleten részt vett Fehér Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsa szervezési osztályának vezetője is. Kiss Lászlóné, a miskolci járási nőtanács titkárának megnyitó szavai után Árvái László, a MÉSZÖV elnök- helyettese tartotta meg tájékoztató előadását. — Szövetkezetünk működési területe 24 községre és Miskolc városra terjed ki — mondotta Árvái elvtárs. — 12 ezer szövekezeti tagunk van, 53 százalékuk nő. Éppen ezért az alapszabály-módosításban különösen támaszkodunk a nők véleményére, elképzeléseire. Az alapszabály-módosításnál figyelembe kell venni; a dolgozók nők nagy többsége nap mint nap vásárol szövetkezeti boltjainkban, igénybe veszi szolgáltatásainkat, így tehát a jövőben még inkább szükséges, hogy igényeiket messzemenően figyelembe vegyük. A dolgozók nők vásárlásainak megkönnyítése céljából minden egységünknél biztosítani szeretnénk az előrendelések feltételét és teljesítését. Az aktívaértekezlet küldöttei rendkívüli érdeklődésről és aktív segítőkészségről adtak számot. Elmondták mindazokat a kívánalmakat, amelyeket egyrészt a női munkaerők szövetkezeti foglalkoztatásában és a nők második műszakjának megkönnyítésében szeretnének elérni. Fehér Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsa szervezési osztályának vezetője éppen ezt a konkrét javaslattételt emelte ki a felsőzsolcai aktívaértekezlet legfőbb érdemének. Szólt róla, hogy a nőtanácsnak és .a szövetkezet női dolgozóinak élniük kell azzal a joggal és lehetőséggel, amelyet a szövetkezeti demokrácia ki- szélesítése biztosít az alapszabály-módosítással. Vannak olyan feladatok — mondotta, és olyan területek —, amelyek nem hasznosíthatnak, még sem lehet mellőzni őket. Az asszonyok életkörülményeinek javítása akkor sem elhanyagolható, ha a gazdasági mutatók nem a legjobbak. Megyénk, sőt, talán az egész ország természeti szépségekben egyik leggazdagabb vidékén, a Hegyközben évről évre több turista, főleg iskolai kirándulócsoport fordul meg. A szép táj idegenforgalmi vonzóerejét nagymértékben csökkentette, hogy a legszebb kirándulóhelyek, így a füzéri várrom, Hollóháza közelében nemigen akadt rendes étkezési lehetőség. A pálházi szövetkezet, amely igyekezett a turisták által leglátogatottabb helyeken büféket, kis boltokat létesíteni, most a meleg étkeztetést is megoldotta. Több mint egymillió forintos költséggel a Hegyköz központjában, Pálházán szép éttermet, presszót és büfét létesítettek. A helyi lakosság és az idegenforgalom igényeit egyaránt kielégítő vendéglátó házat a napokban nyitották meg. ipari nagyüzemek is támogatják ebben a törekvésükben a járásiakat, így például az Északmagyarországi Vegyiművek hasznos kezdeményezése voll, hogy a Boldván lakó cigánydolgozói részére megvásárolta az iskolaszereket, külön- autóbusszal szállította őket munkahelyeikről az iskolába. Így elérték, hogy az elmúlt évben 15 cigánydolgozó vizsgázott az általános iskola I—II. osztályában. © örvendetes a javulás az iskolaköteles cigánygyerekek közösségbe illeszkedésénél. Különösen azokban a községekben, amelyeknek telepein kialakított, illetve alakulóban vannak a kulturált lakásviszonyok. De nem kis része van ebben annak, hogy a cigányok elmaradottságának felszámolása a Politikai Bizottság határozata óta az edelényi járásban is társadalmi, politikai feladattá vált. Az eredmények lemérhetők a községek könyvtáraiban, amelyeket mind gyakrabban keresnek fel az írástudó, különösen a fiatalabb korosztályhoz tartozó cigányok. Hálás hallgatók a különböző ismeretterjesztő előadásokon is, népművelési rendezvényeken maguk is szívesen közreműködnek. A vb összegezte a tapasztalatokat: bár lassan, de helyes irányba fejlődik a cigánylakosság élete áz edelényi járásban. A további feladat: gyorsítani a fejlődést a járási pártbizottság útmutatásának megfelelően. R. É. Városrendezési terveknél országosan, sőt, napjainkban világviszonylatban is előtérbe kerül a zöldterület helyes arányainak kialakítása. Az úgynevezett zöldterületi gazdálkodás megyénkben, különösen az ipari területeken rendkívül fontos egészségügyi feladat is. A városok belterületén levő parkok gondozása, fenntartása Mennyi a zöldterület? jelentős pénzbe kerül. Tavaly például megyénk városgazdálkodási vállalatainak kertészetei 1 404 000 négyzetméternyi parkfelületet gondoztak. Ezenkívül Tiszaszederkény városban még több mint 100 hold védőerdő is növeli a zöldterületet. Érdekes összehasonlítani ilyen szempontból néhány városunkat. Budapesten például 3980 négyzetméter zöldterület jut 1000 lakosra. Miskolcon csak 3775, Kazincbarcikán viszont 14100, Ózdon 14 580, s a legtöbb Tiszasze- derkényben, ahol 58 000 négyzetméternyi zöldterület jut ezer lakosra. Megnyugtató, hogy megyénkben a park és zöldterület aránya sokkal kedvezőbb az országos átlagnál. A baj az, hogy sok külterületre esik cs gondozatlan. ként a — MÉLYÉPTERV ké-J szítette. • Képünk a Szentpéteri-kapui « városrészben elhelyezkedő 18« emeletes magas lakóépületet J ábrázolja, amelyben 117 lakás« van. .
