Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-14 / 216. szám
«* ESaAKMAGTARORS^ÄÖ ' 8s<w»baf, Wes. seepfembef I® Ä cseliszlovák nemzetgyűlés elfogadta a Kormány nyilatkozatát A külpolitika híreiben szerepelnek Fellazítás illái (Folytatás az 1. oldalról) amelyek a békét és biztonságot szolgálják Európában — hangsúlyozta a miniszterelnök. — Továbbra is szembe- szállunk a nyugatnémet militarista, rcvansista és újfasiszta erőkkel, amelyeknek növekedése veszélyezteti az európai békés fejló'dést •— mondta Cernik. Hangsúlyozta, hogy az elmék megnyeréséért folyó harcot eddig is, és a jövőben is politikai eszközökkel folytatják. ,.Meg kell azonban nyíltan mondani — hangoztatta —, hogy a nép a szocialista vívmányainak védelmében a kormány és az állam minden eszközét felhasználja azokkal az erőkkel szemben, amelyek szervezetten akarnának fellépni a szocialista rendszer, a köztársaság és népének érde- . kei, köztársaságunk érvényes törvényei ellen'’. A kormány a jövőben befolyást gyakorol a tömegtájékoztatás eszközeire, mégpedig olyan értelemben, hogy a sajtó, a rádió és a televízió támogassa a kormány politikáját és tartsa tiszteletben az állam érdekeit. Ezért határozta el a kormány, hogy törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé a sajtó és tájékoztatási hivatal felállítására, és átmenetileg visszaállítja az előzetes cenzúrát, Oldrich Cernik miniszterelnök előadói beszéde után a nemzetgyűlés megkezdte a korA dél-vietnami forradalmi néphadsereg legutóbbi fegyvertényei általános aggodalmat keltettek az amerikai és a dél-vietnami kormányhadsereg vezérkarainak irodáiban. Az amerikai hírszerzés — augusztus eleje óta immáron negyedszer — ismét „biztos értesülésekre” hivatkozva íelröppen- tette a hírt, hogy a DNFF harcoló alakulatai szeptember 14-e és 16-a között „fontos akciót” indítanak, feltehetően újra általános offenzívat. Ezzel egyidejűleg Nguyen Cao Ky, a bábrendszer alelnöke kijelentette, hogy „egy külföldi hatalom a kormány megdöntésére készül, s azt tervezi, hogy a jelenlegit kommunistáknak is helyet biztosító koalíciós kormánnyal kívánja felcserélni”. Olyan hírek is elterjedtek, amelyek szerint a hazafias erők gyűrűjébe fogott Tay Ninh városában már életre is keltették a koalíciós kormányt. Miközben az amerikai hadvezetőség egyre újabb és 16 évre ítélték A Fővárosi Bíróság pénteken délelőtt ítéletet hirdetett Sipos Iván 55 éves budapesti lakos bűnügyében. Sipos évek óta közös háztartásban élt Hammer Borbálával annak szoba-konyhás házában. Viszonyuk megromlott, főleg, mert a férfi gyakran nem dolgozott, s állandóan féltékenykedett. Egy veszekedés alkalmával Sipos baltával fejbe sújtotta élettársát, majd a földre zuhant asz- szonyra újabb csapásokat mért. A halálos támadás után magához vette a sértett értékeit, s elzálogosította. A hozzátartozóknak és a szomszédoknak azt mondta, hogy a nő kórházban, vidéken tartózkodik. A bíróság Sípos Ivánt 16 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész tudomásul vette a bíróság döntését, az elítélt és védője enyhítésért fellebbezett. Elfogták a gyilkost Budai Gyula 35 éves foglalkozásnélküli miskolci lakos konyhakéssel leszúrta élettársát, az ötgyermekes Lengyel Margitot, aki sérüléseibe belehalt. Budai Gyula tette után elmenekült, s néhány napig bújkált. Közben még betört az újdiósgyőri katolikus templomba, s a perselyben talált pénzt elvitte. Pénteken hajnalban azonban a szőlők között elrejtőzve nyomára akadtak, s letartóztatták. 'írt (Am lehetett hitele- Ö 9VUt sen megállapítani, hogy az amerikai politikai vezetők közül ki használta először a „fellazítás” kifejezést. Vannak amerikai folyóiratok, amelyek a külügyminisztérium egyik kiemelkedő tanácsadójának, „szürke eminenciásának”, Zbigniew Brze- zinskinek tulajdonítják a megfogalmazó st. Mások szerint a későbbi külügyi államtitkár, Adolp A. Berle beszélt róla j először, amikor a Szabad Euró- I pa kollégiumának elnökeként [ Strassburgban előadássoroza- ; Lot- tartott az 1356—1957-es j idényben. ! A fellazítási politika lénye- j gét azonban pontosan meghatározhatjuk. A hidegháború megindulásakor az Egyesült Államok az úgynevezett „fel- szabadítási” politikát hirdette meg a kelet-európai szocialista országok irányában. Vagyis ezekben az országokban — akár egy világháborús kaland árán — erőszakkal akarta visszaállítani a tőkés rendszert. Amikor kiderült, hogy ez semmiképpen sem reális út, Dulles a „visszaszorítás”, a „felgöngyölítés” politikáját kezdte hangoztatni. Magyarán: meg kell akadályozni a szocializmus győzelmét a további országokban, és meg kell kísérelni egy-egy országot leválasztani a szocialista világ- rendszerről. Az erőviszonyok alakulása azonban keresztülhúzta Washingtonnak ezeket a számításait is. Kénytelen volt áttérni a „fellazításra”. Ez, bizonyos értelemben az amerikai imperializmus újabb kényszerű visszavonulását jelenti. Tudomásul kellett vennie, hogy egy háborús kaland Európában nukleáris világégéssé szélesedne, abban pedig az Egyesült Államokat megsemmisítő csapás érné. A szocialistaellenes tervekről, persze, nem tett le, csupán az új realitásokhoz igazította szándékait. A fellazítás célja a szocialista rendszerek meggyengítése; bizalmatlanságot szítani az egyes országokban, a vezető erőt jelentő kommunista párt és a néptömegek, illetve az egyes osztályok és rétegek között: felszítani a nacionalizmust, megkísérelni szembeállítani az egyes szocialista országokat egymással, illetve a Szovjetunióval. (E tevékenységében az amerikai fellazítás igyekszik profitálni a nemzetközi munkásmozgalomban kialakult bonyolult viszonyokból, meg akarja lovagolni mind a revi- zionizmust, mind a szektás hibákat.) A megszámlálhatatlan síkon folyó fellazítási tevékenység egyik központja a Szabad Európa Rádió, amelyet — az amerikai külügyminisztérium ösztönzésére — „magánintézményként” hoztak létre Nyu- gat-Németországban. 1950—51- ben 12 és fél millió dolláros költségvetéssel indult, jelenleg ennek sokszorosát használja fel (naponta például csaknem húsz órán át sugároz magyar műsort, mintegy 110 disszi- denst foglalkoztat). A fellazítási taktikának szembetűnő megnyilatkozása volt a nyugati hatalmaknak a legutóbbi, csehszlovák eseményekkel kapcsolatban elfoglalt álláspontja. Amikor Prágában megerősödtek a veszélyes irányzatok, és felütötte fejét az anarchia veszélye, Washington és különösen Bonn szándékosan elcsendesedett. Háttérbe húzódott, nehogy nyílt fellépésével idő előtt leleplezze hosszú távú csehszlovákiai céljait. Amikor az augusztus 21-i fordulat meghozta a változást, hirtelen, szakítva a tartózkodással, nyílt rágalomhadjáratba kezdtek a szocialista erők ellen. Mittdeanek^%SL séget kap az öt szocialista ország kommunista és munkáspártjainak pozsonyi tanácskozásán hozott határozatot, amely nyomatékkai hangsúlyozza, hogy az imperializmus kísérleteinek visszaverésében a sikerek biztositéka a néptömegeknek a szocializmus, a proletár internacionalizmus eszméi szellemében történő nevelése, az állandó küzdelem a burzsoá ideológia, az antiszo- cialista erők ellen. Eltemették Görbe Jánost Mély részvéttel kísérték utolsó útjára Görbe János Kossuth-díjas színművészt pénteken a Farkasréti temetőben. Virág borította ravatalát körülállták művészetének tisztelői, pályatársai, s több ezren azok a színházlátogatók, filmkedvelők, akiknek máig ható élmény volt egy-egy alakítása, szerepe. Tandem A KOPASZ OROSZLÁiNBAN bízott, nem áll egyensúlyban egymással. — Csak itt lenne Jana — gondolta, és ki is mondta félhangosan a gondolatát. Ebben a pillanatban kulcs csikordult a zárban... * A budapesti szállóbeli bár selyemernyővel borított lámpái kevés fényt sugároztak. Jana fehér kisestélyit viselt. Az egyik ablakfülkében levő kanapén üldögélt és cigarettázott. Egy zongorista és egy dobos játszott a pódiumon dallamos muzsikát. A pincérek hangtalanul suhantak asztaltól asztalig. A szomszéd asztaloktól kíváncsi tekintetek fürkészték Janát, fiatalabb és idősebb férfiak ugyanazzal a csodálattal nézték a szikrázó tekintetet, a dús és fehérnek tűnő hajkoronát, a vállak lágy és a keblek haragos ívét. Gömöry hirtelen felállt, és táncra kérte Janát. A zenekar most másik számot kezdett, az orvos és a fehér kis- estéíyis- hölgy a parketten táncolt. A dobos egy váratlan pillanatban a cintányérra ütött. Jana odakapta tekintetét. Erőszakos, •követelődző, ugyanakkor hódoló pillantással találkozott. T ánc közben megállapodtak, Gömöry fizetett és kivezette Janát a helyiségből. A portánál elbúcsúztak, Gömöry felöltözött, az épület oldalánál álló kocsijához ment, várakozott. Jana az első emeleten levő szobájába sietett, levette kis- estélyijét, vászonkosztümöt öltött, és szőke haját egy fekete, asszonyi fürtöket utánzó sapkába bújtatta. Táskájából szemüveget vett elő, a vegyianyaggal futtatott üveg lila és zöld színeket játszott. Karjára vette porköpenyegét, lesietett a lépcsőn. Kulcsát a portás márványasztalára dobta. Az orvos Volkswagenjét azonnal megtalálta, a vezető mellé ült. Egy ideig a városban autózlak, azután a Hár- mashatárhegy felé vették útjukat. Egy templom mellett tértek a szerpentinre, majd egy kis kocsma előtt álltak meg. Gömöry egy üveg bort rendelt és egy feketét. Azután közel húzta székét Janához, és akik látták őket, azt hitték, nagy szerelem van közöltük kialakulóban. — Három olyan létesítményt találtam — mondta az orvos —, amelyben Wocheck doktor kísérleteket folytathat. — Hárman vagyunk, mi is! Mindenkire jut egy. — Ketten vagyunk — helyesbítette az asszonyt Gömöry —, Schirmbaum használhatatlan. Bcrezelt és a balatoni víkendházamban húzódott meg. — Nem úgy ismerem Schirmbaumot, hogy megijedjen az árnyékától, és most ilyen apróságra nem is adhatunk. Magának van kocsija, utazzon le Berendre. A másik kettőt ránk bízhatja. — Most már késő van. Én nem tudok holnap délelőtt Schirmbaumért lemenni. — Szükségtelen Is lenne. Maga holnap lemegy Berendre, én felszedem Schirmbaumot, átadom neki a központ parancsát, és egy kis ügyességgel egy nap alatt mindent kideríthetünk. — Félek Schirmbaumtól. — Vannak iratai! Vagy nem? Ahogy én önt nézem, doktor úr, nem úgy fest, mint aki ilyen egyszerű feladatot sem tudna megoldani. — Iratai vannak. Csak fél. — Ne legyen rá gondja. Vigyen vissza a szállodához, cs maradjunk abban, hogy holnapután este tízkor ugyanitt találkozunk. Legyen biztos benne, Schirmbaum velem lesz. — Nem értem a központot-! Először jön Schirmbaum, hogy ő a parancsnok. Aztán jön maga, és parancsokat osztogat. — Más nem jön — mondta Jana. — Mert vagy megszerezzük a tudóst, vagy mind a hárman felsorakozunk az akasztófa alá. De legyen nyugodt: ha bármelyikünk lebukik, mindhárman megrendelhetjük a szemfedőnket. Az orvos megvonta vállát, és ezzel beleegyezését is adta... J ana másnap délelőtt tíz óra tájt ült be a fehér Mercedesbe. Már a szállodai szobában tájékozódott róla, merre is kell majd' haladnia. Könnyen megtalálta tehát a Balaton felé vezető utat. Miközben a fehér kocsi kilencven-száz kilométeres sebességgel vágtatott, Jana arra gondolt, kár, hogy az ó szakmájában a rendes évi szabadság ismeretlen fogalom. Jól el tudta volna képzelni, hogy független, szabad és nyugodt emberként ringatózik végig ezen a hosszú úton, aztán megérkezik majd az üdülőbe, fürdik és a Balatonon úszkál, napozik. Arra gondolt, milyen szép lenne az út, ha nem tudná, hogy állandó életveszély leselkedik rá, hogy elég egyetlen hibás lépés, egy elrontott mondat, egy elhamarkodott cselekedet, és a hibáért, amit vétett, életével fizet. (Folytatjuk) ' 34. [ i mikor a szerszámos kam, rában egy jó gumimat1 ' racra is bukkant, úgy döntött, hogy a padláson al- ' szik majd. Minden meglepetésre felkészült: az előszobából ■ a padlástér felé nyíló ajtót | elreteszelte, széket állított .mögé, a székre egy vödröt, a | vödör tetejére pedig seprű- ! nyélre támasztva néhány tá- 'nyért helyezett. Ha az ajtót ' bárki megnyitotta volna, a tá- ' nyárok eszeveszett csörömpöléssel a vödörbe zuhannak. Miközben mindezt elrendezte, megfordult agyában a gondolat: itt van néhány lépésnyire a rendőrőrszoba, bemegy, és jelentkezik. Így megszabadulhatna az idegsejtjeiben bújkáló izgalomtól, a felelősségre vonástól érzett évtizedes félelme lecsapódik. De ha megteszi, örökre el kell Janától búcsúznia. Most gondolatban az ő arcát látta. Ebben a pillanatban szinte nem a börtöntől és az akasztófától félt, hanem attól, hogy Janát soha többé nem 'átja. És úgy érezte, ez a bűnös és átkozott élet, amelyet eddig élt, és az a távoli lehetőség, amelyben e pillanatban Knvsj/prii parasztházak- mys/XIll ban> kultúrházakban, klubokban, ismerősöd körében gyakran elhangzik í büszke mondat: „Nézze meg milyen szép kis könyvtárunk van”. Nő a házi könyvtárak száma, és nő a könyvtárak forgalma. A miskolci megyei könyvtár kölcsönzőjében is nagy a forgalom. Komoly, értékes könyveket kölcsönöznek, de lám, milyenek ezek a könyvek? Bizony, sok pecsétes, rongyos van közöttük. Ürszín Sándornak, az olvasószolgálat osztályvezetőjének hangján is a felháborodást, az elkeseredést érezzük. — Nagy gondunk ez. Sokat foglalkozunk a megelőzéssel, de sajnos, még többet a bírságolással. Nem sok eredménnyel. Az a néhány ember továbbra is hoz vissza piszkos, elrongyolódott, hiányos kötetet. Sok esetben vissza sem tudják hozni. Elveszítik. — Semmit sem tehetnek a rongálok ellen? — Adminisztratív intézkedésekkel próbálkozunk: Ha az olvasó elhagyja a könyvet, az ár háromszorosát kell, jobban mondva kellene megfizetnie. A legtöbb esetben ugyanis ezt már csak a bíróság tudja behajtani. Ha az olvasó piszkosan, rongyosan hozza vissza a könyvet, bírságot kell, kellene fizetnie. Ha hiányosan, akkor pedig a könyv teljes árát, és a megrongált könyvet megtarthatja. — Ezek az intézkedések sem bizonyulnak elegendőnek? — Nagy forgalmat bonyolítunk le, 1967-ben mintegy 300 ezer kötetet kölcsönöztünk ki. Az itt dolgozóknak nincs rá idejük, hogy laponként átvizsgálják a visszahozott köteteket. Tudja ezt az a néhány rongáló is Másod-, illetve har-< madizben kikölcsönzött köte-] teknél már hiába veszik észre, a bajt, nyugodtan mondhatja] az illető, hogy ő már így vet-] te ki. A legtöbb esetben néni' tudjuk bizonyítani, ki a ron-] gáló. Ez évre már hatezer be-i iratkozott olvasónk van. Har-] minchárom személyt büntet-1 tünk meg, összesen 1100 fo-] rintot fizettek. És hozzájönnek] még a bírósági ügyek. Mert« olyanok is vannak. Nem is ke-] vés. Volt olyan év, amelyben < húszezer forint büntetést haj-] tott be a bíróság. < — Es az olvasóteremben is] van ilyen probléma? • — Sajnos, igen. Itt a folyó-* iratokban teszik a legtöbb kárt. Ügyes technikával, pengével vágják ki az érdekes képeket. A jegyzetfüzetekbe, zsebekbe süllyesztve hagyják el a termet reprodukciók, fotók, nem egyszer egész fejezetek. A széljegyzetekről nem is beszélve. Tintával, jobbik esetben ceruzával húzgálják alá a számukra érdekes sorokat, véleményüket megörökítve a margón. — Mennyit költenek a könyvtárra? — Évente 300 ezer forintot kapunk a megyei tanácstól. Ehhez az összeghez jön még az általunk beszedett pénz: tagsági díj, büntetések. Ebből az összegből körülbelül 50 ezret idegen, a többit magyar nyelvű kiadványokra fordítjuk. Kisalakú, vékony könyvek úgy tűnnek el, hogy ki sem kölcsönzik. Belső termünkben a könyvespolcok olyan zsúfoltan állnak, hogy ott aztán valóban lehetetlen az ellenőrzés. Egyesek egyszerűen zsebre vágják. Egy ilyen kisalakú könyvvel egyszer úgy jártunk, hogy mire az első ember ki akarta kölcsönözni, már nem volt belőle. — Tehát nem tudnak ezen a jelenségen változtatni? _ifi nőm de ezetí az eml íti iiciu, hergk idővel meg fognak változni, s olyanok lesznek, mint a könyvkölcsönzők zöme. Egyre többen gyűjtik a könyvet Majd ha a saját kis házikönyvtáruk egy-egy darabját így hozza vissza a kölcsönkérő Ismerős, meggondolják, szabad-e. Sokat remélünk a Népkertben épülő új könyvtár jobb adottságaitól. A tágasabb kölcsönző- és olvasó lennek tői. Reméljük azt is, több dolgozót tudunk majd alkalmazni, s így változtathatunk e helyzeten. T. I. Szeretjük és mégis rongáljuk? mánynyilatftozat megvitatását Elsőnek Ludvik Svoboda köztársasági elnök, majd Jóséi Smrkovsky, a nemzetgyűlés elnöke szólalt fel. Ludvik Svoboda köztársasági elnök felszólalásában köszönetét mondott az egész népnek a vezetők munkájának támogatásáért és a bizalomért. Nyíltan és felelősséggel ki kell jelenteni — mondotta a köztársaság elnöke —, hogy a moszkvai megállapodások következetes teljesítése az egyetlen reális és elfogadható megoldás és a további politika alapja. A kormány nyilatkozatáról folyó vitában a köztársaság és a nemzetgyűlés elnökein kívül 11 képviselő szólalt fel. A felszólalók támogatták a CSKP-t, a köztársaság elnökét, a kormányt, a nemzetgyűlést és kijelentették, hogy a nyilatkozat szelleme cselekvő és konstruktív, ezért tettekkel elő kell segíteni megvalósítását. A nemzetgyűlés végül a nyilatkozatot egyhangúlag elfogadta és kifejezte teljes bizalmát a kormány iránt, valamint támogatását programjának megvalósításához. A nemzetgyűlés az első napirendi pont lezárása után megtárgyalta és elfogadta az előterjesztett törvényjavaslatokat, majd jóváhagyta az állami vezetésben korábban végrehajtott személyi változásokat. Ezzel a nemzetgyűlés ülésszaka befejezte munkáját. Államcsínytől és partizánoffenzívától tartanak Saigonban fljabb képzelt ;,offenzíva kezdő” időpontokat jelöl meg, i dél-vietnami felszabadító nép fegyveres erők az ország legdélibb csücskétől egészen Dél- Vietnam legészakibb pontjáig immáron napok óta teívsze- rűen folytatják mesteri módon egybehangolt tüzérségi és gyalogsági támadásukat. A Saigontól északnyugatra fekvő Tay Ninh, Loc Ninh, Dau Tieng, a központi fennsíkon elterülő Dúc Lap, Pleiku és Kontum, valamint az északi, úgynevezett 1. harcászati övezetben épült Quang Ngai, An Hoa és Da Nang városok ellen. A legfrissebb jelentések szerint a forradalmi néphadsereg könnyű és nehéztüzérsége a Delta-vidéktől Da Nangig különleges katonai táborokat, rendőr-kaszárnyákat és repülőtereket bombázott aknavetővel és 122 milliméteres messzehor- dó rakétával.
