Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-13 / 215. szám

A Miskolci Üveggyárban az idén jelentős kísérletek feje­ződtek be, és olyan új termék előállítását kezdték meg, amely iránt országszerte nagy az ér­deklődés. Ez pedig a tömör opálüvegből készült mozaik­szemcse. A többféle színben gyártható 20x20 milliméteres nagyságú üvegkockák igen al­kalmasak középületek, kórhá­zak, házgyári termékekből ösz- szeszerelt lakóházak, valamint más létesítmények külső hom­lokzatának és belső terének dí­szítésére. Így például a Mis­kolci Üveggyár sötétzöld színű mozaikkockáival burkolják majd a Ganz Elektromos Ké­szülékek Gyára budapesti 9 emeletes székházénak külső homlokzatát, és miskolci üveg­szemcsékkel rakják ki a föld­alatti vasút Blaha Lujza téri várócsarnokónak falát. Itt használják először az úgyneve­zett. mozaikpanelt. A zöld, szürke, fekeíe és világoskék szinti üvegkockákat először etemitlapra ragasztják, és az fgy készített díszítőpanelt sze­relik fel a falra. Erre a le­emelhető panel szerkezetre azért ■van szükség, mert a föld­alatti csarnok falába különbö­ző kábeleket és készülékeket szereltek, s így hibájuk esetén nem kell a mozaikdíszítést megbontani. A miskolci gyár az idén 10—12 ezer négyzet- méter falburkoló üveg mozaik­kockát ad az építőiparnak. Jö­vőre pedig a növekvő igények kielégítésére új gépsort állíta­nak munkába, amelyen 78 fé­le színárnyalatban több tízezer négyzetméter mozaikszemcsét készíthetnek. Az új gép üzem­be helyezésével mintegy 60— 70 nődolgozó munkába állítása válik lehetővé. Menetialversennyel köszöntik a fegyveres erők napját Megyénk KISZ-szervezetei már megkezdték a felkészülést a fegyveres erők napjának méltó megünneplésére. A já­rásokban és a városokban igen változatos, gazdag programot állítottak össze. Így például szeptember 23-a és 28-a között a KISZ-alapszervezetek és út­törőcsapatok számos laklanyá­Ősz küszöbén A Belkereskedelmi Kölcsön­ző Vállalat Széchenyi utcai üz­letében elmondták, hogy már az új szezonra, az őszre és a teli hónapokra készülnek. Meg­javíttatták azokat a gépeket, előkészítették azokat a tárgya­kat, amelyeket sűrűn keresnek a lassan beköszöntő e?ös, hi­deg időszak idején. , Visszatekintve az elmúlt, hó­napokra, a nyári idénycikkek egy percet sem pihentek. A kis és nagy sátor, táskarádió, turista gázfőzők, gumimatra­cok, fényképezőgépele, ventillá­torok voltak a legkeresetteb­bek. Kevés volt a kis sátruk és a ventillátoruk. Most az őszi nagytakarítások ideje következik. Háztartási gépük — főleg padlókefélő — nincs elég. Készen állnak a magnetofonok a téli, otthoni mulatságokhoz, a kvarclám­pák, hogy helyettesítsék a nyá­ri napsugarakat. Vége a szün­időnek. újra szükség lesz az írógépekre. De vége a focizás­nak, a játszótéri szórakozásnak is. A hideg beálltával a gyere­kek beszorulnak a szobába. Ilyenkor keresik a vetítőgépet A gépek — ha nem is olyan létszámban, ahogy azt a bolt dolgozói szeretnék — készen állnak az új évszak fogadásá­ra. Ugye nem szükséges magya- rázgatnunk, általában mit ér­tünk „nőügyeken”? Ezért ha most eláruljuk, hogy írásunk nem ilyen „nőügyelcről” szól — nyilván sok olvasó csaló­dik. A cím azonban szándéko­san megtévesztő. Szándélcunk az volt, hogy legalább annyian figyeljenek fel rá, ahányan a pletykákat kedvelik. Mert ezek a „nőügyék” is megér­demelnek legalább annyi fi­gyelmet 1131 válasz Megkérdeztek ml nőt az Ózdi Kohászati Üzemekben: milyen munkakörülmények kö­zött dolgoznak? Száztizenöten ezt válaszolták: — Rossz. — És bizonyítot­tak. Hatszáznyolcvankettőjüknek .ez volt a véleménye: — Kielégítő. És csak a többiek ítélték meg jónak munkakörülményei­ket. Miért nem valamennyien? Milyen gondjaik, ügyeik-ba- jaik vannak az ózdi kohászat­ban dolgozó nőknek? A gyár­nak nagy tekintélye, jó hírne­ve van, itt aztán igazán nem mondhatjuk, hogy valami kü­lönleges, egyedi ok miatt nem érvényesülhet a nők egyenjo­gúsága, vagy nem lehet betar­tani a nők védelmére hozott rendelkezéseket. Lehetséges tehát, hogy az itt meglevő gon­dok más, kisebb és rosszabb vállalatnál még inkább meg­vannak? Válasszunk csak ki néhány panaszt az ózdi asszo­nyokéból : — Férfiakkal azonos mun­katerületen, azonos szakmá­ban dolgozunk. Mégis kevesebb fizetést kapunk, mint ők. Ezt ugyan nem sokan mond­ták, de: mondták. Ahogyan mondták azt is, hogy a válla­lat hiába határozta meg a kol­lektív szerződésben azokat a munkahelyeket, ahol nem le­het nőket foglalkoztatni, mert ártalmas az egészségükre. Ilyenn — a tilalmi jegyzékben felso­rolt! — helyeken is dolgoznak nők. Igaz, saját kérésükre és felelősségükre hagyták meg itt őket. Miért? Mert veszélytele­nebb, könnyebb munkahelye­ken nem tudják számukra biz­tosítani a jelenlegi bért. — Én három műszakban dolgozom, és nem vették fel a gyerekemet az óvodába — pa­naszkodik egy másik nő. Gyermeknevelés, továbbtanulás Az óvodák mentegetőzéseit Ismerjük: zsúfoltak. Az emlí­tett panaszt azonban még ak­kor is orvosolni kell. ha ez valaki másnak fájó. Konkré­tan: egy egyműszakos (például adminisztrátor) gyereke he­lyett vegyék fel a hárommű­szakosét. Utóbbinak még így is marad gondja: amikor éj­szakai műszakon dolgozik, a gyerek anya nélkül van ott­hon; — Hetes napközi kellene — javasolják az asszonyok az Óz­di Kohászati Üzemekben. Még­pedig nem kevesen javasolják: 564-en dolgoznak három mű­szakban, és közülük 183-nak van 12 éven aluli kisgyerme­ke! — No, én egyelőre nem is gyarapítóm az anyák számát... — ezt pedig olyan nő jegyez­te meg, aki hatórás munka­időben dolgozik. Egyelőre ne háborodjunk fel sem az ő, sem a többi 4—6 órás alkalmazásban levő nő ilyes­fajta véleményén. Mert ők nem részesülhetnek gyermekgondo­zási segélyben. A gyárban egyébként 1830 nő dolgozik. Ilyenkor ősszel, új tanév kezdetén itt is felmérik: a dolgozók hány százaléka je­lentkezik valamilyen iskolára, vagy szakmai tanfolyamra. És a felmérésekhez évről évre odaírhatják: „a női dolgozók aránya nagyon alacsony". Az okok többnyire ismertek. So­kan már unják is hallgatni a „második” és a „harmadik” műszakra való hivatkozást, a gyermeknevelési gondokat. Nos, egy kevésbé hangoztatott okot is mondhat egy ózdi lány: — Mit törjem magam a ta­nulással? Hiszen a nők sokkal nehezebben érvényesülhetnek az iparban, mint a férfiak. Nézzék csak meg: nálunk is alig vannak nők vezető beosz­tásban. Pedig itt is dolgoznak egyetemet végzett lányok! Kö­zépiskolai végzettségűek pedig különösen sokan vannak. De még ha többet is tudnak egy fiúnál, a férfiak ezt nem akar­ják figyelembe venni. Pláne: vezető beosztásba javasolni egy lányt?... Jó szándékkal, segíteni akarással Tehát ezt egy lány mondot­ta, de csak véletlen, hogy ép­pen az ózdi kohászatban je­gyeztük fel. Mert hasonló a nők véleménye más gyárban, üzemben is. Hasonló panaszaik vannak. Az ózdi kohászatban megkérdezett 1131 asszony és lány zömmel nem egyedi, ha­nem olyan általános gondokat tárt fel, amelyek még igenis élnek a dolgozó nők körében. Az azonban kimondottan az Ózdi Kohászati Üzemek — kö­zelebbről a szakszervezeti bi­zottság — nevéhez fűződik, hogy megkérdezett ennyi dol­gozó nőt, és nem kevéssé fá­radságos. hosszas vizsgálati munkával kiszűrte a legna­gyobb gondokat. Ezzel a mun­kájával ugyanis a szakszerve­zeti bizottság segíteni akarását bizonyítja. És már ez is meg­nyugtató a nők számára. Hát még, ha a bizottság konkreti­zálni is tudja o segítséget: ha eléri, hogy a nők jó körül­mények között dolgozzanak, férfiakkal azonos munkáért azonos fizetést, jutalmat, kitün­tetést kapjanak és nyugodt anyák is lehessenek... A konkretizálás persze sok anyagi és egyéb áldozattal jár. Időbe is telik. Az ÓKÜ szak- szervezeti bizottsága alig két héttel ezelőtt tárgyalta meg és bővítette ki több hasznos ja­vaslattal ezt a vizsgálati anya­got, melyet gyárrészlegenként, igazgatóságonként tovább ele­meznek. Csak az ilyen, igazán értékes vizsgálati jelentések ne kerül jenek a bürokrácia út­vesztőibe. Nagyon örülnénk, ha az Ózdi Kohászati Üzemekben olyan gyors ritmusban enyhí­tenék a dolgozó nók gondjait, hogy azt példaként emleget­hetnénk. Főleg azok előtt a vállalatok, munkahelyek előtt, amelyek még ugyancsak elha­nyagolják az ilyen „nőügye­ket”. Ruttkay Anna ba ellátogatnak, megismerked­nek a katonafiatalok életével, feladataival. A megye középis­koláiban több ismeretterjesztő előadást tartanak a Varsói Szerződés tagállamainak fegy­verbarátságáról. a legújabb ha­ditechnikáról, és ilyen témájú filmeket vetítenek. Megrende­zik a miskolci ifjúgárdisták bükki harci túráját. Erre a honvédelmi vetélkedőre — amelyen lövészet, akadályfutás és gránátdobás is szerepel — mintegy 600 fiatalt várnak. Az ünnepi héten szinte min­den járási székhelyeit sor ke­rül a fiatalok és a katonák ta­lálkozójára, a központi ünnep­séget pedig Miskolcon tartják meg. Szeptember 28-án, a fegyve­res erők napján a Felszaba­dítók útján rendezik meg a fia­talok menetdalversenyét. Ezen a különböző iskolák, fegyveres tcslülciek, ifjúgárdisták és a munkásőrség több mint ezer tagja vesz részt, ötvenes cso­portokba tömörülve, zászlókat lobogtatva és forradalmi dalo­kat énekelve vonulnak a Ró­nai Sándor Művelődési Ház színháztermébe, ahol nagygyű­lésen vesznek részt. A gyűlé­sen Kovács Sándor, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára mond beszédet, majd megjutalmazzák a me- nctdalverseny legjobb csoport­jait. A nagygyűlés a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek színvonalas műsorával fejező­dik be. Acsolás a A bányamunkák közül az ácsolás az egyik legnagyobb szakértelmet kívánó munka. A frontfejtéseknél különösen nagy gondot kell fordítani a munkahelyek biztosítására. Képünkön: az ózdvidéki Szénbányák Farkaslyuki Bánya­üzeme 60. számú frontbrigádjának néhány tagja munka közben. (Foto: Molnár) Beváltak st® áj növéuvi'é€las®ei*ek a hegyaljai szőlőkben A tokaj-hcgyaljal mezőgaz­dasági nagyüzemek szőlőik vé­delmében is a legkorszerűbb, legolcsóbb eljárásokat alkal­mazzák. A megyei tanács, a növényvédő 'állomás és az AGROKER rendezésében a me­gye mintegy 120 szakemberé­nek részvételével tanácskozá­son értékelték a legújabb nö­vényvédőszerek alkalmazásá­ban szerzett tapasztalatokat Erdőbényén. A megyei tanács részéről Kerbolt Gyula ismer­tette a tanácskozás és a bemu­tató célkitűzéseit, az eredmé­nyes növényvédelem alapvető követelményeit. Sárospataki György, a Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet kísérletei­nek adataival bizonyította, hogy az újabb növényvédősze­rek egyharmados eredményja­vulást hoznak a hagyományos bordói lével szemben. Az orthophaltán például virágzás­kor még a terméskötést is ja­vítja. Dr. Baranyi György fö- kertész a pincegazdaság hegy­aljai üzemében végzett perme­tezési és gyomirtási kísérlete­ket értékelte. Itt például na­gyon bevált a gramoxone- val végzett gyomirtás. Jászbe­rényi József, a Tokaj-hegyal­jai Állami Gazdaság fökerté-í sze elmondotta, hogy az uj növényvédőszerekkel teljesen leküzdötték a peronoszpórát és az orbáncot. A di thane, a thiovit és a cuprosan bizonyult a leghatásosabb és a legolcsóbb növényvédőszernek. Az olasz- liszkai hegyközség eredmé­nyeit Dezső László főkertész ismertette. Tejporakció A TAVASZI és a nyári aszály miatt általában keve­sebb a takarmány, mint más esztendőkben. A szarvasmar­ha-tenyésztéshez különösen szükséges szálas takarmány­félékből mutatkozik a legna­gyobb hiány. Sokáig legelő sem volt. Emiatt a tejtermelés megyeszcrle csökkent, a terve­zetthez viszonyítva elég tete­mes a kiesés, főleg a felvásár­lásban. A termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok nem csökkentették állatállomá­nyukat — általában a nagy­üzemi tehenészetek létszámilag is fejlődtek —. de a tervezett tejtermelést, ennek következté­ben az értékesítést megyei szinten nem tudták biztosíta­ni. A háztáji gazdaságok tej­termelése meg különösen érzé­keny méretekben csökkent. A takarmányhiány miatt a ház­táji tehénállomány létszáma is csökkent. A tejhiány elsősor­ban a felvásárlásban mutat­kozik, mert a borjúneveléshez szükséges tejet nem adják el a gazdaságok, ami érthető. A tejhiányt viszont lehet és kell is pótolni. Az állam most úgynevezett tejporakciót szer- , vez, ami azt jelenti, hogy főleg importált tejport biztosít az olyan gazdaságok és termelő­szövetkezetek részére, amelyek vállalják, hogy a tejpor fel- használásával megtakarított természetes tejet a közellatás céljaira értékesítik. Egy mázsa tejpor ára 900 forint körül ala­kul. Ebből ezer-ezeregyszáz li­ter mesterséges tej készíthető, ami éppúgy megfelel a borjak neveléséhez, mint a természe­tes tej, hiszen az úgynevezett teljes tej itatása (vagy kiszop­tatása) korszerűtlen és kevés­bé gazdaságos. A korszerű gaz­daságokban a borjakat tápok­kal, fölözött és mesterséges tejjel nevelik. A MOSTANI tejporakció célja elsősorban az. hogy a tej-' ipari vállalat hiánytalanul biz­tosíthassa a közélelmezéshez szükséges természetes tejet. A termelő gazdaságoknak ez az akció kimondottan előnyös, hi­szen egy mázsa tejpor felhasz­nálásával legalább ezer liter természetes tejet menthetnek meg, illetve adhatnak el a vá­rosi és az ipartelepi lakosság ellátásának biztosításához. A borjú nevelésben a tejpor fel- használása előnyös, hiszen egy liter mesterséges tejjel ugyan­azt az eredményt érhetik el, amit a természetes tejjel. Vi­szont egy liter természetes tej árából három liter mestersé­ges tejhez elegendő tejpor vá­sárolható. A haszon tehát 200 százalékos. Ugyanakkor a tei- porakció minél nagyobb mé­retű sikerével pótolni lehet a takarmányozási gondokból ere­dő tejhiányt és az élelmiszer- ipar maradéktalanul kielégít­heti a lakosság tej- és tejter­mék-szükségleteit. Seregélyek és vadgalambok A gerlemadárról, a vadga­lambról kedves népdalok és érzelgős műdalok szólnak. Va­lóban kedves madarak, de csak addig, amíg turbékol- nák. A seregélyekről nem ke­letkeztek kedves dalok. A se­regély ősidők óta pusztító ma­dár. Felhőnyi csapatokban re­pül, s ahová lecsap — ott min­dent felfal. Nagyon szereti a szőlőt és a napraforgót. Az idén országszerte elszaporod­tak a seregélyek. Egy-egy napraforgótáblán ijesztő ká­rokat okoznak, ha nem riaszt­ják őket, képesek megenni a termés zömét. Az idén a kártevő madarak seregéhez csatlakoztak a vad­gerlék is. Ugyancsak elszapo­rodtak, és csapatostól lepik el a napraforgótáblákat. Már a zsendülő kukoricacsöveket is kikezdték néhány vidéken. A seregélyekkel együtt tetemes károkat okoznak a mezőgaz­dasági üzemeknek, de csak ott, ahol nem védekeznek ellenük, ahol nem riasztják a hívatlan madárvendégeket. Vannak ter­melőszövetkezet ék; amelyek vadászfegyveres őröket állíta­nak a napraforgó mellé, s ez a leghatásosabb módszer. A seregélyek és a vadgalambok a lövésektől riadnak legjob. ban. Menekülnek. Igaz, hogy egy másik napraforgótáblán ismét letelepednek, ha ott nincs riasztás, puskalövés, vágj' kér epelés. Viszont meg­éri, hogy mindenütt megszer­vezzék c kártevő madarak ri­asztását, mert a riasztó em­berek bére bőségesen megté­rül a megmentett termésben. JŐ ÍJ GYEK“ ÓZÓ ON 78 féle színárnyalatú uwegrm osaih

Next

/
Thumbnails
Contents