Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-12 / 214. szám

B U N DÄD IV AT r A Pannónia Szőrmeltikészítő és Konfekció Vállalat csepeli gyáregységéi. :-n már a tél­re készülnek. Bemutatták legújabb kollekciójukat, az 1968 QD-es bundamode'Jeket. Itlö járás Várható időjárás ma estig: | felhős idő, elsősorban a Du- ! nántúlon csők, helyenként zi* I vatar. Várható legmaga- I sabb nappali hőmérséklet 11— 21 fok között. ^ A közönség kellemes körülmények között tekinthette meg a bundamodeHckct a csepeli strandon. Görkorcsolya- bemutató is lesz Érdekesnek ígérkező ren­delvényre kerül sor pénteken, szeptember 13-án este 6 órától a diósgyőri Ady Endre Műve­lődési Házban. Népszerű új­ságunknak, a KISZ központi lapjának, a Magyar Ifjúságnak szerkesztőivel találkoznak itt a helybeli olvasók. A szer­kesztő-olvasó találkozót kü­lönleges színfolttal is szeret­nék gazdagítani: meghívták rá Almássy Zsuzsát, hazánk női műkorcsolyázásának több­szörös egyéni bajnokát. ígé­rete szerint Almássy Zsuzsa görkorcsolya-bemutatót tart a rendezvényen. A volt bíróné asszony szobája W kis falu a Bükk lá­bánál, alig számlál kétszáz lelket. Ki tud a köz­ség életéről, múltjáról? A volt bíró. Tud, mert a szegénység kétszer választotta bírónak, utána meg kétszer tanácsel­nöknek. Felkerestük. Alacsony, vert falu ház, az ajtó behajtva, bogy a sok légy kinn reked­jen. — Hé, apjuk! Téged keres­nek — kiált be a szobába a sovány, fekete ruhás asszony. — Kaszálni kellene a réten, de nem tud, mert fáj a dereka. Most benn nyugszik egy ke­veset ... Hallod-e? Mondom, hogy keresnek! '• • Az ember előjön, majd bein­vitál. Meleg, húsleves szagú tágas konyha, benne ágy, da­gadó párnákkal. — Erre tessék ... És földbe gyökerezik az em­ber lába. Az alacsony szobács- ka, amelynek küszöbén meg­állunk, olyan, mint télika­báthoz a szalmaicaiap. Pedig minden van itt, ami a városi ízlésnek megfelel, mégis. A falak kétszínűéi?. Rózsa­szín és halványzöld. Minden fal átlósan elválasztva, hogy a színek össze ne mosódjanak. Egyetlen olyan bútor va:n, amelyen megnyugszik a szem. Egy nagy dívány, rajta fehér ágynemű. Abból kelt ki az öreg. A többi bútor modern. Nyers színű fa, világosszürke huzattal. Az asztalka mellett modern kis fotelek, s egy ki­húzható kanapé. — Fiatalok .laknak a ház­ban? — kérdezzük, s már mo­solyra is húzódna az ember szája. Elnéző, egyetértő mo­solyra, hogy íme, a fiatalság! De nem laknák fiatalok a kis szobában. — A fiam, meg a menyem rendezte be ... nekünk — mondja zavartan az asszony, mintha el akarná hárítani a felelősséget. — Öl? vették, ne­künk vették... a menyem si­kálta fel a padlót is, pedig mérnök, de nem átallotta. Be- sárgította ... így hagyták ne­künk, hogy örüljünk ... Az asszony nem lép be, csak a küszöbről támasztja a fél fát. Biztosan lerúgja a ci­pőt a lábáról, ha valami dol­ga akad bent. De mi dolga akadhat itt egy egyszerű, pa­rasztasszonynak? Még port se lehet törülni, mert nincs hon­nan. Aztán felszakad belőle a di­csekvéssel vegyes panasz... — Öt gyermeket szültem ... sokra vitték. Kettőből mérnök lett... kisebb lányomat is magukkal vitték Pestre. Ó, szegény gyerek csaknem ideg­összeroppanást kapott. Tetszik tudni, nem szokta meg a vil­lamost. meg azt a nagy for­galmat .. . taníttatták, a fiúk, iskolába járatták, de olyan ideggyenge lett az utazástól, hogy abba kellett hagynia a tanulást Beadták a legköze­lebbi virágboltba ... azóta is ott dolgozik a lelkem, kétez­ret is megkeres havonta... nagyon bevált ott, fellelte ma­gát a virágok közt... — Miért nem hoztál? háza? — A gyerekek nem enged­ték. Azt mondták, ha neG?ik felvitte az isten a soruk, nem hagyhatják, hogy a húguk itt­hon sínylődjön ... pedig de­hogy sínylődött a kincsem ... Könnyet töröl ie szeme sarkából, aztán foly­tatja: — így maradtunk mi. ket­ten. ötből egy se maradt. Hogy vigasztalódjunk, azért rendezték át a lakásunkat.., mindent megadna!?, jó gyere­kek ... A. I. Egy hónap alatt 23 ezer bébi- és lánykaruhát készítettek exportra A sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet — a bodrogközi falvai? munkaerő- feleslegének csökkentésére — az elmúlt két évben Nagyroz- vágyon, Tiszakarádon és Zemplén agáid on létesített ki­helyezett üzemeket. Ezek épí­tését és kialakítását a lakos­ság és a helyi termelőszövet­kezetek társadalmi munkával is segítették mind ’ a három községben. A korszerű gépek­kel felszerelt falusi üzemek­ben már mintegy 350 asszonyt foglalkoztatnak. Az asszo­nyok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az eddig mezőgazdaságban dolgozo pa- rasztasszonyok viszonylag rö­vid idő alatt elsajátították a szakma fogásait, s az idén már mintegy 150 ezer darab bébi-, bakfis- és leánykaxuhát ké­szítenek, amelyeknek nagyobb részét exportra szállítják. A három falusi üzemben augusztusban „hitelesítették” az első csúcseredményeket. Az asszonyok egy hónap alatt 23 ezer bébi- és lánykaruhát varrtak szovjet exportra, igen kiváló minőségben. A szövetkezet vezetői most érdekes módon viszonozzák a lakosság társadalmi munkáját, a dolgozók nagyszerű eredmé­nyeit. Elhatározták, hogy a három faluban üzletet nyitnak, ahol a szövetkezet üzemeiben készült termékekből vásárol­hatnak az ottaniak. Az első ilyen üzletet az elmúlt napok­ban nyitották meg Zemplón- agárdon, a másik két helyen pedig év végéig, illetve a jövő év elejéig adnak át ilyen bol­tokat. A legidősebb magyar nemzeti vállalat miskolci kirendeltségén E napokban ünnepli meg­alakulásának 20, évfordulóját a „legidősebb” magyarországi nemzeti vállalat. Húsz évvel ezelőtt, alig néhány nappal a nemzeti vállalatok megalakí­tását szabályzó rendelet meg­jelenése után, már ezzel az új lehetőséggel élve alakult meg a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat. Az első esz­tendői? néhány tízmilliójáról ma már évi hatmilliáid fo­rintra növekedett a vállalat forgalma. Megyénkben külö­nösen a juhtenyésztő gazdasá­gok körében nagyon jó hírnév­re tett szert a vállalat mis­kolci kirendeltsége. A vállalat jubileuma alkal­mával beszélgettünk Béres Józseffel, a miskolci kirendelt­ség vezetőjével, aki a kezdeti éveik vállalati törzsgárdájához tartozik. Az első magyar nem­zeti vállalat húszéves fejlődé­sének egyik érdekessége, hogy a kirendeltségeik létszáma alig növekedett. A százmilliós for­galmat lebonyolító kirendelt­ség két parányi irodahelyisé­gében alig találni íróasztalt. A vállalat szakemberei állan­dóan a juhászat olcat járják. Nemcsak felvásárlóik, akik át­veszik és továbbadják a juhá- szatok termékeit, Iranern ab­ban is elévülhetetlen érdemeik vannak, hogy megyénkben olyan egyenletesen fejlődik a juhtenyésztés. Nemcsak a ter­melő gazdaságok vezetőivel tartanak állandó, szoros kap­csolatot, hanem magukkal a juhászokkal is. Névről ismer­nek itt minden híres borsodi juhász dinasztiát, s bizony, gyakori az olyan eset. hogy a juhászok még családi ügyeik­ben is a ki rendeltség vezető­jéhez vagy dolgozóihoz fordul, nak tanácsért. Ami a húszéves munka, a fejlődés számait illeti, érde­mes megemlíteni, hogy eddig már jóval több mint egymil­lió juhot, elsősorban pecse- nyebárányféleséget forgalmaz­tak. Az idei expressz peese- nyebárány-export a napokban fejeződött be. Az olasz, a francia és a görög vevők most már a szokvány pecsenyebárá- nyokat szállítják el vagon- számra Borsodból. Gyapjúból már eddig 80 vagonnal vásá­roltak fel az idén. Jellemző, hogy 15 évvel ezelőtt még csak 15—20 vagon gyapjút termeltek évente a megye ju- hászatai. A mennyiségi növe­kedésnél is fontosabb, hogy jelentősen javult a gyapjú mi­nősége. A miskolci kirendelt­ség szakembereinek érdeme, hogy a juhászatokban ma már szinte mindenki tisztá­ban van a helyes gyapjúkeze­lés szabályaival A juhtenyésztést, az állo­mány minőségi javítását is se­gíti a vállalat. A közelmúlt­ban például ötezer jerke tok- lyót és egészen fiatal anyát vásároltak fel a juhászatok­ban. Ezeket eljuttatják azokba a gazdaságokba, amelyekben tenvészanyag utánpótlásra van szükség. A fiatal borsodi te- nyészjuhokból még a szomszé­dos megyéi? juhászatait is ki tudják segíteni. 1968. szeptember 12, csütörtök A nap kelte 5.17, nyugta 18.03 órakor. A hold kelte 20.02, nyugta 11.22 órakor. Névnap: Mária. 400 éve, 1568-ban született Brüsszelben id. Jan Brueghel, a nagy hírű flamand festödi- nasztia sarja, akit a többi Druegheltöl való megkülönböz­tetésképpen — képeinek lágy színei és udvari festői minő­sége folytán, előkelő ruházata miatt — Bársony-Brueghel né­ven említenek. Hosszabb időt töltött Itáliában, majd Antver- penben telepedett le. Nagy számban fennmaradt, többnyi­re kis méretű képeit gyakran fára, vagy rézlapra lestette. Kedvelt témái virágcsendéle­tek, virágok mellett allegori­kus, bibliai, mitológiai, törté- 7iefi és életképek, eredetileg tájképek voltak, amelyekbe sok esetben barátai, leginkább Rubens és Van Balén festették bele a figurákat. Viszonzás­képpen Rubens egyes képeibeg ő festette a virágkereteket és a tájhátteret. Tetszetős alko­tásai sok nagy képtárban megtalálhatók. Legtöbb fest­ménye a madridi Pradoban, legtöbb rajza a bécsi Alberti­adban van, és művészetét egész sor műve képviseli a budapesti Szépművészeti Mú­zeumban is. Azok közül az útitársak kö­zül, akik nap mint nap át­utaznak a Szentpéteri-kapui lakótelep és a Béke tér közöt­ti útszakaszon, bárki tanúsít­hatja, hogy nincsen olyan busz- menet, amelynek vezetője és utasai ne kerülnének baleseti veszélybe. A Szentpéteri-kapu lezárása óta elég keskeny utcán, a Hu­szár utcán bonyolódik le a meglehetősen nagy forgalom. A szembe jövő járművek alig fémek el egymás mellett, a gépkocs i v e ze tőknek állandóan fékezniük Kell a Huszár ut­ca mellékutcáira bekanyarodó és a váratlanul előbukkanó járművek miatt Nem ritkaság, hogy parkírozó jármüvek tor­laszolják el az utat. Sokan szemtanúi lehettünk már, hogy csak a gépkocsivezetők lélekje­lenléte mentette meg a helyze­tet. Csakhogy a közlekedés­nél? megvan a maga logikája, és ami késik, nem múlil?. Ezért azt szeretnénk javasol­ni a közlekedésrendészet ille­tékes vezetőinek, hogy fontol­ják meg az egyirányú közle­kedés bevezetését a Szentpé- teri kapui lakótelep és a Béke tér közötti útszakaszon, tilt­sák meg a parkírozást és a mell ékutcái?Írói való befordu- lást is a kijelölt utcákra. És nem ártana ezen az útsza­kaszon a gyakori ellenőrzés sem. — ka« — — tíj egyenruhák. Az or­mosbányai ifjúgárdisták _ a napokban 6 komplett ifjúgár- da-egyenruhát kaptak. A KISZ-szervezet kedvezményes áron, 4600 forintért vásárolta az egyenruhákat. — AZ ANYA- és csecsemő- védelem szüntelenül javul a miskolci járásban is. Ennek egyik eredménye, hogy a cse­csem elhalálozás az 1960. évi 5,2 százalékról az idén 3,1 száza­lékra csökkent. Ez még az or­szágos 3,6 százalékos átlagnál is kedvezőbb. — JÜL sikerült ifjúsági ta­lálkozót rendezték az elmúlt vasárnap a királdi Béke-for­rás környékén. Az egész na­pos összejövetelre a farkas- lyuki központi üzem KISZ- szervezete meghívta a párt- és gazdasági vezetőket is. — ISMERD MEG a nagyvi­lágot! címmel előadássorozatot t-rendez a tapolcai Akropolisz Mjúsági klub. Szeptember 18- lán 19 órától Domonkos Vince itart előadást Ausztriáról és az Alpokról. — KOMMUNÁLIS beruhá­zásokra — költségvetésen kí­vül — 5,5 millió forintot ka­pott az idén a Pénzügyminisz­tériumtól Mezőkövesd. Az ösz- szeget közművesítésre használ­ják fel. — MEXIKÓBAN az olimpiai falu ékessége egy monumen­tális lávaszikla, A rendezők úgy döntöttek, hogy erre az „emlékműre” felvésik a XIX. nyári játékok győzteseinek nevét. — AGYA BAN dohányzott Tompa községbeli lakásán Je- novai István 24 éves alkalmi munkás. Az égő cigarettától az ágynemű meggyulladt, a sze­rencsétlen ember füstmérge­zésben meghalt. — TÜZOLTÖSZERTÄR épül Tibolddarócon. Az építkezés­hez — amely 30 000 forintba kerül — jelentős mennyiségű társadalmi munkát is igénybe vettek. A tűzoltószertár épü­letében kis klubszobát ren­dezne!? be az önkéntes tűzol­tók használatára. — HANGVERSENYSORO­ZATOT rendezne!? Ernődön. A községben már három éve adnak ki hangversenybérlete­ket. Ezekre a rendezvények­re csaknem 100 helybeli lakos látogat rendszeresen. Ez év­ben októbertől kezdődnek is­mét a hangversenyek a mű­velődési házban, illetve az is­kolában. — IPARTELEPÍTÉST szor­galmaznak Mezőkövesden. Pénteken, szeptember 13-án délelőtt a községi tanácsra ér­kezik Budapest I. kerületéneik párttitlkára és a VILATI igaz­gatója, hogy konkretizálják az ipartelepítési javaslatokat. — RUDABANYÄN. ahol a Miskolci Nemzeti Színház az elmúlt héten, még a miskolci színrevitel előtt bemutatta Garcia Lorca színművét, a Bemarda házát, eddig két­százharminc bérletet adtak el. Kiskosztüm a targoncán A Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat csak a lcg- bátrabb manckcujcit küldi a szeptember 14-1 ruhabrmutató- ra. A hölgyek ugyanis a Di­ósgyőri Gépgyár által készített 10 darab új, emelővillás tar­goncán mintegy 3 méter ma­gasban mutatják he vállalatuk legszebb modelljeit a stadion­ban. A színész-újságíró váloga­tott tegnap egyébként megtar­totta utolsó edzését. A két csa­pat végleges összeállítását pén­teki számunkban közöljük. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora <a I8S méteres hullámhosszon. 18—19 óráig) A megye életéből... A munkaügyi döntőbizottságok munkája és problémái. Ünnepi tanévnyitó ülés a mis­kolci egyetemen. Üj oktatási év. új módszerek. Elmondjuk, bemutatjuk ... Egy kitüntetett népművelő ter­vei. Fiatalok zenés találkozója! MISKOLCI GALÉRIA (Déryné u. 5.) AUSTRIA TRIO fotokiállüás Nyitva 11—19 óráig Hétfőn szünnap eszakmagyarorszAg A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 13. Főszerkesztő: Fodor László Telefonszámok. Titkárság: 16-886. Gazdaságpolitikai rovat: 16-035. Pártrovat: 16-078 Belpolitikai ro­vat: 16-450. Kultúrrovat: 16-067. Sportrovat: 16-049. MunkásievsJ?- zés, panaszügyek: 16-046. Városi központunk: 38-132. 16-672. 35-330. 56-379 Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Baicsy-Zsilinszky u. 13. Felelős kiadó: Biró Péter Telelőn: 36-131 Hirdetésfelvétel­Széchényi u. 15—17. Telefon: 16-213 erjeszti a Magyar Posta Előfizethető • helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél Az előfizetős dija egy hónapra 18 forint index: 25055 Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Szemes István Közlekedés—életveszéllyel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents