Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-28 / 228. szám
Szombat, 1968. szeptember 28. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Tanácskozás „hétköznapi“ dolgokról UNDULÁS ELŐTT Rossz a rádió, a tv; nem működik. a hűtőszekrény, új ruhára van szükség, ki kell tisztítani a régit; „orvoslásra” szorul a régi lábbeli, nyíratkozni, daueroltatni kel] és ... Hosz- szú-hosszú listát tenne ki azoknak a tevékenységeknek felsorolása, amelyeket a javítás-szolgáltatás fogalom alatt tömörítünk. Kiegészítő tevékenység. Olykor ki tudja ha- nyadrangú kérdésnek tekintjük, s akkor döbbenünk rá, hogy valójában mennyire is fontos ez, ha mondjuk csőrepedés támad, vagy éppen rneccsközvetítés alatt romlik el a tv, s nincs ember a láthatáron, aki rendbe szedje. Ha őszinték akarunk lenni, el kell ismerni: nincs szerv, nincs felmérés, amely valójában átfogó képet adna a tényleges igényekről. Még kevésbé mondhatjuk, hogy mindenben eleget tettünk a való igények kielégítésének. Ilyen gondokkal foglalkoztak a napokban — a megyei NEB szervezésében megtartott — konzultatív tanácskozás részvevői. A szolgáltatási hálózatról A NEB, illetve az előadó, dr. Sass Tibor elnökhelyettes alaposan felkészült a referátumra. 42 szervtől és gazdasági egységtől, sok-sok javíttatótói összegyűjtött tapasztalatok sűrűsödnek az anyagban. Az első megállapítások örvendetesek. Nevezetesen az, hogy a NEB vizsgálatai, a párt- és tanácsi határozatok, intézkedések nyomán mind Miskolcon, mind a megyében jelentősen fejlődött a javítószolgáltatás, több szakmában lerövidült az átfutási idő, s javult a munka minősége. Erre jellemző: tavaly 2G2 milliót hozott a javítószolgáltatás. Jó érzéssel közölhető, hogy a ktsz-ek 570 javító fiókkal állnak a lakosság rendelkezésére. A cipész szakmában — a hozam—viszem segítségével — 350, a fodrászattal 87, a szabó szakmában 55, rádió-, tv-javítással 100 községet látnak el. A rádió és tv garanciális és fizető javítást 18 részleg, 22 kisiparos bonyolítja le. A gépkocsijavítással és szervizzel 8 tanácsi üzem, 15 kisiparos, 3 lelsz foglalkozik. A reform hatása A reform a tulajdonosi viszony formáit, s a szakmákat tekintve széles skálán fejti ki hatását. A kisipari szövetkezetekben a helyi iparpolitikai tevékenység 2,4, a személyi szolgáltatás 6,7, a karbantartás, tatarozás nagysága 39,1 százalékkal nőtt. A Miskolci Ruházati ICtsz-ben a lakossági javítás, a közületi méretes rendelés nőtt, viszont a közületi javítás, s a lakossági méretes rendelés csökkent. A cipészeiben — a műanyagtalpú és műanyag felsőrészű, illetve a konfekció cipők térhódítása ré-. vén — csökkent a javítás. Milyen az anyagellátás? Nem kielégítő a választék textil- és bélésanyagokban, kevés a fésűs gyapjú, hiányos az alkatrészellátás tv-nél, óráknál, kevés a tégla, a cement. A többcsatornás termékforgalmazás több területen még nem érvényesül a kívánt mértékben. Ám örvendetes, hogy — az információk, vélemények szerint — az állami, szövetkezeti és a magánkisiparban ebben az évben jobban összhangba került a javítási, szolgáltatási díj a végzett munka minőségével, színvonalával. A legtöbb ilyen egység maximált, vagy szabad árat alkalmaz, s ezek — noha némelyben országos jellegű „uniformizálás” mutatkozik, nagyfából megegyeznek a múlt évi árszínvonallal. Növekvő igények, szorongató gondok Az igényele mindenben növekednek, s egyben szorongatnak is. Az előadó ós a felszólalók arról beszéltek, elég szűkösek a körülmények, sok helyen helyiséggonddal küzdenek. A képződő fejlesztési alap — a reform szerint ez a fejlesztés fő forrása — csak az állóeszközök dinamikus szinttartására nyújt lehetőséget, nem biztosítja megfelelően a bővített újratermelést. Sok új gépre, berendezésre lenne szükség a növekvő igények kielégítésére, a szociális gondok megoldására. De hát ezt sok tény gátolja. Befolyásolja, hogy a szolgáltatóházaknál a megEsős as őss A szikszói Béke Termelőszövetkezetben kereken ezer ka- tasztrális hold területen vetnek az idén őszieket. Ennek zöme — természetesen — búza. A gépi kapacitásuk elegendő, ütemterv is van, tehát megszervezték az őszi vetési és betakarítási munkákat, Oláh Mihály főagronómus mégis elégedetlen az eddigi teljesítményekkel. Lemaradás — A vetési munkáknak harmincöt-negyven százalékát végeztük el eddig — mondotta tegnap délelőtt —, de ha azt veszem alapul, hogy már mólóban a szeptember és közeleg az október, és ehhez a gépierő- kapacitásunkat is hozzászámítom, nyugtalan és elégedetlen vagyok. Szerintem a vetéssel máris lemaradtunk. Ha legalább ötszáz hold, a terület fele be lenne vetve... akkor nyugodtabban aludnék... A lemaradás fő oka, mint általában más gazdaságokban is. a kedvezőtlen időjárás, a sok eső. így szokott ez lenni. Aszályos nyár után szinte törvényszerűen esős az ősz. Hiába ígérgetnek a meteorológusok jó időt, hosszú őszt, a mezőgazdaságban az ilyesmit nem szabad figyelembe venni, mert a meteorológiai előrejelzés rendszerint csalóka valami. Az idei ősz is azt bizonyltja, hogy sokkal biztonságosabb a tapasztalat. S e tapasztalat arra int, hogy a tavasszal és nyáron elmaradt csapadék valamikor mégis lehullik, rendszerint ősszel, mert a természet „igyekÚj vízálcraelő szivattyútelep A lázbércl völgyben termesze ti szépségekben is gazdag, új mesterséges tavat, alakítanák ki. A Bán-patak által táplált, mintegy 4 kilométer hosz- kzú lóban — amelynek legnagyobb mélysége 12 méter lesz —, csaknem 6 millió köbméter vizet tárolnak a két ipari központ: Ózd és Kazincbarcika ellátására. Már építik a víz elvezetéséhez szükséges hálózatot is. A mesterséges tó és a vádnál vízátemelő telep között több mint 7 kilométer hosszúságban 600 milliméter átmérőjű, Vad- ' nától Sajónémetiig pedig 400 milliméteres csővezetéket fektetnek le. Sajónémeti hatórában még egy vízátemelő szivattyútelepet létesítenek, amelynek alapozásához a napokban kezdtek hozzá, átadására pedig jövőre kerül sor. szik” kiegyenlíteni önmagát. Ezt a meteorológiai adatok „sokévi” átlaga ugyanúgy bizonyítja, mint a népi megfigyelés. Es mindig jobb úgy megtervezni az őszi mezőgazdasági munkákat, hogy a kedvezőtlen időjárást vesszük alapul, nem a kedvezőt. Így sokkal kevesebb lesz a meglepetés. A szikszói főagronómus és növénytermesztő vezérkar kedvezőtlen időjárással számolt az őszi munkák ütemtervének készítésekor, mégis vannak meglepetések. Az esőzések miatt torlódnak a szállítási munkált is, hiszen a szántással-vetóssel egyidőben törik a kukoricát, ássák a cukorrépát, szedik a burgonyát, s még a késői szálastakarmányok betakarítása is gondot okoz. A talaj azonban lágy, a szikszói határ nagyobb felén különösen is. hiszen ezek mélyen fekvő területek, s elég egy futó zápor — azonnal megállnak a gépek, nem lehet ráménni a földekre. Elegendő a takarmány A cukorrépa elég jól sikerült, több mint 200 mázsát fizet holdanként. Eredetileg úgy tervezték, hogy csak 60 hold termését adják át a cukorgyárnak, s 36 holdról meghagyják a répát takarmánynak. Ezen a terven azonban változtattak. Az összes cukorrépát értékesítik. A borsótermesztés ugyanis rosszul sikerült, a bevételi kiesés elég nagy, s ennek egy részét cukorrépából pótolják. Jól is járnak, mert az értékesített cukorrépáért nemcsak pénzt, kapnak, hanem szeletet is, amivel pótolni tudják azt a takarmánymennyiséget, amit a répaterméssel akartak biztosítani. — Takarmánygondunk lényegében nincs — mondta a főagronómus. — A kukoricánk a tervezettnek megfelelően fizet, megadja a tizenöt mázsa száraz morzsolt értéket holdanként, cs a szálasokból is teljesíteni tudtuk a lervezrtt mennyiség megtermelését, A Ki egyen Hl és Nagy teljesítményű lerakógóp terít! ast ércct♦ ♦ ♦ ♦ ♦ betakarítás is jól sikerült, hat- ^ van vagon szálast tártáléko- f lünk télire, ami elegendő lesz^ az állatállománynak. Abrakból a egyelőre tíz vagon mennyiség T hiányzik, de ennek megterme-J lését be sem terveztük, más Y esztendőkben ennél többet is^ vásároltunk a központi készle-A tekbőL j ♦ * A kalászosok jól fizettek. A J gyenge borsótermésből kelet- J kező bevételi hiányt a nö-J vénytermesztés pótolni tudja. J Részben a már említett 36» hold cukorrépa termésének ▼ terven felüli értékesítésével, » részben a kiváló lucernamag-» termésből. A lucernamagfogás » ismét jól sikerült, Tavaly 280» kilót fogtak holdanként, az» idén alig kevesebbet: 270 ki-» lót. így a növény termesztési » mérleg is jól alakul. A szik-» szói Bélre Termelőszövetkezet » teljesíti bevételi terveit, ennek» megfelelően a betervezett jö-» vedelmet is hiánytalanul fizó-, ti. Tavaly 70 forint közösből? származó jövedelem jutott egy? munkanapra tagonként. Az? eddigi eredmények ozerint ezt? a jövedelmi szintet az idén is^ pihen a „körbuktató”. biztosítani tudják, sőt, emelkedésre is számíthatnak az emberek, bár nem túlságosan nagy mértékben. A gond és a feladat most elsősorban a vetés. Ezzel egyidőben a betakarítás. A szorgalom jó. Erő van: gépi is, emberi is. Csak egy kicsit kedvezne az időjárás ... Csak egy hétig lenné meleg, kellemes ősz... De hát az ilyesmi régi vágy. Az időjárás azonban sehol sem tudja elvégezni a vetést és a betakarítást. A gazdaságok dolgozóinak kell azt elvégezni még akkor is, ha az időjárás kedvezőtlen. — Hogyan ? — Csakis úgy, ha minden munkára alkalmas percet teljes kapacitással kihasználunk — mondotta a szikszói főagronómus. (sz. j.) Ózdi siker Az Özdi Kohászati üzemek közlekedési gyárrészlege lényegében egy nagyobb rendező pályaudvarnak felel meg. Az itt dolgozó brigádok naponta átlag 400—500 vasúti kocsit fogadnak, amelyek nyersanyagot hoznak, vagy készárut szállítanak a feldolgozó iparnak. A gazdaságosság szempontjából azonban nem mindegy, hogy ezek a vasúti kocsik mennyi ideig tartózkodnak a kohászat területén. Ezért a közlekedési gyárrészleg dolgozói a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére elhatározták, hogy a rakodás jobb megszervezésével elsősorban a külföldi vasúi) kocsik állásidejét mintegy öt órával csökkentik, s ezzel ;e- lentős devizakiadási takarítanak meg a népgazdaságnak. A jubileumi versenyben hónapról hónapra növelték teljesítményüket. Amíg az első fél' éviyen az egy külföldi kocsira eső álláspénz még több mint 83 forint volt, addig ez az összeg augusztusban már csak 4.50 forintot tett ki. Ez azt jelenti,' hogy a kohászatba érkező napi 40—50 külföldi vasúti kocsi tartózkodási idejét az év eleji 21,7 óráról sikerült 11,9 órára csökkenteniük. térülési idő 20—80 év, hogy a hozom—viszem olykor ráfize-' téses, hogy az anyagi érdekeltség nem ösztönöz minden, esetben a javításra, szolgálta-, tásra, hogy a Patyolat Vállalat jelenlegi körülményei között képtelen fiókhálózatát tovább bővíteni. Szó esett arról, hogy a szolgáltatás — a kereskedelmi választék bővülése folytán — nőtt, de ez magával hozza: lényegesen növelni kell és több alkatrész esetében a készletet. Kihat a munkára, hogy, ha a széria „kifut”, nem adnak tovább pótalkatrészeket. Ez pedig növeli a javítás diját, s kihat, a javíttató hangulatára, zsebére. Sok jelenség figyelmeztet rá. hogy egyes hitelpolitikai előírások, rendelkezések nem bizonyulnak elégségesnek ahhoz, hogy megfelelő mértékben növeljék a javítást, szolgáltatást. És az anyagi érdekeltség „elhúz” az árutermelés felé. Vannak szubjektív okok is. Bár az utóbbi időben közel kétszázzal nőtt a kisiparosok száma, de majdnem ezerre lenne még szükség. Kicsi az utánpótlás. A kisiparosok az ipari tanuló neveléséért adó- kedvezményt kapnak — így sem elég ösztönző —, a szövetkezeti iparban semmi kedvezmény nincs. Ez az állapot a kontároknak kedvez. Olyan javaslatok hangzottak el: mel- lékfoglalkozásszerűen be kell vonni a javításba az üzemi szakembereket. Csb. $ Már a próbaüzem ideje alatt $ megkezdték a nyersanyag szál- ^ látását a Borsodi Ércelőkés zítő- a műbe. 1 Az ércet ötletes, nagy telje- ▼ sítményű berendezések juttatják el a vasúti kocsikból a tárolókba. Egyidejűleg két tehervagon állhat a kirakodást végző „körbuktatóra”, amely rögzítés után „fejre állítja” a kocsikat, s így három perc alatt 120 tonnányi hasznos terhet képes az alatta elhelyezett bunkerba üríteni, A bunkerból emberi kéa érintése nélkül, szállítószalagok során jut el az érc a lerakógépig, amely óránként ezer tonna ércet terít el a tároló- területen.
