Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-03 / 206. szám

Kedd, 1968. szeptember 3. RszakmaoyarorszAc 3 A korszerűség lényege A SZOT ülésén Újabb siker A miskolci Gömöri pályaud­varon töbh évvel ezelőtt csak­nem 200 tagú MÁV—AKÖV komplexbrigádot szerveztek a jobb együttműködés, a munka meggyorsítása végett. A nagy kollektíva igen jól dolgozik. Az elmúlt év első felében az igaz­gatóságon belül a második, az év második felében pedig az első helyre küzdötte fel ma­gát. Ugyanakkor a brigád to­vább terebélyesedett, hiszen ilyen szervezeti formában kap­csolódott hozzájuk a darabáru részleg is. A rerofm, mint mindenütt, ^t is nagyobb követelmények­kel lépett fel. Nagyobbal, hi­szen korábban kizárólag az AKÖV rakodhatott és szállít­hatott Most a megrendelők saját eszközeikkel is fuvaroz­hatnak. Ennek ellenére, mivel a bizalmat már megalapozták, a megrendelők az AKÖV-hőz fordulnak. Ez év első felében végzett munkájával a MÁV— AKÖV szocialista komplexbri­gád ismételten az első helye­zést érdemelte ki a kitüntetés­sel járó vándorzászlóval és a pénzjutalommal egyetemben. A MÁV—AKÖV komplex­brigád munkájának értékelését és méltó jutalmazását ma, szeptember 3-án, délután 2 órakor a Vörösmarty Művelő­dési Otthonban tartják meg. A mintegy 200 részvevőnek pénz­jutalmat adnak át és „formá­lisan” zászlót. Ugyanis a zászló jelenleg is a MÁV—AKÖV komplcxbrigád tulajdonában van. Szívesen használjuk, s külö­nösen az utóbbi időben néha már félő, hogy közhellyé szür- kítjük, távlatokat csillogtató varázsától fosztjuk meg a szót: modern, korszerű. De e Lkoptatni szerencsére csak a szót lehet. Tartalmi lé­nyegét soha. Mert a korsze­rűség a megújulás, a haladás örök képességét jelenti, fakó, szürke hát eleve nem lehet. Színekben egyre gazdagodik a szocialista társadalom, s ter­melőmunkánk, gazdasági éle­tünk az újat, olykor a még so­ha nem voltat ostromolja. Hogy mi a korszerű, azt tár­sadalomról szólva már vissza­vonhatatlanul eldöntöttük. A munkában is tudjuk, elvi vo­nalakban. A gazdasági reform éppen a termelés korszerűsí­tését, társadalmi rendszerünk haladásával egy szintre hozását tűzte ki célul. Amerre csak járunk gyárak, nagy- és kisüzemek és szövet­kezetek egyaránt a termelés korszerűsítésén fáradoznak. Törekednek minél korszerűb­bet. minél korszerűbben meg­valósítani. Világszínvonalú ter­mékeket világszínvonalú ter­melékenységgel. Üj gépeket, bonyolult automatákat látha­tunk itt is, ott is, sokfelé. Ez a korszerűség? Késégki- vül ez is. De ennyi kevés. Mert nem elég ma már modernet, modernül gyártani. Több kell. Az igazi, s tegyük hozzá, a ténylegesen javunkat, előrelé­pésünket szolgáló korszerűség lényege a valóságos élettel fenntartott kapcsolat. A min­denkori helyzethez igazodni tudás képessége. Ügy értjük ezt, hogy az új, vagy legújabb keresése soha­sem lehet öncélú. Ahogyan a szocialista társadalmat sem el­vontan magáért, hanem a dol­gozó emberek jobb, tartalma­sabb életéért kívánjuk felépi- teni, a termelés folyamatában is e célt, a vállalati, s a nem­zeti jövedelem növelését kell szolgálnia mindenfajta korsze­rűsítésnek. Hiszen nem mindig biztos, hogy a tudomány, a technika legeslegújabb vívmányai egy­ben a leggazdaságosabbak is számunkra. Hogy például egy csodás automata beállítása mindenkor kifizetődő piactól, körülményektől függetlenül. Gazdasági döntéseinket tehát a még járatlan utak iránti vágy bódulatán kívül a tényleges lehetőségeket mérlegelő józan­ságnak kell vezérelnie. Megfontolt körültekintéssel tervezünk. Álmainkban az áb­ránd és a megvalósítható vá­lasztóvonalát keressük. Töp­rengünk, mit s hogyan kellene csinálni. A tervezés ma nem kampányfeladat. Mindennapi és nem könnyű munka. Eredményeink kulcsa pedig éppen az, hogy terveink, el­képzeléseink kialakításában mennyire tudunk korszerűek lenni. Módszereinkben, eszkö­zeinkben matematikai mód­szerekre. lineális programozás­ra, hálótervezésre gondolha­tunk. Számítógépek széles kö­rű alkalmazására. Amire egyes nagyüzemek — például az LKM és a BVK — már töre­kednek. De a tervezés esz.kö- zeinél is fontosabb: hogyan gondolkodunk. Az önálló vál­lalatok tevékenységének sike­rét megszámlálhatatlan ténye­ző befolyásolja. Ezeket felku­tatni, s alkotó módon felhasz­nálni a tervezés, a tervek megvalósítása során — ez a fő feladat. A piaci és a vállalati belső lehetőségek pontos fel­mérése és minél jobb, minél bátrabb kiaknázása kíván iga­zán korszerű gondolkodást. A mai életünkre oly jellem­ző korszerűség tehát már itt, a napi és a távolabbi felada­tok megfogalmazásánál kez­dődik. A korszerűség többi ele­meit, a modern gyártmányt és technológiát helyesen csak ez hozhatja magával. I-'lanek Tibor Bányásznapi ünnepségek Az Ózd vidéki Szénbányák Vállalat dolgozód szeptember 1-én. vasárnap tartották meg bányásznapi ünnepségeiket. Csernelyben Lőcsei Lajos, a vállalat Igazgatója, Putnokon Búzás János, a vállalat párt- bizottságának titkára, Kiral­Mcglcpctcs A hernádvécsei Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága kellemes meglepetésben része­sítette a tsz-vezetöséget. Az aratási és cséplési munkák befejezését ugyanis hangula­tos felvonulással ünnepelték meg. Nem hiányzott a Ids ün­nepségből sem az űj kenyér, sem a búzakoszorú, sem a bú­zavirág. Előbbi kettőt Luterán János tsz-elnök, utóbbit pe­dig Mikula József főkönyvelő kapta. Ott volt a kis ünnep­ségen Rozm-an Gyula, a járási pártbizottság osztályvezetője és Novák József, a járási párt­bizottság munkatársa is. Persze, nemcsak a vezetősé­get köszöntöttek, hanem meg is ünnepelték a jól végzett munkát. dón pedig Szili Ferenc igaz­gatóhelyettes tartott ünnepi beszédet. Ezenkívül ünnepség­re került sor Bánszálláson, Borsodnádasdon és Egercsehi- ben is. Az Ózdvidéki Szénbányák Vállalat dolgozói közül heten kapták meg a kiváló bányász miniszteri kitüntetést, hárman a bányászat kiváló dolffozója miniszteri kitüntetést, 4<)8-an pedig a bányász szolgálati ér­demérem különböző fokozata­it. 326 bányász kapott össze­sen 725 000 forint jubileumi jutalmat. A bányásznap alkal­mából több mint 24 millió fo­rint hűségjutalmat osztottak ki az Özdvidéki Szénbányák dolgozói között. a szocialista munkavcrsenyről tanácskoztak A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több fontos kérdésről tárgyalt. 130 állami és tanácsi válla­lattól szerzett tapasztalatok alapján megvitatta a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom helyzetét. Megállapította, hogy az új gazdasági mechanizmus ösztönző hatására a vállalatok nagy részénél jobban megbe­csülik a versenyben élenjá­ró dolgozókat, kollektívákat, anyagilag és erkölcsileg elis­merik eredményeiket. Válto­zatlanul népszerű versenyfor­ma a szocialista brigád mozga­lom. A versenyben több mint 86 000 brigád majdnem egy­millió tagja vesz részt. Tapasz­talhatók azonban nemkívána­tos tendenciák is. Egyes helyeken egészség­telenül felhígult a szocia­lista brigádverseny, néhol a brigádok 95—9S százalé­ka „részt vesz” e mozga­lomban, hamis, formális, s csak papí­ron létezik ez a szám. A ver­senyszervezésben még sok a formalizmus. A vállalásoknak gyakran nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint maguk­nak az eredményeknek. Továb­bi hiba, hogy' a versenybe egyes helyeken nem vonják be a kutatókat, a konstrukciós és technológiai osztályokon a kí­sérleti, a gyártáselőkészítő, anyagbeszerző, munka- és üzemszei’vező részlegekben dolgozó műszáléi és gazdasági szakembereket. Pedig kulcs- helyzetüknél fogva ők tehetik a legtöbbet a termelékenység növeléséért. A SZOT elnöksé­ge szükségesnek tartja, hogy a SZOT a közeljövőben tárgyal­ja meg a szocialista munka­verseny-mozgalom időszerű kérdéseit. Az elnökség egyes béren kí­vüli juttatások alakulásával is foglalkozott. Megállapította, hogy e juttatásokat szórványos esetektől eltekintve az új gazdasági mechanizmus yi­Érdelies kísértei: Rudabányán a gazdaságo­sabb termelés és a nagyobb nyereség biztosítására az idén érdekes kezdeményezéseket valósítanak meg. így például kísérletekhez kezdtek, hogy a vasércvagyon egy kis részét más célokra is felhasználhas­sák. A bánya területén ugyan­is sok helyen különböző szí­nekben találhatók vasoxidok, amelyek a festékgyártás fon­tos alapanyagai. Hazai festék­gyáraink a különböző színű vasoxidokat eddig nagyobb­részt külföldről vásárolták meg. A rudabányaiak az új gazdaságirányítás lehetőségeit figyelembe véve elhatározták, hogy a fontos alapanyagot fel­dolgozzák, és jó áron értékesí­tik. A műszakiak tervei alap­ján a vasércdúsító üzem terü­letén kisebb őrlőművet épí­tettek saját erejükből. Az őr­lőműben e hónap közepén kezdik meg a termelési pró­bákat. Az őrlőműben felsze­relt törőgépek és gyűrűsmal­mok segítségével általában 40 mikron alatti szemnagyságú vasoxid port kívánnak előál­lítani. A kísérleti gyártás so­rán arra kíváncsiak, hogy az új berendezésekkel milyen színekben és szemnagyságban őrölhetnek. Ennek ismereté­| ben jelentkeznek majd a fes­tékgyárakban, ahová mintákat küldenek a különböző szem­nagyságú őrleményekből. A vasérctelepekben kisebb mennyiségben más ásványok is előfordulnak. A vasérctöm- zsek szélein gyakran találnak — többek között — ólom tar­talmú galenitet, vagy a fes­tékgyártásra igen alkalmas baritot. Ezeknek az anyagok­nak kiválasztására most bri­gádot szerveztek, és az ás­ványi kincseket az idén már értékesítik. Az elkövetkező hónapokban például ezer— ezer tonna galenitet és baritot szállítanak feldolgozásra a gyöngyösoroszi ércelőkészitö- be, illetve a pilisvörösvári ásványőrlőműbe. Így az eddig meddőbe kerülő ásványi anya­gokért is jó pénzt kapnak majdi szonyai között is biztosít­ják a vállalatok. Az üzemi étkeztetésben részt vevők száma nem csökkent, sőt az ágazatok többségében va­lamelyest még emelkedett is. Foglalkozott a SZOT a gyer­mekintézmények fenntartásá­val, a munkásszállások ellá­tottságával. A munkába járással kapcso­latos utazási kedvezményeket a dolgozók általában megkapják, néhány problémát azonban a SZOT elnökségének álláspont­ja szerint még az űj kollektív szerződések megkötése előtt tisztázni kell. Az üzemi balesetekről szóló tájékoztató jelentés szerint, a balesetek számát tekintve, a tavalyi első fél évhez képest nincs változás, viszont több a halálos baleset. Ez cv első felében 140 ha­lálos üzemi baleset fordult elő, tizenöttel több, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Bár már a múlt év második felében kedvezőtlenül alakult a helyzet, az illetékes minisz­tériumok és szakszervezetek nem mindenütt tettek megfele­lő intézkedéseket az ismétlődő halálos balesetek megelőzésé­re. Gyakori a szabályok meg­sértése, a felügyelet hiánya. Az elnökség felhívja a szak- szervezeti szerveket, hogy fo­kozzák a balesetek elhárítását szolgáló nevelő, ellenőrző, fel- világosító munkát, következe­tesen lépjenek fel a baleset­elhárítás lazulását előidéző je­lenségekkel szemben. Hívják fel az állami szervek figyel­mét a halálos és a súlyos bal­eseteket. előidéző körülmények megszüntetésére. A SZOT elnöksége áttekin­tette a népgazdaság helyzeté­nek alakulását is. Az állami iparban foglal­koztatottak átlagkereseté­nek növekedése megfelel a tervezettnek. A piaci viszonyok kiegyensú­lyozottak, a lakosság ellátása valamennyi alapvető fogyasz­tási cikkből kielégítő. Eziisllakodalmak Mezőkövesden Nagy, családi ünnepség szín­helye volt a mezőkövesdi há­zasságkötő terem vasárnap, szeptember elsején délután: 26 házaspár tartolta itt ezüstlako­dalmát. Külön-külön is népes Stílsseríí bútor Felülvizsgáltán a tanácsrendeleteket Legutóbbi ülésén az Elnöki Tanács megtárgyalta és jóvá­hagyólag tudomásul vette a tanácsi rendclelck felülvizsgá­lásáról szóló jelentést. A fe­lülvizsgálat során alaposan megkurtították a tanácsi ren- ciclctek listáját, és ez nagyban hozzájárult, hogy a helyi jog­szabályok jobban megfelelje­nek a mai követelményeknek. Az, Elnöki Tanács határoza­ta figyelembe vélte a taná­csok munkájának fejlődéséi, nagyobb önállóságai. Ezért nen» a felsőbb, hanem érde­kelt államhatalmi szervekre bízta a felülvizsgálatot. Ki­mondta, hogy mind a főváro­si, mind a többi — megyei, megyei jogú városi, járási, vá­rosi, városi kerüleli és közsé­gi — tanács maga vegye sor­ra érvényben levő rendeletéit, s bírálja cl: mi az, amire to­vábbra is szükség van, melyik vesztette el időszerűségét, vagy szorul módosításra, korszerűsí­tésre. A felülvizsgálat során 8099 tanácsi rendeletét bíráltak el. Ebből 2310-ct találtak felesle­gesnek, időszerűtlennek, cs he­lyeztek hatályon kívül. Az Elnöki Tanács határoza­tának végrehajtása során ösz- szcscn 5939 tanácsi rendelet maradt hatályban, 26,7 száza­lékkal kevesebb, mint a felül­vizsgált előtt volt. A Magyar Állami Pincegazdaság tokaj-hcgyaljni üzemének mád! palackozójában (alái­ható a képen is látható, hordó-bútor. A pincegazdaság tállyai kádáriizemeben készült ez az ülőbútor, s igen stílszerií lesz a palackozó tárgyalótermében, ahol sok külföldi meg­rendelő is megfordul. egy-egy család; a 25 éve há­zasoknak gyermekeik, unokáik is eljöttek a közös ünnepség­re, amelyet a községi tanács művelődésügyi állandó bizott­sága és a Hazafias Népfront mezőkövesdi bizottsága nagy gonddal tett igazán emlékeze­tessé. Bukó Sándor.né anya­könyvvezető irányította a szép szertartást, melynek során a házaspárok ezüst karikagyűrű­ket húztak ujjúkra. Ezután Ócsai István, a Hazafias Nép­front helyi titkára köszöntötte őket: — Ismerjük valamennyiüket, tudjuk, milyen gondosan ne­velték gyermekeiket, és min­dig arra törekedtek, hogy a társadalom megbecsült polgá­rai legyenek. Azok is mind­annyian békében és tétbizton­ságban élhetnek, nyugodtan nézhetnek házasAtptük további útja o' Dr ..........gyi Janos, a közsé­gi tanács vb-elnöke pedig ked­ves emlékeket nyújtott át a negyed évszázada házasoknak: ezüstjelvényeket 25-ös szóm­mal és ezüst kosa rkákaí aján­dékokká1. Előszót tavaly rendeztek Me­zőkövesden ilyen emlékeze'es ezüstlakodalmi ünnepséget. Akkor 25 házaspárt köszöntői­tek. Nemsokára ismét h??sontó, kedves eseményre kerül s;.-: szeptember 15-én 12 házi. ' r tartja itt {•ratv.-lnkc'’o’-v>4t \ fél évszázada ségét is minden ■-•'■or • ■ rendezik ni»? úg’ hjvF't hogy mind többen le. l” sk ilyen szép jubileum tt. M’rf Mezőkövesden tartósak a há­zasságok. (R.) M Ullllllllll escnéiysk iiiiiiiiiriiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Borswtl üzemeiben A második szolgáüaiiáz Szentistván községben, a ta­nács épülete és a cukrászda között új építmény helyezke­dik el: a szolgáltatóház. Kö­zös alapból, a tanács és a szö­vetkezeti ipar erőfeszítései nyomán jött létre. A földszin­tes épületben női és férfifod­rászat, cipészet működik, vala­mint a takarékpénztár helyi fiókja. Hogyan sikerült a me­gye második szolgáltatóháza? Reinis Sándorné, a Borsod megyei Fodrász Ktsz elnöke ezt mondja: — Olyan szépek az üzletek, hogy Miskolc belvárosában is „elmennének”. A megye második szolgálta­tóházát egyébként ma, szep­tember 3-án, kedden délelőtt 9 órakor adják át hivatalosan rendeltetésének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents