Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

Csütörtök, 1968. augusztus 15. iSifeßtn 1 szili- és liiiostele szakeiberei El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az elmúlt néhány eszten- lőben egész Észak-Magyaror- szágon fejlődött a szőlő- és gyümölcskultúra. Az Országos Jltetvénytervező és Szaporító- myag Forgalmi Vállalat mis- colci területi irodájában szí­nesen szolgálnak pontos ada- ;okkal is. Nemcsak Borsod, hanem Heves megye új szőlő- és gyümölcsültetvényei is az iroda szakembereinek hatáskö­rébe tartoznak. Közreműködésükkel a má­sodik ötéves terv során 13 574 hold korszerű, nagyüzemi sző­lő és gyümölcs telepítésére ke­rült sor. Ebből R211 hold volt a szőlő és 5363 hold a gyü­mölcsös. A harmadik ötéves tervben csökkent az új tele­pítésekkel járó munka. De még így is csaknem 34-00 hold szőlőt telepítettek el ez év ta­vaszáig. A fő feladat most az új ültetvények gondos ápolá­sa, termőre fordítása, a már termő fiatal gyümölcsösök leg­szakszerűbb kezelése. A vállalatnál dolgozó szab­ni berek munkája ezért kettős. . mezőgazdasági üzemek meg- mdelésére ők tervezik a te- ‘pítéseket. Elkészítik a beru- izási javaslatot, a szőlő-, így gyümölcstelepítés kivite- terveit, s ők maguk gon- sskodnak a szaporítóanyag 5állításáről is. Munkájuk isik része, hogy szerződés- tés alapján szaktanácsadói dúlt gyümölcsösök és szőlők gazdáinak. A munkának ezt a részét az ültetvényfelügyelöi hálózat útján látják el. Bor­sodban és Heves megyében is öt-öt ültetvényfelügyelőségük működik. Ezek, aránylag kis összegért mintegy 12 ezer holdnyi ültetvény helyes keze­léséről gondoskodnak, illetve adnak hozzá' szaktanácsot. A gazdaságok már nagyon sok előnyét látták annak, hogy megfogadták az ültetvényfel­ügyelők szaktanácsait. A vállalatnál jelenleg is számos új ültetvény tervei készülnek. Az abaújszántói Fetófi Tsz részére például 200 holdas, az olaszliszkai Gaz- dász Tsz-nék 150 holdas nagy­üzemi szőlő telepítési terveit készítik cl. Ugyancsak készül a rátkai Búzakalász 190, a bodrogolaszi tsz 100, a mádi hegyközség 100 és a tarcali Tárcái Vezér Tsz 100 holdas szőlőültetvényének terve is. © A szaporítóanyag-szükség­let nagy részét a vállalat maga állítja elő, részben pedig szerződéses úton termelteti, így például évente mintegy 8—10 millió szőlőoltványt for­galmaznak. Az oltványterme­lés bázisa a Heves megyei Abasár és Nagyréde. Megyénk­ben is több tsz kapcsolódott már be a szerződéses oltvány­termelésbe. így például a szentistváni tsz 2 millió, a sa- jóvámosi egymillió, a tarcali O'J .......... ‘ ^’Csütörtök, sir__________ 1 968. augusztus 15. * i Szerdán Párizsban,- közép­európai idő szerint 10 óra 30 perckor megkezdődött az ame­rikai—észak-vietnami előzetes megbeszélések 17. ülése. A vietnami—amerikai hiva­talos megbeszélések szerdai — tizenhetedik — ülésén két íz­ben is éles hangú szóváltásra került sor a két küldöttség ve­zetője között. A négyórás ülé­sen ismét a betegségéből fel­épült. Xuan Thuy államminisz­ter képviselte a VDK kormá­nyát. . Xuan Thuy nyilatkozatában megállapította, hogy az ameri­kai fél a ^viszonosság” ab­szurd követelésével akadá­lyozza a párizsi hivatalos meg­beszélések előrehaladását. Harriman válasza során szó­váltás támadt a két küldöttség vezetői között. Az amerikai küldött azt követelte, hogy Ha­noi képviselője hagyjon fel i,önző és merev” álláspontjá­val, azzal, hogy szakadatlanul a bombázásólt megszüntetését J követeli. „Meddig kell még ezt ' az annyiszor elhangzott mon­datot itt hallgatni?” — kér­dezte Harriman. Xuan Thuy közbeszólt és határozottan ki­jelentette: „Mindaddig, amíg az Egyesült Államok valóban abba nem hagyja a bombatá­madásokat és minden más har­ci cselekményt a VDK terüle­te ellen”. — A másik szóvál­tásra akkor került sor, amikor Harriman tagadni próbálta a VDK képviselőjének az ameri­kai katonák kegyetlenkedései­ről szóló beszámolóját. gyetemi autonómia megsérté­se ellen. i A csaknem hétmillió lako­sú város utcai forgalma ; teljesen megbénult az esti órákban, mikor a diákok nyolc lcilo- téter hosszú menete a város- özpont felé haladt. Az út- onalon egyetlen katona, Ügyetlen rendőr nem provokál. ' % a tüntetőket, sőt, a közle­kedési rendőrök mindenütt le­állították a forgalmat, hogy a diákok incidens nélkül eljut­hassanak útjuk céljához. A Nemzeti Palota kapui azonban zárva voltak. Az el­nök és miniszterei nem vol­tak hajlandók találkozni a di­ákok képviselőivel. A mexikói főiskolások szervezetten lebonyolított nagygyűlésükön egy perc néma csenddel adóztak azok emlékének, akiknek életét kioltotta a rendőr­terror. A' gyűlés részvevői társadal­mi igazságosságot sürgettek, a politikai foglyok szabadon bo­csátását követelték. A KISZ Borsod megyei Vég­rehajtó Bizottsága tegnap, augusztus 14-én. szerdán meg­hívott szakemberek részvételé­vel vitatta meg a KISZ Köz­ponti Bizottság 1964. évi sza­bad idős határozatának végre­hajtását. Kovács Sándor elvtárs, a megyebizoltság első titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd az első napirendi pon­tot, a határozat végrehajtásá­nak Borsod megyei tapaszta­latait a járási és megyei kul­turális fórumok alapján Nagy Tibor, a megyebizottság tit­kára terjesztette elő. Az elő­terjesztést és a végrehajtó bi­zottság ajánlását élénk vita követte, s a beterjesztett jelen­tés számos nagyszerű javaslat­tal gazdagodott. A vitát Ko­vács Sándor elvtárs zárta le. Ezután a KMP és a K1MSZ 50. évfordulójának megünnep­lésére készített javaslatot hagyta jóvá a megyei végre­hajtó bizottság. Az utolsó simítások Szeptember elsején kezdik az üzemi próbákat a 360 millió forintos költséggel létesülő Miskolci Házépítő Kombinátban. Üzembe helyezése után a mű, évente 4200 családi otthonhoz szükséges elemet állít elő a borsodi iparvidék építkezései számára. A 110x160 méteres gyártócsarnokban a legfontosabb gépek már üzemelésre készen állnak. lízttk“ 2 szilinek Hepljái 95 Mintha az elmaradt tavaszi és nyár eleji csapadékot akar­ná pótolni a természet, olyan kedvező mostanában az időjá­rás a mezőgazdaságra a zemp­léni tájakon, Alig van nap, hogy hosszabb-rövidebb ideig tartó eső ne áztatná a földe­ket, ami kitűnő hatással van nemcsak a kapás- és másod­vetésű növényekre, hanem Hegyalja kincseket érő, világ­hírű furmint- és hárslevelű- vesszeme is. A szőlőnek ugyanis augusz­tusban bőséges esőre és sok­sok napfényre van szüksége, hogy a szemek duzzadjanak és megkezdődhessék bennük a cukrosodás. Egy-két jégverte határrésztől eltekintve, öröm­mel tapasztalhatják az állami gazdasági, termelőszövetkezeti, hegyközségi szakemberek és az egyéni szőlősgazdák, hogy a mostani kedvező időjárás kö­vetkeztében a bogyók valóság­Hároiüsszás űj ház és egy üzlelház Á háromszáz új ház az el­múlt 3—4 év alatt épült fel Ssirmabesenyőn. Szép új telep bújt ki a földből, s ezen a te­lepen elsősorban fiatalok lak­nak. Közel ezer ember. Nagy szükségük volt már az üzlet- házra, hogy ne kelljen bemen­ni a faluba kenyérért, cukor­ért, s mindazért, ami egy házi- tartásban kell. No, meg azért is, hogy ilyesmit ne kelljen Miskolcról, vagy Kazincbarci­káról hazahozni. Most már ké­szen áll az üzletház, csali az augusztus 20-i nyitásra vár. Lesz itt önkiszolgáló bolt, ke­nyérbolt és presszó. A szirma- besenyőiek nagyon büszkék rá, mert a falu forgalma már na­gyon megkívánta ezt az újabb üzletet. Az üzletház jórészt földmű­vesszövetkezeti beruházásból épült. De a hatszázezer forin­tos kombináthoz a tanács is adott százezer forintot, s se­pal híznak, a fürtök súlyosod­nak, nem egyszer már most szinte kilósaknak látszanak, úgy hogy az egy-egy tökéről lekerülő 10—15 fürt maga megtölti majd a szüretelők vödrét. Még vagy két, jégveszélyes hetet kell baj nélkül átvészel­ni. És ha az elkövetkező idők­ben — amire igen nagy szük­ség van már — növekszik a napsütéses napok száma, ak­kor a már egyébként is zsen- dülő bogyókban erőteljesen megindul a cukrosodás. A ko­rai kitavaszodás folytán — más évek hasonló időszakához képest — legalább két héttel előbb jár a vegetáció, tehát meghosszabbodik az érési idő. Így nemigen várják meg a ké­sei, hagyományos Simon—Ju­da napját, hanem a szokottnál korábban kezdődik ez idén a szüret Tokaj-Hegyalja teraszos szőlőföldjein. Ssás köbméter kavics as utcákon Bár nem tudatosan, de mégiscsak jó meteorológusok­nak bizonyultak a girincsiek. Mintha megérezték volna, hogy ez a nyár nem lesz min­dig napfényes, amikor csak engedte a nyári mezei mun­ka, mindig „igazgatták” az ut­cákat. Egészen pontosan: a község valamennyi utcáját be­terítették kavicstakaróval. Az­ért, hogy az esős időben ne merüljenek el a sárban. A Sajó­ból emelték ki az „útburkoló” anyagot, eddig több mint száz köbmétert. A termelőszövet­kezet biztositolt száUítóesz; közt, a tanács pedig megszer­vezte a társadalmi munkát, így azután majdnem ingyen sikerült sártalanitani a girin- csit utcákat, csupán a kavics- szállítás egy részéért kellett fizetni a termelőszövetkezet­nek. Az utcáit „befedésével” azonban még nem fejezték be a sártalanítást. Jelenleg már a kitisztított közkutak környékét borítják be kaviccsal, s így nemcsak az őszi sarat, de a kutak körül a szinte állandó nedvességet is megszüntetik. Kettős érdekeltség N em vitás, kinőttük már az egyenlősdi szabta szűk ruhát. Szorított itt is, ott is e ruha, akadályozott mozgá­sunkban, lelassította előrelépé­sünket. Levetettük tehát. Mert gyorsabb fejlődésünk mást igényelt, tágasabb teret. Feszültségeket. Igazságos, többre sarkalló különbség te­vését ember és ember között. A végzett munkával arányban álló elismerést, anyagi ösztön­zést, hogy mindenki érezze: nem mindegy, mivél tölti el a munkának szóló időt. Jobban keres tehát, aki job­ban dolgozik. De az új gazda­sági mechanizmussal megva­lósított anyagi érdekeltség rendszerének ez csak egyik ol­dala. Mert különbséget többé nemcsak az egy műhelyben, a szomszédos gépeken dolgozók között teszünk. Az egyenlősdi a hasonlóan, de különféle he­lyeken dolgozók között is meg­szűnik ezután. Igazságtalanul? Nem! Sőt, igazságosak éppen így leszünk. És fejlődésünket is így moz­dítjuk elő legjobban. Mert a munkát sehol nem öncélúan, és nem a közösségtől elszigetel­ten végzik. A száz, százhúsz, Vagy akár még több százalék értékét társadalmi hasznossága dönti el. A mindenkori való­ságos eredmény. Az eredmény pedig termé­szetesen nem az egyes ember munkájának mennyiségétől, vagy minőségétől függ csupán, hanem attól is, hogyan illik e munka egy kisebb, vágj' na­gyobb közösség összehangolt, együttes tevékenységébe. Az elismerés, vagy elmarasz­talás tehát a dolgozót, s a dol- dozók műhely-, vagy vállalati’ szintű közösségét együttesen is illeti. Feloldottuk a munkaerő mozgásának kötöttségeit. A dolgozó, ha elégedetlen a vál­lalati eredménnyel, s munká­ja ebből adódó anyagi elisme­résével, ha úgy véli, többhöz jut másutt, kiléphet. Nem tart­ja vissza paragrafus. Ezzel tu­lajdonképpen a vezetőket ösz­tönözzük jobb, ésszerűbb gaz­dálkodásra. De a cél természe­tesen nem az, hogy a több bért a munkáskilépés, munka­hely-változtatás útján szerez­ze meg. Hanem, hogy a több­re törekedjenek mindig, min­denütt. Nemcsak egyénileg, hanem közösen is. Üj dolog ez a kettős érde­keltség. S örömmel látjuk, hogy mind több helyen értik, komolyan veszik. Az önálló vállalatok arra törekednek, hogy üzemeik és dolgozóik kö­zött ésszerűbben alakítsák ki az érdekeltség rendszerét. Azt akarják, hogy a gyáregységek érdekeltsége részben saját munkájukhoz, részben a válla­lati összercd menyekhez kap­csolódjon. És azt akarják, hogy minden dolgozó személy szerint is érezze: munkáljanak része van a közös eredmény­ben. Igen. többet kap, aki job­ban dolgozik. De még többet kap, aki az. egész közösséggel együtt dolgozik jobban. S ez így helyes. M ert mi más, ha nem ez hozna létre igazi feszült­ségeket, és adna igazi hajtóerőt. Hogy a dolgozó nem­csak bért kap, hanem gazdája is a vagyonnak. Aki annak gyarapításában társaival együtt érdekelt. Elánok Tibor napirenden: az ifjúság szabad ideje és ätkozdsa" lal ííitelenségek is. O ne így!... K | intetés Ohcliszk a Moranbon hegyen dővcl később olyan pusztító háborút zúdított Koreára, amely jóformán a földdel tel­te egyenlővé az országot, s több mint egymillió ember életet követelte, A Szovjetunió és a többi szocialista ország internacio­nalista segítségével azonban Korea hős népe megvédte sza­badságát és függetlenségét. Az ország déli fele azonban változatlanul amerikai gyar­mat. Tömegnyomorral, erköl­csi fertővel, rendkívül nagy­arányú munkanélküliséggel, kegyetlen politikai terrorral, és — a KNDK ellen nap mint nap szított provokációkkal, ál­landó fegyveres fenyegetéssel. Ez a fenyegetés nemcsak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság békés építőmun­káját, hanem egész Távol-Ke­let békéjét veszélyezteti. A vi­lág békeszerető népei, mindc- pekclőtt a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársa­ság, ezért emelik fel szavu­kat minden lehetséges nem­zetközi fórumon és követelik: vonuljanak ki az amerikaiak Korea déli feléből, adják meg ezzel végre a lehetőséget Ko­rea egész népének, hogy rá­léphessen a szabadság és a függetlenség 23 évvel ezelőtt megnyílt útjára. Phcnjan központjában, a fő­várost kettészelő Tedong folyó partján, a Moranbon hegyen egy obcliszk emelkedik. A szovjet hadsereg hőseinek ál­lít emléket, akik 23 esztendő­vel ezelőtt életüket adták, hogy Korea, felszabaduljon a japán uralom alól. Európában ekkor már béke honolt; a hitleri Németország feltétel nélkül kapitulált. Ázsiában azonban Japán veze­tésével még folyt a második világháború. A Szovjetunióra várt a feladat, hogy miután az európai harctereken diadalt aratott, mérjen vereséget a fasizmusra Ázsiában is. A szovjet hadsereg a had­történelem aranylapjaira tar­tozó ragyogó kombinált^ had­művelettel megsemmisítő csa­pást mért a japán fegyveres erők gerincére, a Ivvantung- hadseregre, felszabadította egész Észak kelet-Kínát cs a vele együtt clőnyomuló ko­reai partizán alakulatokkal — befejezte Korea felszabadítá­sát. < Az ország déli felében az új háborúra spekuláló amerikai imperializmus már akkor, a második világháború befejező szakaszában megkezdte előké­születeit gyarmati uralma visszaszerzéséhez. S öt eszten­gitettek az építési anyag be­szerzésében és helyszínre fu­varozásában is.

Next

/
Thumbnails
Contents