Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-13 / 189. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Kedd, 1968. augusztus 13. 1 ♦ 1 Külpolitikai fielpfkepink j ♦ ♦ Dubcek sétája Prágában I Műsorváltozás Dubcek, a CSKP KB első tit­kára Cemik miniszterelnökkel vasárnapra virradóra Prága utcáin sétált. Járókelők állí­tották meg őket, akik közvet­len hangú beszélgetést folytat­tak a két államférfival. Dub­cek óva intett minden olyas­féle illúziótól, hogy a Nyugat gazdaságilag szeretné támo­gatni Csehszlovákiát, Cseh­szlovákia ugyanis szocialista rendszerben él. Cernik miniszterelnök el­mondotta, hogy egyes nyuga-.. ti államok diszkriminációs] ] gazdasági politikát folytatnak!! Csehszlovákia ellen. Példának" említette, hogy a nácik által" a háború során Csehszlovákiá­ból ellopott 10 tonna aranyat, még mindig zároltan tartja az> • USA. Franciaország, valamint] ] Anglia már hajlik az arany" visszaadására, a csehszlovák kérést az Egyesült Államok!. azonban visszautasította. Az eredményes zót követően forgalmas diplo­máciai élet zajlik Csehszlová­kiában. A JICSZ küldöttségé­nek múlt heti látogatása után most a Német Szocialista Egy­ségpárt delegációja érkezett Karlovy Varyba, a hét má­sodik felében pedig Ceausescu vezette román delegációt várnak Prágába a két ország közti szerződés megújítása céljából. A Walter Ulbricht vezette NDK pártküldöttséget szívé­lyes fogadtatásban részesítet­te Karlovy Varyban Alexander Dubeek és a CSKP elnöksé­gének több tagja, valamint a város lakossága és az ott tar­tózkodó több ezer külföldi tu­rista, „A közös célok tudatá­ban hívtuk meg az NSZEP küldöttségét — mondta Dub­cek —, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy a testvérpártok az alapvető kér­désekben egységesen lépjenek fel, mivel ez hasznára válik Csehszlovákiának, a nemzetkö­zi kommunista mozgalomnak és a kölcsönös együttműkö­désnek.” érdekessé vált az am éri Icai elnökválasztások po­litikai térképe, miután a Köz- társasági Párt Nixon mellett döntött, s ezzel a Demokrata Pártot még inkább rákényszerí- tette, hogy alternatív progra­mot dolgozzon ki, s Nixonnal szemben megfelelő jelöltet ál­lítson. Megfigyelők kevés esélyt látnak arra, hogy a kés­ve jelentkezett McGovern, aki mindenekelőtt a vietnami há­ború befejezéséért szállt sík­ra, s a meggyilkolt Róbert Kennedy híveinek támogatá­sára számít, elnyerhesse a párt chicagói konvencióján az el­nök jelotséget. Csak még job­ban bonyolítja a Demokrata Párt helyzetét, hogy Lester Maddox, a hírhedt fajgyűlölő georgiaá kormányzó, aki an­nak idején revolverrel és bal­tával zavarta ki vendéglőjé­ből a négereket, szintén az önjelöltek sorába lép: a De­mokrata Párton belül akar platformot teremteni a fajgyű­lölőknek. Programja: „Meg akarom Amerikát menteni a szocializmustól”. Ugyanazokat a frázisokat ismételgeti, mint a pártonkívüli jelöltként indu­ló George Wallace. Megállta a helyéi A nap Rendkívül érdekességei közé tartozik, hogy Uru- guayban valóságos pánik tört ki az elnök elrabolt, majd öt nap múltán sértetlenül szaba­don bocsátott, közeli tanács­adója, Ulisses Pereira ügyé­ben. Rendkívüli rendőri in­tézkedéseket léptettek életbe, mert a hatalom birtokosai megértették a Pereira elrablá­sában rejlő fenyegetést: az il­legalitásba szoritott baloldal így adta a rendszer tudtára, hogy kész, ha kell, végletes eszközökkel is harcolni az uruguayi jobbratolódás fel­tartóztatásáért. A Diósgyőri Gépgyár egye­di darabként legyártott egy keringető szivattyút. E beren­dezést a BNV-n mutatta be a vállalat, nagy érdeklődést keltve a szakemberek köré­ben. A szivattyú „pályafutása” ez­zel nem fejeződött be. Kíván­csiak voltak rá, hogy eredeti rendeltetésétől eltérő körülmé­nyek között hogyan állja meg helyét. Ehhez kérték a Borso­di Vegyikombinát közreműkö­dését. A szivattyút Kazincbarciká­ra szállították, s az ammon- szulfát üzemben állították munkába. E kis üzem egy fon­tos műanyagipari alapanyag, a laktám gyártásánál keletkező ammonszulfátot dolgozza fel, ami aztán műtrágyaként érté­kesíthető. Egy ilyenfajta szi­vattyú az egyik legfontosabb berendezése az üzemnek, hi­szen a szemcseképződéshez nyújt nagy segítséget. A szivattyú próbáit már- megkezdték. Az induláshoz ’ meghívták a DIGÉP szakem-j bereit is, hogy a helyszínen* tanulmányozzák, miként válik]£ be, mit tud ez a BVK-hoz'g „vendégségbe” érkezett bérén-] ] dezés. A tervek szerint a pró-- • ba három hónapig tartana. Az] ] ammonszulfát üzemvezetője vi-.. szont szeretné, ha legalább de-í] cemberig meghosszabítanák n,. „tartózkodási” engedélyt. Sőt!" Van az üzem vezetőjének egy!! kérése is. • ■ Igaz, hogy egyedi darabról* van szó, de mint azt Rajszi] ] Aladár, az üzem vezetője!! mondja, a faminták, amelye-1 • két az öntéshez használtak,?! bizonyára megtalálhatók a- • DIGÉP-nél. Ha igen, a BVK szívesen venné, ha számára is készítenének egy ilyen beren­dezést, ami igen nagy segítsé­get jelentene az ammonszul­fát feldolgozásához. Bizonyá­ra érdemben is szót ejtenek erről, hiszen népgazdasági szempontból is nagy jelentősé­gű. Sok mozílátogató bosszan­kodik majd az elkövetkező napokban, mert a szokatlanul nagy reklámmal meghirde­tett Halálfejesek című fil­met egy szombaton jött, szűkszavú értesítés szerint nem mutatják be augusztus 15-én. Az esetleges későbbi bemutatásról nincs szó a MOKÉP értesítésében. Nem láttuk még a filmet, személyes tapasztalataink nincsenek, a Budapestről jött értesülések ellentmondók. Ezért sem a film bemutatá­sának törlése ellen, sem mű­sorra tűzése mellett nem szólhatunk. Még akitor sem, ha a helyi mozi teljes jóhi­szeműséggel már régóta áru­sította a jegyeket. A műsor- változás, illetve hirtelen vál­toztatás tényéhez azonban fel kell jegyeznünk egy-két gon­dolatot. A MOKÉP már júniusban igen szép és figyelmet keltő jelzőkkel ajánlotta ezt a fil­met az érdeklődők figyelmé­be. (Lásd a III. negyedév műsortervét ismertető tájé­koztatót!) Július 6-án. szom­baton este a televízió leg­alább hárommillió néző ér­deklődését keltette fel e film iránt, bemutatva több részi®* tét, részletesen elemezve tár­sadalomkritikai értékeit. Az illetékes filmforgalmazási szervek a filmet „A” kategó­riába sorolták, azaz politikai, társadalmi mondanivalóját, művészi színvonalát tekintve nagy fontosságúnak, minden moziban bemutat.andóna.k ítélték. Így osztották be ve­títésre a mozikhoz, s Buda­pesten már csaknem egy hó­napja vetítik is. Több száz­ezer példányban színes nyo­mású reklámfüzetet osztogat­tak, hasonlóan nagy példány­számban hirdették ezt a fil­met a színes plakátok. Nagy volt körülötte a reklám, de szinte természetes is, hiszen „A” kategóriás film. Talán indokolt a kérdést ha a film alkalmatlan a be­mutatásra, miként lehetett az elmúlt hónapban első fontos­ságúnak, „A” kategóriába tar­tozónak minősíteni, bemuta­tását és látogatottságát min­den eszközzel szorgalmazni, ha pedig a korábbi értékíté­let a helyes, mi indokolta az újabb, ennek ellentmondó in­tézkedést? (Imi) As USA tekintélye nullponton Kép szöveg nélkül Fegyveres villongások Kínában Szűr-Szabó József rajza Egy délkelet-kínai városban válságosra fordult a vezetőség helyzete, mert a helyi ellen­zék nem hajlandó letenni a fegyvert. Csöcsiang tartomány déli részén. Vencsou város­ban egy „tömegszervezet” fegyveresen dacol a „törvé­nyes szervekkel” és a frakció- zás beszüntetését elrendelő legfelsőbb utasításokkal. A Csöcsiang Ribao című Hangcsou-i újság cikke drá­mai felhívásban szólította fel ezt a meg neon nevezett tö- megsaervezetet, hogy számol­jon le vezetőivel és tegye le a fegyvert. A lap azt állítja, hogy a fegyveres csoport fegy­vereket és más katonai fel­szereléseket zsákmányolt egy támaszpontról, „rátámadt a 1 katonákra és parancsnokaik­ra”. Kirabolták az állami bank helyi fiókjait — írja a lap — kifosztották az áruházakat és raktárakat. A csoport, közúti és vízi járműveket foglalt le önkényesen, s politikai ellen­feleit saját támaszpontjaira, iáboraiba hurcolta. Testi ép­ségük szavatolásáért a Csöcsi­ang Ribao külön szót emel. A vencsoui események arról tanúskodnak, hogy Peking ne­hezen tudja érvényesíteni Mao Ce-tung július 3-án és 24-én kiadott utasítását a frakcióhar­cok megszüntetésére. A Csö- cssiang Ribao nyíltan kimond­ja, hogy a Vencsou-i ellenzéki csoport „sárba tiporta a július 3-i közleményt”. Az USA legnagyobb köz­vélemény-kutató intézetének igazgatói megállapították, hogy az Egyesült Államok tekinté­lye a mélypontra jutott. Ken­nedy elnök meggyilkolása előtt az amerikai tekintély világ­szerte csúcsot ért eL Azóta ál­landóan csökkent és most a nyugati világ 27 legfontosabb országában évszázadunkban a legmélyebb pontra zuhant Az USA-val szembeni ellenszenv indoklásául a vietnami hábo­rút, a vezető politikusok el­leni gyilkossági kísérleteket és a faji megkülönböztetést hoz­zák fel. Az USA nagyvonalú­ságáról, humanitásáról táplált nimbuszból semmi sem ma­radt. Nixon kijelentése Nguyen Thanh Le, a párizsi í megbeszéléseken részt vevő Bodrogi Sándor R>€tndei/ií A KOPASZ OROSZLÁNBAN észak-vietnami küldöttség szóvivője hétfői sajtóértekez­letén megerősítette, hogy a je­lenleg Moszkvában tartózkodó Le Due Tho, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a VDK kül­döttségének különtanácsadó- ja a közeljövőben visszaérke­zik Párizsba. A Köztársasági Párt most elfogadott programjáról szól­va a szóvivő kijelentette, hogy az egyáltalán nem alkalmas a vietnami kérdés megoldására. Nem irányozza ugyanis elő a VDK elleni bombatámadások és más harci cselekmények megszüntetését, az Egyesült Államok agressziós háborújá­nak befejezését, az amerikai csapatok visszavonását ’ Dél- Vietnamból. Nixon kijelenté­sei közül a szóvivő különös élességgel azokat, a köztársa­sági konvenció déli küldöttei előtt elhangzott szavakat bí­rálta, amelyeket a Miami He­rald nyomán az angol Obser­ver legutóbbi száma hozott nyilvánosságra. Ezek szerint Nixon kijelentette, elnökké választása esetén az atomfegy­ver alkalmazásától sem riadna vissza Hanoi térdre kényszerí­tése érdekében. Megint egy cl nők jel ölt Két héttel az amerikai De­mokrata Párt elnökjelölő kon­venciója előtt Humphrey, McCarthy és McGovern után valószínűleg újabb „elnökje­lölt” is jelentkezik majd: Les­ter Maddox, a hírhedt fajgyű­lölő georgiai kormányzó, aki annak idején revolverrel és Jaltával zavarta ki vendéglőjé- jől a négereket. Közölte: fog­lalkozik a jelöltség gondolatá­val, hogy „megmentse Ameri­kát a szocializmustól”. Ugyan­akkor növekszik annak a való­színűsége, hogy a liberálisok nyomására a konvención nem fogadják el a mississippi kül­döttség mandátumát. Helyet­tük az úgynevezett „igazi de­mokraták” csoportja vehet részt a kongresszuson. A csoport fekete és fehér politikusokból áll, vezetője Medgar Evers testvére. Eberling úr, a titkosszolgálat vezetője noteszt húzott elő. — Felkészültem, uraim er­re az eshetőségre. Feljegyez­tem azokat a szervezeteket, amelyekre ügynökeim »évén némi befolyást tudok gyako­rolni. — Magyarországi szerveze­tek? — hördült fel a szakmi­niszter. A nnyira azért nem ál­lok jól. De mond­juk, olyan szerve­zetek, amelyek akkor is létez­nek, ha nem jegyeztük be őket a parlamenti névjegyzékbe. Hogy precíz legyek, elsősorban az ODESSZÁ-ra gondolok. Méltóztassar.ak figyelembe venni, hogy ez a szervezet gyakorlatilag tíz esztendő óta mélységes hallgatásba burko­lózott. Mindannyian tudjuk, hogy ezzel a társasággal jut­tattuk biztosabb vizekre azo­kat a hajósainkat, akiket az európai hullámverés elnyelés­sel fenyegetett. Az összekötő, akivel kapcsolatban álltam, ma is létezik. Az igaz. hogy közben a CIA-ügynökséghez is „leszerződött”, de hát ez ná­lunk nem rendkívüli jelenség. Ügy gondolom, kellő anyagi ráfordítás esetén ez a vállal­kozás megfelelő haszonkulcs­osai tudna dolgozni. A szak- miniszteri költségvetésre gon­dolok. Félmillió márkáért né­hány ember sok mindenre kapható lehet. (Folytatjuk) pest. Mintha Róma felé nem járnának gépeink. És amikor ez a férfiú megszökik, kirán­gatnak az ágyból, és azt mond­ják, nekem kell jelentenem, ha visszatért! A kémfőnök mosolygó szem­mel tekintett a szakminiszter­re. Szivart vett elő, megro­pogtatta, . körülményesen le­metszette végét, s csak azután szólalt meg: — Az agyunkra ment a bé­ke, uraim... Évek óta jelzem, hogy Athénben szabotálják a kísérleteinket. Telefonálok az I. G.-nek, felhívom a minisz­ter urat, és mit mondanak ne­kem: Wocheck nagy tudós, nem szabad sürgetni. Amikor végre elérem, hogy áthelyez­zék Münchenbe, éa felaján­lom, hogy saját gépet küldök érte, a Farben tiltakozik: „Mit gondol majd a vén tudós?!” Kértem, legalább saját embe­reink közül küldjék a testőrt. Ez ellen is mindenki tiltako­zott. Tessék uraim, most aztán marakodunk, veszekszünk, és a szakminiszter úr ismét sza­bad utat enged nem is titkolt szűzlányos féltékenységének. A kormányfő megpróbált vi­dáman nevetni. — De uraim, így semmire sem megyünk. A legfőbb ál­lamérdek, hogy Wocheck — amint lehet — térjen haza. De állami szerveink és tisztvise­lőink mégsem kényszeríthetik. Persze, ha valami elszánt ma­gánember valamilyen akciót kezdeményezne... mi senkit nem akadályozunk tevékeny­ségében. tudta visszaadni. Néhány tit­kos telefonbeszélgetést bonyo­lított le titkárával. Arról gon­doskodott, hogy délelőtt többé senki se zavarhassa. A várt két férfi csakhamar meg is érkezett. A szakmi­niszter lépett be, nem sokkal később pedig a titkosszolgálat vezetője kopogott az ajtón. A kormányfő anélkül, hogy kérdést tett volna fel. a titkos- szolgálat főnökéhez fordult. — Nem érdekelnek a kifogá­sai. Tárgyaljon a szakminisz­ter úrral, tegyék, amit jónak látnak, de én, mégpedig a leg­rövidebb időn belül személy szerint öntől várom a jelen­tést a professzor hazatéréséről. A szakminiszter felugrott, és idegesen fol-alá jár­kált. — Miért tőlem vár­ja a kormány a jelentést? Itt van az önök titkosszervezete és igen tisztelt vezetője is itt ül. Hol volt az elhárítás? Mit csináltak az önök athéni ügy­nökei? Nem lehet úgy lokálba menni, hogy a pezsgőzők kö­zött ne találjuk ott a titkos- szolgálat embereit. Minden há­lószobatitkot a fülembe gyón­nak. De hogy egy ilyen tudós mit forgat a fejében, arról senki nem tud. Elküldenek ne­in egy repülőjegyet: Via Buda­romszázan gyűltek össze. Nem sokkal később a Reuter gyors­hírben jelentette az alábbia­kat: „Wocheck, a budapesti Gál- lért-szállóban tartott sajtóérte­kezleten elmeállapotának iga­zolására az újságírók által fel­tett kétismeretlenes egyenlete­ket oldott meg fejszámolás út­ján. Elhatározásáról csak egy mondatot szólt. Mint kijelen­tette, az egyetlen utat válasz­totta, amelyet múltjával, be­csületével és a tudomány ér­dekeivel összhangban választ­hatott.” A magyar fővárosból érke­ző rövid, szűkszavú közlemé­nyeket világszerte nagy figye­lemmel tanulmányozták. A Farbenindustrie székházában vad futkosás vette kezdetét, a szakemberek a vállalat birto­kában levő jegyzőkönyvekből azt igyekeztek kideríteni, hol tarthat kutatásaiban Wocheck. Nagy teljesítményű számítógé­pek az évtizedek alatt felhasz­nált készpénzkiadásokat ösz- szesítették, az igazgatótanács az erkölcsi veszteségeken kívül a keletkezett anyagi kárra is szerfölött kíváncsi volt. A kormányfő nyugalmát a gyors egymásutánban bevett három szem nyugtató sem 13. A z ADN hírügynökség már kommentálta _ is Wocheck pesti késését: „A Szövetségi Köztársaság kormánya és az 1. G. Farben­industrie vezérigazgatósága fájdalmas szívvel vette tudo­másul a neves professzor fel­tehetően pillanatnyi elmeza­varban elkövetett cselekmé­nyét. A szövetségi kormány szóvivője útján kijelentette, hogy Wocheck professzort to­vábbra is saját állampolgárá­nak tekinti, bizonyos benne, hogy a neves tudós, akin a fáradtság jelei hosszabb idő óta mutatkoznak, pillanatnyi elmezavarában követte el meg­gondolatlanságát. A szövetségi kormány minden tőle lehetőt elkövet, hogy Wocheck haza­térjen szülővárosába. Ha a magyar hatóságok meggátol­ják a tudóst e szándéka ke­resztülvitelében, minden fele­lősség a beteg ember akarat- gyengeségével visszaélő hiva­talos magyar fórumokat terhe­li.” Éjszaka 11-kor a Külügymi­nisztérium sajtótájékoztatóra hívta a Budapestre akkreditált külföldi tudósítókat. A Gel- lért-szálló nagytermében há-

Next

/
Thumbnails
Contents