Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-06 / 183. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, Í96S. augusztus 6. Kádár János nyilatkozata a pozsonyi tanácskozásról (Folytatás az 1. oldalról.) tislavában, és ezt a nagyon tonlos okmányt aláírták. — Nem titok, hogy bizonyos kérdések megítélésében véle­ményeltérés volt a Csehszlo­vák Kommunista Párt vezető­sége és a másik öt párt veze­tősége között. Ezt a nemzetkö­zi kérdéseket figyelemmel kö­vető újságolvasó emberek tudják; ez. mindenki előtt vi­lágos, aki egymás mellé teszi az. öt párt varsói levelét és a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségének azzal kapcsolatos állásfoglalását. — Nagyon nagy dolog, hogy a félreértéseket és a véleményeltéréseket idő­közben sikerült részben tisztázni, s a hat testvérpárt — bizo­nyos véleménykülönbségek mellett is — arra helyezte a figyelmet, ami közös. Meg­egyeztünk abban, ami párt­jaink harcában külön-külön és együttesen is a legfon­tosabb, hogy most félretesszük azt, amiben idáig nézeteltéré­sek vagy értékelésbeli különb­ségek voltak, és arra fordít­juk figyelmünket, ami közös, ami összeköt bennünket. Ez, ebben az okmányban megfele­lően kifejezésre jutott: a hat szocialista ország egysége és együttműködése, a szocialista országok általános egységtö­rekvése, a Varsói Szerződés, a KGST erősítésének szándéka. Erősödött közös imperialista­ellenes frontunk, és ez a dön­tő. — Pártunk Központi Bizott­sága a nemzetközi kérdéseket — ugyanúgy, mint saját társa­dalmunk fő kérdéseit — nagy felelősséggel, nagy gonddal szokta mérlegelni. Megfelelő elhatározás alapján tartottuk helyesnek és szükségesnek a varsói levél aláírását, amely a többi testvérpárt mel­lett a mi pártunk meggyőződé­sét is kifejezi. Ugyanezt fe­jezte ki a Népszabadságban közölt cikk, s úgyszintén tel­jes meggyőződésünket fejezi ki az az okmány, amelyet most a hat testvérpárt képvi­selői aláírtak. Már ott, azok­! mány aláírása után különbö- ; ző alkalmakkor mondtam, 'hogy amit' aláírtunk, azt ko- I molyán vesszük, ahhoz tartjuk magunkat, és mindenkit üd­vözlünk, aki ezt megérti és tá­mogatja, nálunk, Csehszlová­kiában vagy hárhol a világon. ! Ugyanakkor mindenkivel szembenállunk, aki ez eilen ! ilyen vagy olyan formában I próbál fellépni. — Mindehhez annyit szeret­nék hozzáfűzni, hogy párttag- ! súgunk, közvéleményünk végig j figyelemmel követte az utóbbi I 'nőnapok fontosabb nemzetközi eseményeit, ideértve a cseh­szlovákiai folyamatot is. Azt tartjuk, hogy Központi Bizott­ságunk következetesen foglalt állást e kérdésekben, politi­kánk világos. Talán megenged­hető megelégedéssel és öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy párttagságunk, köz­véleményünk érti, helyesli, támogatja és támogatni fogja e politikái. A bratislavai okmány megér­tése nálunk nem kíván 'külön erőfeszítéseket, és azt sem, hogy az emberek meggyő­ződésük ellenére helyeseljék. Gondolom, hogy ez találkozik a mi pártközvéleményünk, a magyar társadalom meggyőző­désével és értékelésével. Eb­ben bízunk és ennek megfe­lelően fogunk a továbbiakban dolgozni a Bratislavában aláírt okmány céljainak megvalósí­tásáért. (MTI) Dubcek beszéde Alexander Dubcek. a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára augusztus 4-én a cseh­szlovák rádióban és televízió­ban beszédet mondott. Pénteki rádióbeszédére utal- | va ismét hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetőkkel a Tisza menti Ágcsemyőn lezajlott tárgyalásaik pozitív eredmé­nyekkel zárultak, majd meg­elégedését fejezte ki, hogy a hat kommunista párt képvise­lőinek minapi tanácskozása szintén sikeres volt. Dubcek rámutatott, hogy a hat testvérpárt képviselőinek tanácskozásán megvitatták a közös feladatokat és a kölcsö­nös kapcsolatokat. — Az a tö­rekvés vezetett bennünket — mondotta —, hogy leküzdjük az előző helyzetet, mindenek­előtt azonban, hogy bővítsük a kölcsönös együttműködést. Amit januárban szilárdan elhatároztunk — hangsúlyozta Dubcek —, csak az összes szocialista országokkal való közösség­ben juttathatjuk sikerre. Jövőnk e közösséggel egyszer s mindenkorra összekapcsoló­dott. Másként nem lehet biz­tosítani gazdasági fejlődésün­ket, még kevésbé országunk biztonságát és függetlenségét, ami pedig a mai megosztott és nyugtalan világban elsőrendű kötelességünk. A hat kommu­nista párt képviselőinek ta­nácskozása mindezt előmozdí­totta, a tanácskozás eredmé­nyei megteremtették a lehető­séget a szocialista és humánus céljaink megvalósításához — mondotta. Dubcek a továbbiakban meg­állapította, hogy az úgcsemyői és a pozsonyi tárgyalások megteremtették a szükséges teret a szocialista megújhodás folyamatához. Meggyőződését fejezte ki, hogy ily módon létrejön a nyugalom és a bizalom lég­köre a további sikeres munkához, az európai szocialista országok, kom­munista pártok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom nemzetközi kap­csolatainak megszilárdítá­sához. Beszédének befejező részé­ben Dubcek külön szólt a kommunistákhoz. A CSKP KB első titkára nyomatékosan hangsúlyozta: Minden nap nagy feladatok elé állít ben­nünket, amelyek mielőbbi megoldást követelnek. Az erre irányuló erőfeszítések élén el­sősorban a kommunistáknak kell állmok. Bodrogi Sándor A KOPASZ OROSZLÁNBAN 7. E z az ételkülönlegesség férfiassá teszi a fér­fiakat — mondta a lány, amikor enni kezdtek. — Éppen erre van szüksé­gem — mondta keserűen Schirmbaum. — Asszonyra nem nézhetek, és ilyesmivel etetsz?! — Ma nálad maradok — mondta Lisbeth, és leszedte az edényeket. — De én ennék még valami sósat is. Sonkát tett az asztalra. — Fordított nap ez a mai — vélte Schirmbaum. — Előbb esszük a desszertet, az­tán a húst. — Tévedsz — suttogta a lány —, a te desszerted most következik... Kora reggel ébredtek, a fiú felkelt. Lisbeth reggelit ké­szített, azután egy papírlapon hosszú listát tett Schirmbaum elé. — Holnap reggel az üzletben lesz ez az áru. Te is légy ott legkésőbb tízre, és nagyon vi­gyázz, hogy amikor szállíta­nak, ne csapjon be senki. Két- ezerhétszáz dollárt fizetsz. A háromszáz, ami nálad marad, tartalék arra az esetre, ha menekülnöd kellene. Most rideg volt a lány, nyo­ma sem volt tegnapi bájossá­gának. Amikor kinyitotta pénztárcáját, apró nísztoly vált láthatóvá. — A parancsnokság üzeni, hogy asszonyt nem alkalmaz­hatsz. Három hónapig nőis­merősöd nem lehet. Ne feledd, ez fontos. Sem alkalmi isme­retséget, sem hosszan tartó kapcsolatot nem kezdemé­nyezhetsz. Az üzletet reggel kilenctől este hatig tartod nyitva. Hosszú műszakok lesznek, de jól élsz, megér- demled. Férfiasán nyújtotta búcsúra kezét... M ásnap az emberek meg­hozták az árut, a kísé­rőnek Schirmbaum fi­zetett, azután bezárta a bol­tot és a lista alján látható utasítás szerint a munkaköz­vetítőbe ment. Három segédet vett fel, csupa idős embert, olyanokat, akik már megették kenyerük javát. Azonnal visz- szatért az üzletbe, nyitott, és elfoglalta helyét a kassza pénztárgépe mögött. Néhány napig semmiféle esemény nem történt. Már- már azt hitte, minden kompli­káció nélkül sikerült beillesz­kednie az új életbe. Megérkez­tek az első igazi ügyfelek, és a tépett sarkú bankók gazdát cseréltek. Már két hete a kereskedők nyugodt, kiegyensúlyozott éle­tét élte, amikor váratlanul és minden előzmény nélkül a tö­megszálláson megismert, gya­nakvó férfi lépett az üzletbe. Rövidujjú inget viselt, és kar­ján jól lehetett látni a da- chaui tábor tetoválását. — Jól megszedted magad — könyökölt oda a pénztár pult­jára. — A feleségem amerikai ro­konai küldtek egy kis pénzt, mondta kapásból Schirmfcaum. — Szóval feleséged is van, üzleted is van. És kövér vagy, mint egy disznó. — Te viszont nagyon rossz bőrben vagy — felelte Schirm­baum. — Este eljöhetnél hoz­zánk egy kis erőt adó vacso­rára. — Csakhogy eszedbe jutot­tam — nevetett az idegen. — Zárásra itt leszek. — Fél hétig vagyok az üz­letben, tovább nem tudok várni. — Itt leszek! — mondta a fogoly. Sapkájához bökött, és lassú léptekkel elhagyta az üzletet. Schirmbaum egy darabig az ajtóban maradt. Azután a kö­zeli telefonfülkébe ment, és elővette a cédulát, amelyen a leltár, az utasítások szerepel­tek. Egy telefonszám is volt a papíron. Tárcsázott. Férfihang jelentkezett a vo­nal túlsó végén. — Itt Minkicz. Valaki utá­nam jött, és bajt keverhet. Dachaui száma van. — Ezek a foglyok olyan be­tegesek — hallatszott a vonal túlsó végéről —. jó lenne, ha kezeltetné az illetőt! Biztos KözSemány a Varsói Szerzidés epyesílell srii vezérkari Iliikének kiievszéséril A. Varsói Szerződés tagálla- | mainak kormányai az egyesi- j tett fegyveres erők vezérkari ' főnökévé Sz. M. Stemenko j hadseregtábomokot nevezték [ ki. Ezzel egyidoben M. I. Ka- j zakov hadseregtábomokot, ! egészségi állapotára való te­kintettel, saját kérésére fel­mentették az egyesített fegy­veres erők vezérkari főnöki beosztása alól. Stemenko 61 éves. 1943-ban a szovjet hadsereg vezérkara hadműveleti osztályának ve­zetője volt. 1950-től Stemenko vezérkari főnöki és egyéb magas tisztségeket töltött be a szovjet honvédelemben. Jelen­leg a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főnökének első helyettese. Emblémájuk a disznó A hippik is hallatják szavukat 1 Összecsapások j Saigonnál A Saigontól mintegy 400 I kilométernyire északkeletre | fekvő Tuy Hoa amerikai ,ka- í tanai repülőtér és ezenkívül j másik bárom amerikai és dél- ! vietnami célpont ellen a sza- j badságharcosok vasárnap ké- : só este összehangolt tüzérségi támadást intéztek, összecsa­pásokra került sor továbbá Saigon körül mintegy százki­lométeres, körzetben, valamint a kambodzsai határ közelében. Amnesztia Iránban A bagdadi rádió hétfőn be­jelentette, hogy az új iraki kormány általános amnesztiát rendelt el az összes kurdok számára, A rendelkezés — a rádió szerint — az 1966. jú­nius 29-i iraki—kurd megál­lapodás keretében történik. Ezzel egyidejűleg kegyelmet kapnak az iraki fegyveres erők mindazon tagjai, akik átálltak a kurd hadsereghez. A ren­delkezés felszólítja őket, hogy térjenek vissza egységeikhez, és akkor visszakapják koráb­bi rendfokozatukat. Az am­nesztia alapján kiadták az utasítást 300 politikai fogoly azonnali szabadon bocsátására. A maga módján az ameri­kai hippik társadalma is hal­latni akarja szavát a Demok­rata Párt augusztus végi el­nökjelölő kongresszusakor. Frank Abbott, a „nemzetközi ifjúsági hippi párt” harminc­esztendős vezetője vasárnap sajtóértekezleten közölte, hogy legalább százezer hippi és jip- pi tart majd tömegkamevált Chicagóban a demokrata kongresszus ellensúlyozásául. A vállig érő haj tincsekkel és arany fülbevalókkal bőségesen ékesített hippi vezér a karne­vál fénypontjaként említette meg az augusztus 27-én ren­dezendő „meztelen felvonu­lást”. Tízezernél több ruhátlan fiú és lány tart nagygyűlést a Michigan-tó partján, a Lin- coln-parkban. „Miért ne le­gyen egyidőben egy város­ban két cirkusz is” — mon­dotta. Augusztus 27-e egyébként Johnson elnök születésnapja és ennek megünneplésére bár­ki megjelenhet a Lincoln- parkban, akinek pőre a bőre. A meztelen hippik az elnök­választáson is „indulnak”.' Pártjuk emblémájává a disz­nót választották, politikai programjuk szimbóluma pe­dig: az emberi ürülék. Wengraf, a népszerű német író sorsa csak a bukás, az em­beri és erkölcsi megsemmisü­lés lehet. Nemcsak azért, mert a Hitler uralma alá jutott Németországban 1933—1934­ben egyébként is csak ez vár­hatott a nem tiszta árja szár­mazású íróra, hanem azért is, mert Wengraf talpnyaló, tör­tető karrierista volt, aki csak önmaga érvényesülését tartot­ta fontosnak, s származási hi­báit ellensúlyozandó beállt csahosnak a fajgyűlölők közé. nagyon sovány, és a lélek is csali hálni jár belé. Katt. Schirmbaum fütyörészve ment vissza az üzletébe. Már háromnegyed iratkor elküldte segédeit. Éppen hal óra volt, amikor a gyanakvó idegen az üzletbe lépett. — Akkor hazasétálunk — mondta a volt SS. Gondosan bezárt és cigaret­tával kínálta társát. Lassan sétáltak a romos császárváros­ban a Duna felé. — Messze laksz! — szólt a francia. — Messze. Majdnem az an­gyaloknál. Már a vízparton jártak, ott, ahol békeidőkben a horgász­tanyák sorakoztak egymás mellett. Most csupa kiégett, romos ház. — Lakni aztán végleg nem a milliomosok negyedébe men­tél — mondta a francia. — Csak te hitted rólam, hogy milliomos vagyok. Most átkelünk a túlsó partra, és ott az a kis ház, az az enyém. — Melyik? Hármat is lá­tok. — Az a szélső, ott, jobbról. Dicsőítő, nyüt levelet írt Hit­lerhez, a legnagyobb örömet a náci propagandaminiszter, dr. dr. Goebbelsj megbízottjának gratulációja szerezte neki, amikor pedig a jó barát képé­ben jelentkező náci pártszolgá­latos legény, Kinderman zsa­rolni próbálja, gondolkodás nélkül vállalja a legaljasabb megoldást: feláldozza édesany­ja tisztességét, becsületes múlt­ját, s vele magát anyját is. Ennek ellenére csak a teljes bukás lehet a sorsa a náci Né­metországban. olyan emberi megsemmisülés, amelyet a gonosz külső hatóerőkön kívül saját gerinctelensége, gyávasá­ga, karriervágya is siettetett. Erről szólt a vasárnap este sugárzott tv-játék, Lengyel Jó­zsef Kossut.h-díjas írónk egy régi, 1934-ben, tehát a hitleri rezsim még friss időszakaiban írt Wengraf című novellájá­nak adaptációja. A televízió­ra maga az illusztris iró ül­tette át Horváth Jenő, Egri Aranka és Karácsonyi István közreműködésével, valamint Sípos Tamás dramaturgi se­gítségével. Az előadást Hor­váth Jenő rendezte. Ügy érezzük, a televízió- játék, bár műfaji jellegéből adódóan sok tömörítést, drá­mai sűrítést kívánt, maradék­talan hitelességgel adta vissza Lengyel József művét. A já­ték a képernyőn mindjárt in médiás rés kezdődik, azaz a néző egyenesen a történések sűrűjébe csöppen, amikor Wengraf meglátogatja édes­anyját, hogy a szörnyű nyilat­kozat megírására, illetve alá­írására bírja. Az előzmények, amelyek Wengraf jellemét hi­vatottak megismertetni a né­zővel, visszapergetett képso­rokban és izgalmas belső mo­nológokban jutnak tudomá­sunkra. A nagymértékű sűrí­tés roppant feszült légkört teremtett, hiszen az egész já­tékban nincs egyetlen felesle­ges mondat, vagy mozzanat, s mivel most minden az anyai házban játszódik, még inkább érződik Wengraf aljassága, a puritán otthon, a csupa szü­lői szereíetet árasztó környe­zet és a csak önmaga érde­keit tekintő, hidegen számító törtető jellemének feloldhatat­lan ellentmondása. Döbbenetes erejű tv-dráma született, ugyan egy németor­szági íróról szól, de szólhat va­lójában minden olyan kar­rieristáról, aki önös érdekeiért feladja emberi tartását, aki a fasizmus, vagy bármely erő­szak ellen úgy próbál véde­kezni, hogy átveszi annak módszereit, sőt buzgóságtól li­hegve rálicitál. Erre hívja fel figyelmünket a dráma, és er­re intett az író is a játék előtt Sípos Tamással folytatott rö­vid beszélgetésében. A címszerepet Somogyvári Rudolf játszotta igen meggyő­zően, összetettségében érzékel­tetve figuráinak jellemét. A további szereplők közül Szend- rő József jól jellemzett náci le­gényét és Somogyi Erzsi fia iránti rajongásból szőtt, majd teljesen megsemmisülő özvegy Wengrafnéját kell kiemel­nünk. Benedek Miklós Sfjúffárdisfák VII-bál*a A fogoly előbbre ment. Ebben a pillanatban Schirmbaum kezében el­dördült a pisztoly. A francia teste a Dunába hullott. Schirmbaum visszakanyaro­dott a város felé. Felnézett az első házra, elolvasta a falon Iáható táblát: „Nobel „Stras­se”. Telefonfülkéhez lépett, és tárcsázta azt a „délelőtti” számot. — A Nobel Strassen nincs feltámadás — mondta, és he­lyére akasztotta a kagylót. (Folytatjuk) A Szabadság kertben ren­dezte meg VIT-bálját az LKM és a Diósgyőri Gépgyár fia­talsága augusztus 3-án. Az összejövetelt egy rövid elő­adás nyitotta meg a VIT tör- :énetéről, majd kisfilmet vetí­tettek a varsói VIT-ről. Nagy sikere volt mindkettőnek, de a határőrség irodalmi színpa­dának is, mely kis, vidám da- -abokkal szórakoztatta a tánc- cözi szünetekben a fiatalokat. A fő szórakozás természe- esen a tánc volt. amihez a zenét a BM halálőrség zene­kara szolgáltatta. A Szabadság kert fái alól nem is hiányzott a vidámság. A fiatalok jól és fegyelmezetten szórakoztak A rendfenntartásra kijelölt ifjú- gárdista századnak úgyszólván semmi dolga sem akadt. Nagy izgalmak és vidámság köze­pette zajlott le a tombola,já- tók. A fiatalok szendvicsei^*, üdítő italokat és korlátozott mennyiségben sört. vásárol­hattak. Hajnalban a rende­zők,^ a jól szórakozó fiatalok láttán, nehéz szívvel csináltak zárórát. A KÉPERNYŐ ELŐTT WENGRAF

Next

/
Thumbnails
Contents