Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

2 eszakmagyakorszAg Vasárnap, 1988. augusztus A. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak nyilatkozata lárdítása és védelme, amelye­ket valamennyi nép hősi erő­feszítései és önfeláldozó mun­kája árán értek el. Ez az egyöntetű véleménye a talál­kozó valamennyi részvevőjé­nek, akik mind kifejezték azt a szilárd elhatározásukat, hogy országaikban fejleszteni és védelmezni fogják a szocia­lista vívmányokat, újabb si­kereket érnek el a szocializ­mus építésében. A testvérpártok történelmi tapasztalatok alapján meggyő­ződtek arról, hogy csak úgy haladhatnak előre a szocializ­mus és a kommunizmus út­ján, ha szigorúan és követke­zetesen szem előtt tartják a szocialista társadalom építé­sének általános törvényszerű­ségeit és mindenekelőtt erősí­tik a munkásosztály és élcsa­pata, a kommunista párt ve­zető szerepét, ugyanakkor a további szocialista fejlődés kérdéseinek alkotó szellemű megoldásán munkálkodva, mindegyik testvérpárt tekin­tetbe veszi a nemzeti sajátos­ságokat és feltételeket. A szocializmus állásainak szilárdításában és az imperia­lizmus kísérleteinek visszave­résében a sikerek biztosítéka a rendületlen hűség a marxiz­mus—leninizmushoz, a néptö­megeknek a szocializmus, a proletár internacionalizmus eszméi szellemében történő ne­velése, valamint az engesztel­hetetlen küzdelem a burzsoá ideológia, az összes antiszocia- lista erők ellen. A testvérpártok szilárdan és határozottan' szembeállítják megbonthatatlan szolidaritásu­kat és magas fokú éberségü­ket az imperializmus, vala­mint a munkásosztály és a kommunista pártok vezető szerepét gyengítő minden más antikommunista erő bármiféle kísérletével. Soha senkinek sem engedik meg, hogy éket verjenek 'a szocialista államok közé, aláássák a szocialista rendszer alaipjait. Az ilyen irányú testvéri barátság és összeforrottság megfelel né­peink létérdekeinek és biztos alapot ad azoknak a társadal­mi, gazdasági és politikai fel­adatoknak megoldásához, ame­lyeken országaink kommunista pártjai munkálkodnak. A testvérpártok kötelessé­güknek tartják, hogy állan­dóan gondoskodjanak a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiség és az összes dolgo­zók politikai aktivitásának nö­veléséről, a szocialista társa­dalmi rend minden irányú előrehaladásáról, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésé­ről, a párt- és állami tevé­kenység stílusának és mód­szereinek a demokratikus centralizmus alapján történő tökéletesítéséről. A szocialista társadalom megteremtésének sokrétű fel­adatait országaink bármelyi­kében lényegesen könnyebben megoldhatjuk kölcsönös segít­séggel és támogatással. A testvéri kapcsolatok bővítik és fokozzák minden szocialista ország lehetőségeit. Az értekezlet részvevői ki­fejezésre juttatták azt a szi­lárd törekvésüket, hogy min­den tőlük telhetőt elkövetnek országaik sokoldalú együttmű­ködésének elmélyítéséért, az egyenjogúság, a szuverenitás és nemzeti függetlenség, a te­rületi sérthetetlenség, a köl­csönös, testvéri segélynyújtás és szolidaritás elvei alapján. A kommunista és munkás­pártok elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy or­szágaik hatalmas gazdasági erőforrásainak kihasználásával, a tudomány és technika leg­újabb eredményeinek alkal­mazásával, a szocialista gaz­dálkodás formáinak és mód­szereinek tökéletesítésével biz­tosítsák a gazdaság továbbfej­lődését, a dolgozók anyagi jó­létének növekedését. E nemes célok elérésének hatékony útja a szocialista országik kétolda­lú és sokoldalú gazdasági egy ü t tm ű ködösének rejl osztá­sé A KGST tevékenységé-' nek tökéletesítése, a szocia­lista országok; kooperáció­jának és szakosításának fej­(Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Szocialista Mun­káspárt részéről: Kádár János, az MSZMP KB első titkára; Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke; Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A Német Szocialista Egység­párt részéről: Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke; Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Hermann Matern, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke; Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára; Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának póttag­ja, az NSZEP KB titkára. A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnöke; Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö­ke; Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Pjotr Seleszt, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titkára; Konsztantyin Katusén, az SZKP KB titkára; Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára. A szocialista országok kom­munista és munkáspártjainak képviselői — kiindulva abból, hogy a bonyolult nemzetközi helyzetben az imperializmus­nak a népek békéje és bizton­sága, a szocializmus ügye el­len irányuló akciója a szo­cialista rendszerű országok további összefogását követeli meg, valamint számot vetve azzal, hogy a szocializmus fej­lődése új feladatokat állít elé­jük, melyek megoldásához el- elengedhetetlen a szocialista országok erőfeszítéseinek to­vábbi egyesítése — szüksé­gesnek tartották a jelenlegi pozsonyi tanácskozás összehí­vását. A hagyományok, a teljes nyíltság, elviség és barátság körében a baráti pártok meg­vitatták a szocializmusért ví­vott harc, a szocialista együtt­működés további erősítése, a kommunista . világmozgalom időszerű kérdéseit. Kicserélték véleményüket a jelen nemzet­közi helyzet problémáiról és az imperializmus elleni harc fokozásáról. A kommunista és munkás- ! pártok képviselői megtárgyal­ták a szocialista államok test­véri együttműködése erősíté­sének és fejlesztésének útjait. Azoknak az éveknek folya­mán, melyek a fasizmus szét­zúzása és a munkásosztály hatalomra kerülése óta teltek el, a szocializmus útjára tért európai országok népei a tár- ; sadalmi élet minden területén győzelmeket arattak. Ezekben az években — legyőzve a ne­hézségeket és állandóan töké­letesítve a pártok munkájúi •— minden szocialista ország­ban hatalmas ipart hoztak létre, átalakították a falu éle­tét, szakadatlanul fejlődik a nemzeti jólét, virágzik a né­pek nemzeti kultúrája. A dol­gozók milliói öntudatos poli­tikai életre serkenlek. Különö­sen nagy sikereket ért cd a . szocializmus és a kommuniz­mus építésében a Szovjetunió. Rendkívül megnőtt a szocia­lista államok nemzetközi be­folyása, szerepe a nagy világ- . politikai kérdések megoldásá­ban. , Valamennyi szocialista or- < szag közös internacionalista kötelessége ezeknek a vívmá- ; j»y oknak támogatása, megszi­lesztése egyre nagyobb je­lentőségűvé válik. Ez biztosít­ja a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek kihasználását. Ezzel kapcsolatban ismét megerősítették egy legmaga­sabb szintű gazdasági értekez­let közeljövőben való meg­tartásának időszerűségét. Az értekezlet részvevői kö­telességüknek tartják felhívni a népek figyelmét arra, hogy az imperializmus agresszív po­litikájának következtében a nemzetközi helyzet bonyolult és veszélyes. Ilyen körülmé­nyek között a szocialista or­szágok testvérpártjai, az egye­temes béke megszilárdításáért vívott harc és a népek biz­tonságának érdekeiből kiin­dulva, az imperializmus ag­resszív politikájával szemben tanúsított határozott ellenállás megszervezése és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése el­veinek megszilárdítása végett, ismét megerősítik azt a kész­ségüket, hogy egyeztetik és összehangolják nemzetközi te­vékenységüket. A munkásosztály, a paraszt­ság. az értelmiség, minden dolgozó békét és nyugalmat kíván saját hazája és a föld­kerekség valamennyi népe számára. A szocialista orszá-. gok mindent megtettek, meg­tesznek és a jövőben is meg fognak tenni, hogy a népek e kitartó vágyakozása, betelje­süljön. Pártjaink kijelentik, hogy a jövőben együtt fognak működni e nemes feladat megoldásában minden kom­munista és munkáspárttal, a világ összes haladó erőivel, az egyetemes békéért, a szabad­ságért, a függetlenségért és a szociális haladásért vívott harcban. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai újra ünnepélyesen kinyilat­koztatják szilárd elszántságu­kat, hogy támogatják a viet­nami nép hősi harcát, megad­nak neki minden szükséges se­gítséget az amerikai interven­ciósok ellen vívott igazságos harcában. Aggodalommal tölt el ben­nünket az is, hogy Izrael ural­kodó köreinek agresszív poli­tikája következtében a közel- keleti helyzet továbbra is fe­szült. Pártjaink minden lehet­ségest megtesznek az izraeli agresszió következményeinek felszámolására, az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának 1967. no­vember 22-i határozata és az izraeli csapatoknak a meg­szállt arab területekről való kivonása alapján. A tanácskozás részvevői, át­tekintve az európai helyzetet, megállapítják, hogy a nyugat­német neonácizmus, miíita- rizmus és revansizmus erői­nek aktivizálódása közvetlenül veszélyezteti a szocialista ál­lamok biztonságát és veszé­lyezteti az általános béke ügyét. Mi az európai ügyek­ben továbbra is követke­zetesen összehangolt politi­kát folytatunk, amely meg­felel a szocialista országok közös érdekeinek, az euró­pai biztonság érdekeinek. El­lenállunk minden olyan kísér­letnek, amelynek célja a má­sodik világháború következ­ményeinek felülvizsgálása és az Európában kialakult hatá­rok megváltoztatása. Tovább­ra .is ragaszkodunk ahhoz, hogy a müncheni egyezmény kezdettől érvénytelen, határo­zottan támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaságot, a német dolgozók szocialista ál­lamát, amely a béke ügyét védelmezi, következetesen tá­mogatjuk a Német Kommunis­ta Pártot és azokat az erőket, amelyek a militarizmus és a revansizmus ellen, a demok­ratikus haladásért, harcolnak. A szocialista országok kom­munista pártjai kifejezik azt az elhatározásukat, hogy ki­vívják az európai biztonság szavatolását, megerősítik a | bukaresti nyilatkozat,- vala- J mint az európai kommunista ] és munkáspártok Karlovy J Vary-i nyilatkozatának az alapelveit. Készek minden szükségeset megtenni azért, hogy földrészünk békéjének megvédésére összehívják Európa népeinek kongresszu­sát. Nem szabad megengedni a világbéke megőrzése szem­pontjából döntő jelentőségű európai béke megbontását. Közös erőfeszítéseink ennek a minden nép érdekeit érintő célnak az elérésére irányul­nak. Ma, amikor az Egyesült Ál­lamok, az NSZK és más orszá­gok imperialista erői agresz- szív tevékenységet folytatva, makacsul megkísérlik a szoci­alista közösség gyengítését, a testvérpártok képviselői szük­ségesnek tartják, hogy még egyszer aláhúzzák a Varsói Szerződés különös jelentősé­gét. Ez a szerződés, amelyet a szocialista államok válasz­ként kötöttek arra, hogy a re- vansista Nyugat-Németország belépett az agresszív imperia­lista tömbbe, a NATO-ba, Európa népei biztonságának és békéjének hatalmas ténye­zője volt és marad, állandó figyelmeztetés mindazok szá­mára, akik revízió alá sze­retnék venni a második vi­lágháború következményeit. Ez a szerződés megbízhatóan védelmezi a szocializmus vív­mányait, a testvéri államok szuverenitását és függetlensé­gét és az európai biztonság megszilárdítását, az egyetemes béke megőrzését célozza. A jelenlegi helyzet megkö­veteli tőlünk, hogy minden szocialista ország lankadatlan erőfeszítéseket tegyen védelmi képességeinek növelésére. Megköveteli, hogy az egész szocialista közösség a Varsói Szerződés szervezetében erő­sítse politikai és katonai együttműködését. A tanácskozás részvevői kö­telességüknek tartják, hogy következetesen harcoljanak a nemzetközi kommunista moz­galom fokozottabb összefogá­sáért. Megállapítják, hogy az utóbbi időben nagy munka fo­lyik a kommunista és mun­káspártok új nemzetközi ta­nácskozásának előkészítésére. A testvérpártok nagyra érté­kelik ezt a tevékenységet, ki­fejezik azt a meggyőződésültet, hogy ez a tanácskozás siker­rel jár és fontos hozzájárulás korunk összes forradalmi erői­nek konszolidálásához. Mély meggyőződésünk, hogy az egy­séges marxista—leninista vi­lágnézet a kommunista és munkáspártok társadalomve­zető és élcsapat szerepe, ál­lamaink népgazdaságának szo­cialista alapja továbbra is reá­lis tényezője lesz a szocialista országok összefogásának, ak­cióegységének, a közös nagy célokért vívott harcukban. A pozsonyi tanácskozáson részt vevő pártok azzal a mély meggyőződéssel teszik ezt a nyilatkozatot, hogy a benne ki­fejtett álláspontok és nézetek megfelelnek az összes testvéri országok és pártok érdekei­nek, népeink megbonthatatlan barátságának, a béke, a de­mokrácia, a nemzeti függet­lenség és a szocializmus érde­keinek. A Bolgár Kommunista Párt nevében: Tudor Zsivkov Sztanko Todorov Pencso Kubadinszki A Magyar Szocialista Mun­káspárt nevében: Kádár János Fock Jenő Komócsin Zoltán A Német Szocialista Egység­párt nevében: Walter Ulbricht Willi Stoph Erich Honecker Hermann Matern Günter Mittag Hermann Axen A Lengyel Egyesült Mun­káspárt nevében: Wlatlyslaw Gomulka Dubcek beszéde A nyilatkozat ünnepélyes aláírása után Alexander Dub- ceik, a Csehszlovák Kommu­nista Párt központi Bizottsá­gának első titkára köszönetét fejezte Iá a testvéri kommu­nista és munkáspártok küldött­ségeinek, hogy olyan rövid idő alatt együttesen jó munkát vé­geztek. — Meggyőződésünk — man- jdotta Dubcek —, hogy az ál- 5 tálunk aláírt okmány jelentős lesz a szocialista országok gaz­dasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatainak elmélyí­tése, a testvérpártjaink közöt­ti kapcsolatok szilárdítása, va­lamint a többi kommunista és munkáspártokkal való inter­nacionalista kapcsolatok erő­sítése szempontjából. Beszéde végén Dubcek orosz nyelven köszönetét tolmácsolta a test­vérpártok küldöttségeinek. Dubcek beszédét a jelenle­vők nagy tapssal fogadták. iöofai István látogatása megyénkben Tegnap, augusztus 3-án, (szombaton Borsod megyébe (látogatott Dobi István, az El- jnöki Tanács nyugalmazott el- |nöke, az Országos Szövetkeze­ti Tanács elnöke. Meglátogat­ta az elmúlt évi bükki szóló­kul túra-telepítésellet, járt Sály- ban, Tibolddarócon, a Rákóczi Tsz-ben, és elbeszélgetett a helyi vezetőkkel. Heti külpolitikai összefoglalónk Egy hét alatt két, egymással szorosan összefüggő tanácsko- Bzás, Ágcsemyőn és Pozsony­I ban — ez volt kétségkívül a nemzetközi élet legrangosabb eseménye az elmúlt héten. AGCSERNYÖN ES POZSONYBAN A szovjet—csehszlovák ha­tár közelében fekvő Tisza ment) kis helység, Ágcsernyő neve az egész világon ismert­té vált. Itt ült össze július 29- én a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottsága és a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnök­sége, hogy megvitassa a Cseh­szlovákiában folyamatban levő eseményekkel kapcsolatos kér­déseket és azokat az aggodal­makat, amelyek e fejlemé­nyekkel összefüggésben több oldalról felmerültek. A szovjet—csehszlovák ta­nácskozások augusztus 1-én közös közlemény kiadásával, értek véget. E közlemény je­lentette be hat szocialista or­szág testvérpártjainak talál­kozóját, amely — mint la­punk más helyén közöltük — szombaton Pozsonyban ülése­zett. A testvérpártok elvtársi ta­lálkozója azoknak a vélemé­nyét igazolta, akik a problé­mák tisztázásának útját nem a szenvedélyek felszításában és szabadon bocsátásában, ha­nem a nyílt őszinteség, a jó­akarat és a kölcsönös megér­tés légkörének kialakításában látják. Az ágcsemyői tanács­kozásról kiadott közleményben igen reálisan hat az a jellem­zés, hogy a találkozó „a teljes nyíltság, őszinteség és kölcsö­nös megértés légkörében folyt” és „arra irányult, hogy meg­keressék a módozatokat a párt­jaink és népeink között a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló hagyományos baráti kapcsolatok további fejleszté­sére és erősítésére”. BOSSZANKODNAK NYUGATON A szocialista országok köz­véleménye megnyugvással vet­te tudomásul, hogy a kölcsö­nös bizalom és az elvtársias- ság vezérelte a tanácskozó fe­leket. Ugyanakkor nem rejtik el bosszúságukat bizonyos nyugati politikai körök, ame­lyek hosszabb ideje arra spe­mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmm t_ Józef Cyrankiewicz Zénón Kliszko Arthur Starcwicz A Szovjetunió Kommunista! Pártja nevében: Leonyid Brezsnyev ii Nyikolaj Podgornij Alekszej Koszigin Mihail Szuszlov Pjotr Seleszt Konsztantyin Katuscv Borisz Ponomarjov A Csehszlovák Kommunista Párt nevében: Alexahdcr Dubcek Oldrich Cernik Josef Smrkovsky Vasil Bilak Jozcf Lenárt (MTI)' kulálnak, hogy a csehszlová­kiai fejlemények rést üthetnek a kommunista és munkáspár­tok egységén és utat nyithat­nak restauxációs kísérletek* vagy a nyugati behatolás előtt Ezek a körök valószínűleg mély csalódással vették tudo­másul Alexander Dubcek kije­lentését: „Tárgyalásaink so­rán az internacionalizmust nemcsak deklaráltuk, mindkét fél készségesnek mutatkozott hogy további gyakorlati lépé­sekkel mélyítse el a kölcsönös együttműködést a KGST és a Varsói Szerződés kereted kö­zött”. A prágai Öváros téren ész­lelt provokációs kísérletek és egynéhány más jel arra utal* hogy a Csehszlovákiában lé­tező jobboldali elemek is megértették: az események nem a javukra alakultak a héten. A csehszlovák dolgo­zók, a széles néprétegek vi­szont jogosnak ítélik Dubcek figyelmeztető intését: „Orszá­gunk népének meg kell őriznie józan ítélőképességét és böl­csességét, hogy különféle ösz­tönös akciókat és gyülekezé­seket ne használjanak fel kü­lönböző szocialistaellenes és szovjetellenes megnyilvánulá­sokra”. Az ágcsernyői és a pozsonyi találkozó okot ad a bizako­dásra. VÁLTOZATLAN PROBLÉMÁK IRAKBAN Irakban az Aref elűzését követő második héten újabb fordulat következett be. Az idősebb generációt képviselő Baath-párti politikusok, akik magukat a mérsékelt szárny­hoz tartozónak vallják, meg­szabadultak ifjabb riválisaik­tól. Al-Bakr tábornok-elnök kihasználta azt a pillanatot, amikor Daud hadügyminiszter jordániai területre utazott, az ott levő iraki csapatok meg­szemlélésére. Daud távollété­ben őrizetbe vetette az ifjú tisztek csoportjának vezérét, El-Najefet, aki egyébként mi­niszterelnök volt a fordulat utáni első kormányban. Kairól források — bár egyelőre tar­tózkodóak — úgy értelmezik a „mérsékeltebb csoport” ha­talomátvételét, hogy a vi­szonylag progresszívebb cso­port kezében maradt Irak kormányzása. A problémák, amelyeket Irakban meg kell oldani, vál­tozatlanok: rendezni kell a kurdok nemzetiségi jogait, az ország érdekeinek valóban megfelelő olajpolitikát kell folytatni és teljesíteni az arab egységből Irakra háruló feladatokat. A BOLÍVIAI VÁLSÁGRÓL A bolíviai politikai válság, amely Argüedas volt belügy­miniszter Chilébe szökése után robbant ki, nem zárult le azzal, hogy Barrientos el­nök a hadsereg magas rangú tisztjeiből alakított új kor­mányt. La Paz-ban, az ország fővárosában szinte egész héten folytak a tüntetések a katonai junta ellen és súlyos össze­csapásokra, sorozatos lelarlóz* tatásokra Ikerült sor.

Next

/
Thumbnails
Contents