Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-31 / 204. szám

% GSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1908. augusztus SI* Feliér Lajos elvtárs válaszai a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos kérdésekre A Kossuth-adó és a televí­zió pénteken este sugározta Fehér Lajosnak, az 'MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének válaszait a csehszlo­vákiai eseményekkel kapcso­latban hozzá érkezett kérdé­sekre. Fehér elv társ a követ­kezőket mondta: Bevezetőjében legelőször azt fejtegette, hogy szükséges volt-e az öt szocialista ország csapatainak bevonulására a testvéri Csehszlovákiába? A szövetséges csapatok — mondta — nem hódítóként mentek Csehszlovákiába, nem akarnak tőle egy tal­palatnyi földet sem elven­ni. Nem óhajtják átvenni Cseh­szlovákia kormányzását és nem kívánnak beleszólni ab­ba sem, hogy csehszlovák ba­rátaink hogyan rendezik el belső dolgaikat A megegyezések biztosítják Mint ismeretes, az utóbbi hetekben Csehszlovákiában bekövetkezett események lát­tán a szocializmushoz hű, be­csületes vezető személyiségek egy csoportjának hívására vo­nulták be csapataink azzal a céllal, hogy megszakítsák a gyors jobbratolódást és segít­séget adjanak a csehszlovák kommunistáknak és a mun­kásosztálynak. A mostani moszkvai szovjet >—csehszlovák megegyezések biztosítják — a? öt ország Csehszlová- ban ideiglenesen tartóz- .ó csapatainak csupán dien feladatuk van: .ezzék meg az esetleg nyíltan fegyverrel is fellé­pő ellenforradalmi erőket. Fehér Lajos a továbbiakban elmondotta, hogy a bevonulás­ban részvevő magyar egysé­gek szilárdan tartják körletü­ket, egyre több helyütt együtt műkődnek a helyi szervekkel. Katonáink jól vannak, veszte­ségeik nincsenek. Megnyugtat­hatom hozzátartozóikat, hogy csehszlovák elvtársaink erélyes kézzel hozzálátnak a rend megszilárdításához, minden re­mény megvan arra, hogy fiain­kat nemsokára idehaza üdvö­zölhetjük. A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezt követően a cseh­szlovák politikai rendezés idő­szerű kérdéseiről szólt, kihang­súlyozta, hogy a Csehszlová­kiában megindult mély és igazságos társadalmi folya­mat csak akkor érheti el cél­ját, ha a folyamat élére a párt áll. Ha következetesen két- frontos harcot vív, egyfelől a régi, szektás hibák maradvá­nyait, másfelől a különféle éle­dő és szaporodó anarchista re­akciós, sőt ellenforradalmi tö­rekvésekkel szemben. A nemzeti egységről A közvélemény azt a kér­dést is felvetette, hogy egye­sek miért tanúsítottak bizal­matlanságot a csehszlovák ve­zetéssel szemben, amikor mö­Yéjct crt a Demokrata Fárt konvenciója Chicagóban csütörtökön es­te. magyar idő szerint penie- ken, a kora hajnali órákban tartották meg az amerikai De­mokrata Párt elnökjelölő kon­venciójának utolsó ülését. Az ülésen megválaszolták a párt slelnökjelöltjét, elhangzott Humphrey programbeszéde, s bemutatták a Robert Kennedy életéről készült filmet, amely­hez Edward Kennedy mondott filmszalagról rövid bevezetőt. götte kialakult és felvonult Csehszlovákia állampolgárai­nak teljes nemzeti egysége, őszintén szólva — mondotta Fehér Lajos — senki sem képzelheti, hogy a 14 milliós Csehszlovákiában mindenki azonos nézetet vall. Hogy csak a prágai autógyár 99 dolgo­zójának az esetét említsem: ellenük hisztérikus terror in­dult meg, azért, mert Moszk­vába írt levelükkel szót emel­tek többek között a népi milí­cia érdekében. Minálunk is tapasztaltuk 1956-ban azt a fajta nemzeti egységet, amikor a pesti utcán ellenforradalmár tüntetők azt kiáltozták: „tíz­millió magyar szíve együtt do­bog!” De ebben a tízmillióban benne volt az összes reakciós és minden más hasonszőrű elem. Ez a nemzeti egység való­jában az ellenforradalom „nemzeti egysége” volt. Felvetik az emberek, hogy a ihagyar sajtó nem elég gyor­san és egyoldalúan tájékozta­tott az eseményekről. Ennek elsősorban technikai okai vol­tak. Megszakadt Prágával a telefonösszeköttetés, felelőtlen híreszteléseket pedig nem te­hetünk közzé. A magyar sajtó, rádió és televízió tájékoztatása hiteles volt, megfelelt a té­nyeknek, pártunk és kormá­nyunk álláspontjának. A nyu­gati ellenséges adók teljes „frissességre” törekvő és „jól értesültséget” színlelő adásait felelőtlenség, a tényék elferdí­tése jellemezte. Nem változott meg Többen megkérdezték: miért változott meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politi­kája Csehszlovákiával szemben június óta. Szeretném hangsú­lyozni : nem változott meg pár­tunk politikája, de meg­változott a belső csehszlo­vákiai helyzet, mégpedig kedvezőtlen irányba, a revizionista, szocialistaelle­nes, reakciós elemek erősödő tevékenysége folytán. Fehér Lajos rádió és televf- zió interjúja befejezéseként ki­jelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, a kor­mány továbbra is bizalommal teli várakozással tekint a csehszlovák vezetők harcára. További levelek... Szerkesztőségünk címére to­vábbra is érkeznek a levelek és táviratok, melyekben me­gyénk dolgozói kifejezik együttérzésüket a párt és a kormány intézkedéseivel. Az utóbbi napokban többek között a Miskolci Vegyesipari Vállalat MSZMP szervezeté­től, a miskolci Ady Endre Párt- szervezet tagságától, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat alap­szervezetétől és a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­lattól kaptunk levelet, illetve táviratot. Közülük többen mellékelték az MSZMP Köz­ponti Bizottságához küldött le­velük másolatát is. Valamennyi levél és távirat egyöntetűen hangsúlyozza: a dolgozók helyeslik, támogatják a Csehszlovákiának nyújtott testvéri segítséget. Ugyanakko- kifejezést adnak örömüknek, bizakodásuknak azzal kapcso­latban, hogy a moszkvai szov­jet—csehszlovák tárgyalások eredményesek voltak, és az el­lenforradalom provokátorai kudarcot vallottak. A televízió a növekvő szakad időkén Mini több tanácskozási téma a megnöve­kedett szabad idő hasznos, he­lyes, kultúrált kitöltése. Csak­nem valamennyi tanácskozás első fontosságú helyen említet­te a szabad idő jobb felhasz­nálásának segítői között a tö­megkommunikációs népműve­lési formákat, tömegszórakoz­tató intézményeket és közöttük elsőként a legfiatalabbat, a te­levíziót. A televízió, mint egy­szerre milliókhoz eljutó szóra­koztatási és művelődési lehe­tőség, valóban nem hagyható figyelmen kívül a szabad idő megtervezésénél, ugyanakkor jó néhány gond is jelentkezik, hogy a sokműfajú, sokszínű és különböző intellektuális fokon álló emberekhez szólni tudó intézmény mikor milyen mű­fajokat sugározzon a növekvő szabad idő jó felhasználására. Természetesen a televízió su­gárzási ideje, nem növekszik és nera is növekedhet a szabad idővel egyenes arányban, azon­ban a megnövekedett szabad idő, és ezzel együtt megnöve­kedett televízió-igényes idő jó kitöltésére alkalmasnak mutat­koznak az ismétlések is. A televízió több budapesti nagyüzemben készített felmé­rést annak megtudakolására, vajon a délelőtti ismétlések­nek mekkora a nézőserege, mennyien igénylik ezeket. A felmérés igen pozitív ered­ményt mutatott. A vizsgált nagyüzemekben a délutáni és éjszakai műszak dolgozóinak mintegy 86 százaléka rendsze­resen nézi a délelőtti ismétlé­seket, illetőleg a délelőtti mű­sorokat. Vidéken még nincs felmérési adatunk, s ha felté­telezésünk szerint ilyen sokan nem is kapcsolják be délelőt­tönként a készüléket, a vidéki nagyüzemi dolgozók közül is nagyon sokan rendszeresen, ér­deklődve figyelik ezeket az adásokat. A felmérés ugyan­akkor felszínre hozott egy kí­vánságot is, véleményünk sze­rint jogos kívánságot: ne csak szombatra sűrűsödjék az is­métlés, hanem legyen a hét más napjain is. Ezzel a kívánsággal feltét­lenül egyet kell értenünk és a televízió is alighanem keresi már az útját a teljesítésnek. Ügyanis, a jelenleg egy hét­köznap délelőttre sűrített is­métlési program abból adó­dott, hogy a hatodik adásnap bevezetésekor még úgy tűnt, hogy a munkaidő csökkenté­sével mindenkinek a szomba­ti napja válik szabaddá. Az eddig végrehajtott csökkenté­sek már bebizonyították, és a további csökkentések még ha­tározottabban aláhúzzák, hogy nem szombat az általános má­sodik szabadnap. Különöskép­pen nem a folyamatos terme­lésű üzemekben. Jogos hát a kívánság, hogy ne csak a szom­baton otthon levők kapjanak szórakoztató, Iculturált időtöl­tést a televíziótól, hanem a más napokon otthon tartózko­dók is. A technikai és az anyagi lehetőségeket nem is­merjük, de a rendelkezésre ál­ló rögzített műsorokból alig­i Beiratkozás a Dolgozók Gimnáziumába Szeptember első napjaiban megyénk csaknem valamennyi általános és középiskolájában megkezdődik a tanítás. Nem sokkal később tartja a tanév­nyitóját a Dolgozók Gimnáziu­ma, amely a 15. életévüket be­töltött miskolci és Borsod me­gyei érdeklődőknek biztosít továbbtanulási lehetőséget A beiratkozásokra szeptember 3- án és 4-én délután 2—6-ig ke­rül sor. Beiratkozhat korra, nemre való tekintet nélkül mindenki, akt a 15. életévét betöltötte, A beiratkozáshoz szükséges nyomtatványok a Dolgozók Gimnáziumában kap­hatók (Hősök tere 7., I. era.). A beiratkozott, Illetve fel­vett hallgatóknak a következő héten lesz a tanévnyitó. Szep­tember 10-én kezdődik a taní­tás a levelező tagozat I. és IV. osztályos hallgatóinak, míg szeptember 12-én a levelező ta­gozat II; és III. osztályos ta­nulói kezdenek munkához. Az esti tagozatra felvett hallga­tóknak szeptember 16-án. hét­főn kezdődik a tanítás. hanem több délelőtti adásra is futná. Szorosan ehhez a gondolat­körhöz kapcsolódik: melyik le­gyen a munkaszüneti napot megelőző, könnyedebb hangvé* telű, szórakoztató jellegű este- Korábban a televízió általá­ban szombaton sugárzott ilyen műsorokat, most a szombati szabadnap miatt péntek este is mind gyakrabban találko­zunk szórakoztató műsorokkal.' Nagyon helyes, hiszen csupán Borsod megyében több mint 70 000 dolgozónak már ekkor kezdődik a vikendje. Azonban éppen mert más napokon in vannak pihenő-, szabadnapot tartó dolgozók, alighanem le­hetetlen lesz megtalálni a mindenkinek ízlésével és igé­nyével egyező estét. A közön­ség részéről több türelem, meg­értés kívánatos, hiszen ha a televízió minden igényt figye­lembe venne, valójában min­den este csak könnyed, szóra­koztató műsort adna. Ez pe­dig lehetetlenség. Itt kell vi­szont megemlíteni, hofpr szó­rakoztatni nemcsak filmmel^ vagy tarka esttel lehet, hanem például a színes ismeretter­jesztő műsorokkal is. Mint az éppen most ismételt olasz film­sorozat, A tenger enciklopé­diája bizonyítja, a jó, színes* érdekfeszítő műsor nagy tö­megeket ültet képernyő elé, akár vasárnap este, akár is­métlésben, a délelőtti órákban sugározzák. Nem lenne rossz, ha a televízió hasonlóan ér­dekes és tartalmas sorozatokat vagy egyedi műsorokat sugá­rozna mind este fő műsoridő­ben, mind pedig a délelőtti is­métléseknél. A c/‘ilt*ifl ld6 3Ó «töltés« A s/dIldii gondot jelent minden szervnek, amely em­berek szórakoztatásával, mű­velésével, általában a népmű­veléssel foglalkozik. Különö­sen nagy a gond olyan szerv­nél, mint o televízió, amely­nek hatósugarába cmbermil- liók esnek. A televízió elnök­sége keresi az utat: miként tudna többet segíteni a sza­bad idő jó kitöltésében, és bi­zonyára szívesen fogad min­den jó. megvalósítható javas­latot tanácsot Benedek Miklós Bodrogi Sándor Rjttndevú A KOPASZ OROSZLÁNBAN na, a rágalmak fergetegét zú­dítanák reánk ezek a korok. — Hallja Hilde? — most mindjárt kiderül, hogy meg akarnak engem ölni. Mit szól, milyen karriert futottam be? — Valóban furcsán hangzik amit mondok, de azt a veszte­séget, amelyet az ön döntése az említett köröknek okozott csak egyféle módon lehet jó­váírni. Az ön halál hírével. Képzelje el, hogyan védhet­nénk ki a reánk zúduló rágal­makat ha történetesen azt ál­lítják, hogy az ön birtokában levő titkokat akartuk megsze­rezni, zsaroláshoz folyamod­tunk, ön nem engedett, tehát lelőttük. — De hisz ez hazugság! — És az, hogy ön — meg­bocsásson a kifejezésért — meghibbant, az igaz? Miért gondolja, hogy ha a tulajdon honpolgárukat így eláztatják, okkor velünk szemben gentle­manként viselkednek majd? — Azt akarja tanácsolni, hogy számoljak be kutatása­imról? Mondjam el felfedezé­seimet? T éved, professzor úr, mi nem foglalkozunk ipari kémkedéssel. Amit ön tud, az az ön kin­cse, amit ön titokban tart, az az ön magánügye. Ami reánk tartozik, az Wocheck profesz- szor és asszisztense életbizton­sága. Csak ezért jöttem. — Kérem — nekem soha nem volt dolgom kémelhárí­tással. Ez az ügy kezd nagyon nem tetszeni. Ügy döntöttem, visszatérek hazámba. Szigony őrnagy felállott, és hallgatag társa Is követte pél­dáját. — Ezt, professzor úr, nem tudjuk megakadályozni, ön idegen állampolgár, ma is ér­vényes útiokmányokkal ren­delkezik, eltávozhat Bízom benne, hogy odakinn nem azt állítja majd, hogy megvontuk öntől a politikai menedékjo­got. Mint egy nagy szürke ga­lamb, úgy szállt a két tiszt közé Hilde Kraus. Kezeit a két férfi vállára tette, és sze­líd erőszakkal nyomta vissza őket a fotelba. — De uraim — mondta —, csak nem képzelik, hogy a fő­nököm komolyan beszél? Is­merni kell a gondolkodás- módját. — Látják — mondta a pro­fesszor —, már Hilde is gyer­meknek tart. De igaza van. Kíváncsi voltam rá, hogyan reagálnak. Nem megyek én sehova, és várom „feltételei­ket”. — Professzor úr, bizonyosra vesszük, hogy valamilyen mó­don a jövőben ügynököket dobnak át a határon, és mi meg akarjuk védeni önt min­den atrocitástól. — Munkát adjanak a főnö­kömnek, mert megöli a tétlen­ség — mondta Hilde. — Két lehetőséget kínál­nánk. Ezekben a hónapokban bírálják el azokat a dolgoza­tokat, amelyeket ifjú tudás- jelöltjeink készítettek, valami­lyen tudományos fokozat el­érése céljából. Ha gondolja, Budapestre utazhat, és be­kapcsolódhat e dolgozatok el­bírálásába. A másik variáció: Berend. Itt egy műtrágyagyár létesült. Igen korszerű üzem. Ha Magyarország térképére vetünk egy pillantást, láthat­juk, hogy ez a gyártelep egy szikes, terméketlen terület kö­zepén helyezkedik el. A tele­pen olyan vegyszerekkel kí­sérleteznék, amelyekkel fel­kelthető a meddő talaj termő- képessége. Ha gondolja pro­fesszor úr, a kutatási osztály egyik részlegét ön Irányíthat­ná. Persze... mi szerényebb eszközökkel dolgozunk, mint az I. G. Farben. De ott teljes biztonságot tudunk garantál­ni, és más módon is segíteni tudjuk zavartalan működését­— Ez a Berend egész szim­patikus, nem? Hilde? — Hát a tollrágásnál jobb. — Meg kell mondanom, ugyanakkor Budapesten is fel­tűnik majd egy Wocheok pro­fesszor. Az ön „testvére”. — És persze, az enyém is — mondta Hilde. — Nagyon romantikusan hangzott ez az egész. — Erre ugyan nem gondol­tunk, de azt hiszem, valóban szükségünk lesz Hilde asz- szony... — Kisasszony! — emelte Wocheck professzor égnek az ujját. — ... Bocsánat, kisasszony személycseréjéről is. A pesti „professzor” és asszisztense’’ néhányszor feltűnik majd az egyetem környékén, a diákok kiszimatolják, hogy ott dolgo­zik, és amit egy egyetemista tud, azt minden eszpresszóban tudják. S az én nevember önök bírálják el azokat a dolgozatokat?! — Kérem szépen... sok mindenre vállalkoznánk, de kémiai szakdolgozatok elbírá­lására aligha. Magas képzett­ségű és hivatásos vegyészek végeznék ezt a munkát, á szakvéleményekre pedig egy indifferens nevet írnánk. A professzor gondolataiba mélyedt. Azután széttárta kar­ját... (Folytatjuk) 25. R udolf Schirmbaum az utolsó kocsiba szállt. Megfordult benne a gon­dolat, ha menekülnie kell, és kiveti magát a robogó szerel­vényből, így nem kerülhet a kerékék alá. A hajnali járaton sokan igyekeztek munkahelyükre, Schirmbaum behúzódott a ko­csi peronjának sarkába. Ami­kor a kalauz jött, kétforintost nyújtott neki. Semmit nem szólt, a kalauz egy átszálló- jegyet tépett, és egy forint harmincat számolt a tenyeré­be. Schirmbaum zsebre tette a pénzt, és unottan elfordult. Pisztolycsővel nézett szembe. — Most lelőlek, báci. A volt SS-legény hátán le­futott a félelem első verejték- cseppje. Megérkezett Budapestre ... Azokban az órákban, amikor Gömöry doktor az apróhirde­tés megfejtésével bajlódott, Wocheck professzor már az egyik üdülőhelyen pihente ki kalandos utazásának fáradsá­gait. Hilde — mint mindig — most is mellette volt, és min­den igyekezete arra irányult, hogy minél többet átvállaljon magára az idős tudós gondjai­ból. Mindenekelőtt egy kis ké­zi könyvtárat szervezett a ma­gyarországi műtrágyaféléket is­mertető művekből. Később néhány tucat kémcsövet, pi­pettát, egyszerűbb vegyi anya­gokat szerzett be, gondolta, még az ezekkel való játszado­zás is könnyít főnöke lelkiál­lapotán. Ám, ezen a délelöttön vá­ratlanul két férfi kereste a : tudóst. — Szigony őrnagy vagyok — mutatkozott be az egyik. — : A magyar elhárítás tisztviselő- j éként kellett megkeresnem önt, doktor úr. — Miért? Talán azt hiszi, , meghibbantam és kémkedni jöttem magukhoz? — Erről szó sincs, és ha et­től akár egy pillanatig is fél­nünk kellett volna, biztos le­het benne professzor úr, hogy kormányom nem gondoskodna önről ilyen vendégszeretettel. — Hilde! — kiáltott a pro­fesszor —, ezek az urak rád gyanakszanak. Szigony őrnagy csendesen felnevetett. — Ügy látszik, bal lábbal méltózlatott felébredni. Sajnos, sokkal komolyabb ügyben kell zavarnunk professzor úrékat. — Hát akkor rajta — hall­gatom. — Elhoztam a hazája lap­jaiban megjelent legújabb hí­reket. Ezék azt állítják, hogy ön meghibbant, nem ura töb­bé akaratának, állapota oly súlyos, hogy bekövetkező ha­lálával — ami embertelen bá­násmódunk következtében — bármely pillanatban számolni lehet. Megtiszteltetés, hogy ön éppen nálunk keresett mene­déket. Döntésének azonban súlyos politikai vonatkozásai is vannak. Amíg ön jó egész­ségnek örvend, addig semmi­féle politikai retorziót nem tudnak Magyarország ellen al­kalmaz! közös ellenségeink. Abban a pillanatban azonban, ha önnek valami baja támad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents