Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-28 / 201. szám

\L^ Nj Világ proletárjai, egyesüljelek! Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 201. szám Ara: 70 fillér Szerda, 1968. augusztus 28. Swob^da és Dubeeh benxéde Közlemény cs —csehszlovák tárgyalásokról A TASSZ az alábbi közle­ményt hozta nyilvánosságra a szovjet—csehszlovák tárgyalá­sokról: 1968. augusztus 23—26. kö­zött Moszkvában szovjet— csehszlovák tárgyalások foly­tak, amelyekben részt vettek: Szovjet részről: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, ■Dmitrij Poljanszkij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyet­tese, Alekszandr Selepin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke, Pjolr Seleszt, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Gennagyij Voronov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, Konszlantyin Katusén, az SZKP KB titkára, Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB titká­ra, Andrej Grecsko, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere.' Csehszlovák részről: Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára, Josef ■Snirkovsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nem. zetgy ülésének elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja, Old- rich Cernik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja, Vasil Bilak, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Frantisek Barbirek, a CSKP KB elnökségének tagja, _ a Szlovák Nemzeti Tanács elnökhelyettese, Jan Pil­lér, a CSKP KB elnökségének tagja, Emil Rigó, a CSKP KB elnökségének tagja, Josef Spa- cek. a CSKP KB elnökségének tagja, Oldrich Svestlca, a CSKP KB elnökségének tagja, Milos Jakes, a CSKP KB Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának elnöke, Jozef Le­nárt, a CSKP KB elnökségé­nek póttagja, a CSKP KB tit­kára, Bohumil Simon, _ a CSKP KB elnökségének pót­tagja, Gustav Husák, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnökhelyet­tese, Alois Indra, a CSKP KB titkára, Zdenek Mlynar, a CSKP KB titkára, Martin Dzur vezérezredes, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság honvédelmi minisztere, Bo- huslav Kucera igazságügymi­niszter, Vladimir Koucky, Csehszlovákia moszkvai nagy­követe. őszinte, elvtársi vita kereté­ben megtárgyalták a nemzet­közi helyzet jelenlegi alakulá­sával, az imperializmusnak a szocialista országok ellen irá­nyuló fokozódó mesterkedései­vel, a legutóbbi csehszlová­kiai helyzettel és az öt szocia­lista ország csapatainak a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területére történt ideiglenes bevonulásával ösz- szefüggő kérdéseket. A felek kifejezték azt a szi­lárd kölcsönös meggyőződésű­iket, hogy 1 a jelenlegi helyzetben a leg­fontosabb azoknak a közös döntéseknek megvalósítása, amelyeket az ágcsernyöi ta­lálkozón fogadtak el, továb­bá azoknak az elveknek és tételeknek megvalósítása, amelyeket a pozsonyi ta­nácskozás fogalmazott meg, valamint mindazoknak a gya­korlati lépéseknek következe­tes végrehajtása, amelyek a tárgyalások során eiért meg­állapodásból fakadnak. A szovjet fél kijelentette; hogy megérti és támogatja a CSKP, valamint a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság vezetőségének álláspontját* amely a CSKP Központi Bi­zottsága januári és májusi plénumain a társadalom irá­nyítása módszereinek tökéle­tesítése céljából, a szocialista demokrácia fejlesztése és a szocialista rendszer marxi— lenini alapokon történő meg­erősítése céljából elfogadott határozatokból szándékszik ki­indulni. Megállapodás született azok­ról az intézkedésekről, ame­lyeknek célja a Csehszlovákiá­ban kialakult helyzet mielőb­bi rendezése. A csehszlovák vezetők tájékoztatást adtak tervbe vett legközelebbi in­tézkedéseikről, amelyeket e célból határoztak el. Csehszlovák részről kijelen­tették, hogy a párt- és állami szervek egész munkáját valamennyi síkon olyan hatékony intéz­kedések biztosítására irá­nyítják, amelyek a szocia­lista hatalmat, a munkás­osztály és a kommunista párt vezető szerepét, a Szovjetunió és az egész szo­cialista közösség népeihez fűződő baráti kapcsolatok fejlesztésének és megerősí­tésének érdekeit szolgálják. A szovjet vezetők, kifeje­zésre juttatva, hogy a Szov­jetunió népei a szocialista Csehszlovákia népeivel barát­ságra és testvériségre törek­szenek, megerősítették azt a készségüket, hogy a legszélesebb körűen és őszintén együttműködjenek a kölcsönös tisztelet, az egyenjogúság, a területi sért­hetetlenség, a függetlenség és a szocialista szolidaritás alapján, A szövetséges or­szágok csapatai, amelyek ideiglenesen Csehszlovákia területére léptek, nem fog­nak beavatkozni a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság beiügyeibe. Megállapodás született e csa­patok kivonásának feltételei­ről, amely a csehszlovákiai helyzet rendezésének megfele­lően megy végbe. A csehszlovák fél közölte, hogy a csehszlovák fegyveres erők főoarancsnoka megfelelő parancsokat adott a fegyve­res erőknek azzal a céllal, hogy ne tűrjék cl az incidenseket és a konfliktusokat, amelyek a nyugalom és a közrend megsértéséhez vezethetné­nek. Utasította továbbá a CSSZK katonai parancsnokságát, hogy tartson fenn érintkezést a szövetséges csapatok parancs­nokságával. Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvitatják az úgynevezett csehszlovákiai helyzet kérdé­sét, a CSSZK képviselői kije­lentették: a csehszlovák fél nem kér­te, hogy a Biztonsági Tanács megvizsgálja ezt a kérdést, és követeli, hogy vegyek le a napirendről. Az SZKP és a CSKP vezetői megerősítették azt az eltökélt­ségüket, hogy a nemzetközi színtéren megingathatatlanul olyan politikát folytatnak, amely a szocialista közösség szolidaritása megszilárdításá­nak, a béke és a nemzetközi biztonság megvédésének érde­keit szolgálja. A Szovjetunió és Csehszlo­vákia, akárcsak korábban, _ h atározott visszautasításban részesíti a militarista, re­ve nsisí a és neonáci erőket, amelyek arra törekednek, hogy felülvizsgálják a má­sodik világháború eredmé­nyeit, megsértsék a fennálló európai határok érintlietct- Ienségét. Ismételten megerősítették azt az eltökéltségüket, hogy fel­tétlenül teljesítik mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a szocialista államok között kötött több és kétoldalú szer­ződések alapján vállallak, hogy erősítik a szocialista közösség katonai erejét, fokozzák a vé­delmi Varsói Szerződés haté­konyságát. A tárgyalások nyílt, elvtársi és baráti légkörben folytak. /Ytfoy érdeklődés, színvonalas előadások Megkezdődött a műemléki albizottságok ötödik országos értekezlete Hazánk újszülött városa, a műemlékekben gazdag Sáros­patak három napon át ad ott­hont és szíves kalauzolásban részesíti a műemléki albizott­ságok ötödik országos értekez­letére érkező vendégeket. A tanítóképző dísztermében közel 200 jelenlevő szakember és aktivista hallgatta meg dr. Papp Lajosnak, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága el­nökének köszöntőjét, megnyitó szavait. A díszemelvényen he­lyet foglalt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, dr. Szabó János. az építésügyi és városfejlesztési miniszter el­ső helyettese és dr. Molnár János művelődésügyi minisz­terhelyettes. — Örömmel és a házigazda büszkeségével fogadom tisztelt vendégeinket hazánk műemlé­kekben egyik leggazdagabb megyéjében — hallottuk Papp Lajostól. — Megyénkben az el­múlt. két évtizedben igen ered­ményes volt a műemlékvéde­lem. A megyei tanács határo­zott erőfeszítéseket tett az ér­tékes műemlékek helyreállítá- sára, hasznosítására. Mind­ehhez az Országos Műemléki Felügyelőség tiszteletre méltó támogatást nyújtott. Az érte­kezlet részvevői munkánk egy részét a helyszínen és kirán­dulásunkon megismerhetik. A közelmúltban helyreállított Rá- kóczi-vár, az egykori trinitá- rius kolostorból kialakított Bo­rostyán vendégfogadó, a vár­templom megújítása jelentő­sen gazdagítja Sárospatak lát­nivalóit. Karcsa román kori templomának, Pácin szép re­neszánsz kastélyának megóvá­sa, a sátoraljaújhelyi Kossuth tér romantikus, eklektikus ház­sorának felújítása a szemnek, az értelemnek, az örömnek szép forrásai. Boldogkő lovag­várának helyreállítása, Vizsoly páratlan értékű freskóinak megóvása és a monoki várkas­tély részleges helyreállítása szintén jól példázza a megyei műemlékvédelmi munkát. A diósgyőri vár, Ernőd, Girincs, Tállya, Abaújkér, Sála és Sa- jókaza kastélyai és kúriái hely- reállításuk után kulturális és egészségügyi célokat szolgál. A restaurálás, az építkezés min­denütt sommás összegeket emésztett fel, de megérte, mert igen kiterjedt hasznot hajta­nak szellemi életünknek. Népi emlékeink megmentése Dr. Szabó János, az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter első helyettese arról a nagyszabású műemlékvédelmi munkáról beszélt bevezető elő­adásában, amely az elmúlt év­tizedekben hazánkban végbe­ment. Elmondotta, hogy a két­évenként ülésező műemléki al­bizottságok aktívái számot ad­nak a végzett munkáról, és a sárospatakihoz hasonló orszá­gos tanácskozáson keresik a kibontakozás mind eredménye­sebb lehetőségeit. Dr. Szabó János ezután hangsúlyosan foglalkozott a népi emlékek megmentésének szükségességével. Beszélt a skanzenek létesítéséről, közöt­tük a göcseji nagy sikerű sza­badtéri néprajzi múzeumról. E roppant látványos múzeumok fenntartásán kívül nagy gon­dot kell fordítani a népi épü­letek helyszínen történő meg­óvására. A miniszter első helyettese némi rezignációval beszélt ró­la. hogy a közvélemény nem mindig becsüli meg az áldoza­tos műemlékvédelmi munkái; cgy-egy helyreállított műemlé­ki épület nyomán csillogóbb, romantikusabb látványt vár­nait, nem számolnak a műem­lékvédelem eredeti céljával, a történelmi hűséggel. Népszerűbb propagandát Dr. Molnár János művelő­désügyi miniszterhelyettes a műemlékvédelem és hazafias nevelés kapcsolatait elemezte előadásában. Elmondotta, hogy történelmi épületeinkben, kö­veinkben, népi kincseink tár­házában történelem húzódik meg. Ezeket értően, okosan ki kell bontani, hogy az utókor, a Csehszlovák—»agyar együttműködés Épül a miskolci panelhás Sssafesadi a határátlépés A MÁV-tól kapott tájékoz­tatás szerint a hazánkban tar­tózkodó valamennyi külföldi turista számára megnyitották 0 határokat. A lengyel és az NDK-állampolgárok .Csapon keresztül utazhatnak haza. Vo­natjuk a Keleti pályaudvarról 1 óra 57 perckor, a Nyugati­ból 1 óra 05 perckor, 14 óra 25 perckor és 21 órakor indul. A csehszlovák állampolgárok a Nyugati pályaudvarról bár­melyik menetrendszerű szobi vonattal utazhatnák. Htjukat átszállással folytathatják cseh­szlovák területen. A szerelvé­nyeket mindenütt a szokásos­nál több kocsival indítják, így minden utasnak jut ülőhely. Ausztriába, Romániába, Ju­goszláviába a nemzetközi vo­natok menetrendszerűen köz­lekednek. . A Miskolcon — az egykori szűk mesterutcák helyén — fel­épülő 10 emeletes, 172 lakásos panelház alapjait a VUIS pozso­nyi kutatóintézet által kikísér- lctezelt és bevezetett új tech­nológiai eljárással készítik el. A munkákat a kassai magas­építő vállalat dolgozói egy öt­letes berendezéssel gyorsan és gazdaságosan végzik el. A „házalapozó” gép egy könnyen mozgatható, hernyótalpas da­ruból áll, amelynek gémjére nagy teljesítményű vibrátort helyeztek, Ennek segíjőéggvel csövet engednek a talajba, amely kiemeli a földet, és he­lyét betonnal tölti ki. A talaj- süllyedési adottságokat figye­lembe véve a cölöpökkel min­dig a biztonságos kavicsrétegig hatolnak be. A miskolci épít­kezésen például 7 méter mély­ségű cölöpöket készítenek; Az alkotmánynapi ünnepek­re a kassai dolgozók többsége hazautazott, és a közbejött csehszlovákiai események miatt nem tudott visszatérni Mis­kolcra. így az ügyes gépet nem üzemeltették. Az elvtársi segítség azonban hamar meg­érkezett. Kedden reggel a Borsod megyei Építőipari Vál­lalat és a kassai magasépítési vállalat vezetői baráti telefon- beszélgetést folytattak egymás­sal. A kassaiak felhatalmazták a magyar vállalatot, hogy to­vábbra is használják a gépet, „mint saját magukét”, és a Miskolcon levő három cseh­szlovák dolgozó munkáját ma­gyar elvtársak segítsék. így a csehszlovák házalapozó géppel újra megkezdik a cölöpök el­helyezését; ma embere mind többet gya­rapodjon emberségben, lélek­ben, a múlt fenyegető hagyo­mányai láttán és nyomán. A műemlékek hasznosítása erő­sítheti a nemzeti tudatot, ezért nagy szerepe van a közműve­lődésben, a népművelésben. A várak, kastélyok kulturális hasznosítása, a néptömegek je­lenléte e létesítményekben már eddig is nagy szolgálatot tett a művészeteknek, a nép­művelésnek. A nyári rendez­vényeket e várak, kastélyok falai között tovább kell széle­síteni, javítani kell a nagysze­rű kezdeményezések propagan­dáját. Ahol múzeumi kiállítás van a műemléki épületben, ott nem marad el az érdeklődés. Példa erre az egri Dobó-mú­zeum évi háromszázezer láto­gatója, A miniszterhelyettes felhív­ta a figyelmet a munkásosz­tály hagyományainak néprajzi vonatkozású ápolására, mert mint mondotta: a néprajzi gyűjtés többnyire paraszti kör­nyezetben zajlik. Műemlékvédelmünk nemzetközi színvonala Műemlékvédelmünk felada­tai című előadásában Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója a ma­gyar műemlékvédelem nem­zetközileg is kiemelkedő szín­vonalát méltatta. Elmondotta, hogy nem minden országnak adatott meg a kooperációnak és összehangolásnak az a lehe­tősége, mint ami hazánkban tapasztalható. Nálunk ugyanis a tudományos kutatás össz­hangot alakított ki a városfej­lesztési programokkal, az épí- töművészettel. Ezután Merényi Ferenc el­mondotta, hogy Magyarorszá­gon 1867 műemlék, 5869 mü- emlékjellegű és 1285 városképi értékű műemlék áll védelem alatt. A legtöbb a barokk és a klasszicista, a legkevesebb a reneszánsz műemlék. Óriási kultúrtörténeti, szellemi, építé­szeti érték rejlik e műemlé­kekben. Ezeknek népi szinten történő hasznosítása kultúrpo­litikai kötelességünk, A mű­emlékvédelem hatékonyságá­nak további növelése ne csak az építésügyi tárcára nehezed­jék, hanem vállaljanak e ie- herből más tárcák is; a tár­sadalmi szervek is. Az értekezlet ma, szerdán folytatódik. Áz elhangzó elő­adásokra, korreferátumokra és a tanulmányi kirándulás ese­ményeire még visszatérünk. (párkányi

Next

/
Thumbnails
Contents