Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-17 / 166. szám

Fáklya - Blaska - Szent Borbála Látogatás a rudabányai ásványbányászati múzeumban Árengedmény szénfogyasztóknak Tamási István, az Egyesült Magyar Szénbányák elnöke szerint a szénbányászatban si­került megtalálni a jövő útját, és ezen az úton már meg is indultak. Az eddiginél sóikkal jobban figyelembe veszik a szénbá­nyászat idényszerűségét. Télen elsősorban a kitermelést, a nyári hónapokban viszont az előkészítő munkákat növelik, a 44 őrás munkaidőt pedig a legtöbb helyen úgy hozzák ki, hogy télen hat. nyáron öt na­pot dolgoznak hetenként a bá­nyászok. A szénárat szeretnék ja­nuártól úgy megállapítani, hogy árengedményt adhassa­nak állandó fogyasztóiknak.’ Ezért csökkenteni kívánják az önköltséget. Részben műszaki fejlesztéssel, részben úgy. hogy a kedvezőbb önköltségű bá­nyák termelésének növelésével egyidejűleg fokozatosan fel­számolják az átlasnál cazda- ságtalanabb bányák művelé­sét. Elbocsátásokat, nem tervez­nek, a természetes lemorzso­lódást viszont a teljesítmény növelésével akarják ellensú­lyozni. Ennek egyik legfonto­sabb eszköze a gépesítés lesz; a gépi jövesztés a jelenlegi 12 százalékkal szemben 1973 kö­rül előreláthatólag meghalad­ja majd az 50 százalékot bért, hogy ml megyünk Buda­pestre valamilyen kongresszus­ra. Azt mondta, csináltat ne­künk ruhát, aztán majd le­vonják a fizetésünkből. Hát abban feszítünk mi ott, a ké­pen. Érdekes gyűjtemény állt össze azokból a különféle blas- kákból, amelyekre valamikor a bányászok vásárolhattak. Az egyiken, egy négyzet alakú fémlapon ez olvasható: 1 li­ter bor. Egy kör alakún: 1 ki­ló kenyér. — Ez a csonka szobor kit ábrázol? — kérdezzük az élet- nagyságúra nagyított fotónál. — Ügy tudom, Szent Borbá­la. — Miért tartozik a múzeum anyagához? — A bányászok védőszent­jének mondják, ámbár nagyon régen üzemelhetett — teszi hozzá mosolyogva az öreg nyugdíjas —. nekem az apám is ebben a bányában dolgo­zott, magam is lehúztam ben­ne néhány évtizedet, de nem­igen hallottam emlegetni... legalábbis itt, Rudabányán nem. Persze attól még más bánjukban remélhettek tőle valamit... Gazdag, értékes anyag gyűlt össze Rudabányán sok lelkes, hozzáértő ember áldozatkész­ségéből. Ez a múzeum repre- zentatívan képviseli megyénk ásvány- és ércbányászatának múltját, történetét. A, I. Lehetetlen egy cikken belül bemutatni a múzeum gazdag, változatos és érdekes anyagát, hiszen erre csak terjedelmes tanulmány vállalkozhatna. A második teremben a bányász­ruhák gyűjteménye a legszem­betűnőbb. Veres Sándor kísérőnk el­mondja, hogy az első, az a XVII. századból való piros nadrág, fehér ing, zöld sapka tulajdonképpen selmeci vise­let. Az első fekete bányász­öltöny a XVIII. századból szár­mazik, s mellette egy érdekes összetétel: fehér szőttes, igen bő gatya, fehér madérás ing, s fekete mellény. Szokatlan bányászöltöny. — Ma is akad még ebből házaknál — mondja Veres bá­csi —, ez rudabányai viselet volt. Ebben dolgoztak a bá­nyában, de a legények ünnep­re is hordták hímzett inggel, derekukon kendővel. Még az én fiatalkoromban is viselték. Mellette másik fekete öl­töny, mögötte kinagyított cso­portkép, feketébe öltözött bá- nyászokkal. — Megismer-e, melyik va­gyok azon a képen? — kérdi váratlanul kísérőnk. Találgattuk, de nem ismer­tük meg az akkori szikár, so­vány bányászban a mostani pirospozsgás nyugdíjast. — Azt a ruhát magunk csi­náltattuk. Már úgy, hogy az igazgató 1935-ben, vagy 1936- ban, már nem emlékszem pon­tosan, kijelölt harmincöt em­Véletlenül senki sincs ott­hon, aki a múzeum anyagát a tudományosság alaposságával bemutatná. Véletlenül éppen ott nézelő­dött Veres Sándor nyugdíjas ércbányász, aki vállalta a ka­lauz szerepét, A múzeum ré­gészeti leleteinél rábízott min­ket vezetőnk a magyarázó táblácskákra. Később azonban érdekes meglepetéssel szolgált. Maradjunk előbb a legré­gibb koroknál. Az előtérben hatalmas ősállat-maradványok feketéllenek egy nagy vitrin alatt. Az első teremben ősko­ri és római kori bányászati emlékekkel találkozunk. Nagy faliképeken látni, hogyan munkakörbon dolgozó, sőt. re­gisztrált párttagok megválasz­tására is. A gazdaságirányítás új rend­szere sok tekintetben módosí­totta a pártmunka stílusát. Az új mechanizmusban szükség­szerűen növekszik a párttitká­rokkal és a vezetőségi tagok­kal szemben támasztott köve­telmény, mind politikai, mind pedig szakmai vonatkozások­ban. Helyes tehát, ha a jelöl­tek felkészültségét mindkét szempontból figyelembe vesz- szük. Ahogyan szükséges a je­lölteknek a szocializmus ügye iránti hűségét, eszmei-politikai szilárdságát figyelembe venni, ugyanúgy fontos, hogy az adott területen figyelembe vegyék a jelölt szakmai hozzáértését, te­kintélyét, rátermettségét is. Do az semmiképp sem lenne he­lyes, ha most a „mechanizmus- reform” ürügyén csupa gázőr- sági szakemberekből „állítanák össze” a pártszervezet vezető­ségét, az egyéb, nem kevésbé fontos követelmények mellőzé­sével. M indenesetre jó dolog, hogy a jelölő bizottságok rendelkezésére min­denütt legalább egy hónap áll majd. S ez az idő elegendő­nek is Ígérkezik hozzá, hogy a jelölő bizottságok a párttagság véleményét megismerve, a „kollektív bölcsességre” tá­maszkodva, kellő hozzáértéssel és felelősséggel terjesszék ja­vaslataikat a taggyűlés elé. Csépányi Lajos tudják a párt politikáját, az adott terület jellegéhez és fel­adataihoz mérten, a legráter­mettebbek, tevékenységükhöz meg tudják nyerni az adott kollektíva támogatását, meg­felelő vezetőkészséggel és te­kintéllyel rendelkeznek. Mindenekelőtt célszerű e te­kintetben „mérlegelni” a veze­tőség jelenlegi tagjait, s ha jól látták el feladatukat és meg­felelnek az említett követel­ményeknek, ott javasoljuk új­raválasztásukat. A pártvezetés folyamatossága és stabilitása, a megfelelő tapasztalat egyéb­ként sem lebecsülhető szem­pont. Persze, ha a jelölő bi­zottság úgy találja, hogy akár titkárnak, akár pedig vezető­ségi tagnak van minden szem­pontból megfelelőbb elvtárs, ott célszerű a változtatás. Vi­szont az indokolatlan személyi csere értelmetlen lenne. M ár a legutóbbi vezetőség­választó taggyűlésen is helyes törekvés volt, hogy tsz-pártszervezetekben titkárnak lehetőleg tsz-ben dolgozó párttagot válasszanak. A titkár személyének kiválasz­tása során a tsz-pártszerveze­tekben most is kívánatos első­sorban tsz-ben dolgozó kom­munistát jelölni. Persze, ahol e fontos párttisztség betöltésé­re egyelőre még nincs minden szempontból megfelelő ember a tsz-tagok között, ott — az illetékes pártszerv hozzájárulá­sával — sor kerülhet más a jelölő bizottságok elnö­kének és tagjainak elő­zetes megválasztása — legalább egy hónappal a ve­zetőségválasztó taggyűlések előtt — nem formális aktus. Gyakorlatilag a pártdemokrá­cia szélesebb körű érvényesü­lését és a kádermunka elvi követelményeinek jobb érvé- nyesílését teszi lehetővé. Egy­részt elegendő idő áll majd a jelölő bizottságok rendelkezé­sére, hogy megismerjék a párt­tagság véleményét a jelenlegi titkárok és vezetőségi tagok munkájáról, magatartásáról, illetőleg arról: az elkövetke­zendő két év során kiket lát­nának szívesen e megtisztelő és felelősségteljes posztokon; másrészt, fontolóra vegyék és eldöntsék, hogy a tagság ja­vaslata megfelel-e a titkárok­kal, illetőleg a vezetőség tag­jaival szemben támasztott nö­vekvő követelményeknek. A szervezeti szabályzat ér­telmében titkárnak, vezetőségi tagnak jelölhető az alapszerve­zet nyilvántartásában szereplő minden párttag. A területi — községi, körzeti — pártszerve­zeteknél, az illetékes pártszerv hozzájárulásával' a regisztrált párttagok is. A Központi Bi­zottság titkársága által jóvá­hagyott „útmutató” és a me­gyei pártbizottság intézkedési terve azonban javasolja a je­lölő bizottságoknak, hogy minden párttisztségbe olyan kommunistákat válasszanak, akik értik és érvényesíteni Kiket rmlis.s8sis.mak? Bükkalia kincs®! & sárnak ünnepélyes felavatásá­ra. ilyen még nem veit A Bükkalja Tsz kincsei iga­zán csali néhány esztendő múlva válnak a tagság kéz­zelfogható kincsévé. De a nem is olyan régen gazdagnak semmiképpen sem nevezhető sályi és borsodgeszti tsz-tagok- nak már most sincs panaszra okuk. Geszten például, amire még sosem volt példa, most, júniusban 156 ezer forintot fi­zetett ki a tagoknak a tsz. Súlyban nevetve emlegetik a legutóbbi zárszámadást, ami­kor ládában kellett cipelni a pénzt a kifizetőhelyre. Remé­lik, hogy az idén jóval na­gyobb ládára lesz szükség. Találomra belelapoztunk a tsz júniusi fizetési jegyzéké­be. íme, néhány különböző te­rületeken dolgozó' tsz-tag ha­vi keresete: Fekete József traktoros 5051 forint, Simon Gusztáv fogatos 1975 forint, Cservenka István rakodómun­kás 2577 forint, Máté Marika 17 éves kislány 1041 forint, Btidai György sertésgondozó 3065 forint. Pozsonyi Sándor Érdekes, hogy nem a köze­li Miskolc, hanem Salgótarján „fedezte fel” a Bükkalja Tsz kincseit. Persze, ez a felvá­sárlók dolga A tsz elégedett a távolabbi partnerrel, s való­színűleg Salgótarján is elége­dettebb az őszibarack-ellátás­sal, mint Miskolc. Egyetlen „szépséghibája” van ennek a gyümölcsösnek, de erről nem a tsz tehet. A Bükkábrányiéi Sályig vezető, körülbelül 6 kilométeres bekö­tő út szörnyű állapotban van. Kirázza az ember lelkét. Hát még mennyire összerázza a gyümölcsöket! Másfél óra alatt teszik meg lépésben ezt a kis utat a gyümölccsel megrakott tehergépkocsik. Vajon med­dig?! HaMaimilliós beruházás Néhány esztendő múlva megsokszorozódik a hatalmas telepítések termése. Jut majd őszibarack és csemegeszőlő a külföldi piacokra is, de a ter­mes vagy 20 százalékát, mint­egy 40 vagonnyit helyben kell majd feldolgozni. Ennek le­hetőségét is megteremti az elő­relátó termelőszövetkezet. Sály felett, a Butykosszeg- dűlőnek nevezett dombon épül már a szőlő- és gyümölcsfel­dolgozó. Hatalmas prések, cso­magoló, feldolgozó, palackozó, óriási pincészet, 25 vagonos hűtő és ki győzné sorolni, mi minden tartozik még ehhez a 66 milliós beruházáshoz. Ez év végére vagy 18 milliót be is építenek ebből az összegből. Jövőre már szeretnék részben hasznosítani az egyes épülete­ket, 1970-ben pedig sor kerül az ország egyik legnagyobb termelőszövetkezeti beruházá­Alci néhány esztendővel ezelőtt ismerősként mozgott a sáiyi és a borsodgeszti határ­ban, most talán már el is té­vedne, ha újra ellátogatna er­re a gyönyörű bükkaljai táj­ra. Pedig a patakok ugyanott íolydogálnak, a völgyek hajla­ta is a régi, s a hol lankás, hol meredek domboldalak sem változtak. A térkép a régi, de a táj természetét az ember megváltoztatta. A Sályi-patak völgyében az egykori sás- és nüdrengeteg helyén mast 46 holdas vízfe­lület, 700 ezer köbméteres víz­tároló csillog. Környékén vagy 350 holdnyi határrészt vará­zsol üdévé, most a legnagyobb aszályban is gazdagon termő területté az állandó mestersé­ges eső. Még nagyobb a vál­tozás a Sály és Borsodgeszt kö­zött húzódó lankás dombokon. Az egykor szegényesen termő kalászosok, satnya kukoricák helyén itt most 450 holdon csemege- és borszőlő, 350 hol­don pedig gyönyörű ősziba­rackos sorakozik. Örömök és gondok Szabó József, a Bükkalja Tsz elnöke és Méhész Lajos, a tsz főkönyvelőié büszke öröfh- mel mutogatják az ország egyik legszebb szőlő- és gyü- mölcstelepítósét. Az ősziba­rackos az idén adja az első igazi termést. Lesz vagy 35— 40 ezer mázsa. Június 26-án küldték az első szállítmányt a salgótarjáni MÉK-nek, s majd szeptember végén érik a nyolc­fajta őszibarack utolja. A sző­lő még a barackosnál is fia­talabb. Gyönyörűen megeredt az a 80 hold is, amelyet az idén, ebben a száraz eszten­dőben telepítettek. Csak úgy „mutatóba” vagy 1500 mázsá- nyi termést várnak a szőlőtől. Portalanítás Hejőcsabán ködő berendezés, amelynek költségeire kereken hétmillió forintot irányoztak elő, év vé­gére készül el. Üzemelésével számottevően javulnak a ce­mentgyári dolgozók munkakö­rülményei, s tisztább lesz a környék levegője is. Stúdiósok — szünetben Július 15-től elcsendesült a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rádióstúdiója. Hosszú műsorszünetre kerül most sor: a stúdió munkatársai is vaká­cióznak. Legtöbbjük azonban vakáció idején sem hanyagol­ja el a rádiós munkát, Augusz­tusban ugyanis a balatonlellei KISZ-vezeíőképző táborban rendeznek be stúdiót, itt szer­kesztik a táborhíradót. A Hejőcsabai Cement- és Mészműben keletkező nagy mennyiségű por nemcsak az ott dolgozók egészségére ártal­mas, hanem meglehetősen ki­terjedt területen a környék le­vegőjét is szennyezi. Ennek csökkentésére, részbeni meg­szüntetésére a gyár leginkább poros részlegében, az úgyne­vezett nyersszárító üzemben portalanító berendezés szerelé­sét kezdték meg. A korszerű berendezés, amelynek terveit a Szilikátipari Kutatóintézet szakemberei készítették, levá­lasztja a keletkező port, s megfelelő készülékek, vezeték- rendszerek beiktatásával visz- szajuttatja a silókba, illetve a termelő folyamatba. Így a mast még kéményen távozó por- meunyiség ismét hasznosul, to­vábbá a levegő szenneyezett- sege is lényegesen csökken majd. A várhatóan mintegy 98 százalékos hatásfokkal mű­Válasz cikkünkre Rudabányai bányászvisclct. ereszkednek le kötélen a szűk üregekbe, s egy eredeti nagy­ságú vájatban 60 centiméter szélességű, eredeti bányászlét­ra látható. Két vitrin mutatja be a bá- nyúszlámpák fejlődését, kezd­ve a megtalált, elszenesedett fáklyától a római kori olaj- mécseseken, a XVII. századból való gyertya mécseseken át a nagy újításig, a karbidlám­páig. Lezárja az anyagot a leg­modernebb, sújtóléges lámpa, amely a bányász sapkájára szerelve világit. vegyszergyár hajlandó lenne árut szállítani vegyszerbolt részére, de csak közületi ki­szolgálás céljaira, ugyanis a csomagolási egységeket felbon­tani és kis mennyiségben for­galomba hozni nem engedi. Mindenesetre azokat a vegy­szereket, amelyekkel háztartá­si szakboltjaink eddig is fog­lalkoztak, igyekszünk a vásár­lók részére biztosítani. S ha nem is a közeljövőben, de re­méljük, lehetőségünk lesz majd rá, hogy egy finomvegy­szerboltot létesítsünk Miskol­con.” Június 21—i számunkban kö­zöltük ifj. Milicz Lajos mis- . kolci olvasónk levelét, amely­ben egy vegyszerbolt létesíté- : sének gondolatát vetette fel. A cikkre a következő választ kaptuk a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól: „Finomvegyszereket csak az ; erre a célra létesített, felsze­relt boltban lehetne forgalom­ba hozni.... ahol nem árusí­tanak egyéb árucikkeket... A vegyszerbolt létesítéséhez te­hát új épületet kellene építeni több millió forintos költség­gel, és erre most nincs lehe- : tőségünk. A Reanal Finom-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents