Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-16 / 165. szám

is. A tagországok véleménye szerint rendkívül időszerűvé vált, hogy áttérjenek a konst­ruktívabb és hatékonyabb gaz­dasági kooperációra. Legutóbbi moszkvai látoga­tása során Kádár János kije­lentette: a Szovjetunió és Ma­gyarország véleménye szerint a legidőszerűbb és legfontosabb feladat a szocialista országaié gazdasági együttműködésének hatékonyabbá tétele és a KGST további szilárdítása. „Véleményünk szerint a nép­gazdaságok önálló fejlesztése mellett lehetőség van rá, hogy tovább szilárdítsuk a kapcso­latokat, fokozzuk a kooperációt és az együttműködést” — mon-- dotta Kádár János. nyilvánvaló, hogy mind-- ezek a kérdések szerepel-; nek majd a következő ta­nácskozáson. Leonyid Brezs- nyev kijelentette: a Szovjet­unió arra tőre leszik, hogy maximálisan kiaknázzák mindazokat az előnyöket, ame­lyeket a gazdasági együttmű-; ködésben a szocialista rendszer biztosit. Ebben a Szovjetunió* csakúgy, mint a többi KGST- ország nagy jelentőséget tulaj­donít a szocialista országok ve­zetői gazdasági kérdésekkel foglalkozó, küszöbönálló ta­nácskozásának, amelynek ösz- szeihívását a drezdai tanácsko­záson határozták el. Makszim Makszlmov Dolgozókat alkalmaznak Azonnali belépéssel alkalmazunk: hűtőkompresszor szerelő, vízveze­ték- és fűtésszerelő, lakatos szak­munkásokat. Miskolci IJűtőház. A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz — jó kereseti le­hetőséggel, kizárólag nagy-buda­pesti munkahelyekre — kőműves* ács, állványozó, vasbetonszerelő# épületasztalos, lakatos, parkettás# festő-mázoló. üveges, épület-vil­lanyszerelő szakmunkásokat, vala­mint kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. Munkásszállást, na­pi kétszeri étkezést — térítés el­lenében — biztosítunk. 15 százalék idénypótlékot és különélés! díjat fizetünk. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés: Bp., V., Kos­suth L. tér 13—15. földszint. A Miskolci Mélyépítő Vállalat alkalmaz: útépítéshez kubikosokat, segédmunkásokat, forgórakodó dömperre vizsgával rendelkezi* gépkezelőket, valamint nyugdíjas kőműveseket miskolci munkahe­lyekre. Munkásszálló, Üzemi ét­kezés biztosítva, jelentkezni lehet Miskolc, Partizán u. Z. sz. alatt. A Miskolci Vasipari és Gyermek­kocsigyártó Vállalat gyors- és gép­írót alkalmaz azonnali belépéssel. Fizetés megegyezés szerint. Jelent­kezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán (Miskolc, Üteg u. 4.). Alkalmazunk beruházási munkák­ban és a beruházás pénzügyi le­bonyolításában jártas, szakképzett, gyakorlott munkaerőt. Jelentkezés 1DC8. VII. 35-ig személyesen vagy írásban önéletrajz csatolása mel­lett. Keresünk hőkezelő szakmun­kásokat mielőbbi belépéssel, vala­mint segédmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Miskolc, Bese­nyői u. 30. A TGSZY Miskolci Gázmű üzem­egysége felvételre keres l beosz­tott könyvelőt, valamint szünidei foglalkoztatásra középiskolás fiú­kat. Jelentkezés: Miskolc, József Attila ti. Zl. sz. alatt. Tervezői gyakorlattal rendelkező építész-, általános, gépészmérnökö­ket és technikusokat felvesz » MEZÖBER B.-A.-Z. megyei kiren­deltsége. Jelentkezés: Miskolc, III.* Árpád u. 46. A Miskolci Vasipari és Gyer- mckkocsigynrtó Vállalat számviteli osztályvezetői munkakörbe gya­korlattal rendelkező dolgozót ke­res. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Miskolci Vasipari és Gyermckkocslgyűrtó Vállalat Mis­kolc. Baross Gábor u. 13—15. sz. alatt levő központjában, a vállalat főkönyvelőjénél. Lehetőleg gyakorlott gyors-gép- írónőt felvesz azonnali belépéssel a Borsod—Heves megyei Élelmi­szer és Vegyláru Nagykcr. V., Miskolc, Állomás u. 1. sz. Keresünk felvételre hevesi és borsodi munkahelyünkre víz- és központifűtés-szerelőket. Ugyan­csak keresünk épületgépész mű­vezetőt, aki teljesen jártas víz- és központifűtés-szerelési munkák­ban. Jelentkezés Szuhakálló, Ne­hézipari Építő Váll. építésvezető­ségen. Borsodi üzemi Vendéglátó Válla­lat. felvesz: ellenőri, áruforgalmi előadói munkakörbe kereskede­lemben Jártas, technikumi vég­zettséggel rendelkező dolgozókat. Jelentkezés a személyzeti osztá­lyon, Miskolc, I., Zsolcai-kapu 1. Szakácsot nyári Idényre felve­szünk. Erkölcsi bizonyítvány és szakképzettség szükséges, jelent­kezés: Mály, Tóparti Bisztró. Több éves gyakorlattal rendel­kező személy- és tehergépkocsi- vezetőt felvételre keresünk. Je­lentkezni lehet Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet Miskolc, Baross G. li, 13—15. SZ. alatt. hetik az áruforgalmat a kapi- tál ista országokkal. A tények azonban ennek ellenkezőjét bi­zonyítják. A kereskedelem fokozásá­nak jelentőségéről és köl­csönös előnyeiről tanús­kodik például, hogy az elmúlt tíz esztendő során a KGST- tagországok piacain 205 millió tonna szén, több mint 163 mil­lió tonna kőolaj és olajszárma­zék, 175 millió tonna vasérc, 45 millió tonna hengerelt- és csőáru, 3 millió tonna gyapot, 45 millió tonna gabona, 2 mil­lió tonna hús- és hentesáru, mintegy 7 millió tonna zöldség és gyümölcs, 240 millió pár ci­pő és más cikk került forga­lomba, E sorok szerzője a közelmúlt­ban rész vett abban a vitában* amelyet a Ventiguatro ore cí­mű olasz újság szervezett. Bi­zonyos nyugati közgazdászok ugyanis azt állították, hogy a központilag irányított nép­gazdasággal rendelkező orszá­gok aligha tudják hatékonyan megvalósítani a KGST-ben az integrációt, s a Közös Piac or­szágainak, magángazdaságá­nak előnyeit ecsetelték. Az élet azonban bebizonyította, hogy a KGST az utóbbi években meg­oldott egy sor jelentős gazda­sági problémát, olyan problé­mákat, amelyekkel a „hatok­nak” eddig nem sikerült meg- birkózniok. Néhány adat ennek bizonyítására. A KGST közös vagonparkja több mint 100 millió tonna árut szállított. A Barátság kőolajvezeték 18 mil­lió tonna kőolajat továbbított, a Béke egyesített energiarend­szer lehetővé tette, hogy 9 mil­liárd kW-óra villamos energia kerüljön kölcsönösen az orszá­gok hálózatába; A golyós- csapágy-termelésben megvaló­sult együttműködés csaknem teljes mértékben kielégíti a részvevő országok csapágyigé­nyelt. Az Intermetall sokat tett azért, hogy a tagországo­kat ellása hengerelt áruval. A kelet-európai országokban .most valósítják meg a népgaz­dasági tervezés, az ösztönzők és az irányítási rendszer re­formját. Ennek hatása termé­szetesen jelentkezik majd a KGST-ben is. Az elhangzott javaslatok szorgalmazzák, hogy a gazdasági reform változásai­nak megfelelően alakítsák az együttműködés mechanizmusát Esős díszszemle Párizsban Vasárnap Párizsban elmosta az eső a légiparádét, a július .. 14-i nemzeti ünmep alkalmá­ból rendezett díszszemlén. De Gaulle tábornok nyitott gépkocsin, esőköpeny nélkül, drapp tóba:-nőid egyenruhá­ban szemlélte meg a csapato­kat, majd az új miniszter­ein ök és a kormány tagjai társaságában a dísztribünről nézte végig a háromnegyed- órás felvonulást. Eiste tűzi játékokban is gyö­nyörködhetett Párizs, az utca­bálokat azonban megzavarta a hűvös, széles Idő. Szombat este diákok tüntettek anar­chista fekete zászlók alatt a Quartier Latinben a „gaúllista július 14.” éllen. Letépdesték a francia zászlókat, „mini- barikádokat” emeltek és kőzá­porral fogadták a rohamrend- őröket. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka hasonló irány­zatú diáktüntetések voltak a Bastille téren is. A rendőrség több mint kétszáz személyt igazoltatott, hat személy, köz­tük az amerikai hírügynökség egyik párizsi tudósítója kömy- nyebben megsérült. Vasárnap éjszaka megismét­lődtek a diáktüntetések. Július 14. alkalmából az al­gériai eseményekkel kapcso­latban elítélt magasrangú tisz­tek újabb csoportja részesült közkegyelemben, a esendőrség és a rendőrség sok tisztjét tüntették ki A Christian Science Monitor című amerikai újság a közelmúltban a KGST te­vékenységéről írt és egyebek között megállapította: A KGST megfelel a tagországok igényei­nek. Figyelemre méltó a lap reális hangvétele, mert jelen­tősen különbözik egy sor nyu­gati újságtól, amelyek igyekez­nek „szakadásokat” és ,,konf­liktusokat” felfedezni a KGST tevékenységében'. Nyilvánvaló, hogy a KGST munkája nem mentes a prob­lémáktól. Az utóbbi időben több tagország fejtette ki, mi­lyen problémákat lát, és ho­gyan lehetne tovább javítani a szervezet tevékenységét. Sen­ki sem tett azonban olyan ja­vaslatot, hogy oszlassák fél a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, és senki sem közölte, hogy ki akar lépni. Elismeréssel beszélt a közel­múltban a KGST-ről a szovjet és a magyar párt vezetője, és megállapította, hogy bővül a kétoldalú szovjet—magyar együttműködés csakúgy, mint a KGST-ben megvalósuló kap­csolatok. Tökéletesebbé válnak az együttműködés formái is. A két ország kereskedelmi for­galma évente 15—20 százalék­kal emelkedik, és az elmúlt hét év alatt megkétszereződött. El­ismeréssel szóltak az egyes iparágakban megvalósuló kooperáció és szakosítás ered­ményeiről, egyebek között az autóbusz- és a Diesel-mozdony gyártás, valamint az alumíni­um feldolgozás területén. A népgazdaság termelésének fokozásában mind hatéko­nyabb eszközzé válik a KGST- ben megvalósított kollektív együttműködés és a szocialista munkamegosztás lehetőségei­nek. kiaknázása. Az európai szocialista országok különösen érdekeltek az ilyen munkameg­osztásban, mivel kisebb lehe­tőségekkel rendelkeznek, mint a Szovjetunió, ha a belső piac­ra történő termelés megszer­vezéséről van szó. Nem meg­lepő tehát, ;hogy ezék' az álla­mok mind'aktívabban vesznek részt a termelés nemzetközi szakosításában és kooperáció­jában. Bizonyos külföldi újságok azt állították, hogy a KGST országok egymás közötti ke­reskedelme az utóbbi időben csökken, mert csak így fejleszt­A fejlődő KGST Plmsstií&bomba e&y belgrádi mo&ibam A jugoszláv belügyi szervek nagy apparátussal myomozmaík annak a merényletnek az ügyében, amelyet ismeretlen tetteseik szombaton, a késő esti óráikban követtek el Bel­grad egyik központi mozijá­ban. Az Október 20. filmszín­házban, röviddel az utolsó elő­adás kezdete után, a középső padsorokban időzített plasz­tikbomba robbant. A nagy­erejű robbanás hatalmas krá­tert vájt és teljesen szétron­csolt három padsort. Némi szerencse, hogy a terem felig üres volt, do így is a nézőknek körül­belül egyharmada, 75 sze­mély sebesült meg. Kilencnek állapota súlyos, né­gyen még mindig élet és halál között lebegnek. A 19 éves Magdalena Novatoovics olyan súlyos sérüléseket szenvedett, ! hogy miindlkét lábát amputálná kellett. A borzalmas élmény után a nézők elmondták, hogy eleinte földrengést gyanítottak és mindenki pánikszerűen kez­dett meneküllrm a kijáratok felé. Később némelyest hely­reállt a nyugalom és azok a nézők, akik nem vesztették el lélekjeáenlótüket, segítettek a személyzetnek a tűz eloltásá­ban. Belgrádban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a szörnyű bűncselekményt nem magános mániákus merénylő követte cl, ha­nem szervezett terrorista banda. A mozi terem sötétjének lepite alatt elkövetett tömegmészár­lás Jugoszlávia esküdt ellen­ségeinek műve — írja a hét­fői Borba. A lap utal a bel­grádi pályaudvaron nemrégi­ben elkövetett hasonló plasz- tikbombás merényletre és a jugoszláv misszión New York- ban, az elmúlt héten történt robbanásra. Valamennyi me­rénylet közös vonása az a cél — folytatja a Borba —, hogy nyugtalanságot és bizonytalan­ságot idézzenek élő, lélektani nyomást gyakoroljanak né­pünkre. Ilyen merényletékkel akarnak hallatni magukról a külföldre szökött és az orszá­gon belül tevékenykedő poli­tikai ellenségek és egyéb bű­nöző elemek. így akarnak lel­ket önteni követőikbe. Meghall PansztoYSzkij Moszürvábfil érkező jélenté­sek szerint vasárnap, 76 éves korában meghalt Konsztantytn Pausztovszkij, az ismert szov­jet író. A Konsztamtyin Pausztov- szkáj halálát közlő TASZSZ- jélentés elmondja, hogy a ne­ves író Moszkvában született, apja vasúti tisztviselő volt Tanulmányait KijeVben vé­gezte. Több foglalkozással próbálkozott, volt munkás, matróz, ápoló és riporter. Első elbeszélése 1911-ben jelent meg. Pausztovszkij a harmincas években már közismert író. Húszéves a mayyar-tiolgár barátsági szenilis hogy nemcsak éltünk a szer­ződés biztosította lehetőségek­kel, hanem e szerződés szelle­mében már rég túlléptünk az egykor megszabott kereteken. Ez érthető és természetes, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét ország társadalmi és gazdasági struktúrája éppen az elmúlt két évtizedben ment át azokon a forradalmi változáso­kon, amelyelmek következté­ben Bulgária csakúgy, mint hazánk, a gazdaságilag gyor­san fejlődő, társadalmilag fej­lett, szocialista államok sorá­ba emelkedett. Egymáshoz fűződő érdekeink közül a legfontosabb, hogy el­vi következetességgel munkál­kodjunk a szocialista országok közösségének egységén. Nem­zeti haladásunk csakis a pro­letár internacionalizmus és a szocialista nemzetközi munka- megosztás fundamentumán biztosított. Éppen ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy országaink politikai és kulturális kapcsolatai tovább erősödjenek, hogy gazdasági együttműködésünket a KGST- ben, a nemzetközi munkameg­osztás szellemében továbbfej­lesszük. Ugyancsak rendkívüli jelentősége van mindkét ország tevőleges részvételének az ál­lamaink biztonságát jelentő Varsói Szerződésben. A szocializmus építése, or­szágaink felvirágoztatása, a nép jólétének megteremtése, a nemzetközi béke megvédésé­nek feladata nagy felelősséget ró a magyar, a bolgár népre és kormányaira egyaránt. Ba­rátságunknak, együttműködé­sünknek, amely eddig is jól szolgálta közös érdekeinket, a jövőben még fontosabb szere­pe lesz. Az évforduló alkalmá­ból sok sikert kívánunk a testvéri bolgár népnek a szo­cialista építéshez, s a további I gyümölcsöző együttműködés­hez. K. S. Ma húsz esztendeje, 1948. július 16-án írták alá a ma­gyar—bolgár barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási egyezményt. Ezzel a szerződéssel a korábbi idő­szakos és esetleges érintkezé­sek tervszerűvé, országos és népi méretűekké váltak. Valamikor a bolgár nép az­zal fejezte ki szeretetét és együttérzését a nemzeti sza­badságáért harcoló magyar nép iránt, hogy a tragikus küzdelem után otthont adott nagy hazánkfiának, Kossuth Lajosnak. Egy évszázad múl­tán a második világháborúban, amikor Bulgária elnyerte a szabadságot, a bolgár népi hadsereg — vállvetve a szov­jet hadsereggel — részt vál­lalt a magyar nép felszabadí­tásából a fasiszta elnyomás alól. A szabad bolgár nép szívügyének tekintette a mi szabadságunkat is. A bolgár harcosok ott voltak a Buda­pest alatti harcokban, részt vettek a dunántúli ütközetek­ben. A .harcokban elesett bol­gár katonák harkányi emlék­művét évről évre elborítják a hála és emlékezés virágai. Az 1948-ban megkötött ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyez­mény aláírása után szélesebb területre terjedtek ki népeink között a baráti érintkezés for­mái. Most, hogy húsz év telt el a szerződés aláírása óta, megállapíthatjuk: barátságunk kiállta a történelem próbáját Az elmúlt húsz esztendőre visszapillantva megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy mind­két nép hatalmas utat tett meg a szocializmus építésének útján, közben mindig kölcsö­nösen érezte a másik baráti segítségét, élvezte a mind szé­lesebb politikai, gazdasági és kulturális együttműködés elő­nyeit Barátsági szerződésünk megkötésének ünnepi évfordu­lóján bízvást elmondhatjuk, Padisák és a szam fiú már a tanácsháza kapujában várta Padisák az előadót — Jelentem, az éccaka nagy eset vót! — hadarta nagy izgatottan. — Megyek oda, pont tízre a szolgálati helyemre, hát látom, ahogy a sötét­be fúrom vaksi szemeimet, hogy van ott valaki, meg még valaki, jobban mondva valami, mert az kivehető volt, hogy az egyik jószág... a másikat csak akkor ismertem fel, amikor kö­zelebb mentem, hogy az meg egy fiú. „Te kölök, kiáltottam, gyere csak ide!” De nem mozdult. Még egyszer kiáltok. s,Tán süket vagy, hallod-e!” De még csak a fejét se fordítja. Én meg begerjedtem. „Hallod-e fiú, ha nem jösz ide azonnal, itt van a pus- ; kám — hazudtam neki és rácéloztam . a fúrkóst —, bizisten a fenekedbe ; srétezek”. Csak nem mozdult a tiszte- ] letlen kölke. De meg is verte az isten! < Mit gondol, Konc elvtárs, mi történt vele? Kővé meredt a szerencsétlen, - de kővé ám! Mint az a bibliai nem ’ tudom már kicsoda... Hát én ezt < nem veszem a lelkemre. Ha ez a J szolgálat ilyen nagy hatalommal jár, < én nem vállalom. Tessék engem elen- ‘ gednl azonnali hatállyal... < Azóta a szamarát legeltető fiút tisz- J tes helyre állították és megfelelő tál- < pazatra. Valahányszor elhalad mellet- < te az öreg Padisák, titkon keresztet * vet, mert csak félig-meddig hitte el, < hogy az a szobor egy művész műve, ! s nem kizárólag az övé... • (csal a) { pazat, se hely, még nincs döntés róla, hogy hová... — Bánom is én hová! Az előadó csöndes megadással bó­lintott: kieszel valamit, majd távozni készült. — Még egy pillanat. Egymást érik a panaszok, hogy a felső parkban — így nevezték a városnak azt az újon­nan alakított parkját, amelyet a műit nyáron a városszélen a volt legelőből kanyarítottak ki, és köréje építkez­tek — éjszakánként némelyek, a tila­lom ellenére is legeltetik jószágaikat. Azt tanácsolom, hogy amíg a környék lakói megszokják az új rendet, állít­sanak oda éjjeliőrt. így történt, hogy a nyugdíjas Padi­sák János ötszáz forintos álláshoz ju­tott. — Ide figyeljen, János bátyám — oktatta az előadó —, mindössze any- nyi lesz a dolga, hogy elücsörög a pádon, figyel, és aki jószágot hajt a park füvére, feljegyzi a nevét, aztán másnap közli velem. Megértette? A szolgálata este tíztől reggel hatig tart. Aztán ha kialudta magát, hozzám jön és jelenti, történt-e valami? Szóval katonásan, érti? Megkezdődött hát az éjszakai szol­gálat. Ezt követte a másnap déli je­lentéstétel. ,,Jelentem, Koncz elvtárs, hogy az éjjel nem történt eset!” — mondta az öreg, és katonásan össze­verte bokáját. A második, a harmadik, de még a negyedik éjjel se történt semmi. Hanem az ötödik nap reggel [ Hallottam a minap egy kedves tör- ] ténetkét Az, hogy hol esett meg, nem ; lényeges. Ám ha megyénk valamelyik ! városának lakói helyi hasonlóságot • vélnek fölfedezni benne, pillanatig se í higgyék, hogy az ő titkukat tálalom ■ a derű asztalára. Történt egyszer, hogy a szépülő vá- I roska választott vezetőtestülete a kö- ’ zösség javaslatára és kívánságára ! meghatározott jellegű és formájú ■ szobrokat rendelt előre kiszemelt mű- ’ vészektől. A kiszabott idő lejártakor ■ meg is érkeztek a szobrok, melyeknek ! mindegyike a maga helyére került a ■ tereken, parkokban. Átmenetileg egyetlen szobor szorult a pincébe, ■ mivel egyelőre se talpazata, se al­kalmas felállítási helye nem volt. Ezt a szobrot úgy nevezték, hogy: A sza­marát legeltető fiú. Hanem valahogy kissé hosszadal- masan megfeledkeztek a fiúról és sza­maráról. Mindaddig rejtve hagyták a városka lakóinak szeme elől, amíg a felügyeleti hatóságnak fülébe nem ju­tott a dolog. Égy hét, két hét, meg tán két hónap is eltelt, mígnem a ta­nács elnöke megunta az örökös nó­gatást, és maga elé hivatta azt az elő­adót, akinek „profiljába” vágott az ügy. Akkor így szólt neki: — Kedves elvtársam, egy hetet adok, hogy azt az ákozott szamarat a fiú­val együtt kipakolják a pincéből. — Értem, értem — mondogatta az előadó —, de hová? Hiszen se tál-

Next

/
Thumbnails
Contents