Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
rr Őszi rózsák útján... A sátoraljaújhelyi járás 15 községében kerül sor arra a rendezvényre, amelyet a járási tanács művelődésügyi osztálya tervez ősztől a jövő év júliusáig. Egy behangoltén a megyei, a sátoraljaújhelyi és a sárospataki programokkal, méltóképpen szeretnék megünnepelni a három ötvenes évfordulót: a polgári demokratikus forradalom, a KMP és a Tanácsköztársaság megalakulásának jubileumi évfordulóját. A politikai rendezvényeken kívül gazdag kulturális és sportprogramot terveznek: kiállításoktól az emlékpályázatig, visszaemlékező előadásoktól a vetélkedőkig. Különösen érdekesnek ígérkezik a járási tanács által meghirdetett emlékpályázat: a résztvevőknek fel kell kutatniuk az egykori eseményekkel kapcsolatos helyi emlékeket, dokumentumokat. A jubileum jegyében avatják majd fél a semjéni új klubkönyvtárat is, amely Kun Béla nevét veszi fel, s az ünnepélyes nyitáson szeretnének egy Kun Béla-mellszobrot is avatni. Széphalom Kazinczy Ferenc, a nagy irodalomszervező cmlékmauzőleu- mához ma is sokan „elzarándokolnak” Széphalomra. Mekonstriikció és a jövő Kevés olyan elhanyagolt üzem volt az országban, mint a Hollóházi Porcelángyár. Elavult, korszerűtlen technológiával, gépekkel dolgozott. Nem csoda hát, ha már nagyon várjak a 100 millió forintos rekonstrukció befejezését. 1970 közepére már teljesen újjávarázsolódik a gyár: nemcsak bővül, hanem korszerű szociális létesítményeket is kap. A jövő év közepére részben befejeződik a technológiai rekonstrukció is: korábban az égetéshez alkalmazott szónkemencék helyett gázkemencék lesznek. Ez pedig azt jelenti, hogy míg a szénnél az energia 18—20 százalékát, addig az új technológiával az energia 70 százalékát tudják hasznosítani. Ugyancsak mechamizálják a belső anyag- mozgatást. Jelentős fizikai munka szabadul fel ily módon. Érzékenyen érintette a gyárat a kulturális adó: de már keresik a „kivezető utat”. Idén már mintegy 20 új terméket zsürizlettek, s az év befejeztéig újabb 10—15-tel lépnek a vásárlóközönség elé. Négy tervezőjük keresi azokat az új formákat és megoldásom kát, amelyek egyaránt igazodnak a gyár hagyományaihoz és a most divatos stílushoz. Jó a szakmunkás-utánpótlás is Hollóházán: jelenleg 22 szakmunkástanulójuk van, akiket önállóan képeznek ki. A fiatalok a tanulóidőből egy évet töltöttek Herenden, kettőt pedig itt, a gyárban. A befektetés megtérül Jolii» szervezés — bő termés a mezőgazdatiághan A sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezeteiben az elmúlt évben nagy átszervezések történtek. 13 tsz-vezető helyébe szakembereket állítottak. Ma már nincs olyan termelőszövetkezet a járásban, | ahol ne lenne hozzáértő me- j zőgazdasági szakember a vezetőségben. Sok volt a gyenge tsz, szám szerint 32. Az állam 13 millió forint támogatást adott tavaly a mezőgazdaságnak, s ebben az esztendőben már beigazolódik — érdemes volt támogatni az újhelyi járásiakat. Azóta lényegesen javult a munka fegyelem a tsz-ekben, összességében javult a mun- kakedv. Most itt is a nagy nyári i munka köti le az emberek i többségét. A járás területén 114 kombájn dolgozik, ame- j lyek egyhamiada a termelő- i szövetkezetek saját tulajdona, í Szerényen számítva is 4000 vagon vegyes terményt várnak a földekről. Ebből mintegy 1000 vagonnal már elcsépeltek. Ilyen nagy mennyiségű .szemes termény még nem termett az ószáki fekvésű járás területén. Az eddigi legszebb terméseredményt: 1902- ben 3200 és 1905-ben 3300 vagonnal tartják számon. Az idei 4000 vagonos várható hozam bizonyos gondokkal is jár. A termelőszövetkezetek 1100 vagonnál többet nem tudnak tárolni, s a termény forgalmira vár legalább íiOOO vagon termény elhelyezése. Ezzel szemben a vállalat biztonságosan — tehát tető alatt — csupán 900 vagonnak tud helyet adni. A járás vezetői aggodalommal tapasztalják, hogy a terményforgalmi vállalat raktárai korszerűtlenek, sok helyen megoldatlan még a legszükségesebb gépesítés is. Bar a felvásárlásnak még csak a kezdetén vannak, máris zsákhiány mutatkozik helyenként. Nagyon jó a már eddig beszállított termények minősége. A víztartalom 13—14 százalékos, tehát a tsz-ek térítést kapnak. A búza szinte mindenütt elérte a 82-es hektolitersúlyt. A fertődi búzát, az őszi árpát, a homokos területeken a rozsot már learatták. A jövő héten nagyobb ütemben látnak hozzá a renden levő termény felszedéséhez. Igáz, a kedvező időjárás is segített, hogy jól sikerüljön a mezőgazdaságnak ez az esztendő, de a gazdaságok vezetőin, dolgozóin mindig igen sok múlik. Elmondhatjuk: nőtt a felelősségérzet. Ezt bizonyítja, hogy az említett 114 kombájn közül alig álcád, amelyik huzamosabb javításra szorulna. A sátoraljaújhelyi járás dolgozó parasztjai gondosan, körültekintően készültek fel e szerencsés esztendő bő termésének betakarításárai Az Mid itt született Sok-sok gyermek szóin ára az első nagy közösség az iskola. A bölcsödét, óvodát nem ismerő gyerekek hátránnyal indulnak az iskolában, s ez nagy gondja pedagógusainknak. A megoldáshoz a. Sátoraljaújhelyi járási Tanács teile meg az első lépést. Előkészítőket szervezlek az egész járás területén. Bodroghalmon is örömmel villák — csőben, hóban, a falu legtávolabbi zugából is — gyermekeiket a szülök. Csupán két távoli tanyán lakó gyermek maradt távol az előkészítésről. — Hetente egyszer, kétórás foglalkozást tartottam a gyerekeknek, amit a kötelező SS óraszámon belül oldottunk meg — mondja Lovas László né tanítónő. — A. tizenöt, gyermek közül alig néhányon ismertek csak egymást, ügy hoi uipba telt. inig össze barátkoztunk. Játszottunk gyurmával, társasjátékokkal. Eredményesen. Megtanultuk ti legfontosabbat, a közösségi élet szabályait, a tanulás örömét, a ceruza használatát. Ilii az óvodások bő ismereteit, jártasságát nem. is érik el. mégis sokkal könnyebb lesz az első iskolaév. Szeptemberben Lovas Lászlóvá kezd. el luni- tani az első osztályban. Az előkészítő huszitát; maga, mérheti le. — 18 éves pedagógiai, munkám legszebb feladata volt. — emlékezik: vissza « kiesik között eltöltött huszonöt órára. — Szép, izgalmas, érdekes munka volt. A sátoraljaújhelyi járás kez- demélyczésn azóta az ország minden részében követőkre talált. Festői táj N'cm egy festet ..ihletett” már meg a Bodrog-part. Sárospataknál ilyen látvány fogadja a víz és a vízpart kedvelőit. A járás egyik legszebb, üdülésre alkalmas helye Kéked. Van itt egy reneszánsz kori várlcastély, amelynek helyrehozására 1950-ben 400 000 forintot költöttek, de azóta sem hasznosították. Jelenleg családok laknak benne. Az épület azonban így nincs kihasználva. Szó volt róla, hogy üdülőt létesítenek benne, de mivel az átalakítás sokba kerülne, nem kívánta egyetlen szerv sem igénybe venni. A megyei tanácsnak már van egy üdülője Kékeden, s most arról tárgyaltak, hogy esetleg a várkastélyt is használhatnák. Lehetne itt tanfolyamokat tartani, vagy gyermeküdülőnek is jó lenne. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei a helyszínen járva úgy találták, hogy a várkastélyt minden- I leéppen helyre kell állítani, s másként* hasznosítani. Vállalták, hogy ez év december kö- i zepéig elkészítik a kastély üdülővé alakításának beruházási programját. Amikor az OMF emberei a járásban voltak, ellátogattak Sárospatakra is, majd olyan elhatározás született, hogy a megyei tanács vb építési osztálya és az OMF területi főmérnöke szeptember 1-ig felmérést készít Sárospatak műemlék-problémáiról. Foglalkoztak a várfalak kiszabadításához szükséges szanálás lehetőségeivel, s egységes képet adnak a város műemlék- épületeinek helyzetéről. Tervek a kéketii várkastélyról már 400 dolgozót foglalkoztat, s a tervek szerint 1500-ra nő a dolgozók száma. Jó dolog, hogy itt képezik a szakembereket, s úgy .bővül az üzem, ahogyan nő • a saját szakemberek szánra. Az ÉMASZ azt ígérte, a fény városává teszi Patakot. Az ígéret már kezd megvalósulni. Felszerelték az új lámpákat az iskoiakertben, kivilágították a Bodrog-hidat. Hamarosan megoldódik a legnagyobb gond is — a víz. Év végére valamennyi közkifolyót bekapcsolják a hálózatba. Ebből a 22 millió forintos munkából jelentős anyagi terheket vállalt a lakosság is, hiszen családonként 2500 forinttal járultak a költségekhez. A várossá alakulási ünnepélyre augusztus 20-án kerül =or. Nagy készülődés előzi meg a különleges eseményt. Rendbe hozzák, renoválják az egész belvárost. A sortatarozás már meg is kezdődött, s eddig vagy tíz épület kapott Eriss színt. A hatalmas előkészítő munka jutalma augusztus 20-án születik meg a városi címmel. latban elmondotta, a tradíciókon kívül meg kellett teremteniük a különböző szerveknek a politikai és a gazdasági feltételeket, hogy Sárospatak ismét méltó legyen a városi címre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 19G4-ben határozatot hozott rá, hogy Sárospatakot ki- : emelt területként kell kezelni. Ez nem utolsósorban azt je- 1 lentette, hogy meggyorsultak a beruházások, több pénzt for- ] dítottak a község fejlesztésé- 1 re. Miben áll ez a fejlesztés? 1 Éne Tóth József, a helyi tanács vb-elnöke ad választ: — Intézmények, üzemek telepednek Sárospatakra. Itt ; lesz az ÉMASZ-irazgatóság, 1 új üzemházat építenek, s 36 1 lakást. Itt van a területi tsz- i szövetség irodája, s most rendezkedik a Csepel Kerékpár- 1 és Varrógépgyár kihelyezett s üzeme. Jelenleg a gépjavító i vállalattal kooperációban mű- I ködnek, de Csepel megvásá- < rolja a gépjavítót. Ehhez : a megyei tanács 8 millió < forinttal járul hozzá. i Különben a Csepel 34 millió 1 forintot ruház be itteni űze~ £ mébe, amely január elsején i Mióta országosan elterjedt a bír, hogy Sárospatak ismét *> ss/.: nyeri városi címét, lángját, nem egy cikk, rádióinterjú hangzott el a témával kapcsolatban. í agy esemény ez Sárospata': és az egész sátoraljaújhelyi járás életében. Patak ; mi- 1201-ben város volt, s : bírta ezt a rangot egészen : 1633-ig, amikor járási szék- < hely és nagyközség lett. : közelebb 1957-ben került : sa közigazgatási átszervezd- i s-re, s a két járás összevo- i r.ásr után Sátoraljaújhely lett i a megnövekedőit járás szókra-re, Sárospatak pedig nagykő s ég. Régi híre-neve azon- 1 ben nem kopott, s mint iskolaváros, továbbra 1 is őrizte ősi rangját. 1 Nem csoda tehát, hegy az i utóbbi időben megjelent méi- 1 tatások a múltból, a régen : .szerzett és őrzött dicsőségből, < történelmi hagyományokból < indulnak ki. i Sz azonban csak egyfajta ’ .megközelítése a várossá ala- 1 kulcs okának, s éppen ez az a egyoldalú megközelítés az, ami miatt neheztelnek a járás vezetői. Dr. Németh Pál, a já- 1 rási tanács végrehajtó bízott- í ságának elnöke ezzel kapcso- r Eüyhil o loglaSkozlaiisi gond üzem készült el, mégis ez hozza a legtöbbet. Túlnyomórészt KISZ-korosztályú fiatalok dolgoznak itt, még a két szalagvezető is fiatal: egy, illetve három éve kapták meg szakmunkás bizonyítványukat. Csupán ez évben 30 ezer lányka- és bakfisruhát készítettek már el itt exportra. Szorgalmuk és ügyességük eredménye, hogy a közeljövőben bővítik ezt az üzemrészt: újabb 25, általános iskolát végzett kislány számára biztosítanák munkaalkalmat. Szükség is van az ügyes és szorgos kezekre, mert a Írisznek az idén is jelentős az exportkötelezettsége: 35 millió forint értékű. A kihelyezett üzemekben két műszakban termelnek, heti 44 órás munkaidővel. S jóllehet még csak most indultak, s az itteni asszonyok is mostanában barátkoztak meg a varrógépekkel, az átlagkereset 800 forint körül vkn. ök pedig biztosra veszik, hogy rövid időn belül többet is megkeresnek. A jövő év április 4-én szeretnék avatni a sátoraljaújhelyi új üzemet, s akkor ismét újabb munkaalkalom kínálkozik — most majd elsősorban a sátoraljaújhelyi asszonyoknak. Még néhány évvel ezelőtt is nagy gondot okozott a járásban a munkaerő-foglalkoztatás. A férfiaknál még csak megoldották: Miskolcra, vagy valamelyik közeli üzembe jártak el dolgozni, de a nőknek nem tudtak munkát adni. Különösen nehéz volt a helyzet a falvakban, hiszen a termelőszövetkezetek sem tudták valameitnyiüket alkalmazni. Abban, hogy manapság ez már megoldottnak tekinthető, nem .kismértékben a Hegyalja Ruhá/áti’ Ktsz-é az érdem. A bedolgozó rendszerrel ugyan elsősorban csak a sátoraljaújhelyi' nők problémáján enyhítettek, de a kihelyezett üzemegységekkel már a falusi asz- szonyokén, lányokén is. Az elmúlt évben Nagyrozvágyon, Zemplénagárdon és Tiszaka- rádon hoztak létre egy-egy too-ns létszámmal dolgozó fióküzemet: valamennyiben ex- p rtra készítik a ruhákat. Betanított munkásként dolgoznak: itt tanultak meg vil- lanygépen varrni. Méghozzá kitűnően, hiszen csak a legritkább esetben fordul elő, hogy a MEÓ minőségi hibát talál.az általuk készített ruhadarabokon. Legutoljára — tavaly novemberben — a tiszakarádi Jónásról járásra QáffiraliaíÉiPllf lititHimimiiiniimimimiimimimmsiíiimmmiimiimmiiimHiiimimmiMiimmmimiiiii Büszkeségünk Sárospatak
