Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-12 / 162. szám

*1 4 Vires összecsapás Kelet-Jáván Az indonéz hadsereg szóvi­vője csütörtökön közölte, hogy n hadsereg alakulatai állítólag felmorzsolták a Kelet-Jáván tevékenykedő kommunista partizánok fő erejét, az ellen­ál 'ősi mozgalom vezetőjót pe­dig megölték. A jelentés elmondja, hogy június 30-án Blitari városától delre keveredték harcba a hadsereg egységei a partizán- erőkkel. A gerillacsoport ve­zetője Oloan Hutapea megse­besült, a sebesültet pedig ,,polgári személyek” megölték. Oloan Hutapea az illegális Indonéz Kommunista Párt (a párt egyik csoportjáról van szó) elnöke volt. Kinevezések a Magyar Nemzeti Banknál A Minisztertanács Pulai Miklóst, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhe­lyettesévé kinevezte. A Magyar Nemzeti Barik elnöke Fekete Jánost, a Ma­gyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóját elnökhelyettessé kinevezte. Alekszej K Svédországban Alekszej Koszigin, szovjet miniszterelnök háromnapos hivatalos látogatásra július 11- ón Stockholmba érkezett Moszkvában a szovjet—svéd kapcsolatok jelentős állomása­ként értékelik Alekszej Koszi­gin miniszterelnök svédországi látogatását. Mint politikai kö­rökben rámutatnak: a két or­szág vezetőinek találkozója hozzájárul a hagyományos szovjet—svéd jó viszony ápo­lásához, azoknak az előzmé­nyeknek a továbbépítéséhez, amelyeket mindkét fél kölcsö­nösen kedvező alapnak tekint a kapcsolatok fejlesztéséhez. Befejeződlek a közös gyakorlatok Június—júliusban a Lengyel Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Szovjetunió te­rületén I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsalljának, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának vezelése alatt közös parancsnoki és törzsve­zetési gyakorlatokat tartottak, amelyeken részt vettek a cseh­szlovák néphadsereg, a szov­jet hadsereg, a magyar nép­hadsereg, az NDK nemzeti néphadserege és a lengyel csapatok hadműveleti törzsei, valamint a szükséges létszá­mú híradó, jelző és biztosító egységele A gyakorlaton részt vettek a bolgár néphadsereg és a Ko­mán Szocialista Köztársaság fegyveres erői vezérkarának a képviselői. A gyakorlat részvevői telje­sítették az eléjük tűzött fel­adatokat. A gyakorlat bebizonyította a törzsek összeforrottságát, szer­vezettségét. és egyre növekvő hadműveleti felkészültségét. A parancsnokok és a törzsek tisztjei gyakorlatot szereztek a közös hadműveletek megterve­zésében és megvívásában, a szövetséges csapatok közötti együttműködés módszereinek tökéletesítésében, a korszerű háború jellegére, a harctevé­kenység megvívásának formái­ra és módjaira vonatkozó egy­séges nézetek alapján. A gyakorlaton és a gyakor­lat értékelésén részt vett A. Dubcek,1 a Csehszlovák KP KB első titkára, L. Svoboda hadseregtábomok, a CSSZK elnöke, O. Cemik, a csehszlo­vák kormány elnöke, J. Smrkovsky, a CSSZK nem­zetgyűlésének elnöke és M. Dzur vezérezredes, nemzetvé­delmi miniszter. Kádár János elvtárs a parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget Űj kirándulóhely: a gemenci erdő Az idén első alkalommal szerveznek csoportos kirándulásokat a nemzetközi hírű ge­ment. ‘időbe. A turistákat kis.asút szállítja a rezei válom 'entvebb tájaira. A rezervátum részlete Csütörtökön délelőtt 11 óra­kor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Je­nő, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, továb­bá Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Poli- I tikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Közölte, hogy Vályi Péter pénzügyminiszter benyújtotta hozzá az 19G7. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló i törvényjavaslatot, Péter János | külügyminiszter pedig a Ma- i gyár Népköztársaság és a Len- i gyei Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés törvénybe ikta­tásáról szóló törvényjavaslatot Kállai Gyula beszámolt ar­ról, hogy a mostani ülésszak­ra több képviselő interpellá­ciót jegyzett be. Az interpel­lációk tárgyát dr. Posta László jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indítványára — az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: A tárgysorozat 1. Az 1967. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszá­molója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai te­vékenységéről; . 3. a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés törvény­be iktatásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása; 4. interpellációk. Az országgyűlés megkezdte a múlt évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavas­lat Vitáját. Már az első napon igen szélesen hullámzó tanács­kozás részesei, nem kis rész­ben aktív részvevői voltak a képviselők. A tárgysorozat ter­mészetes módon szolgáltatta a témagazdagságot. Vályi Péter pénzügymi­niszter expozéjában, Apró Antalnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének hozzászólásában, a képvise­lői megnyilatkozásokban nem csupán a múlt évi gazdálkodás eredményei és tanulságai fogalmazódtak meg, hanem ezzel össze­függésben a reform jegyé­ben indult első fél év gaz­dasági munkája is. A reform hatása összefoglalva az első napon elhangzottakat: elsősorban a beruházások alakulása, a fog­lalkoztatottság aránya, a kül­kereskedelem, valamint a re­form jegyében felvetődött né­hány speciális probléma sze­repelt az előadók és a hozzá­szólók napirendjén. A reform kezdeti hatásáról bár szeré­nyen, mértéktartással, de ál­talában derűlátóan nyilatkoz­tak a képviselők. Ez megfe­lelt a pénzügyminiszter ama kijelentésének: ha fokozatosan is jut kifejezésre a vállalatok­nál az áttérés az új szemlé­letre, jó arányban fizetik be a kötelező nyereségadót, és vé­gül is számítani lehet arra, hogy az előirányzottnál jó egy- milliárddal több nyereség­re tesznek szert az év vé­géig. Mint említettük, a beruházá­si feszültségekről igen sok szó esett, mivel a beruházási ja­vak iránt megnyilvánuló ke­reslet még mindig tartósan nagyobb a kínálatnál. A pénz­ügyminiszter jelentése szerint, bár számos ösztönzés történt a beruházások meggyorsítására és hatékonyságának növelésé- . re, egyelőre még emelkedik a befejezetlen létesítmények állománya. Ez kihatott az im­portra, és a gazdaságosság ala­kulására, nehezményezte a mi­niszter, hogy számos esetben a beruházási döntések előkészí­tése sem volt megfelelő, s az előterjesztések többségükben nem tartalmaztak alternatívá­kat. Megállapította, hogy az űj, tartós pénzügyi szabályozások jó irányban hatnak, ezt elő­segítik a szükséges operatív intézkedések is, így néhány nagy beruházás megkezdésé­nek elhalasztása, a beruházási javak kínálatának növelése ér­dekében. Egyébként a beru­házások várható szintje — mintegy 57 milliárd forint ér­tékben — a tavalyihoz hason­lóan alakul, s az elgondolás az, hogy ezt a színvonalat a kö­vetkező két-három évben is csak mérsékelten növelik. Itt említjük meg Apró Antal fel­szólalásából, a beruházás alatt levő két legnagyobb iparfej­lesztési folyamatról, s az ez­zel kapcsolatos beruházások­ról elhangzottakat A közúti járműgyártás 11 milliárd fo­rintos programjáról szólt a mi­niszterelnök-helyettes, amely­nek eredményeként elsősorban autőbusziparunk néhány év leforgása alatt a gép­ipar legdinamikusabb ága­zata lesz, s 1970-ben már 7 ezer járművet produkál. Ez világviszonylatban is te­kintélyes sorozat, s ami nem kevésbé fontos, az autóbuszok értékesítési piaca szocialista viszonylatban már eleve biz­tosított Szólt a magyar—szov­jet timföld-alumínium egyez­ménnyel nagymértékben fejlő­dő magyar alumíniumiparról^ A munkaerő­mozgásról Ami a foglalkoztatást illeti, kitűnt, hogy a létszám nagyjából ha­sonló módon növekedett, mint az utóbbi években, de az egészséges munkaerő- mozgás, amelyet a reform­tól vártunk, még nem na­gyon mutatkozott meg. Ennek oka, mint a pénzügy- miniszter is hangsúlyozta, el­sősorban a szigorú bérszabá­lyozás, ez azonban egyelőre elengedhetetlen. Virizlay Gyu­la, az illetékes bizottság elő­adója ezzel kapcsolatban fel­vetette: nem lehetne-e rugal­masabban alkalmazni a szó­ban forgó átlagbér-szabályo­kat? Szinte mindenütt feltű­nően emelkedik a létszám, hol­ott a hiány nagyrészt nem va­lóságos, az emelkedés a kény­szerű bérszabályozásból ered. Bartha István, Hajdú megyei képviselő példákkal is illuszt­rálta, miként kényszerülnek egyes üzemek nagyszámú segédmunkás felvételére, hogy a kvalifikáltabb munkások, műszakiak bé­rét emelhessék. Ugyanilyen okból vesznek föl sok helyütt igen sok fiatalt, s ezzel növelik a gyáron belüli munkanélküliséget. A Pamut fonói pari Vállalat brigádvezetője, Kemencéi Sán- dorné képviselő viszont más oldalról világította meg a fog­lalkoztatás problémáit. A munkaidő csökkentésének kö­vetkezményeit vázolta és ez­zel kapcsolatban a nagyon is tényleges munkáshiányt a textiliparban. A munkaidő csökkentéséről egyébként Ap­ró Antal is szólott, jelezvén, hogy a rövidebb munkaidőben foglalkoztatott négyszázezer (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüliefekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 162. szám ARA:' 70 FII.!.Er Péntek, 1968. július 12. anWionú* m’ntszícrebiölíc Fgyűlt a három szektor Siker es bizakodás Kyári egyetemi jegyzetek Meöíámatlía a rendőrt Gabonát9 erdőt pusziit ott a tűz o© Összeült az orszájgfgjjilés Napirenden az 1967. évi költségvetés végrehajtása Vályi Feier pcay.ügynici»issr,ler és Apró Aníal m ini^tereSn ök-h e l y cl $ es eer o ei cl o S t készé elet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents