Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-11 / 161. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAO Csütörtök, 1968. iúüus 11, Művelődésügyi irányítás községi szinten Az igazgatás, az irányító, szervező és ellenőrző tevékenység mind közelebb hozatala a községek lakosaihoz, a helyi élet ismeretének hasznosítása az irányító munkában szükségessé teszi, hogy a községi tanácsok területük életének kulturális életével is foglalkozzanak, irányítsák, szervezzék, s adott esetben ellenőrizzék. Az Encsi járási Tanács a közelmúltban megvizsgálta: miként látja el ezt a feladatkört a területén levő Aszaló, Felsővadász, Gönc és Hidasnémeti tanácsa. E » j r rr ;í2ro adottságok Gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásban a négy község eltérő jellegű egymástól. Aszalón nem kiemelkedő termelési szinten gazdálkodó, de tagságának jó megélhetést nyújtó termelőszövetkezet működik. A lakosság kulturális igénye erősen differenciált. a tárgyi és á személyi feltételek javulóban vannak. Felsővadászon évről évre növekvő gazdasági eredmények jelentkeznek, a község környékén levő településeken alacsony a kulturális színvonal és igény. A művelődési intézmények tárgyi és művelődésügyi feltételei — bár továbbfejlesztésre szorulnak — megfelelőek. Göncön jól jövedelmező termelőszövetkezet működik, a lakosságban erős a hagyományőrző köztudat, a kulturális igény fejlett, jó a tárgyi és a személyi ellátottság. Végűi Hidasnémeti közös tanácsa területén három, egyenlőtlen szintű termelőszövetkezet található, községenként eltérők a társadalmi adottságok is, s ugyancsak fogyatékosak a kulturális intézmények tárgyi és személyi feltételei is. A négy eltérő jellegű község művelődésének irányítói munkájából is leszűrhető több általánosítható megállapítás. Figyelembe veszik a községi tanácsok területük gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét; ez a végrehajtó bizottság munkaterveiben és a népművelési tervekben is tükröződik-. A végrehajtás konkrét feladatainak meghatározásában azonban már sok a bizonytalanság. A felsőbb szervek határozatait és útmutatásait mindinkább figyelembe veszik, igyekeznek azt követni, de a községben található különféle művelődési intézmények össztevékenységét még nem kezelik összefüggő egészként, az óvoda, az iskola, a művelődési otthon, a könyvtár és a mozi külön-külön élő szervként szerepel. A népművelési, illetve egész művelődésügyi munka a tervezés időpontjában ugyan koordinált, a végrehajtásban azonban nem mindig jelentkezik az együttműködés és dz egyöntetűség. Szembetűnő, hogy míg a népművelési munka meglehetősen ismert, az oktatási intézmények belső életét kevésbé ismerik a tanácsok irányítói. Minden községben részletes, konkrét tervek és elképzelések vannak a művelődési élet fejlesztésére. 43 téma téma, amely az előterjesztett formában kevéssé alkalmas érdemi tárgyalásra, kevés még a felméréssel, előzetes, alapos vizsgálódással készített előterjesztés, sok közöttük a vázlatos, amely csak szakmai oldaláról tárja fel a helyzetet, a társadalmi oldalát nem vizsgálja az adott kérdésnek. Jelentősen javult viszont az aktivitás mind 'a tanácsi, mind a végrehajtó bizottsági üléseken e lémák megtárgyalása kapcsán. A községi tanácsok függetlenített apparátusa sok erő- feszftést tesz a művelődésügyi munkában, azonban a tanácstagok és vb-tagok közreműködését csak esetenként és nem rendszeresen igénylik. Mindnégy tanácsnál működik szociális és kulturális állandó bizottság. A pártszervezetek irányító és segítő közreműködését valamennyi községben kérik, és mindenütt igyekeznek a társszervekkel jó kapcsolatot kiépíteni, azonban a kulturális nevelő és tömegszervező munkában csak azokra a szervezetekre lehet támaszkodni, amelyek maguk is szervezeti életet élnek. A termelőszövetkezetek mindegyik községben segítik valamilyen módon a művelődési tevékenységet. Általánosítható tapasztaltok Az Encsi járási Tanács felmérésében szereplő négy község eredményei és fogyatékosságai — a járás vezetőinek meglátása szerint — az egész járásra érvényesíthetők, ezért a tapasztalatokat, valamint a munka javítására hozott határozatot a járás minden községe tanácsának, illetve végrehajtó bizottságának kiadják útmutatásként a tapasztalatok leszűrése végett. Ugyanakkor szükségesnek látják azt is, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága, annak apparátusa több segítséget nyújtson a községi irányító munka szervezéséhez. Az igen nagy községszámmal rendelkező encsi járásban ez az útmutatás hasznosnak tűnik, s más községeknek is tanulságos lehet Aszaló, Felsővadász, Gönc és Hidasnémeti művelődésügyi irányító munkájának vizsgálata. (bm) Rekordmeleg — megnőtt feladatok Nap mind nap szerepel olyan híradás a lap hasábjain, amely valahogy így kezdődik; „lángra lobbant”, „leégett”, „tűz ütött ki”. Valahol mindig felcsap a láng, ég a termény, az életet adó gabona. Legtöbbször figyelmetlenség, a tűzrendészet! utasítások be nem tartása az oka, s a bár nem egy esetben 10 ezer forinton felül van. Az aratás megkezdése óta „rekordnyomás” nehezedik a tűzoltókra, különösen olyan napokon, mint a hétfői is volt; 23 tűzesethez riasztották őket. Az első riasztás után már nem is tértek reggelig vissza az állomásra, még menet közben megkapták a hírt az új tűzesetről. Pedig sokszor elkerülhetők lennének a tüzek, ha a szabályokra jobban ügyelnének. Éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő tűzrendészet! csoport naponta tart ellenőrzést valamelyik járás mezőgazdasági üzemeiben. Ilyenkor részletesen felülvizsgálják, hol nem tartják be a szabályokat, az utasításokat. Egy-egy ilyen ellenőrzésen feltárt hiba esetleg több tízezer forintos kártól menti meg a termelőszövetkezetet, állami gazdaságot. A hét elején a szerencsi járásban tartott ellenőrzésen végre ellenpéldát is talált a bizottság. A megyaszói Aranykalász Termelőszövetkezetben és a Bodrogközi Állami Gazdaságban ugyanis példásan betartják a tűzrendészed előírásokat, s minden bizonnyal ennek is köszönhetik, hogy nem volt jelentős tűzesetük. Különösen kiemelkedően dolgozik Frigyes Ferenc, a megyaszói termelőszövetkezet gépcsoportjának vezetője. A tűzesetek között gyakran szerepel olyan, amelyet kipattanó mozdonyszikra okozott. Éppen ezért a MÁV miskolci Igazgatóságának vágánygépkocsijával állandóan ellenőrzik a sínek melletti táblákat, s azonnal felhívják az illetékes mezőgazdasági üzem vezetőinek figyelmét, az esetleges rendellenességekre. Kseiílő évsda Misfcslcon Nagy gondot okoz a dolgozó szülők számára azoknak a kisgyermekeknek nappali elhelyezése, akiknek idegrendszere sérült, csökkent értelmi képességűek. Zsúfolt kórházainknak, sajnos, nincs lehetőségük az ilyen gyermekek befogadására, gyógypedagógiai intézeteink pedig Borsodban csak iskolás korúak számára vannak. A gond enyhítésére, illetve megszüntetésére valósít most meg egy nagyon humánus elgondolást a Miskolc városi Tanács: szeptember elsejétől úgynevezett kisegítő óvodát nyitnak a városban. Mintegy húsz kisgyerek számára rendeznek be külön helyiséget a Petőfi utcai óvodában. A csoport nevelésére sikerült olyan jó szakembert biztosítani, aki gyógypedagógus és óvónő is egyben. A kisegítő óvodára igényt tartók a lakóhelyük szerinti óvodákban jelenthetik be kérésüket. A kéréseket pedig a városi tanács művelődésügyi osztályán mérlegelik. Tanuló felnőttek Az elmúlt iskolaévben 128 felnőtt iratkozott be a me- zőcsáti járás általános iskoláiba, hogy megszerezze a VIII. osztályos végzettséget Sajnos, elég sok volt azok száma, akik nem voltak kitartók, s meghátrálták. Csupán 76-an kaptak bizonyítványt az év végeztével. A járási tanács művelődés- ügyi osztálya szervezetten segíti a felnőttek tanulását. A művelődési otthonokban korrepetáló szakköröket hoztak létre, s a tanév előtt 10—12 napos előkészítő tanfolyamokat szerveztek. Tíz községben foglalkoztak így a tanulásra jelentkezőkkeL A művelődésügyi osztály dolgozóinak véleménye szerint — miután több tanuló felnőttel és vállalatvezetővel beszélgettek azóta — a lemorzsolódás fő oka az, hogy a munkahelyek nem segítik kellően a tanulni szándékozó felnőtteket MISKOLCI GALÉRIA BÁLLÁ DEMETER fotóművész MISKOLC című kiállítása Nyitva: II—19 óráig Figyelmet érdemel, hogy a községek hány alkalommal foglalkoztak kulturális témával. Ha az utóbbi másfél év tevékenységét tekintjük, a négy községben összesen 43 alkalommal került tanácsülés és végrehajtó bizottsági ülés elé művelődésügyi téma. Nép- . művelési téma ezek közül huszonöt alkalommal, iskolai tizenkétszer, óvodai hatszor. 1968-ban viszonylag elmaradtak a közoktatási vonatkozású témákkal. N számok magukban kévést mondanak. Akad még nem ura olyan napirendre tűzött Egy ember kopogtat a hivatali helyiség ajtaján, majd belép. Hiúz- titkárnői szempár mered rá. — Az igazgató elvtársat keresem... — hebegi a férfi. — Honnan! — Molnár vagyok, kézit csókolom, a Cickány utca hétből, a múltkori beadványom ügyében... — Tessék máskor jönni. Az igazgató elvtárs pillanatnyilag házon kívül van. Két perc múlva újabb kopogtatás. Két aktatáskás férfi lép be. őket is ugyanaz a szempár fogadja. S mondják, hogy az igazgatót keresik. A kérdés is az iménti. — Honnan! — Az egyik férfi összevonja szemöldökét, és fölényesen odaveti: — Csak innen, lentről, a kocsiból... A titkárnői szempárban madonnái alázat fénye gyűl. — Egy pillanat türelmet kérek. Azonnal bejelentem az dvtársakat.. Tel efon beszé i getós. — Hát kérem, vegye tudomásul. hogy mindazzal, amit maga a cikkében összehordott, nem értünk egyet! Mondja, a hasára ütött, vag> egyáltalán tájékozódott valakinél arról a dologról? — Természetesen. Az önök főosztályvezetőjénél. Sőt, mi több, a kéziratot is approllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllt íliütá imimimiiiimiimimimiiiiimi balta, mielőtt nyomdába adtuk. Néhány másodpercnyi szünet. — Hát... izé..., ami azt illeti ... Szóval, a lényeg, hogy is mondjam, a lényeg persze benne van. Különösen azt a számviteli kérdést fogta meg ragyogóan az elvtárs. No meg, ahogyan a gazdasági reformmal párhuzamba állította az önköltségi problémákat, hát az, kérem, be kell vallani, nem egy átlagember észrevétele. Remek meglátás és ... Halló! Halló!... A fene egye meg ezt a telefon t! Asszonya oldalán pocakos úr sütkérezik a strand pázsitján. Ifjú titán halad el mellette, fürdősapkájáról rázza a vizet. Fele a fűre, fele a pocakra jut. — öcsikém — szisszen fel a férfi —, ha apád nem tanított meg tisztességre, majd én megtanítalak! — Nehézkesen kászálódik fölfelé, felesége azonban karjába csimpaszkodik. — Lajos, te meg vagy őrülve — súgja indulatosan a fülébe —, tudod ki ez? A fiad osztályfőnökének a fia... Jaj istenem, hogy miért pukkadsz mindjárt egy kis víztől!,.. Találkozás az utcán. — Szervusz! Döglesztő ez a meleg. Mit csinálsz holnap a vasárnapoddal7 — Horgászni megyek. — S csak úgy, egyedül, egyedül, vagy valami nőcike is, hehehe ! ! ! — Ugyan! A főnökkel megyünk a Tiszára. — Jesszuson! A Krachva- lek elvtárssal! Egész nap vele, kettesben!... Édes barátom, ne vedd tolakodásnak ... Volna egy nagy-nagy kérésem. Nö, de miért állunk itt a tűző napon! Engedd meg, hogy meghívjalak egy pohár sörre... (csala) Lesz-e ba 0*111 sí sria ®ii i ? A szakembereket évek óta foglalkoztatja a kérdés, az idegenforgalom szempontjából miként tehetnék még vonzóbbá az aggteleki, valamint a jósvafői barlangrendszereket? A korábbi tervnek, miszerint egy barlangvasűt létesítése megtöbbszörözné a látogatók számát, Magyari Gábor igazgató is híve. — Az az elképzelésünk — tájékoztatott bennünket —, hogy a Vörös-tói bejárattól Aggtelek irányában, egyelőre két és fél kilométer hosszúságban megkezdhetnénk a barlangvasút kiépítését. Ez a hely az, ahol a legkevesebb — s ez a költségek szempontjából nem lényegtelen — tereprendezést kellene elvégeznünk. Számításunk szerint mintegy ötmillió forintba kerülne e szakasz kiépítése. A szerelvényt, amely egyszerre mintegy százhúsz—százötven személyt szállíthatna, saját áramforrású, tehát akkumulátor meghajtású mozdony vontatná. Ez a megoldás feleslegessé tenné a villamosítást, mivel a fényt a mozdony reflektorai szolgáltatnák. Egyelőre ez volna a tervünk. A vonalat természetesen a későbbiek során bővíthefcnők, egészen Aggtelekig. — Ami pedig a terv „nyélbeütését” illeti, arról a következőket mondhatom. Még nem dőlt el, ki finanszírozná az építést. Tágyalások folynak, de döntés még nincs. Az engedélyezési terv elkészült —• a többi pénz kérdése. Szerintünk, ha valahonnan „elcsíphető” erre a célra ötmillió forint, az ötlet helyénvaló. S a költség is megtérülne ... Száztíz vapsstal lelni ócskavas A Borsod megyei MÉH Vállalatnál összesítették a június végén zárult vasgyűjtő hetek eredményét. Jóval több, mint három és félmillió kiló ócskavas gyűlt össze néhány hét alatt a MÉIL-telepeken. Ez 1,1 millió kilóval, azaz száztíz vagonnal több, mint amennyit az elmúlt év hasonló időszakában sikerült felvásárolni a megyében. A legtöbb vashulladékot az iskolai úttörő-csapatok szállították be a MÉH-telepekre. Az eredmény is bizonyítja a MÉH-sorsjegyakció sikerét. Megyénkben 220 ezer jutalomsorsjegy talált gazdára. A MÉH-soi'sjegyek nyilvános húzására július 28-án kerül sor a budapesti Madách Színházban. A kérést teljesítik Az edelényi járásban jelenleg mintegy 50 kilométernyi hosszúságú vezetékről 13 település van vízműről szolgáltatott, jó ivóvízzel ellátva. Ez a járás lakosságának csak 30 százalékát érinti. A helyzeten a járási tanács szeretne mielőbb változtatni, hiszen a vízellátás javítása jelentős tényezője a települések fejlesztésének, a parkírozásnak, a szebb, korszerűbb város-, illetve községkép kialakitásának. A tanács azonban saját fejlesztési alapjából a leggondosabb koncentrálás mellett sem tudja gyorsan megváltoztatni ezt az állapotot. Ezért az utóbbi hetekben a járási tanács illetékesei a vízmű vállalatokkal tárgyaltak. Kérték, hogy vállaljanak részt a költségekből — előnyös feltételek mellett. A kérés meghallgatásra talált: a Sajómenti Vízművek saját fejlesztési alapja terhére vállalta, hogy Alsó- és Felső- telekesen kívül Szuhogy és Szendrő gerincvezetékét is megépíti. A tervek már a tanács rendelkezésére állanak. Tokaj-hegyaljal Állami Gazdaság azonnali belépéssel felvesz mezőgazdasági traktorok és munkagépeli szerelésében jártas gépszerelőket a gazdaság Tárcái, Tolcsva és sátoraljaújhelyi munkahelyekre. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés személyesen a gazdaság főmérnökénél. Telefon: Tárcái G.
