Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

SPORT » ÉSZAKMAGYARORSZÁG « SPORT * ÉSZARMAGYARORSZÁG » SPORT

S/aualylíiSau betzámo.ó egy elnökségi ülésről és a íav;!szi szezonról

A gyárban a délután as műszak végét jelezte a gozduda. Éles hangja behallatszott a nyitott ablakon.

Este 10 óra volt, s a kora délután elkezdett tanácskozásnak még mindig a labdarúgó szakosztály szerepelt a napirendjén. Felelősséggel, a klub iránti féltéssel és tisztelettel vitatkozott a DVTK elnöksége azon, hogyan kerülhetett a tavaly még kifogástalanul szereplő csapat tavasz- szal oly mélyre, hogy szinte a kiesés ellen kellett küzdeni már hetek óta.

Az elnökségi ülés tej-vében nem szerepelt ez a téma, azonban a tények — nevezetesen a csapat és a szakosztály munkája, élete — e rangos fórum elé parancsolta a labdarúgók helyzetének és jövőjének alapos tanulmányozását, a legsürgősebb tennivalók szakszerű, céltudatos meghatározását. Azon talán lehetne vitatkozni, helyes-e, hogy egy szakosztállyal éveken át nem foglalkozik az elnökség? Viszont a másik oldalon ott az ellenérv: a Lipták György által vezetett labdarúgó szakosztályban több mint két esztendőn keresztül nagyszerűen mentek a dolgok. Most viszont ...

C-aludás itthon és idegenben

A Diósgyőr 15 mérkőzést játszott tavasszal, s mindössze 11 pontot szerzett. Ebből négyet a legkritikusabb időben, az utolsó két fordulóban. Mindez azt jelenti, hogy a csapat még 50 százalékos teljesítményt sem nyújtott. Panaszkodtak is a fiúk, meg a vezetők, hogy lassan elfelejtik már a győzelem Izét. Pedig tavaly bőven részesültek e kellemes érzésben. Egyre reménytelenebbé vált a helyzet, aztán Salgótarjánban, az NB

I. északi rangadóján megtört a jég. Szinte a sírból hozott két ponttal, a csalódások sorozata után kilódult az utolsó helyről a DVTK makacsul beragadt szekere. Növelte a győzelem értékét, hogy a csapat riválisától szerezte meg a két pontot, hogy először nyert idegenben, és végül az is, hogy ilyen lelkesen, nagy becsvógy- gyal, önfeláldozóan régen küzdöttek a fiúk, mint ezúttal.

Előtte azonban sok csalódást okoztak itthon és idegenben. Balszerencsésen kezdődött a bajnokság, hiszen a Honvéd elleni mérkőzésen, sorozatos kihagyott helyzetek után peches góllal vesztett a DVTK. Azután Székesfehérvárra utaztak. Ott is végig támadták a mérkőzést, mégis a hazaiak nyertek. Ez már kissé megtépázta önbizalmukat és a szurkolótábor hitét, vér- mesebb reményét. És következeit a megcserélt pályaválasztó joggal lejátszott Vasas-mérkőzés 3:0-ás vereséggel. Sokallta a szurkolótábor a kapott három gólt. mégsem ez volt az, ami elsősorban elkeserítette a diósgyőrieket, hanem as az alárendelt, minden

szervezettséget és taktikai elgondolást nélkülöző játék, amelyet Budapesten nyújtott a Diósgyőr. Csalódást keltett a csapat még a Vasas szurkolótáboréiban is, mert többet várt tőle. S ezt nem enyhítette a Szombathely ellen elért vékony, egy gól os győzelem és az Újpest elleni döntetlen. Ráadásul jött a dunaújvárosi vereség Ékkor már egyre több aj" ódó hangot lehetett hallani a DVTK táborában.

6* t’!n8! 8"ff

<*H U<*1 »«*

A Fügaczkl Róbert, elnökhelyettes állal beterjesztett anv-ag éppoly objektív alapon áll), mint hívták György szakos ;ály vezető jelentése. S Itt o' kell időzni. Az edzéstervben Heti 7—8 edzés szerepelt, a gyakorlatban 5—6-ot tartottak. Az edzések anyaga a megfigyelt időszakban nem állította' különösebb erőkifejtés és összpontosítás elé a játékosokat. Az elnökség szerint több, versenyzéssel összekötött gyakorlat több aktivitást, nagyobb akaraterő-kifejtést eredményezhetett volna. Esetleg o játékosoknál tapasztalt lelki fásultság is feloldódhatott volna. Bírálat érte az edzések játékos részét is. mivel ezek sem állították feladat elé a fiúkat. Különböző megkötések. célfeladatok értékesebbé telték volna a felkészülést. És végül, sok volt az úgynevezett kiskapus játék.

Az edzések fő része nem esett egybe a mérkőzések időpontjával. Jóllehet, a szervezet inkább hozzászokna és kedvezőbben reagálna, ha az edzésterhelés és a versenyterhelés azonos időben érné a szervezetet.

Érdekes tapasztalatokat ösz- szesített az elnökség a mérkőzések látogatottságával kapcsolatban, S e mondatok kapcsán érdemes visszapillantani sok ezer diósgyőri szurkolónak elsősorban a hazai mérkőzésekre, az „utazó tábornak” pedig az idegenbeliekre.

„A csapat eddigi mérkőzéseit figyelembe véve, nem sikerült egy stílust kialakítani” — állapítja meg az elnökség. Ez így igaz! Jóllehet, ide kívánkozik, hogy a szakosztály kevés játékossal rendelkezik. Viszont így is meg kellett vobia teremteni a játékosok képességének megfelelő stílust. Főleg a szélsők és a középpályások előnyös képességeinek kihasználásával. A taktikai felkészülés is hagyott kívánnivalót. Nem korlátozódhat ez egyetlen taktikai értekezletre. Különösen nem szemléltetés nélküli, szóbeli clőadminyok- ra. Sokkal eredményesebb lehet a rajzokkal, ábrákkal illusztrált, esetleg edzésen is gyakorolt taktikai elgondolás alkalmazása. Pszichológiai szempontból, értelmet és érzelmet figyelembe véve talán még azt is megkockáztathatjuk, hogy a szavakra épülő taktikai utasítások nem tűnnek a játékosok előtt megfontoltnak, meggyőzőnél!:, lelkesítőnek, főleg nem kapcsolódnak korábbi mozgásélményekhez, gyakorláshoz. A játékosok meghallgatják, de nem biztos, hogy kellő gyakorlás hiányában végre is hajtják. A pályán levő . szituációkra — ezt egyébként gyakran tapasztalhatjuk — a korábban beidegzödött, megszokott mozgással válaszolnak, megfeledkezve a taktikai értekezletről.

Az e*T/o véleménye

.....................................................•-—

A

z elnökségi ülésen részt vett és a dolog természeténél fogva szót kapott Teleki Gyula, az első csapat edzője. Talán nem a legszerencsésebb, hogy a jó szándékkal, az egyesület és a szakosztály féltésének alapállásából felvetett észrevételeket, kritikai megjegyzéseket visszautasitolta. Hivatkozott rá, hogy az amúgy is szűkös játékos keretből többen is megsérültek, s ez zavarólag hatott. Ez így is van. Viszont furcsálljuk, hogy nem igyekezett a keretet bővíteni az utánpótlás, esetleg ifjúsági csapatban figyelemre méltó teljesítményt produkáló új erőkkel. Így talán egészségesebb rivalizálódási hangulatot is teremthetett volna.

Ellenérzést váltott ki Teleki Gyulában a sok kiskapus játékkal kapcsolatos elnökségi megállapítás is éppúgy, mint a csapat stílusnélküllségének kritikai elemzése. Azon, hogy melyik edzési módszer a helyesebb, az-c, amelyikben sok a kiskapus játék, amelyikben kevés, továbbá az edzési időpontok megválasztásán, lehet vitatkozni. Azon viszont már kevésbé, hogy az együttes sok mérkőzést valóban stilus, vagy ha úgy tetszik, felismerhető játékrendszer nélkül vergődött végig. Az is tény, hogy némelyik mérkőzésen erőnléti fogyatékosságok, akarati tényezők és küzdőszellem is hiányzóit több játékosból. Mindez tehát indokolhatja az egyesület legfelsőbb fórumának azt a jó szándékú megállapítását és igényét, hogy esetleg az edzési módszereket is érdemes felülvizsgálni. S véleményem szerint egyetlen edzőnek sem rontotta tekintélyét, ha a taktikai értekezletek alkalmával előre elkészítve. gondosan elemzett és összeállított jegyzetet használt, sőt, uram bocsa', a táblára is felvázolta elképzeléseit. Különösen fontos ez a magasabb osztályban, hiszen gyakran mérkőzéseket döntöttek el taktikai elképzelések.

Minden edzőnek vannak kialakult módszerei, maga választotta útjai, elgondolásai. Azonban ezeket sem lehet valamifajta szentírásnak, megváltoztathatatlan dogmának tekinteni. Különösen nem, a labdarúgás olyan forradalmi korában, amelyet éppen napjainkban élünk át. S egy jót még jobbra cserélni nem lehet vétkes dolog. A hibáson változtatni pedig részben erkölcsi kötelesség is.

Mindennapi életünk szoros velejárója a kritika és az önkritika. A nyilvánosság reflektorfényébe állított emberek, köztudott, érzékenyek. Azonban munkájukat, éppen a vakító jupiterlámpák fénye, miatt, sokan bírálják. S aki meg tudja különböztetni a jó szándékú segiteniakarást az alaptalan vádaskodásoktól, az képes a valós fogyatékosságok fejszámolására. Kár volna hát Teleki Gyulának valamifajta személyi támadásként felfogni az elnökség által felvetett fogyatékosságokat. Ha néha forróbb volt is, izzóbbá vált is a tanácskozás légköre, egyet semmiképpen sem lehet elvitatni: a DVTK elnökségét az egyesület iránti tisztelet és féltés vezérelte. S ez tökéletes szinkronban van a csapat érdekeivel, ami egybeesik az edző érdekével is. S ezek a megállapítások akkor is ide férnének, ha mondjuk a csapat nem 11, hanem 15 pontot szerzett volna tavasszal.

Eíív kis statisztika

Az év elején sok szó esett róla, hogy a DVTK gólaránya rossz. Tavaly elég sok gólt kapott a védelem, viszont a csatársor is elemében volt. Az idén 15 mérkőzésen 24 gólt kapott a DVTK, s mindössze 16-ot rúgott. Az egy mérkőzésre jutó kapott gólok átlaga tehát megközelíti a keltőt, a rúgott góloké viszont alig haladja meg az egyet. Viszont köztudott, hogy a diósgyőri csatárok alig 25—30 százalékát használták ki gólszerzési lehetőségeiknek. Játékos fluk- tuáció objektív' okok miatt alig volt Diósgyőrött. Cserékre többnyire csak sérülések kapcsán került sor, vagy nagyon is kimutatható formaha- nyatlás esetén. A tavaszi szezonban mindössze 15 játékos jutott szóhoz. Azonban a posztok variációjában már szélesebb skálát kapunk.

Csn dp ftelj esi t »tény. egyéni forrnék

Házon belül és azon kívül egyaránt elégedetlenek a DVTK tat'aszi szereplésével. Azon túlmenően, hogy a játék folyamatosságában, tervszerűségében. továbbá taktikai felfogásban is több kívánnivalót lehetett tapasztalni, időnként az akarati tényezőkkel, a becsvággyal, a küzdeniakarással is bajok voltak. S ezért már nemcsak a szakvezetés, hanem a csapat valamennyi fanja felelős. Nem állna a DVTK a 13. helyen, ha az első öt 'mérkőzésen úgy küzdött volna, mint az utolsó ötön. Ekkor a játékosok képességeiket és elszántságukat egyaránt bizonyították. Csak az a baj. hogy kissé későn ébredtek,

A csapatteljesítmény elválaszthatatlan függvénye az egyéni formáknak. Mi tagadás, néhányan mélyen form. « juk alatt szerepeltek. Alig hi- J hető el, hogy Szurgent és Hor-* váth csak ennyire volna ke ® pes. Emlékszünk nagyszeré, mérkőzéseikre. Salamon játé® kát is reményteljesebben fi gyeltük, a fiatal középhátvéd • viszont megtorpant. Tamás J első mérkőzések balszerencsés * góljaitól eltekintve, jól védeti J? A fiatal Veréb pedig nagysze , rűen helyettesítette. Kovács t szezon végére lendült játékb; Kiss megbízhatósága sokat éri.* Az átlagosnál jobb teljesít J ményt nyújtott Szucsányi. Gá! * Ruttkaí, Sikora és az utolsó * meccsken Vass is. Hajas szűr « kébben, de megbízhatóan lat • ta el feladatát. Hogy a DVTK , ősszel több pontot szerezzen * elsősorban a kulcs játékosoknál; B

kell többet nyújtaniok. ®

•

A tekintélyért meg kell küz-J

deni az élet minden terüle- ®

tén. Fokozottan vonatkozik ez*

a sportra. Tavaly hazai pályán J

és idegenben egyaránt nagy te- ®

kintélye volt a DVTK-nak. Az®

•

idén ez kissé megkopott. A já-<? tékosok képessége azonban isr« mét fényessé teheti. Csupán ? nagyobb akarásra, jól értei - * mezett önvizsgálatra és kémé-®

nyebb edzésre van szükség. .»

c

Az ország égjük legszebb e stadionját avatják a közeli J napokban Diósgyőrött. Szeret- e nénk remélni, hogy az új léte-J sítmény egyfajta megújhodási, hoz a csapatban is. Bízunk® benne, hogy azok a határoza-J tok, amelyeket legutóbbi ülé-® sén a DVTK elnöksége ho-J zott, gazdagon gyümölcsöznek® majd. Jóllehet Lipták György,* a szakosztály korábbi vezető-® je saját kérésére megvált ej tisztétől. Viszont ha rátermett,? hozzáértő személy lesz az utó-® da, ez sem okozhat törést. AzJ elnökség egyébként a jövőben® közvetlen felügyeletet gyako-J rol a szakosztályvezetés felett.« s ha a helyzet úgy kívánja.* közvetlenül is közbelép. Gj’ü-® mölcsözöbb kapcsolat kell a® vezető edző, a tartalékcsapal ? edzője és az ifjúsági együtte-® sek edzője között. Erre is van* elképzelés Diósgyőrött. Na-« gyobb fegyelmet kell teremte- J ni a csapaton belül. S ezért * elsősorban Teleki Gyula edző-* nek kell többet tenni. A sze-» mélyes példamutatás itt is fim-« tos. 2

A DVTK a bajnoki táblázat J 13. helyén áll. Ősszel nyolca mérkőzést játszik otthon. Ér-“ deklődéssel figyeljük hát, a 2 diósgyőri tizenegy hogyan« küzd meg ismét a korábbat:«

ti

kivívott tekintélyéért. c

Paulovits Ágoston «

c- — ■■ ■ ■ ----- «

R

öplabda ;

DVTK—Egyetértés 3:2 (—13.2

4, 12, —14, 6). NB IT. női. Bnda-J pest. A lelkesen küzdő diós- e győri lányok nagyszerű hajrá- J jukkái megérdemelten győz-, tek. Ezzel az értékes győze-« lemmel a csapat a tavaszi for-, dúló végén a második helyet“ szerezte meg. Kiemelkedő tel- J jesítményt nyújtottak: Szépé-« siné, Honliné, Borsodi, Szűcs J Erzsébet. «

Mill

Elindul a népes mezőny.

Az időjárás szeszélye ugyan- ak próbára tette a III. ke- kpáros Bükk-kupa részvevőit, szombati orkánszerű szélben volt küzdelem után vasárnap ílelőtt fülledt hőségben álltak ijlhoz a versenyzők a szeren- i országúton, hogy eldöntsék: a leggyorsabb a 40 km-es 'yenkénti indításos küzdelem- ín.

Ez a kritérium-verseny volt legjelentősebb az összetett igeredmény kialakulása szem- mi jóból. Sokáig úgy tűnt agy a miskolci Géra ki tűni lőcredménye nemcsak az elő- i napi hátrány’ behozását ered- lényezi. hanem jelentős előny I íztosit a befejező szakaszra is ztán Magyar, az Újpesti Dósa kerékpárosa még tőle ií >bb időt hajtott, ezzel az ősz- sztett versenyben több min! ry percre nőtt a miskolci íiú- »1 szemben az előnye.

Koszorúzás a Hősök terén

ÉRTESÍTÉS

Értesítjük az. alábbi utcákban lakó fogyasztóinkat és üzemelő közületiket, hogy az alábbi napokon reggel 7 órától du. 17 óráig munkavégzés miatt az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk.

1068. július 0-én

Balogh Adóm u. egy része — Bezerédi u. egy része — Kun Béla u., a Dugonics úttól a Szilágyi D. útig.

106S. július 10-én

Vörös Hadsereg u. egy része — Középszer u. — Elek Tamás u. — Bokányi D. u. — Géza fejedelem u. — Szőlőhegyi u. — Hársdűlő.

1068. július 11-én

Rudas L. u. egy része Szemere u. páros oldal végig — páratlan oldal 11-től végig.

1968. július 13-án

Juhász Attila telep (MA V-telep), Landler Jenő u. — Juhász Attila u. — Zója tér.

ÉMÁSiE 1. sz. kirend.

(Foto: Szabados)

gadtak rá, ha lassított — szinte ók is álltak. Ez a taktikai harc lényegében meghatározta a verseny' menetét is. 100 kilométeren keresztül alig néhány robbantási kísérlet történt,

erodménj’es szökést pedig senki sem tudott végrehajtani. Legelőször a szlovák Brutov- szky vezetésével ment el egy 5 tagú csoport Vadnánál, de néhány kilométer után a mezőny befogta őket. Az iram meglehetősen lanyha volt. és sokszor kényelmes kocogásnak tűnt.

Dédestapolcsánynál a miskolci Mádai és 3 társa szökött meg, és Szilvásváradig több mint egy kilométeres előnyt szerzett. Itt azonban a forgalmat irányító önkéntes rendőr téves intézkedése következtében rossz útra tértek, s ez elegendő volt a tömör mezőnynek, hogy befogja őket. Sokáig csak a Géra —Dózsa párharc jelentett némi eremé .yt az út során. Monos- bél után megélénkült a harci kedv’, s egyenkénti szökések után két hármas csoport is otthagyta a tömör mezőnyt. A Tamás kútja-1 hegyi hajrába n pécsi Rajnai érkezett elsőnek mintegy’ hat-perces előnnyel. Öt az FTC-s Csuha és a miskolci Négy esi követte. A szerpentin teljesen szétszórta az addig tö- vför bolyt, s a hegytetőre már az első három után Géra < . ’rezeit 3 Dózsa-. 2 Csepel- és 3 más egyesületi versenyző kíséretében. Hollóstetőnél az újpesti Polanotzky súlyosan bukott, s a pillanatnyi megtorpanást Gérának sikerült kihasználnia. Elment követőitől; s a hegyről lefelé óriási, gyakran 90—100 kilométeres sebességgel száffuldva egyre növelte előnyét.. Bár Rajnait nem vi-ka befogni, a begyem szerzet* -’ő- nye elegendő volt a végső gvő- zelemhez. mintán negyediknek rkezett a MÉMTE-pályán levő célba.

A második napi verselek élversenyzőinek végeredményei: 40 km-es egyenkénti in- dftásos ""rsenv: i. Megvár Tj. Dózsa) 50 34 p. 2. Géra 'Miskolc) 59.37 p, 3. Mugyari.

Tamás kútja-i hegyi hajrá: 1. Rajnai (Pécsi Spartacus). 2. Csuha (FTC). 3. Négyesi (Miskolc).

A II. napi 150 km-es szakasz befutója: 1. Rajnai (Pécsi Spartacus). 4:02.34. 2. Benkő 'Bp. Postás). 4:09.06. 3. Jurgalewícz (Rzeszow), rajta. 4. Géra (Miskolc) 4:09.10. 5. Izsák (Mosoni Vasas), 6. Csuha (FTC), 7 Ga- gale (Rzeszow) 8. Mahó (Csepel). 9. Pettermann (Ü. Dózsa), 10. Magyar (Ü. Dózsa).

Az egyéni összetett verseny végeredménye: 1. Géra (Miskolc) 8:56.31. 2. Mahó (Csepel) 8:58.34. 3. Magyar (Ü. Dózsa) 8:58.57, 4. Juriga (Csepel), 5. Pettermann (U. Dózsa), (i. Rajnai (Pécsi Spartacus), 7. Szklar (Rzeszow), 8. Izsák (Mosoni Vasas). 9. Benkő (Bp. Postás). 10. Csuha (FTC).

A csapatverseny végeredménye: 1. Cseoe! 18:01,19. 2. Ü. Dózsa 18:03.24, 3. Rzeszow

18:19.37, 4. Miskolc 18:30.49. ő. Pécsi 5*--rtacus. 6. Mosoni V*u sas. Monostori Gyuin

A tekintélyért meg kell küzdeni!

jCéra nyert \:.í Bükk kupán

Délután 2 órakor aszfalt- jlvasztó hőségben vágott neki a 41 főre olvadt mezőnv az utolsó 150 km-es távnak. Érdekes volt: megfigyelni, hogy a kitűnő hegyi menőnek számitó és az égvéni összetett verseny i’égső győzelmére esélyes Gérára mennyire vigyáztak a Dózsa versenyzői. A hat lila mezes kerékpáros, mint egy testőrség, úgy vette körül a miskolci fiút. Ha robbantani próbált — ra-