Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-05 / 156. szám
2 E8ZAKMAGVARORS7.AG Péntek, 1968. július 5. Mar Jenes nvilelkozata (Folytatás az 1. oldalról.) benne van, hogy demonstráljuk barátságunkat, egységünket és együttműködésünket. Ennek megfelelően most az volt a célunk, hogy egyébként is jó, bensőséges kapcsolatainkat tovább erősítsük és kielégítően fejlődő együttműködésünket mind a politikai, mind a gazdasági és a kulturális élet terén tovább szélesítsük és növeljük, mert ez kölcsönösen előnyös országainknak, — és mint már említettem — különösen fontos Magyarország számára. Kádár János ezután hangsúlyozta: Ezt a munkát is igyekeztünk becsülettel elvégezni és — végiggondolva az egész programot — az a véleményünk, hogy elértük célunkat. Megfelelő megbeszéléseket folytattunk és bensőséges találkozásaink voltak a szovjet emberekkel. Mint a magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak, különösen jólesett az a szívélyesség és barátság, amellyel mindenütt találkoztunk, akár amikor Brezs- nyev, Koszigin és Podgornij elvtársakkal tárgyaltunk, akár pályaudvarokon, gyárakban és más helyeken, ahol szovjet munkásokkal találkoztunk. Vasárnap Volgográdban olyan helyeken jártunk, ahol sok helybeli ember és sok turista is megfordul, hiszen a város a híres sztálingrádi csata színhelye. Még a kirándulók is rendkívül szívélyességgel köszöntöttek bennünket. Ez azért is nagyon sokat jelentett nekünk, mert jól tudjuk, hogy nem a személyeknek, vagy legalábbis nem elsősorban a személyeknek szólt, hanem a Magyar Szocialista Munlcáspártnak, a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, amelyet a Szovjetunióban tisztelnek, szeretnek és becsülnek. Nagyon jó érzés volt ez számunkra. Egyéb- keit természetesen megragadjuk az alkalmat, hogy közvetlen benyomásokat szerezzünk a szovjet élet fejlődéséről, és sole érdekes élményben volt részünk, RIPORTER: A küldöttség képet alkothatott útján a szovjet ország fejlődésének üteméről, az emberek életéről, a kommunizmust építő munka eredményeiről. Kérném, hogy erről is tájékoztassa hallgatóinkat, nézőinket. VAI.ASZ: A Szovjetunió párt- és állami vezetőitől tájékoztatást kaptunk a szovjet élet fejlődésének alapvető, fő jellemzőiről. Tájékoztattak bennünket a volgográdi terület veze- 'tői, valamint a velünk rokon nép hazájában, Észtországban a köztársaság vezetői is. Ezek az adatok, számok örvendetes, erőteljes és lendületes fejlődést mutatnak. Ami az egész Szovjetunió helyzetének alakulását illeti, az elvtársak elmondták, hogy mint bennünket, őket is nagymértékben foglalkoztatják a nemzetközi kérdések. Ez munkájuk jelentős része. Emellett azonban nem hanyagolják el az építéssel kapcsolatos feladatokat sem. Ok is most tartanak ötéves (érvük közepénél. s a terv időarányos részét túlteljesítették. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv első két esztendejében évi 10 százalékkal növekedett az ipari termelés. A növekedés az idei első fél évben ts ennek megfelelő arányú volt. Nem akarom és nem is tudnám a számokat sorolni, de az bizonyos. hogy ha a szovjet ipar termelése három év alatt .10 százalékkal növekedik, az már valami; az már komoly meny- nyiséget — és minőségi előrelépést — jelent. Bizonyos összehasonlítást tehettünk Volgográdban is. Jómagam itt már több ízben töltöttem rövidebb Időt, utoljára hét évvel ezelőtt. Az azóta bekövetkezett fejlődés óriási. A volgográdi terület vezető elv- társai elmondták, hogy tíz év nlatt az ipari termelés háromszorosára növekedett. Mellesleg megjegyzem, hogy a volgográdi terület jóval nagyobb, mint Magyarország. A szovjet méretekben ez a terület a mi fogalmainknak megfelelően megyét jelent. Híres az erőműve, vannak gépgyárai és egyéb üzemei. Ml a traktorgyárban jártunk, amely több dologról is nevezetes. Először is: az első szovjet traktor 1930-ban ott készült el. Ez ennek a gyárnak a dicsősége. Másodszor — s ezt az egész világ tudja —, amikor a Hitler-fasiszták elérték Sztálingrádot, ennek a gyárnak a területén folytak azok az utolsó harcok, amelyekben végle- I gesen megállították, majd j megverték és megsemmisítet- ! ték a német fasiszta csapato- j kát. Érdekes volt számunkra az | Észt Szovjet Szocialista Köz- társaságban tett látogatás is. I Itt is nagyarányú a fejlődés. Iparuk gyors ütemben fejlődik, s rendkívül magas színvonalú, igen fejlett és egész- ‘ »égésén növekszik a mezőgazdasági kultúra. Más éghajlati viszonyok között dolgoznak, mások a termékeik, északi fekvésű az ország, sok a csapadék. Növénytermesztésük és állattenyésztésük kiváló. Nem hiszem, hogy e vonatkozásban Európában sok versenytársuk akad, beleértve a legfejlettebb kapitalista országok mezőgazdaságát is. RIPORTER: Arra kérem Kádár p.Ivtíirs, foglalja össze tárgyalásaik, látogatásuk eredményeit VAUASZ: Ezt röviden összefoglalni igen nehéz, inkább csak érinteni lehet. Megbeszéléseink során • — ahogyan ilyenkor szokását, mindkét részről tájékoztatást adtunk saját helyzetünkről. Sok időt szenteltünk a kétoldalú kapcsolatoknak. Megállapodtunk mindazokban a témákban, amelyeket a további munka során napirenden tartunk. Egyébként megállapítottuk, hogy a magyar—szovjet együttműködés egészséges, jó és megfelelően fejlődik. Ez így van politikai téren, a nemzetközi politikában is. s ami szintén örvendetes, mindinkább, mind szélesebben fejlődik országaink társadalmának közvetlen érintkezése. Tallinnban, a gyűlésen érintettem is, hogy most már nem csupán a vezetők szűk körének egyetértéséről és együttműködéséről, hanem a tömegek kapcsolatáról van szó. És mivel Észtországban első alkalommal járt ilyen magyar párt- és kormányküldöttség, arra hivatkoztam, hogy a miniszterek, tudások, művészek kölcsönösen megfordultak a ' két országban. Itt abbahagytam a felsorolást és utána jöttem rá, hogy nyugodtan mondhattam, volna azt is, hogy munkásemberek, parasztemberek, fiatalok a maguk vonalán széles körű kapcsolatot tartanait fenn és együttműködést valósítanak meg, ami helyes. Ami általában barátságunkat és szövetségünket illeti, ezt nagyon széles körben méltatták a tömegek. Talán itthon is látták a különböző barátsági gyűléseket, látták, milyen volt a volgográdi traktorgyárban — ahol küldöttségünk nevében Fock elvtárs beszélt — azután Tallinnban és végül Moszkvában. Sok-sok ezren vettek részt ezeken a gyűléseken, amelyeknek hangulata — nehéz ezt szavakkal visszaadni — igazán bensőséges volt. Az ember — ismétlem — érezhette, hogy a szovjet emberek körében milyen rendkívül nagy tiszteletet és megbecsülést szerzett számunkra következetes politikánk, hogy a szocializmus ügyét és saját dolgainkat kézbe vettük és terveinket eredményesen valósítjuk meg. Mint barátot és szövetségest is számon tartanaik és becsülnek minket. Összefoglalóan tehát annyit mondhatók, hogy a küldöttség hivatalos tárgyalásai, az egyes vezetőkkel folytatott megbeszéléséül, a gyűlésék, a szovjet dolgozókkal való számtalan találkozó küldöttségünk eredeti missziójának megfelelően zajlott le. A misszió célját, mindig nyíltan, programszerűen hirdettük: Az volt a szándékunk, hogy a látoigatás mozdítsa elő a két párt, a két kormány, a lsét ország, a két nép barátságát, testvéri, mindkét országra nézve hasznos kapcsolatát, együttműködését. Megjegyzem, hogy a különböző alkalmakkor — például Moszkvában a két hivatalos fogadáson is — sok emberrel találkoztam és nagy örömmel tapasztaltam, hogy a maga területén mindegyik meggyőződése« híve a szovjet—magyar kapcsolatoknak és együttműködésnek. A kapcsolat és az együttműködés tehát sok irányú, széles körű és meggyőződésem, hogy most tovább erősödött, illetőleg még jobb feltételeket alakítottunk ki a további együttműködéshez. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a magyar—szovjet kapcsolatnak természetesen nemcsak Magyarország és nemcsak a két fél, hanem szélesebb értelemben a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából is megvan a maguk meghatározott jelentősége. A magyar—szovjet kapcsolatok kedvező alakulásának pozitív hatása tehát a két ország érdekein túl hasznosan és jól szolgálja az ösz- szes szocialista országok, valamint a nemzetközi munkás- mozgalom törekvéseit is. Ezzel az érzéssel jöttem haza és általában a küldöttség tagjai is így értékelik látogatásunk eredményeit — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. Hagyüzem a búzaföldeken Jó ütemben halad as aratás — Szeszélyesen alakúinak a termésátlagok — L eg fontosabb: a ssemveszteséff esők kesu í éne Megyénkben már nincsen olyan gazdaság, ahol ne kezdődött volna meg az aratás Az őszi árpákat már mindenütt betakarították, sőt, legtöbb helyen már a tarlóhán- tással is végeztek. A nagy melegben egyik napról a másikra érnek be a búzák, s amire még nem volt példa, itt az északi országrészben, július első napjaiban már majdnem minden kombájnt és aratógépet munkába tudtak állítani. Hagyományos módon, kaszákkal alig néhány holdat aratnak az idén a megyében. Elsősorban a kombájnokra vár a gabonák betakarítása. Az aratást megkönnyíti, ho-g.y a gabonáik nem dőlték meg és a legtöbb helyen gyommentesek. Gondoskodás az aratókról A rendkívüli meleg nehéz feladat elé állítja az aratókat, a gépek kezelőit és kiszolgálóit. Minden gazdaság igyekszik a legmesszebbmenőkig gondoskodni aratóinak jó ellátásáról. A Bodrogközi Állami Gazdaságban például a legtávolabbi határrészekben dolgozó kombájnokhoz is minden délben kijuttatják az üzemi konyháról a meleg ebédet. Üzemegységenként vízhordókat állítottak munkába, akik a távoli kutakból egész napon át ellátják friss vízzel a határban dolgozókat. A kombájnok és aratógépek munkájánál, beállításánál mindenütt nagyon ügyelnek arra, hogy minél kevesebb legyen a szempergés. A szárazságban a gépek területi teljesítményénél is fontosabb a szemvesztesóg csökkentése. Mindenütt igyekeznek lehetőleg a leggyorsabban learatni a vasútvonalak mentén elterülő táblákat. Az encsi járásban éjjel-nappal tűzjelző őrök vigyázzák a mozdonyszikra okozta tűzveszélynek kitett, még learatatlan gabonákat. Az eraődi határban Hét kombájn dolgozik az emödi határban. A Szabadság- harcos Termelőszövetkezet a gabonák mintegy felét, betakarította már. A kombájnok nyomában azonnal összegyűjtik és kazlazzák a szalmát. Az öt kazalrakó brigádot követi a tarlóhántást végző 15 traktor. Ernődön is, mint minden gazdaságban egy-egy tábla le- aratása után azonnal kíváncsian számolják ki a termésátlagot. Az aszályos időjárásban ugyanis sok helyen eléggé szeszélyesen alakul a termés. A Szabadságharcos Tszben a nem valami kedvező időjárás ellenére eddig elégedettek a termésátlagokkal. Az őszi árpa a legtöbb táblán megközelítően 20 mázsás átlaggal fizetett. A közeli István-majorban, ahol rossz a földek vízgazdálkodása, már sokkal gyengébben fizetnek a kalászosok. Néhány határrészben itt már a 10 mázsás holdankénti búzatermést sem érik el. A Nagymiskolci Állami Gazdaságban a tervezettnél kevesebbet ígérnek a búzák, de figyelembe véve a nagy szárazságot, elégedettek lehetnek az eddigi eredményekkel. Négy kombájn dolgozik a gazdaság kalászos tábláin, s egy-egy nagyobb területről már 10—19 mázsa körüli átlagtermést is betakarítottak. A falu lakosságának jó áruellátása olyan gond, amellyel évek óta nem tudtunk véglegesen megbirkózni, bár a szocialista kereskedelem a föld- művesszövetkezeti mozgalmon keresztül igen sokat tett a helyzet javítása érdekében. Az új gazdaságirányítási rendszer jelentős változásokat hozott a többcsatornás beszerzési rendszer bevezetésével, a megfelelő árpolitikával. Az alapvető élelmiszereket a vidéket ellátó földművesszövetkezetek egy helyről szerezték be eddig. Az új Irányítási rendszerben a szövetkezetek egy része, néldául a sárospataki, a clgándi. a tiszakarádi más megyék nagykereskedelmi vállalatait is felkeresték, vásároltak tőlük. Ezáltal jelentősen bővült a választék. Javult a zöldség- és gyümölcsellátás is, mert úgynevezett termelési és értékesítési kooperációkat hoztak létre. A nagyobb forgalmú, jól szakosított üzlethálózattal rendelkező szövetkezetek szintén áttértek arra a módszerre, hogy egyszerre több nagykereskedelmi vállalattól veszik áruikat. Okos gondolat a sátoraljaújhelyi járásban már néhány helyen bevezetett módszer, hogy több kisebb szövetkezet társul s nagy tételt rendel. Persze, ez a módszer csak pillanatnyilag segít. A szocialista kereskedelmi szemlélet nem ismerhet ilyen megkülönböztetéseket, amilyeneket a nagykereskedelmi vállalatok önkényesen kialakítottak. A falu jobb ellátása érdekében elsősorban tehát a szemléleten kell változtatni. Megjeleni a Fártéiet júliusi száma Három cihk megyéinkről Gazdag tartalommal jelent meg a Pártélet 7., júliusi száma. Pártunk Központi Bizottságának folyóirata egyebek közt interjút közöl Háry Béla elv- társsal, a KB Párt- és Tömeg- szervezetek Osztályának helyettes vezetőjével, A pártszervezeti és csúcsvezetősépek választása címmel, a pártélet közelgő nagy eseményéről. Az interjúból tájékozódhatunk: mikor esedékes az alapszerve- zeti és csúcsvezotőségek újjáfóüzleRiRénv (Folytatás az 1. oldalról.) ben! magas felelősség szellemében kell cselekednie, mindent meg kell tennie az összes kommunista erők nemzetközi összeforrottsá- gának megszilárdítására. A felek meggyőződése, hogy a kommunista világmozgalom egységének megerősítéséért folyó harc fő kérdése: a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának gondos előkészítése és megtartása. Meggyőződésük, hogy a küszöbönálló tanácskozás fontos szakaszt jelent az imperializmus elleni harcban, a jelenkor összes forra<ialmi erőinek tömörítésében és támogatást nyújt a szabadsagukért és függetlenségükért küzdő népeknek. Á testvérpár (.okikai szorosan együttműködve az MSZMP és az SZKP minden tőle telhetőt megtesz a kommunisták ezen nemzetközi fóruma sikeres lebonyolításának biztosítása érdekében. A küldöttségek pozitívan értékelték a budapesti konzultatív találkozó eredményeit, valamint a testvérpártoknak a nemzetközi tanácskozás előkészítését célzó további együttes lépéseit. A szovjet fél elismeréssel méltatta az MSZMP nagy hozzájárulását ehhez a munkához. Az MSZMP és az SZKP további erőfeszítéseket tesz a szocialista országok egységének erősítése, a szocialista közösség politikai, gazdasági és védelmi ereje szakadatlan növelése érdekében. A két testvérpárt határozottan elítéli Mao .Ce-tung csoportjának politikáját, amely lábbal tiporja a marxizmus— lenini zmus elveit, szakadat- irányvonalat folytat a nemzetközi kommunista mozgalomban és ezzel kárt okoz az imperializmus elleni harc és a szocializmus kínai építése ügyének. A tárgyalások részvevői hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP szórás együttműködése és információcseréje, a küldöttség- cserék, a két párt vezető személyiségeinek találkozói és konzultációi, a pártjaik közötti kapcsolatok lenini normáinak szellemében elősegítik az időszerű kérdései: elvtársi légkörben történő operatív megoldását. A felek célszerűnek tartják az MSZMP és az SZKP közötti együttműködés formáinak és módszereinek továbbfejlesztését. A két ország párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, az SZKP és az MSZMP közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés erősödését szolgálták. A magyar párt- és kormányküldöttség baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét a Magyar Népköz- társaságba. A szovjet fél a meghívást köszönettel elfogadta. választása: mire terjedjen ki a vezetőségek beszámolója: milyen követelményeket kell érvényesíteni a titkárok és a vezetőségi tagol: kiválasztása során; lesz-e érdemleges változás a választás elveiben és gyakorlatában. Értékelő cikket olvashatunk Viszló Imre elvtársnak, a KB munkatársénak tollából A munkásőrsép állományának tevékenységéről, aki főleg a testület pártirányításának fejlődését elemzi az elmúlt két év tapasztalatai alapján. A folyóirat A pártmunka időszerű kérdései című rovatában közli Ballai László elv- társnak Az anyagi érdekeltség érvényesítéséről — és Barinkat Oszkár elvtársnak, a KEB titkárának A pártfegyelmi vétségek megelőzése című írásait. Előbbi az anyagi érdekeltség elvi kérdéseire, a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő új ösztönzési formákra, az egyenlősdlség káros szemléletére, s a nyereségrészesedés felosztásának elvi és gyakorlati kérdéseire; az utóbbi pedig a mindennapi pártmunka fontos követelményére hívja fel a figyelmet. Ugyanitt tanulságos tapasztalatokról számol be Moharos József olvtárs, a KB munkatársa Kedvezőbb feltételek — és az új ellentmondások megoldása címmel, aki néhány megyei pártbizottságon tartott megbeszélés alapján összegezi a mezőgazdasági, kisipari és kereskedelmi szövetkezetek, a területi szövetségek vezetői, valamint a tanácsok szövetkezetekkel foglalkozó vezető munkatársainak működéséről és együttműködéséről kifejtett tapasztalatait. A propagandisták munkájához című rovat Pályázati felhívást közöl külföldi aspiran- túrára és közli a pályázat feltételeit; bemutatja a Politikai Főiskola továbbképző ? rrog- ramját; külföldi lapszemle alapján cikket olvashatunk ugyanitt A Nirugat munkásosztálya és a diákság címmel, továbbá A pártalapszervezetek tömepropagandát irányító munkája címmel Veszprém megyei tapasztalatokat ad közre a folyóirat. A folyóirat „Irodalom—Művészet—Népművelés" rovatát teljesen „borsodi anyagok” szolgáltatják. Terjedelmes értékelést olvashatunk az V. Miskolci Filmfesztiválról Fii- lekl József tollából A miskolci fesztivál a népművelő szemével címmel, míg Fejes F. István és Sárközi Ferenc Ózd varos és a kohászati üzemek kulturális összefogásáról számol be. Több cikket olvashatunk ez alkalommal a pártmunka Nógrád megyei tapasztalatairól. A folyóirat „Pártszervezeteink életéből” című rovata pedig első helyen közli A határozatok előkészítésének, végrehajtásának néhány tapasztalata Borsod megyében címmel Veres Sándor elvtársnak, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének terjedelmes étiekét. Ugyanitt több olyan téma publikálásával is találkozunk, amely előzőleg valamely párt- bizottság napirendién szerepelt, vagy amely a pártmunka valamely területéről szolgáltat másutt is hasznosítható tapasztalatokat, A folyóirat gazdag tartalmát a szokásos karcolatok, megjegyzése!:. recenziók és a május 11-től június 10-ig megjelent fontosabb cikkek jegyzéke egészíti ki. jpsá) Faliasi vásárlók ég sm ói BtiecIiaiíiziaiiHLS
