Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-30 / 177. szám

Hazafias Népfront községi el­nökségének, az MHSZ községi vezetőségének, s a népi ellenőr­zési csoportnak is. Valamennyi társadalmi funkciója időt, ener­giát, fáradságot igényel. Mint csúcstitkárnak törődnie kell a község valamennyi társadalmi és tömegszervezetének politi­kai irányításával. A tanács, a KISZ, a nőtanács, a szakma­közi bizottság munkája mind­mind fontos, néha fejben tar­tani is nehéz, mikor melyik testület tanácskozásán kell részt vennie — felszólalni, ta­nácsot adni, vagy éppen bí­rálni a munka fogyatékossá­gát. Könnyíti helyzetét, hogy igen jő a község politikai és gazdasági vezetőinek kapcso­lata, együttműködése, hogy jó kollektív szellem, egészséges lokálpatriotizmus hatja át a község egész lakosságát is. Bár bizonyára része van ebben a község pártszervezetei és csúcs­vezetősége céltudatos nevelő I munkájának, s a kommunis- i ták példamutató magatartásá­nak is. Viszont annyiféle feladatat tisztességgel ellátni, amennyi a csúcstitkár vállaira hárul, még ilyen körülmények között sem könnyű faladat. Mert — mellesleg szólva — Molnár Je­nő hivatását szerető * pedagó­gus is, aki 9 osztályban heti 25 órában, a dolgozók esti isko­lájában heti 15 órában, vagyis összesen heti 40 órában tanít. Szerencséjére felesége is ma­gyar és történelem szakos pe­dagógus, aki olykor segítségé­re van az otthon elvégezhető iskolai feladatok megoldásá­ban. De van két gyermekük is, s 10 éves kisfiúk és 12 éves kislányuk nevelésére is kell egy kis időt szakítania ... Mindezek ellenére szívesen végzi sok-sok társadalmi mun­káját. szívesen törődik Tárcái fejlődésével, társadalmi, poli­tikai életének irányításával. Elvégre már „tősgyökeres” tarcali. 41 éves, 16 éve tanít Tarcalon, 15 éve tagja pár­tunknak, előzőleg 3 évig a községi alapszervezet titkára, 1958 óta pedig vezetőségi tag­ja volt. Tavaly végzett a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén, de a nemrég zá­rult pártoktatási évben már mint propagandista is tevé­kenykedett, még hozzá az igé­nyesebb oktatási formában. Valószínűleg József Attilával egyetemben vallja: „egész né­pemet ... nem középiskolás fokon.. Fáradhatatlan munkájáért a legnagyobb fizetség: a tarea- liak tisztelete és bizalma. (csé) Költészeti dolgozok a Szovjetunióban Az elmúlt szombaton 20 kohászati dolgozó utazott há­romhetes üdülésre a Szovjet­unióba. Mint ismeretes, az LKM évek óta tart fenn ba­ráti kapcsolatot szovjet nagy­üzemekkel, s a két vállalat arra érdemes dolgozói minden nyáron csereüdültetésen vesz­nek részt. Ez évben a diós­győriek látogatását a Lenin- renddel kitüntetett cserepoveci kohászati üzem dolgozói viszo­nozzák. A húsz diósgyőri dol­gozó a háromhetes üdülés so­rán több napot tölt Moszkvá.-. bán, Leningrádban, s minden valószínűség szerint ellátogat­nak Cserepovecbe is. Röviden — BORÁSZATI szaktanfo­lyam kezdődik augusztus 7-én Miskolcon, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület rendezésé­ben. A tanfolyamra még elfo­gadnak néhány jelentkezőt. — A TOKA J-H EGY ALJAI borvidék felújításának és az új, korszerű nagyüzemi szőlők telepítésének kérdéseit vitat­ják meg a járás illetékes szak­emberei ma, kedden délelőtt g Szerencsi járási Tanácson. helyett három csűcsvezetősé- get választottak Tarcalon. Egyet a Tokaj-hegyaljai Álla­mi Gazdaságban, egyet a helybeli Kőbánya Vállalatnál és egy községi csúcsvezetősé­get, amely négy alapszervezet munkáját irányítja és hangol­ja össze: a községi, a tsz-, a kutatóintézeti és a MÁV-alap- szervezetek tevékenységét. Abban, hogy az új szerveze­ti felépítés Tarcalon — a já­rási pártbizottság vezető mun­katársai szerint is — jól be­vált, hogy a község társadal­mi, politikai élete az utóbbi időben fellendült, nagy szere­pe van Molnár Jenő pedagó­gusnak, a községi csúcsvezető­ség köztiszteletben álló titká­rának. Túlzás nélkül mondhatjuk, „kulcsember” a nagyközség társadalmi, politikai életének irányításában. Elsősorban mint a 7 tagú csúcsvezetőség titkára, aki megválasztása óla fáradhatatlanul tevékenykedik, hogy Tárcái község első számú politikai vezető testületé — a csúcsvezotőség — betöltse hi­vatását. A járási pártbizottság út­mutatása szerint gondja van arra is, hogy a község mind­három csúcsvezetősége „egy nyelven beszéljen”, a község­ben élő párttagság egy em­berként cselekedjék, ha szük­ség van rá. Habár ez mind­három csúcstitkárnak, illetőleg csúcsvezetőségnek kölcsönös igénye és törekvése. De Molnár Jenő a csúcstit­kári funkcióján kívül tagja a Gondolom, a gyakorlat már­is igazolta Tarcalon a Szeren­csi járási Pártbizottság tavalyi intézkedését, amely lényeges szervezeti módosítást hajtott végre a nagyközség pártszer­vezeteinek életében, a párt- munka korábbi rendjében. Ugyanis a járási pb intézke­désére tavaly, a korábbi egy- ' "Si, Csúcstitkár - Iratai IA jó gaxt&a gondosságával Nem indokolt, hogy megtörjön az a szépen ívelő lendület, amely az idén tavaszig állatte­nyésztésünkben a legmagasabb állományokat, a legígéretesebb hozamokat mutatta feL A zöldellő mezőül és a nö­vekvő abrakjuttatások ma már lehetőséget kínálnak az állo­mány átteleltetésére. Nem va­gyunk abban a helyzetben, hogy egyetlen köteg szénát veszni hagyjunk, vagy egyetlen mérő abrakot ésszerűtlenül használjunk fel, egyetlen má­sodvetési lehetőséget kihagy­junk. Az állomány átmentésé­nek, a jövedelmező állattar­tásnak megteremtődtek ismét a lehetőségei, de ezt a lehetősé­get csupán a jó gazda gondos­ságával, és ennek a gondosság­nak egy különleges viszonyok­hoz alkalmazott, rendkívül lel­kiismeretes betartásával hasz­nálhatjuk ki megfelelően. linkét a BYK-ban A Borsodi Vegyikombinát­ban jelentős eredményéket ér­tek el a közösségi szellem kialakításában, a társadalmi tulajdon védelmében. Ám a párt- és a gazdasági vezetés úgy véli, hogy még mindig sok a tennivaló a „.miénk” fo­galmának erősítésében. Éppen ezért augusztus 6-án, kedden a Radnóti Művelődési Otthon­ban társadalmi tulajdonvédel­mi ankétra hívják össze a gyár politikai, társadalmi és gaz­dasági vezetőit. Az ankétot kiállítással és filmvetítéssel kötik össze. Az ankét, voltaképpen egy „offenzíva” kezdetét jelenti. Hasonló összejöveteleiket tar­tanak az üzemekben, a szoci­alista brigádokban is. Ezeken a megbeszéléseken arról lesz szó elsősorban: hogyan, milyen módszerekkel fejlesszék to­vább az emberek felelősségér­zetét. Sikert arattak Lengyelországban Valamennyi fellépésűk alkal­mával nagy sikert arattak. Az egyik szabadtéri színpadon több mint négyezer főnyi kö­zönség jutalmazta produkció­jukat szűnni nem akaró taps­sal. Különösen a vegyeskar műsora, a Bartók és Kodály népdalfeldolgozások, valamint a tánccsoport hegyaljai tán­cai arattak nagy közönségsi­kert. Bővítik a Lenin Kohászati Művek finombengerművet Egész csarnokrendszer épül 168 méter hosszúságban, 50 ezer négyzetméter területen. Az Országos Szakipari Vállalat munkásai hamarosan befejezik az első 216 méter hosszú és 23 méter fesztávolságú — csarnok építését. A csarnok érdekessége, hogy tetőszerkezete teljesen új módszerrel, műanyag szigetelésű könnyű tetővel készül. Hírt adtunk róla, hogy egy­hetes vendégszereplésre Len­gyelországba utaztak a Tokaj és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet kultúrmunkásai. A szövetkezet vegyeskara, tánccsoportja és népi zenekara visszaérkezett lengyelországi útjáról. A ven­déglátó Nowi Sacz városában, valamint a krakkói vajdaság más vidéki központjaiban négy alkalommal léptek színpadra. vákiai mezőgazdasági nagy­üzemekkel. Gyakran adják át egymásnak termelési és üzem- szervezési tapasztalataikat. Legutóbb például a Bardejov környéki gazdaságokban járt 15 borsodi állami gazdasági vezető; a silótomyos etetési módszereket és a baromfitrá­gya leggazdaságosabb felhasz­nálását tanulmányozta. Az ott bevált módszerek bevezetésé­re hamarosan nálunk is sor kerüL A szlovákiai vendégek ma, kedden a Mezőxiagymihályi Állami Gazdaságba, szerdán a Bodrogközi Állami Gazdaság­ba, csütörtökön pedig a Nagy­miskolci és az Abaújszántói Állami Gazdaságba látogat­nak el, Ma, július 30-án, kedden reggel 17 tagú szlovákiai, me­zőgazdasági szakemberekből álló küldöttséget várnak há­romnapos tapasztalatcsere-lá­togatásra a borsodi állami gaz­daságodéba. A bardejovi járás állami gazdasági és szövetke­zeti vezetői ezúttal viszonoz­zák a közelmúltban náluk járt borsodi szakemberek látogatá­sát. Megyénk állami gazdaságai az elmúlt esztendőkben mind szorosabb kapcsolatokat te­remtettek a szomszédos szlo­l : Szlovákiai ■ ■ mezőgazdasági szakemberek : tapasztalatcseréje megyénkben ság megőrzéséről”. Ennek ér­dekében az eddigi 400 ezer ton­nás abrakimportot még 200 ezer tonnával emelték meg. Reményt, bizodalmát ad ez a kettős fordulat. Reményt arra, hogy ezután az állattenyésztők — ha erőfeszítésekkel is — tar­tani tudják állományukat, rea­lizálhatják azt a bevételt, azt a hasznot, amit a gazdasági év­től eredetileg vártak. És bizo­dalmát, hogy amivel mégis adós marad a természet, azt különböző módon pótolja az állam — még nagy népgazda­sági áldozatok árán is — a be­hozott külföldi takarmányok­kal. Nincs tehát ok arra, hogy ál­latvásáraink a riadalom meg­nyilvánulásai legyenek. Nem szükséges, hogy a termelők — különösen a háztáji gazdasá­gok — áron alul elprédálják jószágaikat, mert biztosítva lesz a szükséges takarmány. • Július vége kettős fordula- i | tot hozott állattenyésztésünk ■ idei, meglehetősen viszontag­J ságos helyzetében. Az egyik 1 . természeti, a másik gazdasági, ; vagy ha úgy tetszik, gazdaság- ! politikai. ■ A természeti fordulat: az ; utolsó pillanatban, vagy nem ! sokkal előtte végre megérkez­• tek az esők. S az a kukorica, ', ami eddig kibírta a szárazsá­■ got, attól már biztosan termést I várhatunk. A lucernák pedig • most már remélhetőleg na- ; gyobb hozamot adnak a követ- . kező kaszáláskor. Számítha- | tunk legelőink, rétjeink megúj- . hodására is. • Nem kevésbé fontos esemény \ azonban a gazdaságpolitikai ■ sem: a kormány kimondta, | hogy „gondoskodni kell a tel- , jes gazdasági év tartamára az | állatok eltartásáról, a tenyész- ! tési kedv és a termelési bizton­. ____________________________ ■ I ■ „Valami 99 : van ... • ; ■ Mezőcsóton ugyancsak ' I idézgetik Rajkin humo- , • ros mondását azok, akik 1 [ a falu határában, a Da­• los-érnél járnak. Mert- • I hogy „valami van" eb- ‘ . ben a patakocskában, < ' csak éppen senki sem [ ! tudja, mi. Mindenesetre • • ennek a valaminek ké- ] I nes szaga van, meg , ■ aztán olyan tulajdonsá- ] \ ga, hogy télen sem en- , ■ gedi befagyni a patakot. • . ■ > Vannak, akik eskiisz- ’ I nek rá, hogy gyógyvíz , • táplálja a Dalos-eret. Az ; ; így vélekedőket nem is cáfolja meg senki, mert • ■ szakemberek még nem \ vizsgálták meg a vizet, • ■ sem a talajt. Pedig — [ I ahogy a járási tanácson ! . hallottuk — nem ártana ‘ ; itt egy kísérleti fúrás. ! . Talán meglepő ered- ■ ; ményt hozna. Még az is ■ nagy örömet jelentene a • | falunak, ha különösebb ] • gyógyhatások nélküli, de ‘ • legalább meleg viz for- • , vására bukkannának. ■ ! Mezőcsáton ugyanis I nincs strand. Valamikor ! ; kettő is »olt — egyik ) ■ éppen a Dalos-ér köze- • i • . lében —, de évtizedek- • I kel ezelőtt betemetődtek, I I helyükön gaz, gyom búr- ’ | jánzik. Ha forrás volna, * • a tanácsi költségveté- • I • . sekben is helyet szorlta- ■ ! nának a strandépítés- ! ! nek. I : i • * A mi gazdaságunk adják a kenyeret, a húst, pénzért a fridzsidert. S a megfogható, a lemérhető töb­bért többet adunk talán, mint távoli álmokért. Jól akarunk élni, természe­tes. Nemcsak a jövőben, ma is. Mert úgy jó, ha az ország­gal együtt minden tisztessége­sen dolgozó család gyarapod­ni tud. Közös célunk is ez. Gazdálkodunk tehát, nyere­ségre törünk, ösztönzünk pénz­zel, kisebb és nagyobb össze­gekkel. Bért emelünk. Pré­miumot adunk, részesedést. S megint csaík azt mondjuk: nem elég. Munkások mondják ezt, kik brigádokban szocialis­ta címért küzdenek. Mely cím néha pénzt is jelent, de több­nyire nem sokat. A dolgozók maguk elé állítanak követel­ményeket. Egy oklevélért csu­pán? Nem. Tudjuk, ösztönözni, jobb munkáért magasabb bért fizetni tőkések is képesek. Meg is teszik, ha érdekük úgy kívánja. Ettől még marad a profit. De nálunk az ösztönzés cél­ja is más. A több nyereség­nek, még elvont része sem idegen zsebbe vándorol. Mind­annyiunkat gazdagít. S tudja ezt a munkás, tudja minden dolgozó. Hogy amit tesz ma­gáért, s millió társáért teszi. Ezért vállal többet, ezért kere­si maga is, miként lehetne jobban. Az áldozat ma sem hiábavaló. E többlet pedig csak szocialista társadalomban létezik. A z élet, gyorsabb fejlődé­sünk jobb közgazdasági szemléletet kíván. Azt, hogy számoljunk, vessünk ösz- ?zo l)cvételt és kiadást, töre­kedjünk na gyobb nyereségre. Ösztönözzünk, igen. ‘ Használ­juk fel a bért, a prémiumot. Okosan, célszerűen. De nem szabad, hogy a gazdálkodás láza egy pillanat­ra is elfedje szemünk elől a lényeget. A legfontosabbat, hogy közös, hogy miénk a gyár. Nem szabad feledni iga­zi erőnket, a munkás tulajdo­nosi öntudatát. Szegényebbek lennénk nél­küle. Flanek Tibor K özgazdaság. Nyereség, önállóság. Több bér. Anyagi ösztönzés. Kava­rognak fejünkben, s lassan helyükre találnak a szavak. Fogaknak új tartalommal, fej­lődésünk új motorjai. Hisz’ lehetett valaha, egy hőskorszak forró hevületében hivatkozni öntudatra, lehetett kérni sokat, mindent, akár­mit. Számolni a tisztességes emberek, a dolgozók önként vállalt áldozatára, mert adni akart, a születő újat akarta erősíteni mind. Sajátját. De eldőlt már a harc. S amint eldőlt, több kellett az­után. Mert nem ha harcért, magáért folyt a harc. Aid ve­tett, verítékét adta, s adja most is, aratni is akar. Építe­ni, igen, erősíteni tovább, de élni is, élvezni a kezével te­remtett jobb életet. Látni, közvetlenül a mindennapok­ban érezni sorsa javulását. öntudat, tisztesség ma sem kevesebb. Hogy mégis több kell? Természetes. Mert az ál­modott jövő valóság lett az­óta. Megváltoztathatatlan. Szo­cializmust építünk, saját jö­vőnket. Magunknak.* S a jobb, az emberibb élet; lényege é társadalomnak. Ettől szebb et­től magasabb rendübb minden elődjénél. A fejlődés új szakaszához értünk. Az alapok birtokában immár gyorsítani akarunk, a gazdasági törvényeket hívtuk segítségül. Anyagi törvénye­ket, mert materialisták va­gyunk. Pénzt és piacot, önál­lóságot adtunk a vállalatok­nak azt mondtuk: gazdálkod­janak. Keresse minden gyár és üzem közössége ni aga a tökéletesebbet. Kutassa fel le­hetőségeit, és éljen velük. Sa­ját hasznára. Mindenki munkája szerint — ez az alapelv, melyre tá­maszkodunk. Jusson több a közösből annak, aki többel is tett érte. Érjen el több nye­reséget a gyár, mely jobban gazdálkodott. Vigyen vasta­gabb borítékot haza a jobbik dolgozó. , Anyagi ösztönzés. Hatalmas erő, rejtett, fedett tartalékok felszínre hozója. Mert a „piac­ról élünk”, A boltban pénzért

Next

/
Thumbnails
Contents