Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

tel megszerzésére, az építő­anyag megvásárlására és még sorolhatnánk. Az I. kerületi Tanács vezetői gondoskodtak róla, hogy a kispénzű emberek olyan szervezett segítséget kapja­nak, amely sokoldalúan te­hermentesíti őket. Itt kapcsolódik be az akcióba az ÉGSZI miskolci kutató ta­gozata. Az építési szolgálat felméri az új telektulajdonosok lakás­igényét, ennek alapján elké­szíti a családi házak úgyne­vezett beadvány tervét, ame­lyek lehetnek típus vagy egyé­ni tervek. Most mód van rá, hogy egyszerre egész utcát ter­vezzenek meg, s ez jelentős költségmegtakarítással jár az építtetőien ek. A beépítési terveik alapján kérik az építési engedélyt a kerületi építési hatóságtól. Itt is előnyt jelent, gyorsítja az ügyintézést, hogy egyszerre bírálható el egy egész utca ké­relme. Az OTP-hez szintén az ÉGSZI továbbítja a csoportos hitelkérelmet. Az építőanyagot is igyekez­nek szervezetten beszerezni, ami töltetlen szállítási költség­megtakarítással jár. Az ÉGSZI a továbbiakban, a kivitelezésben, az építkezés műszaki ellenőrzésében is tud segítséget nyújtani. Elismerést érdemel a kerü­leti tanács sokoldalú, minden­re kiterjedő figyelme, amely- lyel a családi ház építést szor­galmazza, Az OTP igazgatósá­ga szintén egyetlen célt vesz figyelembe — segíteni a vá­ros lakásgondjain. Ha a lakos­ság az ÉGSZI szervezőkészsé­gét is igénybe veszi, bizonyára igen gyorsan felépül az új la­kótelep. A magunk részéről sokszo­rosan aláhúzzuk a kerületi ta­nács vezetőinek azt a kérését, hogy vidéki csak abban az esetben építhessen családi há­zat Miskolcon, ha a telekre nincs igénylő a városbóL Ugyanis csak így van értelme ennek az erőfeszítésnek! A. I. Miskolcon nem sok hely ma­rad kertes kisházakra, jóval kevesebb, mint amennyien igényelnék. Családi házas városrész ma­rad a tervek szerint a Mardin- telep. Itt kínálkozott lehetőség rá, hogy az I. kerületi Tanács még több mint 200 telket ké­szítsen elő az építkezésekhez. Valószínűleg ez lesz Miskol­con az utolsó ilyen összefüg­gő, nagyobb, beépíthető telek- csoport, amely a családi ház építtetők rendelkezésére áll. Az eladásra váró telkek a Bornemisza, a Balaton, a Te- mes és a Tapoly utcák kör­nyékén vannak. Az I. kerületi Tanács már átadta az OTP- nék, amelytől az építkezni szándékozók megvásárolják. A kerületi tanács azt kérte a telekátadásnál, hogy az OTP részesítse előnyben a miskolciakat, mert elsősorban az ő lakás­gondjukat tartották szem előtt. Hangsúlyozták: nem a kiskertmozgalmat akarják ez­zel fellendíteni, vagyis, olya­noknak kell adni, akik azon­nal hozzálátnak az építkezés­hez. Nyilvánvaló, hogy telekvá­sárlás a városban, s az épít­kezés sok pénzbe kerül. Ezzel kapcsolatban az OTP igazga­tója közölte, hogy ugyanazon az áron adják tovább a tel­ket, amennyit a tanács kér érte, az OTP nem akar ke­reskedni az akción. Ezzel a maguk részéről is jelentősen hozzájárulnak a miskolci la­kásgondok megoldásához, hi­szen tudni kell: elég magasra szöktek a városban a telek­árak. Magánosok már több száz forintról is beszélnek négyszögölenként. Itt nem lesz drágább 120 forintnál négy­szögöle, esetleg valamivel ol­csóbb. A martintelepi családi ház építkezéshez 50—70 ezer forin­tig hitelt is ad az OTP. A tel­kek már megvásárolhatók. Az említett segítségnyújtá­son túl még mindig rengeteg gondja marad az építtetőnek. Gondolunk itt a tervezésre, az építési engedély, az OTP-hi­A modem városépítkezés nem szélességében, hanem magasságában keresi a teret. Miskolc részletes rendezési terve, amely számol a ház­gyár termékeivel, nagyon sok több emeletes lakóház beikta­tásával igyekszik még váro­siasabbá tenni Miskolcot. Az általános rendezési terv, amely körvonalazta az épít­kezési lehetőségeket, hagyott helyet családi házak építésére ! is. Igaz azonban: Kétszáz telek gazdára vár Csoportos házhelyosxtás, csoportos építkezési lehetőség Miskolc I. kerületében szinttől plusz-minuszban 14 százalékos eltérés mutatkozik, örvendetes, hogy ezt nem kí­vülálló bizottságnak kellett „felderítenie”. A vállalatok maguk vették észre e hibákat, s igyekeztek orvosolni, összes­ségében a vegyipari üzemek­ben, a tendenciákat illetően pozitív kép alakul ki. Azt mu­tatja, hogy a munka szerinti elosztás elvének megfelelően kezdték, folytatják az anyagi- erkölcsi ösztönzők alkalmazá­sát. Olyan tendencia érvénye­sül, miszerint előbb-utóbb egy­beesik majd a jól dolgozó és a jól kereső fogalma. Csorba Barnabás A szárazság és az élelmiszerpiac Gondot okoz az idényjellegű mezőgazdasági termékek (egyes zöldfélék és gyümölcsök) ha­zai piacán a gyakran indokolatlanul nagy ke­reskedelmi árrés is. Indokolt tehát árelemzé­sekkel megállapítani az ilyen árrések kiala­kulásának okait arra törekedve, hogv megfe­lelő közgazdasági szabályozással csökkenjenek az értékesítési és fogyasztói árak közötti kü­lönbségek. Több termelőszövetkezeti vezető véleménye szerint a kedvezőtlen időjárás miatti helyzet bizonyos mértéltig nehezíti a termelőszövetke­zetek gazdálkodásának fejlődését. Hiszen köz­ismert, hogy éppen az ilyen időjárás nem csökkenti, hanem növeli a termelési költsé­geket, miközben a gazdaságok bevétele is alatta marad a tervezettnek. Ebből logikusan következik, hogy a kevesebb pénzből kisebb összegeket lehet fordítani iermelésfejlesztő be­ruházásokra. Persze mindehhez hozzátehetjük: most az év közepén vagyunk, javulhat még az időjá­rás, de annyi már bizonyos, hogy az eddigi szárazságot a későbbiekben is megérzi élelmi­szer-ellátásunk. Hazánk mezőgazdasági külkereskedelmének mérlegét illetően az év első öt hónapjában — az előző év azonos időszakához viszonyítva — növelni tudtuk a mezőgazdasági termékek exportját. Öt százalékkal több vágósertést, 39 százalékkal több vágómarhát és juhot, 55 szá­zalékkal több húst és 113 százalékkal több baromfit szállítottunk külföldre az idén június elejéig, mint 1967 azonos időszakában. Ez a tény arról tanúskodik, hogy külkereskedel­münk a piacokhoz igazodva javította mozgé­konyságát, rugalmasságát. De az is kétségte­len, hogy még ez a növekvő kivitel sem tudta követni a hazai kínálatot, s az év első negye­dében ezért jogosan panaszkodtak a termelő­szövetkezetek például az elszállításra kész vágósertések késedelmes átvétele miatt. H. I­A száraz tavasz és az eddigi száraz nyár kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot és nö­veli a piaci árakat. Minden vásárló tudja ezt, hiszen egyes főzelékféléket, vagy gyümölcsöt, manapság 15—20, vagy éppen 30 százalékkal drágábban vásárolhatunk, mint egy évvel ezelőtt. És a dolog másik oldala, hogy a zöld­ségfélék alacsony hozama miatt sok helyen a termelő gazdaságok bevétele Is előrelátható­lag kevesebb lesz, mint tavaly volt. Mégis figyelemre méltó tény, hogy a szá­razság okozta gondok ellenére hazai élelmi­szerpiacunk az év eddig eltelt Időszakában viszonylag nyugodt és kiegyensúlyozott. Most még korai lenne megbízhatóan értékelni, hogy az aránylag nyugodt piaci helyzet kialakulá­sában mekkora szerepet játszik a gazdaság- irányítás új rendszerében megvalósuló árrend­szer. A Központi Statisztikai Hivatal kutatásai szerint az év első öt hónapjában a mezőgaz­dasági felvásárlási átlagárak emelkedőek. A vágósertés felvásárlási átlagára 13,2 százalék­kal, a vágómarha átlagára 8,7, a tehéntej ára pedig 9,9 százalékkal nőtt. Csökkent a baromfi felvásárlási átlagára. Ugyanezeknél a termé­keknél a kedvezőtlen időjárás hatására ellen­tétes ánnozgás figyelhető meg a szabadpiacon. 1967 első öt hónapjához viszonyítva az idén számottevően csökkent a hízott, sertés, vala­mint a süldő szabadpiaci ára. A gyenge ter­méskilátások . miatt ugyanis egyes vidékeken 20, más tájakon pedig 25—30 százalékkal emelkedett a morzsolt kukorica szabadpiaci ára. E tényezőkkel magyarázható: sok gazda­ság arra törekszik, hogy növendék állatállo­mánya egy részétől megszabaduljon és így könnyítsen a várható takarmánygondokon. Igaz, hogy a törzsállomány csökkenésével — kevés kivételtől eltekintve — nem kell szá­molni, de az előbb említett jelenség mégis aggasztó, hiszen a mostani bőséges állat- kínálatot jövőre olyan hiány követheti, amely kedvezőtlenül érinti a hazai élelmiszer- ellátást. az se mindegy, hogy valaki több éven át úgy-ahogy, vagy igen produktívan dolgozik. A vállalatoknál egy-két ne­gatív jelenség is tapasz­talható. A BVK-ban a vállalat dolgozóinak csaknem 46 százaléka részesült ez évben béremelésben. Ez pozitív olyan vonatkozásban, hogy sok terü­leten, sók személynél arány­talanságot szüntettek meg, vagy legalábbis erre töreked­tek. régi, jogos igényeket elé­gítették ki. Azonban ez bi­zonyos mérvű egyenlősdire is utal. Az ÉMV-nél viszont túl széles a „szóródás”. Egyes ke­resetekben a vállalati átlag­As érem belső oldala Anyagi és erkölcsi ösztönzők a vegyiparban A reform az embert állítja a központba a maga igényeivel, vágyaival, szükségleteivel egye lemben. És mivel minden emberi lét, élet, fejlődés alapja a munka, ebből két következtet és von­ható le. Mindenékelőtt az, hogy céljainkat csakis a jobb, a gazdaságosabb mun­kával, a termelés ütemének, dinamikájának növelésével, az igények rugalmasabb kielégí­tésével érhetjük el. Más ol­dalról: mind az anyagi, mind az erkölcsi ösztönzőket meg­különböztetően kell alkalmaz­ni; aki többet tesz, jobbat ad, annak többet Is kell kapnia, nagyobb elismerésben kell ré­szesülnie. Kétségtelen, a munka sze­rinti elosztás elvét nem való­síthatjuk meg tökéletesen máról holnapra. Ebbe bele­szólnak a lehetőségek, a meg­oldatlan, s régen vajúdó szo­ciális gondok, megcsontosodott nézetek, s talán elfogult, szub­jektív nézetek, ’ ítéletek is. Ha vegyiparunk tevékenységét .nézzük, a tendenciákat ille­tően — néhány negatív jelen­ségtől. eltekintve — bíztató következtetésre juthatunk. A VDSZ területi titkárának ér­téltelő je szerint megyénk mindhárom vegyipari üzemé­ben „... igyekeznek az anyagi, erkölcsi ösztönzés különböző formáit választékosán, a vál­lalat sajátosságát és speciális feladatait figyelembe véve al­kalmazni”, És hol kezdődik ez? Ott, hogy a vállalatok gazdasági, politikai és társadalmi vezetői a dolgozók igazságérzetét fi­gyelembe véve törekszenek a helyes kereseti arányok kiala­kítására. És e törekvés na­gyon is fontos termelési, mo­rális gondok megoldását teszi lehetővé. A z éjszakai műszak — mint annyi más helyen — a vegyiparban sem könnyű. A dolgozók kezére milliós érté­keket bíznak. Elég egy kis fi­gyelmetlenség, bóbiskolás, s nagy károk származhatnak. A bajok elhárítása, megelőzése is nehezebb, mint a nappalos mű­szakban. Korábban, aki tehet­te, 'nappalos műszakra ment át, volt, aki inkább más üzembe távozott. Most? A Borsodi Ve­gyikombinátban például el­mondották, hogy amíg a váltó­műszakban dolgozók korábban az éjszakai műszakra eső idő­ben vették ki szabadságukat^ ma inkább a nappalos időre ' kérik. És szívesebben vállalják a váltóműszakot A „fordulat” magyarázata anyagi, erkölcsi ok. Korábban az éjszakai megterheléssel aránytalanul kevés pótlékot tudtak fizetni. Most a kollek­tív szerződések szerint a BVK- ban az éjszakai pótlékot 10 százalékról 30-ra, a TVK-ban 10-ről 20-ra, 6 napon túl 25, az ÉMV-ben 10 százalékról 15- 1 re, 6 napon túl 30 százalékra, növelték. Ezenkívül „bekap-1 csoltak” egy másik ösztönzőt is. A nappalosok már ez év ja­nuár elsejétől 44, a váltómű f szakban járók pedig csak 4 ’, órát dolgoznak hetente a Bor“1! sodi Vegyikombinátban. Ez cr megkülönböztetés még jobba®™ érvényre jut az Északmagya országi Vegyiművekben, alySci heti 44—42 és 40 órás beosztás, sokat készítenek. A megkülö,c^-£ böztetés sajnálatosan nem j,leg érvényre a Tiszai Vegyikom! nátban, ahol 16 ember ki\ a t lével minden munkaterület egységesen 44 órára csőkké tették a heti munkaidőt. (_ Az erkölcsi és az anyagi i( a ismerés, megkülönböztetés a nyereségrészesedés kifizetés nél is érvényesül. A BVK-bi a törzsgárda tagjai 3—23 sz; zalékkal nagyobb nyeresége« kapnak. A TVK-ban ez 10—3 százalékkal növekszik. Aű£ ÉMV-nél külön növelik a pré!fl mium összegét azok esetében akik a legeredményesebben se­gítik a nyereség képzését. fl Mindhárom vállalatnál a kü­lönböző kérelmek (üdültetés, 1 tanulmányút, lakás) elbírálá­sánál előnyben részesítik a törzsgárda tagokat, azon belül is a különösen jól dolgozókat. A BVK-ban úgy vélekednek J Új családi üdülőkéi, > gyógyszállókat építtet a SZOT keifs. Üj családi üdülőt építe­ttek Balatonszeplákon; itt 100C személyes reprezentatív üdülő- komplexumot kívánnak kiala­kítani. Megnyitását a jövf szezonra tervezik. flP ■ A SZOT' a következő évek- ' ben nagyarányú beruházással ■ növeli a szakszervezeti tagok | üdültetési lehetőségét, 1970-ig ! 300 millió forintot fordít ; üdülők építésére. E program ! megvalósítását már az elmúlt ■ évben megkezdték. A rendcl- ! kezesre álló eszközökkel első­sorban a gyógy-, a gyerek- és a családos üdültetési lehető­ségeket. bővítik. Épül már a 10 emeletes, 400 személyes gyógyszálló Gyulán; 1969-ben fogadják itt az első beutalta­kat. A mozgásszervi és reumás betegségben szenvedők gyó­gyítására ú,i gyógyszálló épül a fővárosban. A Rózsadomb déli lejtőjén, szemben a Mar­gitszigettel emelik a hétszin­tes. különleges megoldású in­tézmény . ”05 szobájából fes­tői panoráma r vilik majd a városra. Közelében a Lukács és a Császár fürdő ideális le­hetőséget nyújt a beutalta' gyógykezeléséhez. A reprezen latív szakszervezeti szanató ri um ha n 506 beutalt mindéi igényt kielégítő el’átásárő’ gondoskodnak majd. Átadás;' 1969 végére tervezik. A családi üdültetési lehető­ségek fokozására Siófokon — a Csepel Művekkel kö " n — 800 személyes családi üdülőt építtet a SZOT Olvan lakré- széket alakítanak ki benne amelyekben előtérrel elválasz­tott. külön szobákban helyez­hetők el a szülők és gyerme­1 “Nyomdai tévedés folytán ’ae Í dasági rovatába,i jelent weg öreg erőmű i+nét üzemben, sett szó ■ . I * lodóe sok száz anya kiséreté- t, hogy ilyen mádon követelje ,ülést! * ínvon Templar, meg ismertebb >an filmvállalatot létesít, lesz belőle? * : t francia író úgy vélekedik, : legalább ötvenszer kell ka- | önben pokollá válna az élele. . ínyi hazugságot összehozni — ’ i! < * ! hau szerint a „gyermekek biz- < ág azt tanácsolja a szülőknek, J üktől az alkoholt, hanem foka- , I velük az alkohol okozta ve- j veszélyt, egészen belejönnek az * ¥ • örül műanyaggal helyettesitik < ímelyek örökéletück lesznek. < „halhatatlan” lélek egycdural- j * i szem katona képviseli a NATO 1 •i óbb volna az európai perspek- < im is megelégedne ilyen „lét- ] * i ^rtó elzárással is büntethető az, J zetnék ezt a rendeletét, a tu- * •deznek: — Ebben a városba■ J (csala) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents