Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

Az LKM-ben épülő elektroacélmű ■■■** ..............................“ÄiÄ ....... ‘ óiSSSiB ’ feil .•**nwg»vy. Méltó helyre szocialista hagyománysunk ápolásában. Viszont az is igaz, hogy még többet is tehettünk volna. Példaként elég megemlí­teni, hogy megyénkben a 'kö­zelmúltig nem volt reprezenta­tív emlékműve a Tanácsköz­társaságnak. Az 50. évforduló jelentős eseménye lesz ilyen vonatkozásban, hogy méltó művészi megfogalmazású em- ; lékmű felavatására kerülhet sor Miskolcon is, emlékeztet­vén a miskolci, a borsodi mun­kásság helytállására, és az északi hadjárat hősi harcaira. . Csak elismeréssel szólha­tunk a spontán társadalmi és egyéni kezdeményezésekről. Országosan is nagyszerű pél­dának ígérkezik az Üttörőszö- vetség és a Borsod megyei j KISZ-bizottság kezdeménye- ' zése. A Tanácsköztársaság vé- j delmi harcaiban részt vevő pán- : cél vonat rekonstruálását ter- ; vezik, hogy korabeli emlékek- 1 kel, kiállítással utazzon majd i az ország vasútjain, végül Mis- ; kolc közelében telepítik le I véglegesen: emlékműnek es \ kiállítási alkalomnak egy- [ aránt. A páncélvonat rekonst­ruálása a MÁV és a borsodi üzemek, a borsodi fiatalok összefogásának eredményekén l születik meg. és elsősorban az úttörők számára jelent majd nagy élményt. A már eddig is több em­lítésre méltó, jó kezde­ményezés a jövőben nyilvánvalóan szaporodik. A megye minden településén ké­szülnek különböző rendezvé­nyekre. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku- I lásának évfordulóján minden | pártszerv ünnepi ülést, minden . alapszervezet ünnepi taggyű­lést tart. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján ; megyénk lakossága díszünnep- , ségek, nagygyűlések, megemlé- ' kezések során tiszteleg az első magyar proletárdiktatúra cm- 1 lékének. A gyárakban, terme- | löszövetkezetekben már eddig ! is több külön vállalás szüle- j tett a szocialista muukaver- ; senyben. A meg' : irrte kibon- : takozó sokrétű előkészületek azt mutatják: : hármas évfor- : dúló ünneplése jelentős hozzá­járulás lesz ahhoz, hogy szo- ■ cialistu forradalmi hagyomá- ; nyaink méltó helyre kerülje- j nck népünk tudatában. Nagy Zoltán E zekben az években a nemzetközi munkás- mozgalom, nemzeti tör­ténelmünk olyan nagy fordulói­ra emlékeztünk és emléke­zünk, mint az elmúlt év vé­gén a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, a közelgő hónapokban az 1918-as őszi­rózsás forradalom, majd a KMP megalakulásának, ta­vasszal a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 50. év­fordulója, 1970-ben pedig fel- szabadulásunk 35. évfordu­lója. Megannyi alkalom a legújabbkori történelmünkről való eszmél kedésre. Arra, hogy a napjainkban dinamikusan hódító, alkotó marxista gon­dolkodás jegyében pontosabbá és teljesebbé tegyük ismere­teinket a nagy napokról, ezzel együtt jobban értékeljük a történelem mozgásának tör­vényszerűségeit. Végeredmény- | ben; hogy tudatosabban és magabiztosabban tájékozód­hassunk a manapság joggal bonyolultnak nevezett világ­ban. Nem véletlen, hogy mind i párt-, mind társadalmi szer- i veink megkülönböztetett fele- j 1 üss éggel gondoskodnak ezek- I ben a hetekben az 1918-as, az i 1919-es magyar forradalmak | méltó megünneplésének elöké- j szításéról. Megyénk városai- ! ban és falvaiban megannyi jó ■ ötlet, kezdeményezés' szolgálja ; azt a célt, hogy maradandó él­ményt adjanak az ünnepségek, ; azaz hozzájáruljanak népünk , történelem szemléletének, tár- | sadalmi tudatának aktív for­málásához. Talán nem is szük­séges érvelni amellett, hogy van még korrigálni és pótolni j való. Elég arra utalni, hogy a j kiagyal- Tanácsköztársaság bu­kása után az ellenforradalom i mindent megtett azért, hogy — ; a fehértóiról' embertelenségé- ; nek halványítására —a ..vörös­terror rémségeivel ', a prole­tárdiktatúra lényegének kifor­gatásával riassza el a magyar­ságot a szock'ilzi'v. sba való , bizakodástól. Az cllenforra- , dalomnak ez az agitációja ter­mészetes volt, lényegéből kö­vetkezett. Említésre ma már csak azéi érdemes, hogy fel- , hívjuk a ügyeimet a lélek- I mérgezi maradványának he­te sála. Vitathatatlan, hogy a felsza­badulás óta sok eredménnyel büszkélkedhetünk leghaladóbb Dr. Sík Endre, a nemzetközi Lenin-békedíjas Szavai befejeztével P. N. Fedoszejev feltűzte dr. Sik Endre mellére a Lenin portré­ját ábrázoló aranyérmet és át­adta a nemzetközi Leniti-béke- dijról szóló diplomát. Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke köszön­tötte ezután a magyar kitün­tetés, Dobi István után immár — második magyar tulajdono­sát. Dr. Sík Endre meghatott szavakkal köszönte meg a ki­tüntetést. Szombaton délelőtt az Or-1 szagos Béketanács székhazá­ban ünnepélyesen átnyújtot­ták dr, Sík Endrének, a--. Or­szágos Béketanács elnökének a nemzetközi Lenin-békedíjat. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára üdvözölte az egybegyűlteket, s köszöntötte dr. Sík Endréi. Ezután P. N. Fedoszejev akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnöke emelke­dett szólásra. Dr. Dímény Imre látogatása megyénkben nökhelyettese. Dr. Papp Lajos adott részle­tes tájékoztatást megyénk me­zőgazdaságának és élelmiszer­iparának helyzetéről, beszá­molt az elért eredményekről és a megoldásra váró gondokról. Tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy a megye me­zőgazdaságának ez érd indulá­sa kedvező volt, és örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek az év eleje óta már kétezer, nagy­részt fiatal tagot vettek fel. Az aratásról szólva elmon­dotta, hogy míg tavaly ilyen­kor a kalászosok 33—25 Száza­lékát, most már a gabonafélék 90 százalékát learatták. A ter­vezettnél több kenyérgabona felvásárlására kerül sor me­gyénkben. A megyei tanács elnöke, és a beszélgetés részvevői több kér­désben részletesen tájékoztat­ták a minisztert a megyében kialakult helyzetről s néhány probléma megoldásához köz­vetlenül is a segítségét kérték. Dr. Dimény Imre válaszában elismeréséi fejezte ki az elért eredményekért, segítségét ígér­te számos probléma megoldá­sához. Az aszályról szólva rá­mutatott. hogy a mezőgazdasá­gul segítő intézkedések szület­tek. .4 szárazság ellenére, rea­lizálódnak a mezőgazdaság idei célkitűzései, s ami nagyon fon­tos: az ország kenyerét ma­gunk tudjuk biztosítani. A délutáni órákban dr. Di­mény Imre miniszter a megye párt- és tanácsi vezetőinek kí­séretében a Tiszai Vegyikom- binálba, majd a Bükkalja Ter­melőszövetkezetbe látogatott el. Tegnap, július 27-én, szom­baton egynapos látogatást tett imegyénkben dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter. A délelőtti órákban Miskolcon, a megyei pártbizottság épületeben a mi­niszter találkozott a inegye párt- és tanácsi vezetőivel, va­lamint a minisztérium irányí­tása alá tartozó számos válla­lat képviselőivel. A miniszter­rel folytatott megbeszélésen ott volt dr. Bodnár Ferenc, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elncke. Vas­kó Mihály, a megyei pártbi­zottság titkára és dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-el­Ülcst tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának megünnep­lésére. A végrehajtó bizottság most határozatban rögzítette a megyei ünnepségek program­ját, és megszabja a megyei, a járási es a helyi pártszerve., feladatait a hármas évforduló ünnepségeivel kapcsolatban. Határozatot fogadott el a végrehajtó bizottság az augusz­tus 20-i ünnepségek idei prog­ramjára is. Ezenkívül tájékoz­tató jelentés szerepelt a napi­renden az 1588—69. évi közép­iskolai és szakmunkásképző intézeti iskoláztatási feladatok végrehajtásának tapasztalatai­ról. A megyei párt-végrehajtó* | bizottság július 26-án ülést I tartott. Megtárgyalta a megyei i Ellenőrzési Bizottság i munkájáról szóló jelentést, és I megfelelő határozatot hozott, j A végrehajtó bizottság köszö- I nelét nyilvánítja eredményes tevékenységükért a megyénk­ben működő Népi Ellenőrzési Bizottságok vezetőinek, a füg­getlenített apparátus dolgozói­nak és a népi ellenőrzés sok önzetlen társadalmi munkásá­nak. Megyénkben megkezdődtek az előkészületek az 1918-as polgári demokratikus forrada­lom, a KMP megalakulása és tói látogatása során felavatta Rákócziról, a magyar nemzeti hősről elnevezett múzeumot. Rákóczi ebben a városban töl­tötte élete utolsó éveit. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy orszá­gaik kulturális kapcsolatai az éves csereprogramoknak meg­felelően kielégítően alakulnak. A külügyminiszterek kifeje­zésre juttatták, hogy elégedet­tele a tárgyalások eredményei­vel. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere kormánya nevében hivatalos látogatásra hívta meg Süleyman Demirel miniszterelnököt és Ihsan Sabri Caglayangil külügymi­nisztert. A meghívásokat örömmel elfogadták. A látoga­tások időpontját később álla- pilják meg. FlfSI II Q II R r Péter János külügyminiszter hivatalos törökországi látogatásáról Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügymi­nisztere meghívására Péter Já­nos, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere 1968. július 2—27 között hivatalos látoga­tást tett Törökországban. A látogatás során a magyar külügyminisztert fogadta Cev- det Sunay, a Török Köztársa­ság elnöke és Süleyman Demi­rel miniszterelnök. A magyar külügyminiszter kíséretével, Ankarán kívül lá­togatást tett Izmirben, Konyá­ban, Isztambulban és Rodostó­ban. Az őszinteség és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalások módot adtak a kül­ügyminisztereknek arra, hogy kicseréljék észrevételeiket a nemzetközi kérdésekről és átte­kintsék a magyar—török kap­csolatok számos területén el­ért fejlődést. Kifejezték szilárd elhatáro­zásukat, hogy állhatatosan munkálkodnak a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a kölcsönös megértés légkörének ápolásáért, ami nagyban meg­könnyítheti a függőben levő problémák megoldásét. A két külügyminiszter véle­ményt cserélt számos nemzet­közi kérdésben. A kétoldalú kapcsolatok vizsgálata során a két külügy­miniszter megelégedéssel álla­pította/ meg, hogy a magyar— török kapcsolatok a független­ség, a teljes egyenlőség és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tisz­teletben tartásával kedvezően fejlődnék. Kifejezték kormá­nyaik szándékát, hogy kapcso- ■ lataikat minden lehetséges j területen továbbfejlesztik. A j két fél megelégedéssel állapi- j tóttá meg, hogy a légügyi | e, . ezrnény végrehajtása új! kapcsolatot, hozott létre a két j ország között. A külügyminiszterek. íigye- j lemmel a magyar—török kap- j csőlátók történelmi jel "egére, j megállapodtak abban, hogy j tanulmányozni lógják a két i országot érdeklő történelmi i emlékek védelmének és fenn- j tartásának módozatait. A ma- | gyár külügyminiszter rodos-1 Szóíia, 1968 M ég néhány óra és a szó­fiai Vaszil Levszkij sta­dionban eldördül a ki­lenc ágyúlövés, magasba röp­pennek a világ fiatalságának diadalmas zászlói, megkezdő- dili a IX. Világifjúsági Talál­kozó. A találkozó hármas jelsza­va — szol idaritás, béke, ba­rátság — híven fejezi ki a VIT eszméjét. Egyúttal azt is bizonyítja, hogy a világ ifjú­sága a nagy találkozót nem­csak a vidámság és a szóra­kozás nagy összejövetelének tekinti, hanem ennél sokkal többről van szó: politikai hit­vallásról, a népek békéje, ba­rátsága, a nemzetek békés együttélése, az ifjúság inter­nacionalizmusa mellett. Szolidaritás. Az ifjúság mindig élen járt a népek sza­badságáért és függetlenségé­ért folytatott küzdelemben. A ina fiataljait is felháborodás és gyűlölet hatja át az impe­rialista agresszomk, a régi és új gyarmatosítók elnyomó, inépirtó gaztettei láttán. Egy emberként tesznek hitet az amerikai hódítok ellen nagy­szerű harcot folytató hősi viet­nami nép mellett. Szolidári­sak az afrikai portugál gyar-- matok felszabadításáért harco­lókkal, Görögország, Latin- Amerika, a Közel-Kelet békés, szabad életéért küzdő fiatalok­kal, mindazokkal, akik a de­mokráciáért, a jobb életviszo­nyokért, a gazdasági és szo­ciális jogokért harcolnak a tő­kés országokban. Béke. Az ifjúság felismerte, hogy jobb és szabadabb életé­nek. felemelkedésének, jövő­jének legfontosabb feltétele a béke. Felismerte azt is, hogy amíg imperializmus van, min­dig halálos veszély fenyegeti az emberiség békéjét és biz­tonságát. Az ifjúság azt is tud­ja, hogy a háborúra törekvők cselszövéseit csak nemzetközi összefogással, közös cselek­véssel háríthatják el. Szófia újabb nagyszerű alkalom lesz rá, hogy kifejezze a világ ifjú- 1 ságának elszánt akaratát, hogy lefogja a háborús gyújtogatók kezét. Barátság. A fiatalok egyik legdrágább kincse. A barátság útja: egymás megismerése és megbecsülése. Az eddigi fesz­tiválok résztvevői tudják leg­jobban, hogy a nagy találko­zókon mennyi, nem egyszer egész életre szóló barátság szövődött. Semmi kétség, így lesz ez most is. A baráti találkozók során •meabev’élik az ifjúság legége­tőbb. legaktuálisabb problé­máit. A vitákban bizonyára összecsapnak majd álláspon­tok, hiszen a résztvevők poli­tikai, ideológiai beállítottsága rendkívül széles. sokszínű. Nem kétséges azonban, hogy a békének, a barátságnak es az ifjúság nemzetközi szondát í- tásánák eszméje diadalmas­kodni fog. A fesztiválon természetesen ezúttal is részt vesznek a ma­gyar fiatalok. Biztosak va­gyoni; benne, bogy mind a sport és a művészet, min’d a világ békéjét munkáló párbe­szédben, politikai vitákban megállják majd helyüket és méltóképpen képviselik szo­ciális! a hazánkat. A magyar nép üdvözletét •'iszik el fiaink, lánya- nlv a világ haladó ifjú- ságáraÁ. és elmondják nekik: számíthatnak ránk az embe­riség nagy sorskérdései ben, a népek szabadságáért folyó vi- iégmcretu küzdelemben.

Next

/
Thumbnails
Contents