Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-04 / 155. szám
eszakmagyarorszäg 3 Oktttörtök, 1068. július 4. M Oíven év a magyarmessa szolgát altiban 4'/ iflpBii ünnepli fennállá- ‘ J ‘ sáliak 50. éves jubileumát az Északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. 1918-ban alapította a Kompolti Növénynemesítő Telepet Székács Elemér, a növénynemesítés nagy alakja, és még az évben meghívta Fleischmann Rudolfot az intézmény vezetésére, aki 1950. évben bekövetkezett haláláig vezette a nemesítő telepet. Fleischmamn páratlanul gazdag nemesítő munkássága felbecsülhetetlen értékeket adott a magyar mezőgazdaságnak. Növényfajtái nemcsak Magyarországon. hanem a környező államokban is elterjedték és nagy' megbecsülésnek örvendtek. Fleischmann kiváló gyakorlati növénynemesítő és kiváló tudósa volt szakterületének. 32 éves munkája során foglalkozott búza, rozs, zab, kukorica, kender, len, lucerna, baltacím, bükköny, bab és fűnemesítéssel. A lu?»!- nu,,, alkalmából líc eum a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhai dr. Fleischmann Rudolf tiszteletére Fleischmann- eml ékérmet alapított, melyet a legeredményesebb magyar növénynomesítők kapnak, az emlékérem ez évben kerül első ízben lei adásra. Fleischmann halála után munkatársai — megbecsülve az ő értékes szellemi hagyatékát — folytatták a nemesítő munkát. A Kompolti Növénynemesítő Telepet 1950- ben kísérleti gazdasággá szervezték át, majd 1955-ben megalakult az Észak-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Az intézet feladatul kapta az északi dombvidék speciális növénytermesztési, növénynemesílési és üzemszervezési problémáinak kutatását, az országos kutatási feladatok mellett. Az északi dombvidék növénytermesztési problémáinak kutatására 1956-ban megalakult a növénytermesztési osztály, majd 1962-ben megbízták az intézetet az erózió sújtotta lejtős területek komplex talajvédelmi kutatásával. E téma kutatására szervezték meg az intézet putnoki kutatócsoportját. A növénytermesztési osztály a sík és lejtős területi agrotechnikai, trágyázási és egyéb növénytermesztési kutatásokat folytatja, különös tekintettel a talajvédelem speciális művelési és agrotechnikai igényeire. Az osztályhoz tartozik a putnoki és az albertmajori kísérleti telep, valamint az ecsédi rekultivációs kísérleti telep. A rekultivációs kísérleti telepen a külszíni szénfejtések meddőhányóinak hasznosítási lehetőségeit kutatják. Az osztály viszonylag rövid idejű működése során értékes, a gyakorlat által is hasznosítható eredményeket, ért cl. Ilyenek a helyes műtrágya arányok a táj különböző talajtípusain, a nitrogéntartalmú műtrágyák kiszórási idejének módosítása. A termelésfejlesztési osztály a hegy- és dombvidéki gazdaságok üzemelemzésével, valamint az ott kialakítandó optimális vetésszerkezet és üzemi arányok kialakításával foglalkozik, kutatja ezen üzemek nagyobb jövedelmezőségi lehetőségeit. IVagv je’enfőségű 3 ££ végzett szaktanácsadás, melyet az intézet kutatói, munkatársai szervezett és fakultatív módon végeznek. A termelőüzemek vezetői rendszeresen látogatják az intézetet, illetve telepeit, ahol rendszerint élénk tapasztalatcsere alakul ki. A kutatók minden esetben készséggel adják át az általuk vizsgált témában szerzett tapasztalataikat, új eredményeiket. Az intézet az elmúlt 50 évben néhai dr. Fleischmann Rudolf és munkatársai munkássága és az ő nyomdokain haladó kutatók odaadó munkája alapján kivívta a magyar mezőgazdák elismerését. Dr. Krisztián József iimitTiiiiiiimiimiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiMmimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu Egy jelszó tartalma A művész, aki mély, igazán emberi pillanatok megörökítéséért áhítozik, a legsokatmondóbb arcokat a diplomakiosztó ünnepség perceiben találhatja meg. Mennyi szín, rezdülés figyelhető meg az arcokon! Aki azt gondolja, hogy az egyértelmű sugárzás, a mindent kizáró öröm nyughelye az arc, az valójában nem ismeri a diplomáért küzdők lélektanát. Az emlékezés, a szomorúság, a fájdalom, az öröm, a jövőbe tekintés, a büszkeség együttes megjelenéséről van szó; öt fáradságos esztendő újbóli bejárásáról a diploma átvételének pillanatában. A diplomavédés nehéz napjaiban minden jelölt azt mondja- ha ezen túl leszek, többet nem veszek jegyzetet a kezembe. Persze — tudjuk — az idegfeszültség átgondolatlan szavai ezek a fogadkozások. Szerencsére minden másképpen alakul. Hogy miképpen? Ülök a 14-es autóbuszon. Szülők és ifjú mérnökök jönnek hazafelé az ünnepi ebédre; percekkel előbb volt a régvárt diplomaosztás. Az édesanya simogatja az oklevél zsebből kiálló élét és azt mondja: „Jól vigyázz rá kisfiam, nehogy kiessen. Nem azért tanultai öt évig, hogy itt a buszban elveszítsd.” A fiú valami olyasmit mond, hogy a megtaláló nem sokra megy a diplomával. Az ifjú feleség is beleszól a diskurzusba. „Szeretném, ha néhány év múlva újból átélhetném ezt.a mai percet; jó lenne, ha foglalkoznál a szakmérnöki képesítés gondolatával.” Figyeltem a fiú arcát. Az idegek finoman végighullámzottak az arc sima tükrén. Vártam: az ifjú férj‘hevesen tiltakozik. De nem így történt. A fiú felviUanyozódva ennyit mondott: „Néhány év múlva, valóban megpróbálom.” Szóval szertefoszlott a nagy fogadkozás komolysága. Átkerülvén a nagy akadályokon, ismét feltámadt a vágyakozás a vizsgák izgalma iránt. Azt hiszem, így van ez rendjén. Napjaink rohanásában az előttünk levő, még nem látható akadályokra gondolni egy kicsit a kor követelménye. Ez nemcsak belső indíték, egyéni akarás kérdése. Egyetemeink is felkészültek a továbbképzés iránti fokozódó érdeklődésre. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem átgondolt tématervvel várja a tudományban felfrissülni vágyó mérnököket. Évről évre gyarapszik a szakmérnöki és gazdasági mérnöki diplomával rendelkezők tábora; mind többen keresik fel az alma matert, hogy műszaki doktori és kandidátusi értekezéseket nyújtsanak be. A bányamérnöki karon folyó rendszeres mémök-tovább- képzósnek igen sok részvevője van. Az idén kereken száz gazdasági és szakmérnöki diploma került kiosztásra. Tavaly és tavalyelőtt jóval százon alul volt azoknak száma, akik másodszor is meggyür- kőztek a felduzzadt, megfrissült tudományokkal. Évente mintegy félezer diploma talál gazdára a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Ha minden esztendőben száz gazdasági, illetve szakmérnöki oklevelet szereznek meg az alma mater volt hallgatói közül, ez azt jelenti, hogy minden ötödik mérnök visszajön, s új diploma megszerzésén fáradozik. nagyfokú érdeklődést \ bizonyítja az egyetem új jelszava is, amelyet a legutóbbi ünnepélyes diplomakiosztó ünnepségen olvastunk a díszpáholy felett: visszavárunk .. „Visszavárunk ...” — hangzik sokatmondóan a jelszó, s professzorok és ifjú mérnökök tudják: ez a hívó szó nem konvencionális invitálás nem amolyan egyetemi „gesztus”, hanem a technikai forradalom mindennapos parancsa. S ezért van az, hogy a mérnöki diploma megszerzésének ezernyi nehézségét, keservét oly- gyorsan cl tudja feledni az a szakember, aki előre tekint... Párkány László E E Egymillió darab gyümölcsös Eládát készít a Hungarofruct ^megrendelésére a Sátoraljaúj- =helyi Faipari Ktsz. Három mű- Esznkban 180-an dolgoznak eb- Eben a részlegben, döntő több- Eségben nők. A láda — gön- Egyöleg. Fából készül. Lecek- Eből, deszkából és háncsból. =Szög, tűzőkapocs és szalag- siemez kell hozzá. És ügyes ~kezű munkások, lányok, asz- Eszonyok, akik leszabják és Eösszeállítják. iSzalagtűrésiek muzsikája E A gépteremben csak férfiak Edolgoznak. Itt készülnek fe- Enyőfából, papírfából és nyárutóból a lecek, a ládák alkat- Erészei. Ügyes kezű munkás- Eemberek hajlanak a szalagfű- Erészek fölé. Vijjogva dolgoz- Enak a gépek, sebesen futnak, Evillognak a szalagfűrészek, jár- Eják végtelen útjukat. Belemet- —szenek a száraz fába, szapo- jírán rágják előre magukat azon Enz úton, amelyen az ember Eparancsolja őket. Muzsika az Eegész terem. A gépek, acél- Einstrumentek, szalagfűrészek — zenéje először talán sérti a Efület. A hozzáértő azonban ■jjmunkaritmust, fafajtát, a fa ^nedvességtartalmát, az embe- srek igyekezetét, szorgalmát, de Eegyéniségét, hangulatát is ki- Eolvashatja a hangoknak ebből Ea sokszínűségéből. E Finom fűrészpor száll a le- Evegőben. meg-megcsillan fé- Emesen az ablakon besütő nap- Esugárban. mint téli verőfény- E'oen a hópelyhek. húzógépek igéppuskacsaitorá E A tüzőterem az asszonyok Ebirodalma. Itt állítják össze a Eláda keretét és erre tűzik ró jja háncsból font falat. Sípos —.Tózsefné munkáját figyelem. íjEeceke-t szögei össze. Ez lesz =a keret. Sablon segíti a mun- Ekáját. Kezében szaporán iár a Ekaíapács. Jó volna tudni, az -eszében mi jár. Talán a csa- Elád. Vagy falán az. hogy a Etúlszáraz fa nehezen barátko- —zik a szöggel. Nemcsak a sze- Emévol. de egész arcával fi- Egyel. Előtte szaporodnak az Sösszeállított keretek, a kis fa- Eládában anad a szög meny- —nyisége = A terem másik oldalán dolgoznak a tűzőgépek. Munkó- Ejuk olyan, mint a papírfűzőRekord n BVK-ban (Tudósítónk t ól.-) Ezernyolcszáz ember — köztük másfélszáz műszaki irányitó — 19 napi erőfeszítése nyomán fejeződött be sikerre' a teljes leállással egybekötött nagyjavítás a Borsodi Vegyikombinát I. gyáregységében Két teljes gyárat: a műtrágya- és kaprolaktámgyárat kellett szétszedni, valamennyi nagy. közepes és kis gépét, műszerét, automatikáját, berendezését, szerelvényét, fontos vezeték- rendszerét átvizsgálni, nagyon sokat megjavítani, kicserélni, megtisztítani, kipróbálni, bekötni, összerakni, s végül újból üzembe is helyezni ez alatt a 3 hétre tervezett időszak alatt. Ami csak tervezhető volt, mindent számításba vették. De azzal is számoltak, hogy több berendezésnél előfordulhatnak előre nem tervezhető, ám halaszthatatlan javítási teendők. Jó, hogy számoltak ezzel, mert bizony adódtak ilyenek. A gyáregység üzemeinél minden igyekezetüket arra összpontosították, hogy mielőbb elvégezzék karbantartási és revíziós teendőiket a gépek és berendezések több tonnás és pár milligrammos alkatrészein, a föld feletti vezeték- ! rendszereken és a föld alatti csatornák, medencék tisztításán, hogy minden készüléket megreparálva, mielőbb összeszereljenek, üzemképes állagépeké. Hangjuk pedig — ütemes csattogásuk —, mint a géppuskáé. Egy láda — 38 szög A leglátványosabb azonban ott a munka, ahol „készre csinálják a ládát”. Szemmel alig mérhető és a laikusnak sokszor alig érthető gyors mozdulatokból áll ez a terem. Iígy ládához 38 szög kell. Általában 200—210 ládát készít itt egy asszony műszakonként. Ez pedig közel 8000 darab szög, több mint 10 000 kalapácsütés. Tóth Györgyné munkáját figyelve olyan érzésem támad, pótba hozzanak. Ez az eltökélt törekvés meghozta gyümölcsét: több területen a tervezett határidőre, néhány üzemben azonban ennél jóval korábban megteremtették az üzemindulás valamennyi feltételét. A mészammonsalétrom üzem például — annak ellenére, hogy a tervezettnél 3 napi késedelemmel állhatott le nagyja vi'.sra — két nappal előbb adott műtrágyát a vásárolt ammónia felhasználásával. Ám a többi üzem is átlagosan egynapos időmegtakarítással indult, s a gyár teljes vertikumát rekord idő: mindössze öt nap alatt helyezték üzembe a kombinát műszaki és fizikai I dolgozói. A javítási és üzem-! indítási időmegtakarítások ré- | vén a tervezetthez képest mintegy hatezer mázsa agro- nittál (a hagyományos nitrogénműtrágya új, BVK-nál engedélyezett márkaneve) termelt többet a tervezettnél a kombinát. S bár egyéb adatok még nem állnak rendelkezésre, bizonyos, hogy kaprolaktámból és más termékekből is többlet mennyiségeket produkál a gyáregység, hiszen a technológiai sorban egymást követő üzemei különösebb nehézség nélkül „veszik az akadályt” az újra indulásban, átlagosan — mint említettük — egynapos időmegtakarítással. A nagyjavítás ilyen feszített hogy- bekötött szemmel is megcsinálná a ládát. Bal kézzel, egy villa segítségéve^ merít a szögekből, a jobb kezében levő kalapáccsal pedig helyére üti a szöget. Egy szöghöz általában elegendő egy ütés. De nem mindig. Egyetlen felesleges mozdulata sincs. A kalapáccsal nemcsak üt, hanem helyére simítja a lemezt, igazítja a lécét, mozdítja a ládát. A kalapácsot szinte le se teszi. Mintha része lenne a kezének. Hét esztendeje csinálja. 200—210 ládát naponta. Ez több mint 10 000 kalapácsütés műszakonként. Pontos ütés. O. J. tervének határidő előtti végrehajtása — sok-sok részfeladatnál tanúsított hősies helytállás eredményeként — mind az 1800 karbantartó és technológiai szakmunkás, külső kivitelező és betanított vagy segédmunkás, irányító és végrehajtó dolgozó dicséretes fegyverténye volt a munka frontján. Érdemeik legigazibb elismerése majd végső soron a termelés bizton várható fellendülésében nyer megtestesülést M. I. Az aratás tűzstatisztikáia Alig kezdődött meg az aratás a megyében, s máris szomorú rekord-statisztikával számolhatunk. Csak az elmúlt héten ugyanis 48 esetben vonultak ki a tűzoltók mezőgazdasági tűzhöz, s ebbe csak a lábon álló és a keresztbe rakott gabonatüzeket. számítottuk. A kár értéke megközelíti a négyszázezer forintot. Emberi felelőtlenség: eldobott égő cigaretta, gyufa, felügyelet nélkül hagyott szabad tűz és kipattanó mozdonyszikra okozta e tüzeket. Az előbbiek ellen fel kell lépni, de az utóbbi ellen is lehet védekezni, elsősorban a védőszántással. Egyes termelőszövetkezeteknél, amelyeknek táblái a vasútvonal mellett helyezkednek el, igen hasznos óvintézkedéseket vezettek be. így- elsősorban védőszántással védekeznek, de azzal is, hogy nem várják meg, amig kombájn alá érik, hanem kézi erővel vágják le a gabonát a veszélyeztetett területeken. Ez nem jelent olyan nagy' plusz munkát, hogy ne térülne meg a gazdaságnak, már csak azért is, mert Így tovább csökkenthető a tűzveszély. A megyei tanács végrehajtó bizottsága most felhívással fordult a megy-e gazdaságaihoz, hogy- a vasútvonalak mellett levő gabonatábláknál ezeket az óvintézkedéseket vezessék be! Ezt kívánja a gazdaság és a mi érdekünk is: hiszen a kenyérről van szó. Fárasztópálya — gépeknek A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépesítési Vállalat zsámbéki telepén a gépek teherbírásának kipróbálására korszerű, úgynevezett „fárasztó” pályát szereltek fel. Ily módon állapítják meg, hogy a gépek megfelelnek-e a gyakorlati igénybevétel követelményeinek. A DUTRA erőgépet felkapcsolják a körforgó vontatóra. Tízezer kcxlapácsíitós
