Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

ESZAKMAGYARORSZAG 1958, Június & Ma őket ünnepeljük Újabb szélesvásznú mosik A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat folytatja a keskeny- filines mozik átépítési munká­it. Erre a fejlesztésre elsősor­ban azokon a településeken kerül sor, ahol nagyobb ér­deklődés mutatkozik meg a filmek iránt, s a nézőterek adottságai lehetővé teszik az átépítést. Függ az átépítések üteme természetesen az im­port útján beszerezhető vetí­tő objektívek érkezésétől is. Ebben az évben már megkez­dődtek a szélesvásznú vetíté­sek Tibolddaróeon, Sátán, Jár- dánházán, Mezőzomborcn, Mérán, Zemplénagárdon, Bod- roghalomban, Ernődön. JEGYZETBE r€ Cserbenhagyok A régi Tiszaszederkény falu. Gelej és Tiszapalkonya voltak Kemenesi Tibomé korábbi ál­lomásai. Mindmegannyi lcoráb. ban elmaradt falusi település, kizárólag mezőgazdasággal ■foglalkozó emberekkel, azok gyermekeivel. Ma teljesen új, szocialista jellegű iparváros ta­nítója. — Éppen akkor kerültem Tiszapalkonyára, amikor az erőmű alapjait rakták — mondja magáról. — Férjemmel is ott ismerkedtem meg. Je­lenleg is ott dolgozik, osztály- vezető mérnök. Az erőmű növekedését végigéltem, és az új város, Tiszaszederkény is velem együtt nőtt friss telepü­lésből, pezsgő életű várossá. Mások itt az emberek, mint korábbi, falusi munkahelyei­men voltak, mások a körül­mények, lehetőségek, mások a feladatok is. Sok a magas is- kolázottságú szülő, a jól kvali­fikált szakmunkás. Magasabb a szülők igénye az iskolával szemben, de az új város, a szo­cialista üzemek és általában napjaink élete fokozottabb, eredményesebb munkát köve­tel. Munkájáról szólva elhárítja az elismerést: — A jó eredmény nemcsak tőlem, az osztály összetételétől is függ, s a mostani osztályom nagyon jó. Nem vagyok külö­nösebb tanító, lelkiismeretesen készülök minden órára (mu­tatja az óráról órára újra, meg újra elkészített precíz óraváz­latokat) s most zavarba hoz a kitüntetés. Az oktatásügy ki­váló dolgozója lettem, pedig csak mindennapi munkámat végzem... Benedek Miklós Rataiok taSál közé?a a Csanyikban Gazdag programú, érdekes­nek ígérkező találkozót rendez ma, vasárnap, június 2-án a Csanyikban a KISZ megyei, városi, valamint a Hazafias Népfront megyei, városi bi­zottsága úttörők és KISZ-fia- talok részére. Az eseményt a IX. VIT jegyében tartják. A program már reggel 7 órákor elkezdődik az úttörők kerékpárversenyével, majd 10 órakor ifjúsági nagygyűlés, melynek előadója Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára. A gyűlés után kultúrműsor szórakoztat­ja a résztvevőket, majd 14 órától sportműsor, különböző versenyek következnek. Este 20 órakor tábortűz, utána pe- i dig VIT-bál zárja a napot Az évről évre növekvő gép­kocsiparkról, a közutak mind sűrűbb forgalmáról szólni már közhelynek hat. viszont mindez mégiscsak tény. Ha más nem is figyelmeztet rá, akkor a növekvő forgalom egyik következménye, a ka­rambol ok, a balesetek alaku­lása, újra és újra emlékeze­tünkbe idézi. Rádióban, te­levízióban, újságban rendsze­resen hallható, látható, ol­vasható a közúti balesetek­ről szóló híradás is. Ezeknek a baleseteknek egy része sajnos azt is újra és újra emlékezetünkbe idé­zi, hogy a karambolozók gyakorta feledkeznek meg — szándékosan — a legelemibb emberi kötelességek egyiké­ről, a segítségnyújtásról. Nyilvánvaló, hogy a gépjár­művezetők többsége nem így cselekszik. Még akkor is megáll, fölajánlja segítségét, ha a balesetet nem ő okoz­ta. Számtalan példa bizonyít­ja, hogy a járművezetők túl­nyomó része nem tud elha­ladni jószándékú kérdezőskö- dés nélkül a valami oknál fogva út szélén veszteglő, lát­hatóan szerencsétlenül járt gépkocsi vagy motor mellett. Nemcsak azért, mert a segít­ségnyújtást a KRESZ is elír írja, hanem emberi kötelet' légérzetből is. Nem sorolható azonban mindenki a jó példához: El' járások, ítéletek bizonyítják mennyire nem. A járműve‘ zetők közül többen, különö“ sen, ha az ő hibájukból töt' tént a baleset, a segítség’ nyújtás helyett, a menekülési választják. Talán azért, mert megijednek, talán azért, mert úgy vélik, hogy ily dón elkerülhetik a felelős cégre vonást. Pedig előbb, vagy utóbb, mindenképpen számot kell adni tettükről, £ akkor már bűnüket a cser benhagyás is súlyosbítja, k közelmúlt legszomorúbb ilyen jellegű példájaként hadd említsük meg, hogy bíróság olyan cserbenhagyó ellen hozott ítéletet, aki rá adásul gépkocsi szakoktató is. Nem vitás, hogy a legszd bályosabban közlekedő jár művezető is okozhat balesé tét, elfutni azonban semmi' képpen sem éri meg. gyors segítség esetleg életet menthet, a cserbcnliagyás súlyosbítja a büntetést. Es eS már nem esetleges. (pt) fábort versiek Dédesem FODOR JÓZSEF: Napok Mint a futók, akik versengve futnak. Szemük szűkült, szívük vadul dobog. Megfoghatatlan rendjén egy nagy útnak Loholnak a szakadatlan napok. Hogy elvillannak, látod csak jóformán. Nevet hord mind mellén, s míg olvasod: Hétfő, kedd s a többi, irama hordván. Gyors, váltott képük már egybemosott Villámló, vak roham — s közé nem állhatsz, (S hol rés?) hogy megtorpantsd e menetet; Nem áll meg megy csak, egy se adva választ. Ha riadnál: tartson kis szünetet Végtelenből jött mind, s mégis belőlem. Mint gyors-kéz-vonta, nyúlt gombolyagok. Vad kénytói rántva, s egyre rezdülőbben — Mert, mi elfut, minden nap én vagyok. Én vagyok, én, mi Így fut szakadatlan, S hogy — percre — tartsd, ujjal se érheted: Hogy tűnni lásd csak. mint megfoghatatlan, Idegen, gyors, fényes kísérte tat. Tan fi lm a Béke téri ételkombinátról Az ételkombinát, vagy ahogy a belső berkekben ne­vezik, a „ház” lakói ’gazi, jóleső lokálpatrióta érzéssel figyelték a filmesek ügykö­dését, a kamera éles „pillan­tásait”. A filmfelvevőgép a „pajtás” kemence, a cukrász­üzem, az itt dolgozó emberek ügyködését örökítette meg, amelyet hat kijelölt üzem kö­zül választottak ki. A miskolci Béke téri étel­kombinát cukrászüzeme meg is érdemli a figyelmet. Igen nagy kapacitással dolgozik; naponta húszezer süteményt lehet itt készíteni, s így friss, jó áruval „öntik” el a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat egységeit. És van itt még valami. Az üzem pár hónappal ez­előtt — a reform szellemében —, ha kicsibe« is, de verseny­re lépett a sütödékkel. Ugyan­is a vállalat sütemény-igénye nem kötötte le a nagy kapa­citású kemencét. Éjjel kihasz­nálatlanul állt. Nos, gondoltak egy okosat, s rátérték a ke­nyér sütésére is. Igaz, csak a „ház” részére készül, de te­kintve a nagy forgalmat, a betérők jó étvágyát, a sütödéi állapotokat — segítséget je­lent a város kenyérrel, illetve zsemlével, kiflivel való ellá­tásában. No, és egészséges versenytársat jelent a sütő­iparban. A tanfilmet egyébként a vendéglátóipari technikumok, ipari tanulók számára készí­tették. Hisszük, hogy az itteni tapasztalatok, helyes kezdemé­nyezések sikeresen ösztönzik a szakma új nemzedékét Kalász Lászlóval Tardon Lelkes versmondó fiatalok szavalták Kalász László, Sza­lonnán élő költőnk verseit a tardi művelődési házban azon a meghitt estén, amelyen az ünnepi könyvhét során Szánj meg idő című kötetével orszá­gos hírnevet elért költő mű­veit dedikálta. Azon a Tar­don, amelyről ogy emberöltő­vel ezelőtt a legmegrázóbb szociológiai művek egyikét le­hetett írni Tardi helyzet cím­mel, ma lelkes versmondás, élénk érdeklődés tapasztalha­tó. Meleg elismerés jár Kovács Jánosnak és feleségének, en­nek a két lelkes pedagógus­nak, akik a kis művelődési házban igazi otthont terem­tettek a versmondásnak, a versek szeretetének. És nem­csak a. versek elmondása, de az irodalmi műsor befejezte után elhangzó kérdések is azt bizonyították, hogy ezek a fia­talok gondosan olvasták a költő kötetét. Nem holmi sab­lonos kérdések érkeztek a széksorok közül, hanem olya­nok, hogy „miért használ ke-; vés írásjelet verseiben?”, vagy az, hogy „miért érezhető bi­zonyos ellentmondás egyik versének alaphangja és egy másik között?” Tehát verse­ket gondolkodva olvasó, azo­kat mérlegelő fiatalok szóltak. Ez a falusi könyvhéti ün­nepség ismét meggyőzhette a jelenlevőket, hogy az önte­vékeny művészeti csoportok munkája a legjelentősebb alapköve az egész népre ki­terjedő kulturális fejlődésnek. Nem a nagy rendezvény, nem a lenyűgöző vendégművész fellépése teszi átélt kultúrá­vá az olvasmányt, hanem az, ha ezek a fiatalok állnak neki és saját erejükből, fejtörő ta­nulással teszik magukévá a versek mondanivalóit. A ma még meglevő fehér foltok el­tüntetésének ez a legjobb módja. így tudják majd iga­zán élvezni ezek a fiatalok felnőtt korukban a hivatott művészek produkcióit. A tardi helyzet ma ezt bi­zonyítja. »“ 1E «— Ahogy közeledik a nyári va­káció, az úttörővezetők és a gyerekék körében a leggyako­ribb téma: milyen lesz a szün­idei program, merre táboroz­nak majd. Az ózdi járás út­törői festői környezetben, a dédestapolcsányi Vár-erdőben vernek tábort az idén. Az út­törőelnökség úgy tervezi, hogy több csoportban nyaral­nak majd a gyerekek, tízna­ponként váltják egymást a Ezőnyi Márton Úttörőtábor­ban. így a járás 11 csapatá­ból hétszáz pajtás táborozik ezen a nyáron Dédesen. Nagy esemény less az a til nap a gyerekek számára, hr szén. megismerkedhetnek 3 Bükk északi részének leg' szebb kirándulóhelyeivé^ hasznos ismereteket szerez-1 hetnek a környék növény- i$ állatvilágáróL Sokféléi érkez­nek erre a tájra táborozó^ Közös kulturális és sportprog­ramot szervezünk majd a töb­bi tábor gyermeklakói és a* ózdi járás úttörői számára. Réti József járási úttörő titkár Óad Szövetség utca 17 Jb A szociológia újjászületésé­nek időszakában mindenkép­pen jelentős vállalkozás újra megjelentetni az értékes szo­ciográfiai müveket. Hamvas H. Sándor Budapest, VII., Szövet­ség utca 17/b című munkája — bár szépirodalom — ezek közé tartozik. Móricz Zsi gmond realista szemléletének egyik nagyszerű bizonyítéka az a tény, hogy Hamvas H. Sándor írását a Nyugatban megjelentette. Igaz, hogy a szerzőnek ez a műve feleségének leánykori nevén került az olvasó elé; másként a kötet nem kapha­tott volna nyilvánosságot, mert írója forradalmi hevületű no­velláival a munkásosztály ügye mellett „kompromittálta magát”. Hamvas H. Sándor valóban „mpzgalmi” író volt, aki a jelenről szólva a jövőt szolgálta. Akkoriban pedig az ilyen író nem kellett azoknak, akik irtóztak a pozitív társa­dalmi változásoktól. Akár egy jó színdarab cse­lekménye, ennek a könyvnek meséje sem tűri a kivonatoló összefoglalást. Hősei egy 1330- as budapesti bérház lakói. Nagy bérházról van sző. első és má­sodik udvarral. Lakói a kor átlagos „kisemberei”, alak eb­ben a bérházban mind ismerik egymást, valamilyen szálon mind függenek egymástól, va­lamennyien egyetlen keret foglyai. A bérházé? A kerü­leté? A fővárosé? Az országé? S amint, az olvasó keresi a fe­leletet erre a nagyon jogos kérdésre, rájön: egy adott, tár­sadalmi rend foglyai ők vala­mennyien. Mindegyikük él. ahogy tud, reménykedik, sóvá­rog, tervezget, elbukik, meg­marad. Egy egészen nagy társadal­mi lét jellegzetes keresztmet­szete a Szövetség utca 17/b- Mindegyik lakója sok más em­bert képvisel. Munkájuk, bá­natuk, örömük azonos „élet­vizekből” fairad, ezért konflik­tusaik rs hasonlatosak. A cé­lok ösztönös lényege a József Attila-i „föl kéne szabadulni már!” Hamvas H. Sándor mű­vének didaktikája nem tola­kodó. alakjai valódiak, mert éltek és ami a legfontosabb! kritikai alaphangú humaniz­musát igazolta az idő. 3 tosan örül neki. S őrül nek mindenki, aki csak ismeri Ba, . zsó Margitót. ■' „Szerelem e gyerekeket ; és szereiéin sz életet” : Így fogalmazta meg peda­. gógiai munkásságának ars poeticáját Nagy Kálmán, e miskolci Földes Ferenc Gim­názium tanára, magyar és ide­gen nyelvszakos szakfelügyelő Nagy Kálmánt Miskolc közön­ségének aligha kell bemutatni. Élete huszonnyolc esztendő alatt teljesen összeforrt a vá­rossal. Az iskolán kívül, sok­felé találkozhatunk vele. Kez­dettől fogva, vagy másfél év­tizedig részt vett az esti és le­velező oktatásban. Sokirányú ismeretterjesztő tevékenységet folytatott. Korábban hosszú évekig vezetett irodalmi kört a Diósgyőri Gépgyárban, és irodalmi színpadot az építők­nél. Az Egri Tanárképző Főis­kola összes Borsod megyei le­velező hallgatóját korrepetálja, jelenleg magyar irodalomból és nyelvészetből. Mindezt az iskolai munkán kívül. S az is­kolában? — Azt szeretném elérni, hogy Miskolc elnyerje méltó helyét az országos ranglistán az oktatásban is. Ezt akarom segíteni közvetlen tanító-ne­velő munkámmal, szakfel­ügyelői irányító tevékenysé­gemmel. Munkám alapvető ve­zérfonala, az „ars poeticám”, hogy szeretem a gyerekeket és szeretem az életet, és a jó ne­velő, az igazi pedagógus ezért teljesíti kötelességét és nem a hivatalos előíránok miatt. Tanítványainak sikere az ő öröme is. Mivel büszkélkedik, ha napjainkban megkérdezzük munkájáról? — Három negyedikes tanít­ványomat javasoltam NDK- beli ösztöndíjas egyetemi ta­nulmányokra. A felvételi vizs­gán mindhárman alkalmasnak bizonyultak, és szeptembertől az NDK-ban folytatják tanul­mányaikat. Nagy Kálmán tegnaptól az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetés tulajdonosa. k új város gyermekeit tanítja Már az első kapavágásnál ott volt, amikor Tiszaszeder- kény-Üjváros született. Tizen­kilenc esztendei nevelői mun­kásságából tíz évet jelent az újvárosi tanítás. Kemenesi Ti- borné tanítónőről csak a dicsé­ret hangján lehet hallani. Je­lenleg negyvennégyes létszá­mú osztályban tanít, s egyet­len bukás sincs nála, de re­mekül megállják helyüket azok az ötödikesek is, akiket, az alsó négy esztendőben ő is­mertetett meg a tudás elemei­vel, mindenben példamutató a munkája, így vélekedik róla az iskola igazgatója. Tegnap sok nevelő veti át több éves vagy évtLze des kiemelkedő munkássá gának elismeréseként ka pott kitüntetést, jutalmai Szerte az országban ürme pélték a nevelőket, közöt tűk is elsősorban azokal akik a legjobbak között l élen Járnak, akiket mos külön is kitüntettek. Kö zülük mutatunk be hármat Harminckilenc éve tanítja az ßBC-t Harminckilenc éve találko­zik mindennap az első osztá­lyos kisiskolásokkal Sajókazár Bazsó Margit. A tudás legelső magvait hinti már közel négy évtizede száz meg száz fogé­kony gyermekiélekbe. — Nagyon gyorsan eltelt ez a harminckilenc esztendő. Ti­szafüredről jöttem ide, először csak helyettesíteni. S aztán mintha tegnap lett volna, szin­te észre sem vettem, hogy a harminckilencedik tanévet ta­posom már. Egész életemet en­nek a munkának áldoztam. Ti­zennyolc évig tanítottam az al­só négy osztályt, köztük az el­sősöket, azóta mindig csak az elsősöket, a legkisebbeket. Csodálatos dolog az, hogy be­ülnek szeptemberben az isko­lapadba, kedvesek, szeretetre­méltók, s nem tudnak semmit. Júniusban meg már olvasnak, számolnak. Nem cserélném fel más osztállyal Mindig szeret­tem ezt a munkát, és külön szenvedélyem volt a gyengébb gyerekekkel foglalkozni. Bazsó Margit köztiszteletben álló lakosa a községnek. Köz­ségi tanácstag, több állandó bizottság tagja, illetve elnö­ke, többek között a gyermek- védelmi bizottságé is. Titkára a nőtanács községi szervezeté­nek, hosszú idő óta igazgatója a községi művelődési otthon­nak. Népművelési munkájáért korábban a szocialista kultú­ráért jelvénnyel tüntették ki. Egyedül élt mindig, szerete- tét mások gyermekeire paza­rolta. Most iá nevel egy négy­éves kislányt. Korábbi nevelt­jei néha felkeresik, ilyenkor úgy érzi, mintha saját gyerme­kei jönnének hozzá. Példamu­tató munkásságáért, nagyszerű pedagógusi tevékenységéért tegnap vette át az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést. — Épp olyan egyszerű, szürke tanító vagyok, mint a többi. Amit tettem, hivatástu­datból tettem, nem a kitünte­tésért — mondja. De azért biz-

Next

/
Thumbnails
Contents