Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
i.«> jiuiiUa a»w» »O k álvUiwotiiiU Egyesült erővel M a már az egy pártalap- szervezetben dolgozó párttagok sem tudják egymásról, hogy annak idején ki volt a Kommunista, illetve a Szociáldemokrata Párt tagja. Ez nem véletlen, hiszen a szocializmus építéséért folytatott közös munkában, az ellenforradalom elleni harcban, és más történelmi jelentőségű tennivalókban a két munkáspárt volt tagjai összeforrottak. 1948, június 12-én három évtizedes kettészakadás után újra egy és oszthatatlan lett a munkásosztály politikai és szervezeti egysége. Az 1948-as egyesülésnek voltak történelmi előzményei. Elegendő utalni a két párt egyesülésére 1919-ben; a Kommunista Párt és a baloldali szociáldemokraták együttműködésére a Történelmi Emlékbizottságban és a Népszava 1941-es karácsonyi, antifasiszta számának megjelentetésében. 1944 őszén a két párt egyik közös okmányában már említi a két párt egyesülését. 1948 tavaszán, az egyesülés olyan munkástömegeknek az akaratából jön létre, amelyek már a hatalom részesei. E munkástömegek 1948 tavaszán megértették, hogy a szocializmus felépítése került napirendre és a munkásosztály a hatalom meghódítása után sem járhat egyedül. A szocializmus felépítése az egész nép ügye és ezért a munkásosztálynak be kell vonnia a Ezocializmus építésébe a parasztságot, a városi kispolgárságot és az egész dolgozó népet. Viszont a munkásosztály csak akkor képes más osztályokat vezetni, ha maga is egységes. A Szociáldemokrata Párt 1948. március 6—8. között megtartott, XXXVI. kongresszusa a baloldal teljes győzelmét eredményezte. A kongresszus felhívta a pártvezetőséget a jobboldal elleni erélyes harcra, határozatot hozott a két munkáspárt egyesülésére. A kongresszus után — a baloldali szociáldemokrata tömegek nyomására — eltávolították a pártból a jobboldali elemeket. A márciusi kongresszust követő időszakban meggyorsul az osztályellenség ellen folytatott harc, államosítják a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, majd júniusban az iskolákat. A két párt összekötő bizottságot létesít az egyesülés előkészítésére és országszerte mindenütt egységbizottságok alakulnak. Az egységbizottságok 1948. június 12-ig a Magyar Kommunista Párt IV. és a Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusáig végrehajtották az alsóbb pártszervek egyesülését. Miután 12-én mindlsét párt kongresszusa kimondta az egyesülést, június 13-án ösz- szeült a lila gyár Dolgozók Pártja I. kongresszusa, amely jóváhagyta azt. Az egyesült: párt politikai irányvonalát, ideológiáját tekintve marxista—leninista, kommunista párt lett. A programnyilatkozat felvázolta a közvetlen gazdasági és politikai feladatokat. A hatalmi viszonyok megváltozása lehetővé tette a tőkés elemek további kiszorítását a gazdasági és társadalmi életből. A program felvázolta a falu szocialista átalakulásának szükségességét és hangsúlyozta a párt internacionalista jellegét. Annak ellenére, hogy a programnyilatkozatban voltak a párt későbbi politikájára negatívan ható, elvi, elméleti megállapítások, egészében marxista— leninista program volt. A két munkáspárt egyesülése tehát a proletárdiktatúra győzelmét jelentette. Hazánk a szocialista tábor tagjaként, a Szovjetunióval és a testvéri népi demokráciák támogatásával kezdte el a szocialista Magyarországért vívott küzdelmet. Ezek a viszonyok tették lehetővé, hogy a munkásosztály éles osztályharcban ugyan, de viszonylag békés úton .szerezze meg osztatlan uralmát. A munkásosztály egységének megteremtésével erőit megsokszorozva fordulhatott a szocializmus építésének feladatai felé. Az 1956 előtti pártvezetés bizonyos helytelen állásfoglalásai nem szolgálták a munkásosztály egységének ügyét. E hibák ellenére, a volt elvhű szociáldemokraták — ezt éppen az ellenforradalom elleni harc bizonyította be — hűek maradtak a munkásosztály egységes forradalmi pártjához. Ezzel kapcsolatban jelentette ki Kádár elvtárs az 1957-es pártértekezleten az ellenforradalom idején alakult Szociáldemokrata Pártról: „Október 23-a és november 4-e között szervezett összes burzsoá pártok együttvéve nem jelentettek olyan veszélyt a proletárdiktatúrára, mint a Szociáldemokrata Párt. Mert ha a munkásosztályt sikerült volna kettészakítani, akkor nincs néphatalom Magyarországon.” Joggal mondhatjuk, hogy a két munkáspárt egyesülése valójában az ellenforradalom elleni harc, valamint a szocializmus építésének továbbfolytatására irányuló küzdelem időszakában fejeződött be. Magyar Szocialista Munkáspártban — kijavítva a régi hibákat — testvéri egységben dolgoznak együtt az egykori két párt tagjai. Ez az egység eddigi és jövőbeni sikereinek záloga. A szocializmus teljes felépítésének programja a szocialista nemzeti egységre épül, s ennek az egységnek fundamentuma a munkásosztály szilárd egysége, amelynek szervezeti keretei ma 20 éve jöttek létre, (B—S.) Új üzemek a felesleges épületekben Hazánk energiamérlegében az utóbbi években történő változások a gazdaságosabb, kulturáltabb energiahordozók, a szénhidrogének javára, valamint ezzel párhuzamosan a szénbányászatban megindult koncentrációs folyamat következtében a borsodi szénmedencében is több aknát bezártak, és számos épület, berendezés feleslegessé vált. Míg 1961-ben egy aknából naponta 37, jelenleg pedig 80 vagon szenet, addig öt éven belül 150 vagon szenet nyerünk a Borsodi Szénbányák Vállalatnál. A koncentráció következtében feleslegessé vált épületele, gépek, berendezések sorsáról dr. Pál László,' a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunk munkatársát. — Az elmúlt, csaknem 10 esztendőben évi átlagban mintegy 280 millió forintot fordítottunk az aknák koncentrációjára, Illetve gépesítésére. Az első hét esztendőben évi átlagban az állóeszköz-csökkenés 120 millió forint körül mozgott, 1966-ban 214 millió forintra nőtt. 1967-ben pedig elértük a 310 millió forintot. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a feleslegessé vált épületek, gépek, berendezések átadása más vállalatoknak, intézményeknek, illetve a gépek, berendezések egy részének a selejtezése milyen fontos tényező vállalatunk költséggazdálkodása szempontjából. Ez manapság divatos téma. és a sajtó gyakran foglalkozik azzal, hogy a korábban a bányászatban használatos épületekben milyen új üzemeket telepítenek Ez a munka lényegében két esztendeje indul4 meg. A jelentősebbek közül ki kell .•■melni a diósgyőri Mártabánya külszíni objektumait, ahol ma már a miskolci Vas- és Fémipari Ktsz dolgozik, a nagybarcai szénosztályozót és fatelepet, ahol a termelőszövetkezet rendezett be raktárt, valamint az irodahelyiségeket, amelyeket a miskolci központi kórház használ. A Szelesakna épületeiben a miskolci Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat raktára működik, az edelényi munkásszállóban a Debreceni Ruhagyár létesített részleget, a sajószentpéteri II. akna üzemi épületei az Elzctt kezébe kerültek, a községben levő ruharaktárunkat pedig a tanácsnak adtuk út. Herbolyán a Borsod megyei Kézműipari Vállalat kapta meg az üzemépületeket, a kazincbarcikai fatelepet pedig a Keletbükki Erdőgazdaság használja. — Az Idén is több épületet adunk át más vállalatnak, illetve intézménynek. A perece- si robbanóanyag-raktárt a VILLÉRT-ne-k ajánlottuk fel, a TMK-műhelyben pedig a miskolci műanyagfeldolgozó tanácsi vállalat kíván főleg nőket foglalkoztató üzemet létesíteni. Az alberttelepi régi munkás- szállóban a Miskolci Pamutfonó telepít cérnázó üzemet. Vállalatunk beruházási osztályának miskolci épülete iránt az Erdészeti Felügyelőség érdeklődik, míg vállalatunk központjának Szemere utcai épületét a városi tanács kívánja átvenni. Szeles utcai gépkocst- javífó telepünk nagy részét is visszaadjuk eredeti tulajdonosának. — Ezt az akciót a jövőben is folytatjuk, de ez függvénye mindenkor az aknakoncentráció előrehaladásának, illetve a szénnel szemben támasztott piaci igényeknek. A feleslegessé vált épületek átadása hasznos egész népgazdaságunk számára; jó a helybelieknek, mivel sok új munkaalkalmat teremt, és kedvezően befolyásolja vállalatunk költséggazdálkodását is — mondotta befejezésül az igazgatóhelyettes. O. J. ii gazfoági «laaziiis bevezetésének megyei tapasztalatai ihwiibiiiun ...............in imroHBM«g»E!i^pgTO3iSH3;g3BrasiBMac« A m nnufli pártbizottságnak llliiyyul a közelmúltban megtartott ülésén több órás, rendkívül mélyreható, elemző vitában összegezték az új gazdasági mechanizmus bevezetésének eredményeit, megyei tapasztalatait, s természetesen a megoldásra váró problémákat. A hasznos, előremutató, s az alsóbb pártszerveket segítő vitához nagyban hozzájárult a tartalmas jelentés, melyet írásban, előre megkaptak a pártbizottság tagjai, s a meghívott vendégek: a nagy gyárak, üzemek, vállalatok vezetői. Az ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés, melyet Doj- csák János, a megyei pártbizottság titkára terjesztett elő, a jelentés egyes fejezeteit húzta jobban alá, konkrétan, részletesen megvilágítva a megye sajátos helyzetéből fakadó tennivalókat A vita kiindulási alapja —- erre mutatott rá felszólalásában dr. Bodnár Ferenc, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is — az volt hogy 1968-at. jó előkészítés után kezdtük, az 1967-es év eredményesen zárult megyénkben, az elmúlt hónapok pedig mind a termelés, mind az értékesítés, mind pedig a lakosság áruellátása szempontjából szinte zökkenőmentesen teltek el. Az tehát — mondotta dr. Bodnár Ferenc —, amit egy évvel ezelőtt mint álláspontot elfogadtunk, helyes volt A megyében dolgozó káderek eddig jól állták meg helyüket A megyei pártbizottság véleménye e vitában is megegyezik a végrehajtó bizottság véleményével, s ez azt mutatja, hogy egységesen értelmezzük a ránk háruló feladatokat Usy iíssziifí,a zSᣠülésről szóló -tudósításunkat dr. Bodnár Ferenc elvtársnak erre a megállapítására kell alapoznunk. Mert hiszen annak ellenére, vagy még inkább azzal együtt, hogy a vitában felszólalók beszéltek a gondokról, problémákról, sőt, ahol erre szükség volt bíráltak is, az összkép itt is azt mutatta: a párt és a gazdasági élet különböző területein dolgozó beosztottak és vezetők egységesen, nagy-nagy felelősséggel végzik munkájukat, minek eredményeként sokkal több pozitívummal találkozunk, mint amennyit év elején ettől a viszonylag rövid időszaktól vártunk. A jelentésből idézzük: a termelés és a felvásárlás színvonala a vártnál nagyobb ütemben fejlődött, és jobban igazodott a tényleges szükségletekhez. Folytonosan új áru- kapcsolatok létesülnek a termelők és a felhasználók, a termelők és a fogyasztók között Üj kereskedelmi formák alakulnak ki és a vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyre nagyobb gonddal foglalkoznak a termelés, illetve az áruforgalmazás gazdaságosságával. Megyénk üzemeiben, vállalatainál — a piaci igényekkel összhangban — szélesítik, módosítják a termékek választékát, új profilokat alakítanak ki. Mindezek az új mechanizmus szellemében, a piaci igények, értékítéletek hatására történnek, noha — húzza alá a jelentés — az eddig eltelt időszak még túl rövid hozzá, hogy a reform egész hatásának értékelését adjuk, illetve abból messzemenő következtetéseket vonjunk la Békenap Saióecseaen Az előadások bevételének teljes összegét bef' rették a vietnami szolidaritási csekkszám. A pártbizottsági ülés vitájában éppen az volt a felemelő, gondolatokat ébresztő vonás, hogy a felszólalók nem álta- lánosítgattak, hanem saját területük problémáit, eredményeit ecsetelték, összhangba hozva azt az egész megye, a népgazdaság érdekeivel. Mai életünkben, mindennapjaink talaján állt a vita, melynek első felszólalója Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára volt. Utalt korábbi pártbizottsági ülésükre, ahol ugyanezt a témát tárgyalták, és aláhúzta: a szerencsi járás üzemeiben, mezőgazdaságában is eredményesen hajtják végre a legfontosabb célkitűzéseket, Mint máshol is, itt is voltak aggályoskodók. akiit a reform bevezetése előtt bizonytalankodtak, s most. az eredmények láttán kellemesen csalódtak. Ami gondot okoz: a hitelpolitika. A tokaj-hegyaljai szőlőtelepítések további folytatásához újabb hitelekre volna szükség; nem mondható kielégítőnek az itteni termelő- szövetkezetek épületellátottsá- ga és nem kis mértékben javítaná a gazdálkodás hatékonyságát a különböző vállalatokkal (tejipar, állatíorgalom stb.) való szorosabb együttműködés. 11 Miskolci SKÄ titkára, Havasi Béla, a varos üzemeinek bátor, messzemenően pártolandó kezdeményezéseit ismertette. De szólt a szélsőségekről is. Azokról a jelenségekről, melyek szerint egyes helyeken félreértelmezik az új mechanizmust, helytelenül alkalmazzák a nagyobb önállóságot. Ezzel kapcsolatosan a jelentés is aláhúzta: az önálló vállalatoknál több intézkedés történt, hogy az üzemek között ésszerűbben alakítsák ki az érdekeltségi rendszert, de az is előfordul, hogy némely üzemegység nagyobb i hatáskört igényel, mint í amennyi a vállalatnak van. (Folytatjuk.) Önöd vári Miklós Piaci napon a miskolci Béke téren Követendő kezdeményezés Egészsésfigyi if Diósgyőrött vezte meg az elmúlt héter Diósgyőrött az egészségügy4: hetet. Célja: a felvilágosító munka, az egészségügyi követelmények ismertetése volt Széles körű propagandamunkát folytattak: az egészségügy4: plakátkiállítás szinte minder területét felölelte ennek a nagyon fontos feladatnak. Előadást hallhattak az érdeklődők a legfontosabb egészség- ügyi szabályokról, az alkoholizmus elleni küzdelemtől égé szén a kirándulásokon való étkezésig, kézmosásig. Nemcsal a kiállítás és az előadás, hanem filmvetítések is segítettél ezt a nagyon hasznos propagandamunkát. S végezetül, záró akkordként, a diósgyőri iskolások egészségügy4i ki mi tud? vetélkedőjére került sor Hasznos, szükséges kezde- ményezés volt ez, melynek várjuk a folytatását. Az egészségügy4! csoport szívesen segi a falusi egészségügyi hetei megszervezésében, rendelkező síikre bocsátja a kiállítás anyagot, megszervezi az elő adásokat, ha a helyi tanács é Vöröskereszt erre bejelenti igényét. Ongáról már érkezet ielzés. Szívesén megrendeznél ők is az egészségügyi hetet Reméljük, a jó kezdeménye zésnek lesz folytatása, biszer ezt a propagandamunkát so hasem lehet elhanyagolni. Különösen hasznosnak é: időszerűnek tartanánk e hetei szervezését a nyári időszakban, amikor — tudvalevőleg — a nagy4 melegben fokozottan kell ügyelni az egészségügyi szabályok betartására. Foto: Sz. Gy. Miskolc járási Tanács V. B. egészségügyi csoportja szerAz elmúlt vasárnap a Hazafias Népfront szervezésében nagyszabású békenapot rendeztek Sajóecsegen. Az ünnepi gyűlés előadója Valaska László képviselő volt. A Borsodi Szénbányák művészeti csoportjai színvonalas, sokáig emlékezetes műsorral szórakoztatták a község lakóit. Különösen jól szerepelt a sajószentpéteri irodalmi színpad és az ormos! tánccsoport Az egész ünnepséget a vietnami béke gondolatának jegyiben rendezték.
