Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-12 / 136. szám

i.«> jiuiiUa a»w» »O k álvUiwotiiiU Egyesült erővel M a már az egy pártalap- szervezetben dolgozó párttagok sem tudják egymásról, hogy annak ide­jén ki volt a Kommunista, il­letve a Szociáldemokrata Párt tagja. Ez nem véletlen, hi­szen a szocializmus építéséért folytatott közös munkában, az ellenforradalom elleni harcban, és más történelmi jelentőségű tennivalókban a két munkáspárt volt tagjai összeforrottak. 1948, június 12-én három évtizedes kettészakadás után újra egy és oszthatatlan lett a munkásosztály politikai és szervezeti egysége. Az 1948-as egyesülésnek voltak történel­mi előzményei. Elegendő utalni a két párt egyesülé­sére 1919-ben; a Kommunis­ta Párt és a baloldali szociál­demokraták együttműködésé­re a Történelmi Emlékbizott­ságban és a Népszava 1941-es karácsonyi, antifasiszta szá­mának megjelentetésében. 1944 őszén a két párt egyik közös okmányában már em­líti a két párt egyesülését. 1948 tavaszán, az egyesülés olyan munkástömegeknek az akaratából jön létre, ame­lyek már a hatalom részesei. E munkástömegek 1948 tava­szán megértették, hogy a szo­cializmus felépítése került napirendre és a munkásosz­tály a hatalom meghódítása után sem járhat egyedül. A szocializmus felépítése az egész nép ügye és ezért a munkásosztálynak be kell vonnia a Ezocializmus építé­sébe a parasztságot, a városi kispolgárságot és az egész dolgozó népet. Viszont a mun­kásosztály csak akkor képes más osztályokat vezetni, ha maga is egységes. A Szociáldemokrata Párt 1948. március 6—8. között megtartott, XXXVI. kong­resszusa a baloldal teljes győzelmét eredményezte. A kongresszus felhívta a párt­vezetőséget a jobboldal elle­ni erélyes harcra, határozatot hozott a két munkáspárt egyesülésére. A kongresszus után — a baloldali szociálde­mokrata tömegek nyomására — eltávolították a pártból a jobboldali elemeket. A márciusi kongresszust követő időszakban meggyor­sul az osztályellenség ellen folytatott harc, államosítják a 100 munkásnál többet fog­lalkoztató üzemeket, majd júniusban az iskolákat. A két párt összekötő bi­zottságot létesít az egyesülés előkészítésére és országszerte mindenütt egységbizottságok alakulnak. Az egységbizott­ságok 1948. június 12-ig a Magyar Kommunista Párt IV. és a Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusáig végrehajtották az alsóbb pártszervek egyesülését. Mi­után 12-én mindlsét párt kongresszusa kimondta az egyesülést, június 13-án ösz- szeült a lila gyár Dolgozók Pártja I. kongresszusa, amely jóváhagyta azt. Az egyesült: párt politikai irányvonalát, ideológiáját te­kintve marxista—leninista, kommunista párt lett. A programnyilatkozat felvázol­ta a közvetlen gazdasági és politikai feladatokat. A ha­talmi viszonyok megváltozá­sa lehetővé tette a tőkés ele­mek további kiszorítását a gazdasági és társadalmi élet­ből. A program felvázolta a falu szocialista átalakulásá­nak szükségességét és hang­súlyozta a párt internaciona­lista jellegét. Annak ellené­re, hogy a programnyilatko­zatban voltak a párt későb­bi politikájára negatívan ha­tó, elvi, elméleti megállapí­tások, egészében marxista— leninista program volt. A két munkáspárt egyesülése tehát a proletárdiktatúra győzel­mét jelentette. Hazánk a szocialista tábor tagjaként, a Szovjetunióval és a testvéri népi demokrá­ciák támogatásával kezdte el a szocialista Magyarországért vívott küzdelmet. Ezek a vi­szonyok tették lehetővé, hogy a munkásosztály éles osztályharcban ugyan, de vi­szonylag békés úton .szerezze meg osztatlan uralmát. A munkásosztály egységének megteremtésével erőit meg­sokszorozva fordulhatott a szocializmus építésének fel­adatai felé. Az 1956 előtti pártvezetés bizonyos helytelen állásfog­lalásai nem szolgálták a munkásosztály egységének ügyét. E hibák ellenére, a volt elvhű szociáldemokra­ták — ezt éppen az ellenfor­radalom elleni harc bizonyí­totta be — hűek maradtak a munkásosztály egységes for­radalmi pártjához. Ezzel kap­csolatban jelentette ki Ká­dár elvtárs az 1957-es párt­értekezleten az ellenforrada­lom idején alakult Szociálde­mokrata Pártról: „Október 23-a és november 4-e között szervezett összes burzsoá pártok együttvéve nem jelen­tettek olyan veszélyt a prole­tárdiktatúrára, mint a Szo­ciáldemokrata Párt. Mert ha a munkásosztályt sikerült volna kettészakítani, akkor nincs néphatalom Magyaror­szágon.” Joggal mondhatjuk, hogy a két munkáspárt egyesülése valójában az ellenforradalom elleni harc, valamint a szo­cializmus építésének tovább­folytatására irányuló küzde­lem időszakában fejeződött be. Magyar Szocialista Munkáspártban — ki­javítva a régi hibákat — testvéri egységben dolgoz­nak együtt az egykori két párt tagjai. Ez az egység ed­digi és jövőbeni sikereinek záloga. A szocializmus teljes felépítésének programja a szocialista nemzeti egységre épül, s ennek az egységnek fundamentuma a munkásosz­tály szilárd egysége, amely­nek szervezeti keretei ma 20 éve jöttek létre, (B—S.) Új üzemek a felesleges épületekben Hazánk energiamérlegében az utóbbi években történő változások a gazdaságosabb, kulturáltabb energiahordozók, a szénhidrogének javára, vala­mint ezzel párhuzamosan a szénbányászatban megindult koncentrációs folyamat követ­keztében a borsodi szénme­dencében is több aknát bezár­tak, és számos épület, beren­dezés feleslegessé vált. Míg 1961-ben egy aknából naponta 37, jelenleg pedig 80 vagon szenet, addig öt éven belül 150 vagon szenet nyerünk a Bor­sodi Szénbányák Vállalatnál. A koncentráció következtében feleslegessé vált épületele, gé­pek, berendezések sorsáról dr. Pál László,' a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat igazgatóhelyet­tese tájékoztatta lapunk mun­katársát. — Az elmúlt, csaknem 10 esztendőben évi átlagban mint­egy 280 millió forintot fordí­tottunk az aknák koncentrá­ciójára, Illetve gépesítésére. Az első hét esztendőben évi átlag­ban az állóeszköz-csökkenés 120 millió forint körül moz­gott, 1966-ban 214 millió fo­rintra nőtt. 1967-ben pedig el­értük a 310 millió forintot. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a felesle­gessé vált épületek, gépek, be­rendezések átadása más válla­latoknak, intézményeknek, il­letve a gépek, berendezések egy részének a selejtezése mi­lyen fontos tényező vállalatunk költséggazdálkodása szempont­jából. Ez manapság divatos té­ma. és a sajtó gyakran foglal­kozik azzal, hogy a korábban a bányászatban használatos épületekben milyen új üzeme­ket telepítenek Ez a munka lényegében két esztendeje in­dul4 meg. A jelentősebbek kö­zül ki kell .•■melni a diósgyőri Mártabánya külszíni objektu­mait, ahol ma már a miskolci Vas- és Fémipari Ktsz dolgo­zik, a nagybarcai szénosztályo­zót és fatelepet, ahol a ter­melőszövetkezet rendezett be raktárt, valamint az irodahe­lyiségeket, amelyeket a mis­kolci központi kórház használ. A Szelesakna épületeiben a miskolci Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat raktára működik, az edelényi munkásszállóban a Debreceni Ruhagyár létesített részleget, a sajószentpéteri II. akna üze­mi épületei az Elzctt kezébe kerültek, a községben levő ru­haraktárunkat pedig a ta­nácsnak adtuk út. Herbolyán a Borsod megyei Kézműipari Vállalat kapta meg az üzem­épületeket, a kazincbarcikai fatelepet pedig a Keletbükki Erdőgazdaság használja. — Az Idén is több épületet adunk át más vállalatnak, il­letve intézménynek. A perece- si robbanóanyag-raktárt a VILLÉRT-ne-k ajánlottuk fel, a TMK-műhelyben pedig a mis­kolci műanyagfeldolgozó taná­csi vállalat kíván főleg nőket foglalkoztató üzemet létesíteni. Az alberttelepi régi munkás- szállóban a Miskolci Pamutfo­nó telepít cérnázó üzemet. Vál­lalatunk beruházási osztályá­nak miskolci épülete iránt az Erdészeti Felügyelőség érdek­lődik, míg vállalatunk köz­pontjának Szemere utcai épü­letét a városi tanács kívánja átvenni. Szeles utcai gépkocst- javífó telepünk nagy részét is visszaadjuk eredeti tulajdono­sának. — Ezt az akciót a jövőben is folytatjuk, de ez függvénye mindenkor az aknakoncentrá­ció előrehaladásának, illetve a szénnel szemben támasztott piaci igényeknek. A felesleges­sé vált épületek átadása hasz­nos egész népgazdaságunk szá­mára; jó a helybelieknek, mi­vel sok új munkaalkalmat te­remt, és kedvezően befolyásol­ja vállalatunk költséggazdál­kodását is — mondotta befe­jezésül az igazgatóhelyettes. O. J. ii gazfoági «laaziiis bevezetésének megyei tapasztalatai ihwiibiiiun ...............in imroHBM«g»E!i^pgTO3iSH3;g3BrasiBMac« A m nnufli pártbizottságnak llliiyyul a közelmúltban megtartott ülésén több órás, rendkívül mélyreható, elemző vitában összegezték az új gaz­dasági mechanizmus bevezeté­sének eredményeit, megyei ta­pasztalatait, s természetesen a megoldásra váró problémákat. A hasznos, előremutató, s az alsóbb pártszerveket segítő vi­tához nagyban hozzájárult a tartalmas jelentés, melyet írásban, előre megkaptak a pártbizottság tagjai, s a meg­hívott vendégek: a nagy gyá­rak, üzemek, vállalatok veze­tői. Az ehhez kapcsolódó szó­beli kiegészítés, melyet Doj- csák János, a megyei pártbi­zottság titkára terjesztett elő, a jelentés egyes fejezeteit húz­ta jobban alá, konkrétan, rész­letesen megvilágítva a megye sajátos helyzetéből fakadó ten­nivalókat A vita kiindulási alapja —- erre mutatott rá felszólalásá­ban dr. Bodnár Ferenc, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is — az volt hogy 1968-at. jó előkészítés után kezdtük, az 1967-es év ered­ményesen zárult megyénkben, az elmúlt hónapok pedig mind a termelés, mind az ér­tékesítés, mind pedig a lakos­ság áruellátása szempontjából szinte zökkenőmentesen teltek el. Az tehát — mondotta dr. Bodnár Ferenc —, amit egy évvel ezelőtt mint álláspontot elfogadtunk, helyes volt A megyében dolgozó káderek ed­dig jól állták meg helyüket A megyei pártbizottság vélemé­nye e vitában is megegyezik a végrehajtó bizottság vélemé­nyével, s ez azt mutatja, hogy egységesen értelmezzük a ránk háruló feladatokat Usy iíssziifí,a zSᣠülésről szóló -tudósításunkat dr. Bodnár Ferenc elvtársnak erre a megállapítására kell alapoznunk. Mert hiszen an­nak ellenére, vagy még in­kább azzal együtt, hogy a vi­tában felszólalók beszéltek a gondokról, problémákról, sőt, ahol erre szükség volt bírál­tak is, az összkép itt is azt mutatta: a párt és a gazda­sági élet különböző területein dolgozó beosztottak és vezetők egységesen, nagy-nagy felelős­séggel végzik munkájukat, mi­nek eredményeként sokkal több pozitívummal találko­zunk, mint amennyit év ele­jén ettől a viszonylag rövid időszaktól vártunk. A jelentésből idézzük: a termelés és a felvásárlás szín­vonala a vártnál nagyobb ütemben fejlődött, és jobban igazodott a tényleges szükség­letekhez. Folytonosan új áru- kapcsolatok létesülnek a ter­melők és a felhasználók, a ter­melők és a fogyasztók között Üj kereskedelmi formák ala­kulnak ki és a vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek egyre nagyobb gond­dal foglalkoznak a termelés, illetve az áruforgalmazás gaz­daságosságával. Megyénk üze­meiben, vállalatainál — a pia­ci igényekkel összhangban — szélesítik, módosítják a termé­kek választékát, új profilokat alakítanak ki. Mindezek az új mechanizmus szellemében, a piaci igények, értékítéletek ha­tására történnek, noha — húz­za alá a jelentés — az eddig eltelt időszak még túl rövid hozzá, hogy a reform egész ha­tásának értékelését adjuk, il­letve abból messzemenő követ­keztetéseket vonjunk la Békenap Saióecseaen Az előadások bevételének tel­jes összegét bef' rették a viet­nami szolidaritási csekkszám. A pártbizottsági ülés vitájá­ban éppen az volt a felemelő, gondolatokat ébresztő vonás, hogy a felszólalók nem álta- lánosítgattak, hanem saját te­rületük problémáit, eredmé­nyeit ecsetelték, összhangba hozva azt az egész megye, a népgazdaság érdekeivel. Mai életünkben, mindennapjaink talaján állt a vita, melynek első felszólalója Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára volt. Utalt koráb­bi pártbizottsági ülésükre, ahol ugyanezt a témát tárgyalták, és aláhúzta: a szerencsi járás üzemeiben, mezőgazdaságában is eredményesen hajtják vég­re a legfontosabb célkitűzése­ket, Mint máshol is, itt is vol­tak aggályoskodók. akiit a re­form bevezetése előtt bizony­talankodtak, s most. az ered­mények láttán kellemesen csa­lódtak. Ami gondot okoz: a hi­telpolitika. A tokaj-hegyaljai szőlőtelepítések további foly­tatásához újabb hitelekre vol­na szükség; nem mondható ki­elégítőnek az itteni termelő- szövetkezetek épületellátottsá- ga és nem kis mértékben ja­vítaná a gazdálkodás haté­konyságát a különböző válla­latokkal (tejipar, állatíorgalom stb.) való szorosabb együttmű­ködés. 11 Miskolci SKÄ titkára, Havasi Béla, a varos üzemeinek bátor, messzeme­nően pártolandó kezdeménye­zéseit ismertette. De szólt a szélsőségekről is. Azokról a jelenségekről, melyek szerint egyes helyeken félreértelme­zik az új mechanizmust, hely­telenül alkalmazzák a nagyobb önállóságot. Ezzel kapcsolato­san a jelentés is aláhúzta: az önálló vállalatoknál több in­tézkedés történt, hogy az üze­mek között ésszerűbben ala­kítsák ki az érdekeltségi rend­szert, de az is előfordul, hogy némely üzemegység nagyobb i hatáskört igényel, mint í amennyi a vállalatnak van. (Folytatjuk.) Önöd vári Miklós Piaci napon a miskolci Béke téren Követendő kezdeményezés Egészsésfigyi if Diósgyőrött vezte meg az elmúlt héter Diósgyőrött az egészségügy4: hetet. Célja: a felvilágosító munka, az egészségügyi köve­telmények ismertetése volt Széles körű propagandamun­kát folytattak: az egészségügy4: plakátkiállítás szinte minder területét felölelte ennek a na­gyon fontos feladatnak. Elő­adást hallhattak az érdeklő­dők a legfontosabb egészség- ügyi szabályokról, az alkoho­lizmus elleni küzdelemtől égé szén a kirándulásokon való ét­kezésig, kézmosásig. Nemcsal a kiállítás és az előadás, ha­nem filmvetítések is segítettél ezt a nagyon hasznos propa­gandamunkát. S végezetül, zá­ró akkordként, a diósgyőri is­kolások egészségügy4i ki mi tud? vetélkedőjére került sor Hasznos, szükséges kezde- ményezés volt ez, melynek vár­juk a folytatását. Az egész­ségügy4! csoport szívesen segi a falusi egészségügyi hetei megszervezésében, rendelkező síikre bocsátja a kiállítás anyagot, megszervezi az elő adásokat, ha a helyi tanács é Vöröskereszt erre bejelenti igé­nyét. Ongáról már érkezet ielzés. Szívesén megrendeznél ők is az egészségügyi hetet Reméljük, a jó kezdeménye zésnek lesz folytatása, biszer ezt a propagandamunkát so hasem lehet elhanyagolni. Különösen hasznosnak é: időszerűnek tartanánk e hetei szervezését a nyári időszak­ban, amikor — tudvalevőleg — a nagy4 melegben fokozottan kell ügyelni az egészségügyi szabályok betartására. Foto: Sz. Gy. Miskolc járási Tanács V. B. egészségügyi csoportja szer­Az elmúlt vasárnap a Ha­zafias Népfront szervezésében nagyszabású békenapot ren­deztek Sajóecsegen. Az ünnepi gyűlés előadója Valaska Lász­ló képviselő volt. A Borsodi Szénbányák művészeti csoport­jai színvonalas, sokáig emlé­kezetes műsorral szórakoztat­ták a község lakóit. Különösen jól szerepelt a sajószentpéteri irodalmi színpad és az ormos! tánccsoport Az egész ünnep­séget a vietnami béke gondo­latának jegyiben rendezték.

Next

/
Thumbnails
Contents