Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-11 / 135. szám

I Ke««, Í85*. Június II. ES£AKMAGVAROBSSAG 3 Az új mechanizmus hatásai a Diósgyőri Gépgyárban A kohó- és gépipari miniszter beszámolója a GB előtt Óriás transzformátor A kormány Gazdasági Bi­zottsága munka tervébe vette, hogy a szakminiszterek beszá­molói alapján megvizsgálja az új mechanizmus hatásait né­hány nagyobb vállalatnál. A GB legutóbbi ülésén dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter, a Diósgyőri Gép­gyár helyzetéről, munkájáról, terveiről számolt be. Intézkedések ————————— A vállalatnál egész sor szer­vezeti intézkedést hajtottak Végre, hogy jobban lépést tart­hassanak a piac igényeivel, s a vállalat minél gazdaságosab­ban dolgozhasson. Az új mű­szaki-kereskedelmi főosztály a korszerű piackutatás eszközeit felhasználva, a piac feltárásá­val egyidőben a műszaki kö­vetelmények kielégítéséről is gondoskodik. Az újonnan szei'- Vezett ár- és deviza főosztály a többi között az export és import gazdasági hatásait elemzi. A gyorsabb ütemű gyártmányfejlesztést egy he­lyett most már két főkonstruk­tőr irányítja. Bevezették több kelendő cikk, köztük a hűtők gyártását, s már 1968-ban 43 millió forint értékűt gyárta­tok belőle, felét exportra. 1300 féle lennék A vállalat körülbelül 1500 féle terméket készít, a válasz­tékot a keresletnek megfele­lően tovább bővíti. Az export növelése érdekében a közös anyagi érdekeltség elve alap- I ján a TECHNOIMPEX-szel és I a KOMPLEX-szel társasági szerződést, a NIKEX-szel és a j •VT ETA LIMPEX-szel bizomá­nyos megállapodást kötött. A hazai és a külföldi piac várható igényeit figyelembe véve, 1970-ig szóló tervüket is elkészítették. Ebben fő helyet foglal el a gazdaságasság, a nagyobb nyereség. Az idén 18,6, jövőre 37,3, 1970-ben pe­dig 56 százalékkal nagyobb nyereséget akarnak elérni, mint 1967-ben. Ezt a fejlődést főleg a termelékenység javítá­sa és az értékesebb áruk elő­állítása teszi lehetővé, továb­bá a helyesebb gazdálkodás, amely 1968 és 1970 között min­den évben az önköltség 25 millió forintos csökkentéséhez segíti a vállalatot. Idei export­juk 383 millió forint körül lesz, ez jövőre eléri a 400, majd 1970-ben a 415 millió fo­rintot. Beruh»zások A vállalatnak fejlődéséhez jelentős beruházásra van szüksége. Folyamatban van a süllyesztéses kovácsüzem re­konstrukciója, amit csak hosz- szú lejáratú hitel segítségével tudnak befejezni. Nagy prob­lémája a gyárnak, hogy egyes termékeit csak állami támoga­tással tudja előállítani, expor­tálni. Saját erőből is minden tőlük telhetőt megtesznek hely­zetük továbbjavítására, de fel­sőbb állami fórumok segítsé­gét is kérik. A Gazdasági Bizottság a je­lentést tudomásul vette, s • ha­tározatában kifejezte: segíti a vállalatot, hogy munkájának gazdaságossága egyre javuljon. Június 13-án * I ifjú mesteremberek ünnepe lesz a miskolci jNépkerlben Miskolcon mái- hagyomány- nyá vált, hogy az iskolák bal­lagási ünnepségsorozatát a 101. számú Szemere Bertalan Szakmunkásképző Intézet ta­nulói fejezik be. Az intézet ünnepsége az idén egybe­kapcsolódik a város valameny- nyi szakmunkás tanulójának ünnepével. Június 13-án, csütörtökön délelőtt 9 órára mintegy 2400 tanuló érkezik a népkerti sportpályára, ahová meghív­ják a szülőket, hozzátartozó­kat, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek, a különféle A nagyfeszültségű laboratórium munkatársai az óriás transzformátor berendezéseit vizs­gálják. Cérnázizeiii létesül Aibtrtlelepsn A Pamutfonóipari Vállalat Vezetősége megbízta a Mis­kolci Pamutfonót, hogy Borsod megyében, Alberttelepen hoz­mon létre egy cémázó üzem­egységet, amely a miskolci gyár irányítása alá tartozna. A munkálatok megkezdőd­tek. A Borsodi Szénbányásza­ti Tröszt alkalmas épületet adott át a cérnázóüzem léte­sítésére. Az üzem hozzávető­legesen 80-as létszámmal fog j majd dolgozni. Az alberttelepi nők bizonyára örömmel fogad­ják a hírt, mert sokuknak j akik eddig ezen a bányász­településen munkahely hiá­nyában nem tudtak elhelyez- i kedni, most kenyeret és mun- ! kuhelyet biztosít, i A munkák olyan stádium­ban vannak, hogy az új üzem­ben szeptemberben megkez­dődhet az oktatás, a betaní­tás. vállalatok, ktez-ek, állami szervék képviselőit is. Az idén végző, ifjú mester­emberek köszöntésére a KISZ Miskolc városi Bizottsága cs több vállalat vezetősége is 'ké­szül. Műsorról a 100. számú Intézet fú v ószenékara. ének­kara és tánccsoportja gon­doskodik, Az ünnepség máso­dik részét sportbemutató tölti ki: látványos fiú- és leány - tomagyakorlatok, MHSZ-be- mutatók és labdarúgó rillám- torna szerepelnek a program­ban. A szép emlékeket és lelke­sítő hatást ígérő ünnepnap után azonban még nagy mun­ka vár a tanulókra: az írás beli szakmunkásvizsgák júni us 14-ón kezdődnek. Csak centimétereket engedélyez Finom, kékes iszapot hoz magával a víz. Az Ormosi Bá­nyaüzem új, most épülő VII. számú almája vésztjóslóan csendes. Csak hárman dolgoz­nak benne. Ribár Lajos bri- gádvezetöből a tehetetlenség türelmetlensége szól, amikor ezt mondja: — Hónapok óta nem tu­dunk egyetlen lépést sem elő­re tenni. Pedig nagyon fontos ez a munkánk. És már nem is sok lenne hátra. Húszegyné­hány méterre vagyunk a VI. számú almából kihajtott vá­gattól, amivel majd találkoz­nunk kell. De van közöttünk egy olyan dugó, amely vizes futóhomokréteget is magá­ban foglal. Ezen kell keresz­tülrágni magunkat. Szinte cen­timéterről centiméterre. Mert felettünk nem erdő van, ha­nem bérházak és munkásszál­lás. Nagyon nehéz úgy dol­gozni, hogy miközben deszká­val, szalmával, ácsolattal, szi­vattyúval védekezünk a betö­rő, vizes futóhomok ellen, elő­re is haladjunk. Szinte lehe­tetlen ... Az üzem igazgatója. Vi- sóczki György, a pártbizottság titkára, Baku Imre, és Seper László üzemi geológus konzí­liumot tart a munkahelyen. Hogyan lehetne, kellene előre­menni, találkozni a VI. akná­ból vájt járattal? Ettől függ most az üzem koncentrációjá­nak nagy munkája. Ez a VII. számú akna lesz a későbbiek folyamán az egyetlen Ormos­bányán, ahol majd a volt II., XII. és VI. számú akna szenét LEHETHEK-E igényei a strandoíőnak kánikulában ? Sü vagon gyapjú Megyénkben gyors ütemben folyik a gyapjúátvétel. A me­gye nagyüzemi juhászatai az elmúlt hét végéig már 35 va­gon gyapjút adtait ót a Gyap­júforgalmi Vállalatnak. A Szakemberek véleménye sze­rint az Idén — a jó kezelés, a nagyobb gondosság és részben az időjárás eredményeként — jobb minőségű a gyapjú, mint az előző években. Tgv több ter- : niel őszövet kezet és állami gaz­daság az elmúlt esztendőnél j nagyobb bevételre számíthat. Az ipar is jól jár a magas | áron átvett gyapjúval, mert j sokkal könnyebben és gazda- ■ sávosabban feldolgozható I nyersanyaghoz jut hozzá. Kártevők a gyümölcsösökben A Megyei Növényvédő Állo­más jelzései szerint újabb kár­tevő, a kaliforniai pajzstetű | veszélyezteti a borsodi gyű- j tnölcsösöket. Ez a szabad j szemmel alig látható és egyéb­ként, pajzzsal fedett rovar je­lenleg rajzik és pajzs nélküli lárvaként mászkál, ezért pusz­títása most időszerű. A gyü­mölcsösök egyéb kártevői, a szövőlepke hernyók, a pókhá­lós molyok, gyümölcsmolyok és a levéltetvek is most je­lentkeznek, ezért a pormetező- fcert úgy kell megválasztani, hogy valamennyi kártevő el­len védjen. Ajánlatos a Wofa- tox permetezőszerrel (50—60 dkg/lil) adagolással, Phosdrin- nal (25 dkg/hl), vagy Pa- rathion—20 védekezőszér (20 dkg/hl) adagolásával perme­tezni. A szórvány gyümölcsö­sökben a Wofatox. vagy a Fibol—E használható fel. A lisztharrnat elleni Thiovit és Dunakoll, vagy az egyéb be­tegségek ellen védő Zineb, il­letve Orthocid is hozzákever­hető ezekhez a. vedekező sze­rekhez A hétfőn hullott bőséges eső, a gyors lehűlés már fe­ledteti a vasárnapi kániku­lát, de nagyon sokak számá­ra emlékezetes marad a pi­henőnek, kikapcsolódásnak szánt strandolás néhány, bosz- szúsóga. Nem először tesszült szóvá a gyönyörű tapolcai strand vendéglátásának, eny­hén szólva, hiányosságait. Solt ezer hazai, s talán majd­nem ennyi külföldről érke­zett strandlátogató bosszús, keserű, s nem egyszer mór gúnyos megjegyzései, úton- útfélen hallott panaszai és saját, ’ szomorú tapasztala­taink késztetnek rá, hogy is­mét szóvá tegyük a mind kulturáltabb tapolcai strand, vendéglátásunknak és keres­kedelmünknek adresszálható gyengéit. e íme néhány vasárnap hal­lott vélemény: — Tegnap (azaz szomba­ton) több volt a csehszlovák, lengyel és német vendég, mint a hazai. Itt a kabin­soron úgy tapasztalom, hogy a vendégek fele nui is kül­földi ... Nagyon dicsérik a vizet, szívesen eljönnének máskor is, de sajnos, kérem mind panaszkodik a~ ellátás­ra. a sok sorban állásra — vélekedett az idős kabinos bácsi. —■ Harmadik éve járunk ide rendszeresen. Nagyon megszerettük Tapolcát, de ami a kereskedelmi ellátott­ságot illeti, már kezdjük un­ni a sok bosszúságot. Tavaly például még lehetett kapni tejtermékeket, most már az sincs. lAngosért fél órát áll­tunk sorban... Sört egyetlen helyen mérnek — hallottuk egy kassal orvostól. — Hogy miért cipelünk ennyi mindent? Sajnos na­gyon rosszak a tapasztala­taink. Élelmiszert alig kapni a strandon, és a vendéglőnél óriási a tolongás — így a háromgyermekes strandoló család. — Sa jnos kérem, ez van... Kánikulában engednie kell az igényekből a kedves ven­dégnek — mondta a strand­ellátás égjük fehér köpenye­se. Vajon ez lenne s. miskolci kereskedelem és vendéglátás „hivatalos” véleménye is a tapolcai strandellátásról? Kánikulában legyen a stran­doló igénytelen? Örüljön an­nak, ami van? Eluralkodott az eszi, nem eszi, nem kap mast szemlélet?! Reméljük, hogy nem erről van szó, csupán egy kis te­hetetlenségről, felkészület­lenségről, a jó üzleti lehető­ségek fel nem ismeréséről, és senki se vegye zokon, de ta­lán egy’ kis hozzá nem értés­ről is. Véleményünk szerint köny- nyüszerrél és nagyon gyor­san lényegesen javítani le­hetne a strand élelmiszer- és üdítőital-ellátását, s gyorsíta­ni is lehetne a kiszolgálást. Talán hozzásegítené ehhez az illetékeseket; s tegyük hozzá. hogy a felelősöket, a nagy- közönségtől hallott néhány vélemény, javaslat; • — Az önkiszolgáló strand- élterembeti miért igyekeznek lebeszélni a vendéget az ét­lapon is propagált frissen- sültekröl ? — Sajnos azért, mert esek lassan készülnek a széntüze­lésű tűzhelyeken. Hiába kö- nyör günk gázért — mondja az egyik szakács. Hosszt! sor a pénztárnál, ahol sörre, borra, rövid ita­lokra és üdítő italokra adják a blokkot. (Másodosztályai áram!) A pénztárgép akado- snk, a torlódás növekszik. — Tessék elhinni, ez ta­lán Miskolc legrosszabb pénztárgépe — panaszolja szinte sírva a pénztárosnő. — Hiába könyörgök, nem adnak másikat. Egy kis pari Ionnal blokk­váltás nélkül, helyszíni fize­téssel is kapni feketét. Itt a strandvendéglőben nem le­hetne ezzel tehermentesítem a pénztárt? És végül dióhéjban néhány más javaslat: — Elég hely van a strand területén. Létesítsenek gom­bákat, vagy akár csak sát­rakat, ahol tejet, tejterméket, üdítő italt, lányost, sült ha­lat, főtt kukoricát stb. lehet vásárolni. Ha az állami ke­reskedelemnek nem fizetódik ki, adjanak engedélyt a szö­vetkezeteknek. vagy akár n magánkereskedőknek. is kiszállítják. A nagy munkát szeretnék még az idén befe­jezni, de a vizes futóhomok, a finom, kékes iszap útjukat áll­ja már hónapok óta. A pislákoló villanylámpák gyenge fényében a lábunknál ott zümmög a szivattyú. Szin­te szüntelenül dolgozik, küldi ki a napra a vizet. Az iszap, amely a deszkák résein és a szalma-tömedékelésen átjut, ott marad. Ezt csillébe rak­ják. — Olyan ez — sóhajt a bri­gádvezető és a feje búbjára tolja a védősisakot —, mint a gyerek ... Kis fogásokkal kell előremennünk, nehogy meg- ugorjon felettünk a homok, s ennek következtében megron­gálódjanak a felettünk levő házak. Nagy szakértelmet, kö­rültekintést, lelkiismeretes munkát kíván még ez az egy helyben való topogás is. Mert nekünk az előrehaladásnak ez a rendkívül lassú tempója szinte veszteglésmek tűnik. Emellett ez a munka még nem is veszélytelen. Nem csoda hát, ha mái’ idegesek va­gyaink ... Figyelem a munkájukat. Vé­dekeznek a víz és a futóho­mok ellen, közben megpróbál­nak előrehaladni. Kézzel, mal- teros kanállal szedik ki a víz- dús homokot egy meglazított deszka mögül. A lisztfinom- ságú vizes futóhomokból pon­tosan csak annyit szabad ki­szedni — és nem többet —, mint amennyri az előrehaladás­hoz feltétlenül szükséges. Köz­ben állandóan biztosítani, épí­teni. szalmázni, deszkózni kell a felettük levő házak miatt is. Türelmes, szívós, kiváló szak­embereket kíván ez a munka. Ribár Lajos brigádja ilyen emberekből, áll. — Szinte feleslegesnek törők az ember munkája — mond­ja a brigád vezető. — Nem ju­tunk előre. Pedig segítenek kintről, a napról is, ahol ku­takat fúrtak az előttünk levő telep viztelenitese érdekében. Mindenesetre megpróbálunk ezen a vizes futóhomokon ke­resztüljutni. Reméljük, sike­rül. Bízunk hozzá. Csak olyan ne legyen, hogy' esetleg vissza­fele kell jönnünk ... Centiméter-normájuk ran az itt dolgozóknak. Szívesen számolnának méterekben, ahogy igazi elővájáson, akna­mélyítésnél szokás. De nem lehet. A természet csak centi­métereket engedélyez, a fold centiméterekként adja meg magát, Az ember ezt tudja És ehhez igazodik célja elérése érdekében. Centiméterenként int előre. Lassabban, mint máskor. De így is célba ér. Grave» Hum A Ganz Villamossági Müvek 400 k\V-os óriás transzformáto­rát most vizsgálják a Villamos- energia-ipari Kutatóintézet la­boratóriumában. Az óriás transzformátor végleges ren­deltetése a szovjet—magyar elektromos távvezetéken ér­kező villamos energia transz- formálása lesz;

Next

/
Thumbnails
Contents