Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-09 / 134. szám
( 6 ESZAKMAGTARORSZAG VMfaiap, T968. J&nftra S, Csuhraj publicisztikai filmje A kitűnő szovjet rendező már több hónapja dolgozik a moszkvai kísérleti stúdióban SZTÁLINGRÁD című filmjén. Munkatársaival 11 ezer kilométert tett meg Európában. — Tisztázni akartuk — mondja Csuhraj —, mennyire él még Sztálingrád emléke az emberekben, s milyen következtetéseket vontak le a világ- történelmi csatából. Rendkívül érdekes anyagot gyűjtöttünk Franciaországban, az NSZK- ban. az NDK-ban, Angliában. Nyilatkoztak politikusok, történészek, az ellenállás harcosai, katonák és családok, melyeknek hozzátartozói a sztálingrádi csatában estek el. Üj müvek a miskolci könyvesboltokban A könyvhét elmúltával folytatjuk heti beszámolónkat az 'elmúlt napok könyvujdonsá- jgairól. A könyvheti könyveken | kívül, az elmúlt héten több je- jlenlős újdonság érkezett a mis- [kolci könyvesboltokba. Elsősorban két szépirodalmi mű- | re hívnánk fel a figyelmet. Az i egyik az angol Thomas Hardy- vak, a nálunk már jól ismert ! Egy tiszta nő című regény író- Ijának másik alkotása a A wey- doni asszonyvásár, a másik Frantz Kafka regénye A per, amely már két folytatásban I napvilágot látott a Nagyvilág I hasábjain. Mindkét író a két Átmenetek az iskolai oktatásban címmel cikkbibliográfiát jelentetett meg a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár. A bibliográfiát Pó- csi Guszáv állította össze. Célja, mindazon legfontosabb folyóiratcikkek összegyűjtése, amelyek az iskolai oktatásban az átmenetek kérdésével foglalkoznak, s ezzel a gyakorló pedagógusok segítése. A bibliográfia anyagát főleg a Köznevelés, a Pedagógiai Szemle világháború közötti világ jelentős alkotója volt, mindkettőt jól ismerik hazánkban, két művük kiadása csak nyeresége a könyvpiacnak. Harmadik szépirodalmi munka Jókai híres regényének a Politikai divatoknak új kiadása. A szépirodalom mellett a történelem is helyet foglal az új könyvek között. Átmenet lehetne a kettő között Révai Józsefnek, az elhunyt nagy magyar marxista gondolkodónak és esztétikusnak, Válogatott irodalmi tanulmányok c. kötete, amely a felszabadulás után már megjelent, de évek óta ...hiánycikknek” számító Iro- 1 dalmi eszmefuttatások gyüjte- j menye. Teljes mértékben tör- í ténelmi alkotás a História Au~ \ gusta című római életrajzgyűj- ! lemény, amelyet ismeretlen I szei'kesztő állított össze meglé- j vő alkotásokból i. u. az V. századiján. Történelmi tanulmány- | gyűjtemény Andics Erzsébet | kötete, amelynek 184S—49 a [címe. Történelmi ifjúsági hála dvány Hegedűs Géza két re- | génye A fekete ember histó- I riája és a Hajnal a természet felett, mindkettő egy kötetben 'jelent meg. Egy zenekar kukása — fellépés elitt „Gázt” ne&l, előre! A kistrolik „szédítő” sebességgel száguldanak. Időnként az ember a gitár- muzsika legnagyobb tisztelete, sőt, szeretete ellenére is kénytelen arra gondolni, hogy tizenéveseink itt-ott mégiscsak túlzásba viszik a rajongást. Nemcsak a már Miskolcon is lezajlott egynéhány hangversenyre gondolva, amelyekre sajnos, legmegfelelőbb jelzőként még hónapok távlatából is a botrányos illik leginkább, hanem más események kapcsán is. Például: a miskolci rendőrkapitányság egyik szobájában szinte kiállításra elegendő anyag gyűlt össze hangszórókból, mikrofonok ból, hangszekrényekből. Fiataloktól gyűjtötték, össze. Azoktól a IR91 Gulyás Mihály: VASÁRNAP-R ablók! Nem mentek innen! — Hallga- tódzom. Asszonyhang, félerős, méregtől duzzadó. — Az anyátok nemjóját! 'Adok én nektek, ne féljetek, büdös rablók! Állok az utca közepén, próbálom kisütni, miféle rablókat ijesztget a hang. — Mór megint itt vagytok?! Hess te, hess! Aha,. értem már, értem. Csirkék lehetnek, rákaptak a konyhakerti veteményekre, harmatgyenge salátára, alig zöldülő sárgarépára, erre-ar- ra. Férfihang fog gajdolósba a földig érő diófalomb mögött, érzelgősen, elrévedezőn: Eresz alatt fecskefészek. Fecskemadár búsan nézlek. Te voltál itt a múlt nyáron, Nem hagytál el, mint a párom. Odább lépegetek, belesek az udvarra. Fiatalasszony áll seprővel- az eresz alatt, verebeket hajkurász. Most nem moccan, emberére figyel, aid a pitvar küszöbét nyergei i, mezítláb, s bánatosan fúvolázza a nóta beli sirámokat. A verebek méltatlankodva csiripelnek az eperfán, lódulnának, elfoglalni a fecskéktől a fészkét, dé ott a seprős cerberus. Nem értik, miért avatkozik az asszony a madarak dolgába, miért oly elfogult a fecskék, e világcsavargók javára. — Hess te! — rikkant az asszony, s hogy végre foganatja 'egyen szavának, a verebek közé vágja a seprőt. Az asszony várja, hogy leessen a seprő. Hiába. Oda- Üf-gy emberéhez, hátulról lábujjhegyezik hozzá, felszed egy lúdtollat és belecsiklandoz a fülébe. A danászás abbamarad, a férfi a füléhez kap. Kacag az asszony, a széles csí- pejü, csupalendület asszony. Az udvar közepére perdül, to- lakvón-kedveskedön incselkedik emberével. „Fogj meg, ha tudsz!” Kergetőcskéznek, az ember csupasz talpa klatlyog az udvar kemény földjén. Heti, kényszerűségből megtakarított jókedv nevetteti az asz- szonyt. Beiramodik a házba csalogatom Én meg röstellkedve elfordulok, leskelődni illetlenség. Túl a házakon, zöldellő domboldalon motor pöfög. Népes libacsapat fehérük a zöldben. A motor a libák elé vág, riadt gágogásuk ide hallik. Nocsak, gépesített libapásztor? Kisvártatva, tütűzve elhúz mellettem a motoros — talán tizenkét éves fiúcska ül a „Panni”-robogó nyergében, bőgeti a csöpp motort, hadd lássák, hadd lássa az egész falu, hogy ő már megbír egy motorral. Most jut eszembe, hogy én még biciklizni sem tudok. Amikor megtanulhattam volna, nem volt biciklim, mire lehetett volna biciklim, autóba kellett ülnöm — s a biciklis korszak végérvényesen elszökött tőlem. Sétálok magányosan, de megbámulatlanul. A falu megszokta az idegeneket, olyannyira, hogy csak falubélinek köszönnek. Üdülő van a faluban. Nyugodtan hallga- tódzhatok. apróságokat csipegetek fel a falu vasárnapi hangulatából. Egy idős férfi nagyon öreg asszonnyal beszélget. — Elmegy? — kérdi a férfi, ingerültséggel hangjában. A néni válasza így szól: — Hívtak, hát kell. — Engem nem hívtak. A néni ráfeledkezik tekintetével, tűnődik, aztán mondja: — Pedig te is benne vagy már az időben, fiam. Egyidős vagy az én Pistámmal, ugye? Várj csak, hadd emlékezzek. Pünkösdi vagy, ugye, oszt kilen cszázhatos. — Julis néném így tud emlékezni ? — Hál’ istenkének, fiam. Kis göthös gyerekecske voltál, azt mondta keresztanyád, nyugodjon békével, hogy nem éred meg az iskoláskort, nagyon a pap zsákjába néztél. Oszt már meg is öregedtél. Mondom, kis göthös ... A férfi sietve közbevág: — Hát csak tessék elmenni, Julis néném, oszt egye ki őket a vagyonukból. — Elmegyek, hogyne mennék, illendőségből. Hívtak. — Engem nem. A kisbíró azt mondta, hozzám nem jön, merthogy haragot tart velem! — Látja, ott ácsorgók, igaz, úgy leszek, mintha nem oda figyelnék, akácvirágot tépege- tek a kerítés bokráról. Gondolja, hátha vagyok valaki, s emelt hangon panaszolja el közéleti sérelmét, nem minden logika nélkül. — Hát ki hallott már ilyet! Állampénzen tartják, és haragját átviszi a hivatalra is. Kikerüli a házamat, mert haragot tart velem. Hát nem vétkes az ilyen?! Nem a saját lagzijóba hívogat, fiwegek napjára, közpénzből vendégeskedni. Nem azért mondom, hogy nagyon ott akarok lenni, van nékem nüt enni otthon, hál’ istennek, van, de hát az mégiscsak sok, hogy egy hivatalos ember hivatalában is tartja a haragot. Ha ilyen, álljon félre. Nem igaz, elvtárs? Bekapcsolt indulatai áramkörébe, reagálnom kell. Természetesen neki adok igazat, egy hivatalnok ne legyen részrehajló. A néni mereszti szemét az alácsüngő szilvagallyra. — Megnézem már — motyogja —, van-e rajta. — Görbe botjával .felnyúl a gallyért, lehúzza és \ égigtapogatja. — Van, hó! istennek, van rajta szépen. Most már meg is marad tán, elmúltak a fagyos- szentek. Együtt ballagok tovább a sértett férfiúval, akin csöppet sem látszik, hogy „kis göthös gyerekecske” volt. Vállas, megtermett vénember, túl a hatvanon. A nénihez viszonyítva persze „gyerekecske”, ő a falu legöregebbje, 94 esztendős, és még emlékszik rá, hogy ez a férfi — no, de haggyuk a göthösséget, olyan régen volt, talán igaz se volt. Délelőtt van, pompás vasárnap délelőtt. Mézédes akácillat keveredik ínycsiklandó ételszagba, önkéntelenül feldong bennem a jóöreg Sza- bolcska Mihály nótában ránk maradt dalocskája: Tele van a város akácfavirággal, Akácfavirágnak édes illatával. Bolyongok alatta ébren álmodozva. Mintha minden egy akácfa Nekem virágozna. Délután meccs. A falu gondoskodik a maga szórakozásáról. Nem, ezt nem mulasztom el, időmből futja, legalább megtudom, milyen szinten művelik a labdarúgást. Szép szál, markos legények pörögnek a zöldellő gyepre, ugrabugrálnak, ficánkolnak, Megfiatalodik a 130 éves Vidám Park Uj kisautók, játék automaták — Készül az új elvarázsolt kastély A Vidám Park a 130 év ellenére sem öregedett, söl egyre frissül, fiatalodik: legutóbb 5 millió forintért kapott ój „ruhát”, szórakoztató berendezéseket. Az egykor dodzsem néven ismert kis vil- lanykocsikat kicserélték fürge, .olasz kistroliikra. Mozgékonyak, fürgék a go-kartok, az Új kisautók. Nagy szenzáció az NDK-ból érkezett „óriáspók”, mely minden iránybart forog, hintáztat, emelkedik, zuhan. A napokban érkezik 30 új játékautomata is. Készül az új elvarázsolt kastély, amelyben már segít a technika sok csodája. A BUVÁTI mérnökei a megmondhatói: egy ilyen „vicces” építményt milyen nehéz munka megtervezni. Lesz ebben zuhanó mennyezet, tükörútvesztő, kísérteties, rejtett hang- és fényhatás. Viszont a régi, kacagtató hagyományt, a iszoknyafúvást már nehéz fenntartani: hogyan fújják fel a szoknyát, ha úgyis fenn van, hiszen mini a divat... ? és az Óvodai nevelés című folyóiratok cikkeiből állították össze. A négy csoport az átmenetek kérdésével általában és összefoglalóan foglalkozó cikkeket, az óvoda és az általános iskola első osztályának kapcsolatáról, a negyedik és ötödik osztály közötti átmenetről, valamint az általános és középiskola közötti átmenetről szóló írásokat foglalja magába. fiataloktól, akik viszont a legkülönbözőbb helyekről gyűjtötték össze. Hogyan lehet tisztességesen lopni? A legkülönbözőbb helyek között természetesen soha sem szerepelt egyik villamossági bolt sem. Erre a négy fiúnak nem volt pénze. Négy fiú határozta el ugyanis, hogy gitár- zenekart alakít. P. Z., H. L„ B. Á., H. L„ valamennyien a villamosipari technikum tanulói, tehát a villamosszcnőiesekhez is értenek már valamit. A felszereléshez is, a leszereléshez is. Márpedig a gib h a p w r? f: p ei r.t r. r.j rj s tárzenekarhoz mindez szükséges. Az első időkben főleg a leszerelés. A fiúk a diósgyőri Szabadság kertből, a villany- oszlopról leszerel teli 2 hangszórót, az MVSC-pályáról 2 hangoszlopot, a diósgyőri teniszpályáról 2 hangszórót, a kiliáni 35. számú iskoláról 1 hangszálót, a miskolci 16. számú iskoláról ugyancsak 1 hangszórót, a csanyiki KISZ' iskolából 2 hangszórót., a diósgyőri strandról egyet. A lillafüredi állomásról egy hangszórót, 2 mikx-ofont, 1 erősítőt hoztak el. De ellátogattak néhány templomba is, A szirmabese- nyői templomból 1 erősítőt, a ^miskolci Szent Anna templomiból pedig 1 mikrofont hoztak fel. Ez utóbbinál úgy vélték, jtisztességesen lopnak: 2 mik- jrofont találtak, de az egyiket jött hagyták. Hadd maradjon a [híveknek, hiszen ma már a [prédikációkhoz is szükséges a Itechnika. i iA tyűk is jöhet! I Az igazi, szó szerinti érfe- ilemben vett tyúk, mélyet meg llehet kopasztani, főzni, enni, I hiszen a fentebbi felsorolásból laz is kitűnik, hogy ezek a fiúk [keményen dolgoznak, oszlopokra másztak fél, szereltek, cipekedtek, mindezt inkább ez esti műszakban. Kellett az .energia is. A Szikra mozi kötelében levő bódét törték fel, I Idom él tok két tyúkot és elvitték H. L. lakásárai. I A szülők? ! Az édesanyja me^kopasztotta, [szépen elkészítette, és föltalálta. Jó étvágyat! Honnan került ide ez a két tyúk? Honnan került hirtelenjében ide ez a sok villamossági holmi? Nem minden szülő ilyen kíváncsi, a gyereknek önállóság, függetlenség kell, különben is mindenki láthatja, hogy zenekart alakítanak, próbálnak. Majrézások A fiúknak tetszett a leszerelés, nagyon belejöttek, most már akár több zenekart is fölszerelhettek volna, de hát időnként a félsz is felütötte fejét Egyik-másik majrézhatofct is, mert H. L. nyugtatgatta őket: ne féljetek, ahol én vagyok, oda nem jön a rendőrség! Nem lesz semmi baj! Lett. És a rendőrség is jött, méghozzá akkor, amikor H. L. is éppen ott volt. Az egyik alkalommal a Csanyikba térték vissza, hogy még leszereljenek valamit Éppen H. L.-t kapták el, társa elfutott. A hangszórók, mikrofonok most már a rendőrségen halmozódnak. A legújabb gitárzenekor még a fellépés előtt megbukott. mint szeles kiscsikók. Aztán r bíró belcfúj sípjába. A kél csapat a pálya közepére iramodik, sortra rendeződnek Délnek fordulva, harsányan elkiáltják: „Éljen! Éljen! Éljem!”, Délről még csak vannak vagy húszán, de amikoi északnak fordulnak, hogy elkiabálják az éljent kitör belőlük a nevetés — csak kél lány áll a pálya szélén, hál ■azoknak zengik el a jókedvű él jent. A helybéli csapat a jobb. onnan gondolom, hogy jobb — ők rúgják a több gólt. Már a második félidőben tartanak, sőt, már majdnem a végére érnek, amikor a helybéli csapat egyik érzékeny tagja, aki kapott egy nem késznkarva- rúgást, nekiesik sporttársá- nak. A bíró kiállítja. Nem all ki. Erre a vendégcsapat felkapaszkodik a vontatóra és méltatlankodva elbrűg. Ügy vettem észre, valójában örvendeztek az incidensnek, hiszen, ha ez nem következik be, 5:2 arányú vereségük hivatalossá válik a járási csapatbajnokságban. Hát bizony ez az incidens kissé megrontotta vasárnapi jó hangulatomat, de aztán a fiatalabb korosztály megint felderített — a legkisebbek, a mostani iskolások olyan han- cúrozó csetepatét rendeztek a bársonyos gyepen, még a hegyek is kacagtak rajtuk. I gen, a hegyek, melyek időtlen idők óta nézik a felcseperedő nemzedéket bölcsőtől a koporsóig. A hegyek mitsem változnak, csak mi érezzük az idő múlását. A gyerekek boldogan, siettetni akarván az időt; mi, lassan őszülő halántékkal, inkább fognánk vissza, hogy no teljen.j ne menjen olyan gyorsan, i maradjon még, hiszen olyan! szépek a vasárnapi délelőt-j lök.'
