Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

CsatSríSIc, 1968. Jfinfcs 6. SS2AKMAGYAKOBSKAG s ÜgynUninkodéi — gazdasági alapon hogy növekszik a piac szerepe, úgy fokozódik a vállalatok közötti verseny. A piaci konkurren- cia a korszerűbb, a ;iobb és az olcsóbb termékek előállításá­ra serkent, de szembe is ál­lítja egymással a vállalato­kat. Ma már nem várható el például, hogy a vállalatok tapasztalatcserék alkalmával ingyen átadják egymásnak legjobb gyártási módszerei­ket, vagy más fórumokon nagydobra verjék üzletpoliti­kai elképzeléseiket. A terme­lő kollektíva, értékes szelle­mi produktuma, csakúgy, mmt a piaci versenyben al­kalmazott stratégia, immár — üzemi titok. Nem vezet-e mindez a szo- 'cialisla vállalatok közötti ésszerű kapcsolat és célszerű együttműködés mellőzésére? — kérdezik sokan, nem is teljesen alaptalanul. A helyzeten persze aligha változtathatunk a népgazda­sági érdekekre, a szocialista önzetlenségre és más, a ma­ga idejében is csak ritkán megszívlelt érvre hivatkozva. Kívánatos viszont megtalálni a gazdasági versenyben szem­benálló vállalatok érdekei­nek találkozópontjait. Mert vannak olyan együttműködé­si formák, amelyek nem gyengítik, hanem erősítik az adott iparág egymással kon- kurráló vállalatainak piaci pozícióit, kölcsönösen növel­ve a nyereséget. Több iparágban kezdemé­nyezték a rokon profilú és egymással versenyző vállala­tok a közös nyers- és segéd­anyag-beszerzést. Ha a hazai termelők, illetve importáló külkereskedelmi vállalattól közösen és nagy tételben ren­delik meg a szükséges anya­gokat, megtakaríthatják a nagykereskedelmi árrés nagy részét, vagy teljes egészét. Más esetekben mentesülnek az elaprózott rendelésekkel szükségképpen együttjáró felárak fizetésétől. A rokon profilú vállalatok közös piac­kutató és értékesítő szerve­zetet is létrehozhatnak, amennyiben ezzel .nem te­remtenek monopolhelyzetet a felhasználókkal szemben. A vállalatok összehangolt, tervszerű együttműködésének nem csupán a forgalomban, hanem a fejlesztés és a ter­melés szinte minden szaka­szában nagy szerepe lehet. A termelési kooperáció, vala­mint a bérmunka lehetővé teszi a szakosított termelés, a nagy sorozatgyártás előnyei­nek érvényesítését, s egyben — ez az új mechanizmusban különösen fontos — a kapa­citások jobb hasznosítását, a párhuzamos beruházások el­kerülését A szomszédos gyárak, in­tézmények között is — gyakran a profilra va­ló tekintet nélkül — sokféle gazdasági kapcsolat létesül­het. így többek között igen gazdaságosnak bizonyulnak a közös beruházások és bőví­tések (közműveknél, például a földgáz bevezetésénél, vagy a kulturális, szociális létesít­mények építésénél). De cél­szerű és gazdaságos lehet a szakembercsere és átcsopor­tosítás, a szakosítás külön­böző jellegű feladatok (pél­dául gépjavítások, távolsági tehergépkocsi-szállítások) végzésében, az ipari tanulók képzésében stb. Az a tény, hogy az űj me­chanizmus nem csupán az elvtársiasságra, hanem a vál­lalatok közös érdekeltségére alapítja a kölcsönösen elő­nyös és népgazdaságilag hasznos, sokoldalú kapcsola­tok létesítését és fejlesztését, nem jelent visszalépést szo­cialista elveinkhez és eddigi gyakorlatunkhoz képest. Sőt, nyugodtan állíthatjuk, hogy hatékony és céltudatos szo­cialista együttműködés tartó­san csak anyagi ösztönzéssel, gazdasági alapon valósítható meg a vállalatok között. Persze, a teljes és reális képhez tartozik, hogy az anyagi érdekeltséget, a kap­csolatok gazdasági jellegét nem szabad szűklátókörűén és mechanikusan értelmezni. A gazdasági kapcsolatok, fej­lesztése, a közös előnyöket és a kölcsönös bizalmat egy­aránt feltételezi. Természe­tesnek kell például tartani, hogy a közös anyagbeszerző szervezetbe tömörült vállala­tok esetenként kisegítik egy­mást a hiányzó anyagokkal, még akkor is, ha azok nem szerepelnek a közös beszerzé­si listán. Segítenek egymá­son akkor is, ha üzemzavar, vagy egyéb, váratlan esemény miatt került bajba a társvál­lalat; nem teljesen önzet­lenül, hanem szolid költség- térí tűssel, de mindenesetre sürgősen és elvtársiasan, azon az alapon, hogy „min­denlát érhet baleset”. A gazdasági együttműkö­dés egyszerűbb, köz­vetlenebb formám át vezet az út a sokoldalú kap­csolatok bonyolultabb, össze­tettebb formáihoz. A szűk látókörű anyagi számításo­kon és krajcároskodáson túl­mutató gesztusok hozzájárul­nak a vállalat jó hírnevének öregbítéséhez, a vásárlók kö­rében, de egyben elősegítik a gazdasági együttműködés magasabb szintű és hatéko­nyabb formáihoz szükséges kapcsolatok és bizalomteli légkör kialakítását is. A növekvő város Maim az állami építőipar Az állami építőipar születé­tének 20. évfordulóját köszön­ti az építők napján — június 9-én és 16-án az ország több mint 300 000 építőmunkása. Az 1948-ban szocialista tu­lajdonba vett 56 magasépítési. vállalat az államosítás évében f'sa.lcnem kizárólag kisipari eszközökkel dolgozott. A nagy- vállalkozóktól átvett kezdetle­ges géppark összteljesítménye h 3000 lóerőt sem érte el. Az államosítással kezdődött •tz építőipar gyors fejlődése, •■'melynek eredményeként gé­peinek, berendezéseinek össz­teljesítménye ma már megha­ladja a' 680 000 lóerőt. Űj ipar­ágakat alakítottak ki a beton- elemgyárak, a blokk- és pa­nelüzemek országos hálózatá­nak megteremtésével és az utóbbi években átadott ház­gyárakkal. Gyökeresen meg­változott tehát az építőmun­ka jellege. Nagyipari módsze­rekkel, futószalagszerűen gyár­tanak és szerelnek össze éven­te több mint 500 üzemcsarno­kot, középületet, raktárt és gazdasági épületet. Az építőipar szocialista szek­tora együtt nőtt a feladatok­Gyorsuló ügyin tézés Helyi tanácsaink már _ sok vonatkozásban hasznát látják • z új irányítási rendszerből • dódó önállóságbővülésnek, tíajószentpéter azon községek 1 Őzé tartozik, ahol bővült a hatósági jogkör. Míg eddig a .' Írási tanács adott ki építési engedélyeket, 32 első fokú- építési hatóság most már a helyi tanács keretein belül működik; A Község lakói hasznát lát­ják majd ennek a változásnak, hiszen várhatóan gyorsabban elbírálják építési kérelmüket. Várható,, hogy a jövőben a szabálysértési ügyek elbírálá­sa is községi tanács-hatáskör­be kerül. 1 év a mezőgazdaságért Június 13-án és 14-én ün­nepli fennállásának 50. évfor­dulóját az Északkelet-magyar­országi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet. A Kompolton le­vő intézet jubileumi ünnepsé­gén részt vesz dr. Gergely Ká­roly miniszterhelyettes is. Az intézet munkatársai előadáso­kon ismertetik azokat az ered­ményeket, amelyeket a mező­gazdasági kutatómunkában, s a táj mezőgazdaságának fej­lesztésében elértek. A részve­vő mezőgazdasági szakembe­rek megtekintik a kompolti intézet tény észkertjét és agro­technikai kísérleteit; A jubileum tiszteletére júni­us 14-én a Magyar Tudomá­nyos Akadémia növényter­mesztési bizottsága itt tartja meg országos növény nemesitől vándorgyűlését; kai. Húsz év alatt meghárom­szorozta termelését, s több mint 300 milliárd forint érté­kű építési beruházás megvaló­sításával járult hozzá az or­szág fejlődéséhez. A fejlett építésmódok kialakításával, új anyagokkal és szerkezetekkel közvetve és közvetlenül is hoz­zájárult a szövetkezeti és a magán-építőipar fejlesztése is. így az országos építőipar — tehát az összes építési szektor — az államosítás befejezésé­től, 1949-től 1967 végéig 910 800 új lakást épített, s a jövő év­ben adja át az egymiUiomodik új otthont. A távlati fejlesztési tervek szerint az országot kilenc ré­gióra osztották, ebből egyik a borsodi régió, s ennek lesz alrégió központja Kazincbar­cika is. Eredetileg a város lélekszá­mút 50 ezerre tervezték, de a vártnál gyorsabban nő a la­kosság száma. Jelenleg már több mint 30 ezernél tarta­nak, s még a harmadik ötéves terv végét sem értük el. Nö­vekszik a természetes szaporu­lat is, tavaly például 503 cse­csemő született az új város­ban. A lélékszám és az igények növekedésével együtt igyek­szik lépést tartani a város- fejlesztés is, - A harmadik öt­éves terv során 360 millió fo­rintot fordítanak városfejlesz­tésre. A város legnagyobb gondja az volt eddig, hogy nem épült közintézmény. Lakásokban kapott helyet a városi tanács, még a kórház is. Kazincbarci­ka városközpontjának építését most kezdték meg. Már látha­tók a közeljövőben! intéz- mónyközpont körvonalai. Rö­videsen elkészül az új modern kórház, amelynek működésé­vel megytink ben az egészség­ügyi ellátottság jobb tesz az országos átlagnál. Épül a városközpont A városközpontban kap he­lyet az új párt- és tanácshá­za, az idén megkezdik egy nagyméretű áruház építését, ide kerül a posta, a bank is Tovább bővül Kazincbarcika iskolahálózata. Még ebben az évben elkezdődik a vegyipari szakközépiskola építése, amelyre a tervek szerint 22 millió forintot fordítanak. Űjabb óvodát és bölcsődét is kap a fiatal város. Az említett áruház megépí­tésén kívül még több önálló .szaküzlet kap helyet Kazinc­barcikán. Jelenleg ugyanis egy ruha-, s egy cipőbolt van, a papírbolt közös a játékbolttal, s még sorolhatnánk, hogyan nőtték túl az igények a szű­kös kereskedelmi hálózatot. Miért keres a zöldáru? Kevesen gondolnak rá, hogy ez nemcsak azt jelenti, hogy az új város lakói nehezen tudnak bevásárolni. Befolyá­solja ez a tény a zöldségellá­tást is. Az áruját piacra vivő őstermelő ugyanis úgy szá­mol, hogy ha portékáját elad­ja. iparcikkeket vásárol. Hí­vei ez a lehetőség jelenleg Kazincbarcikán eléggé korlá­tozott. ezért kevés zöldáru jelenik meg a szabad piacon. Az új szocialista település ifjú lakói nagyon szeretik vá­rosukat, a növekedés, a fejlő­dés velejáró nehézségeivel együtt. Mindent megtesznek, hogy a fejlődést meggyorsít­sak. Erre legjobb alkalom a társadalmi munka. Arról már hírt adtunk, hogy gyönyörű strandjuk teljesen társadalmi munkában készült. A fizikai segítségnyújtáson túl, megta­lálták a társadalmi munka ed­dig ismeretlen, új formáját is. Az iskolákban kevés a mate­matika, fizika szakos tanár. A nagyüzemek révén azonban van a szülőik közt bőségben mérnök, technikus, akik társa­dalmi munlcában vállalták, bőgj7 segítenek az oktatásban. Ilyen lelkes, egymást segítő munkával fémjelzett társadal­mi együttélés mellett nem meglepő, hogy Kazincbarciká­ra már nem jellemző a „nép- vándorlás”. A lakosság szama stabil, évente esetleg 10 család költözik el az új városból, orrnál több azonban azoknak a száma, akik albérletbe is be­települnek. s várják, hogy la­káshoz jussanak, (a. I) Kétezren a Hollőstetőn A tavaszt keresték Egyenes törzsű fenj'őktöl, hatalmas lombú fáktól telí­tett hegyoldalak vigyázzák a hollóstetői campingct. Közöt­tük hosszan elnjaiíó, enjdién lejtő, gyepes terület: napozás- rfl. Mpg camping-házikók elhelyezésé­re. Kétoldalt színes, modern kis házak sorjáznák. Benn vil­lanyvilágítás, lati cél es reka- miék, függönj7, színek. A camping területe rende­zel ( korszerű és az idén még retnek lakni, ugyancsak be­költözhetnek ide. Már egy, ar­ra megfelelő területen ki is szedték a fákat, hogy a sáto- rozók is keliőmód válogathas­sanak. Később a közelben egy ifjúsági campinget is létesít^­Euilcfc a hollós! eampingből. HslJfPí Kísérletezés cseppfolyós műtrágyával A korszerű műtrágya felté­telei közé tartozik, hogy nagy hatóanyagú, egyenletesen el­osztható legyen és kezelése minél kevesebb emberi mun­kát igényeljen. Ezeknek a fel­tételeknek legjobban a folyé­kony műtrágyák felelnek meg. Világviszonylatban a folyékony műtrágyák közül a nitrogén- műtrágyák, ezek közül is a cseppfolyós ammónia terjedt el leginkább. A cseppfolyós ammónia mellett főleg olcsósága és 82 százalékos nitrogén tártál ma szól. A szilárd trágj7áknál egyenletesebben és más ta­la jművetéssel, növényápolással kombinálva végezhető el. Hát­ránya, hogy nyomásálló (33 atmoszféra) tartályokat igé­nyel, a talajba juttatás speciá­lis injektálókkal lehetséges. A munkavégzés fokozott bizton­ságtechnikai előírásokat és szakképzett embereket igényel. Az elmúlt években a Bor­sodi Vegyikombinátban is kí- l eérleteztek cseppfolyós ammó­niatrágyával, részben a Szov­jetunió és az NDK tapasztala­tai alapján. A szép eredmé­nyeket hozó kísérleteket a Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságával együttesen végezték. Az ered­mények közé tartozik: a mű­trágyázás költsége 20 száza­lékkal csökkent, a termés mennyisége átlag 5, egyes ese­tekben pedig 10 százalékkal növekedett. A kísérletek ered­ményeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is figyelemmel kíséri, és a ta­pasztalatokat felhasználja az országban elsőként létesülő, 25 ezer holdat ellátó ammóniázó telep felállításához. A BVK agrokémiai részle­ge és az állami gazdaságok igazgatósága jelenleg is foly­tatja a kombinált ammóniás műtrágyázási kísérleteket. A cseppfolyós ammónia haté­konyságát a száraz idő nem csökkenti, ugyanis a növény ezt a trágyát a csapadéksze­gény napokban is fél tudja venni, szebbé, jobbá vált. Most már a zuhanyozóban, a mosdóban naponta kétszer meleg víz is áll a vendégek rendelkezé­sére. Űjdonság az is, hogy a főzőhelj7en a tűzhely mellett rezsót is tudnak adni. A jó­kora kürtővel ellátott szalon­nasütő, arrább a büfé szintén a táborhoz tartozik. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jól felszerelt campingbe in­kább azok a turisták jönnek, akik a szép hegj7éket. a „no­mád életet”, a turistáskodás összes romantikáját csak a megfelelő kényelemmel egybe, kötve szeretik. Márpedig itt ezt a kényelmet megtalálják. De azok, akik sátrakban sze­nek. ez azonban egyelőre még csak terv.' A jelenlegi viszont jól felszerelten, kénj7elmes berendezéssel az idén már április 23 óta fogadja a ven­dégeket. A Dunántúlról, az Al­földről, Budapestről jártak már itt. Az idei, szokatlanul meleg tavaszon összesen mint­egy 2000 vendég kért szállást a campingben. Ennyien keres­ték. lesték itt a büidd tavaszt, a bokrok, fák pattogását, a hegyi virágok élőmerószkedé- sét És nem is hiába, hiszen a tavasz a Bükkbe is korán ér­kezett. Valószínű, hogy a most érkező bükki nyárra még többen lesznek kíváncsiak. „ZöldfaF a város és svár kozott Miskolc felsővárosnál, a Lenin Kohászati Művekhez közéi eső részen erdősávot te­lepítenék, hogy a gj7árból ki­áramló füstös, kormos leve­gőt megszűrjék, szennj-ezettsé- gét csökkentsék ígj’ a gyárke- rités mentén több mint há­romszáz méter hosszúságban, huszonöt-harminc méteres szélességben szinte élő zöldfa­lat húznak a gyár és a város között, hogj’ az itteni lakos­ság minél tisztább, kevésbé szennyezett levegőhöz jusson. Az erdősáv kiképzésére — a legalkalmasabb fafajtákból — több mint háromezerötszás csemetét ültetnek el. A tele­pítési munkához már hozzá­fogtak. s azt a gyár KlSZ-ft- ataljai társadalmi munkával támogatják.

Next

/
Thumbnails
Contents