Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-26 / 148. szám

fiPZAKWAGYARORSZAG

4

Szerda, 1968. június 36.

———MB—M ■

gyümölcsöztetnék. Számunkra ebből csak az lehet vigasztaló, hogy ha majdan anyák lesznek, gyermekeiket talán másképpen, kultúráltabban tudják nevelni, s ha azok felnövekszenek, jobban tudnak nekik segíteni a tanulásban, csökkentik falusi helyzetük hátrányait. Egyébként keressük a kapcsolatot régi diákjainkkal, szeretnénk megtudni, hogyan alakul sorsuk. Levélben felkerestük valamennyit, de viszonylag kevesen válaszoltak. A járásban élők közül többen képesítés nélküli nevelőként dolgoznak általános iskolákban, tehát kialakulatlan még az életpályájuk.

— A falusi kisiskolából nehéz lehet az átmenet a gimnáziumba, szokatlan a falusi gyermeknek a középiskolás élet. Mivel próbálták ezt az átmenetet könnyíteni, a fiatalok életét felmérni?

— Az átmenet könnyítésére, figyelembe véve a korábbi elsősöknek ilyen témájú dolgozatokban megnyilvánuló panaszait, jó előre meghívtuk a leendő elsősöket a gimnáziumba, ismerkedjenek egymással, az intézettel, mondják el előre kérdéseiket, kívánságaikat. Tapasztalataink szerint, ez jó hatású volt. A negyedikesekkel dolgozatot írattunk, illetve írásos javaslatot kértünk, miként látják ők gimnáziumi életüket, hogyan lehetett volna a négy évet még szebbé, tartalmasabbá tenni önmaguk részéről, a tanárok részéről, valamint a KISZ-szervezet részéről. A válaszokat zárt borítékokban őriztük, és csak az érettségi után bontottuk fel. Nagyon sok tanulsággal szolgált, mind az iskolavezetés, mind pedig a KISZ részére. Sajnálatosan tükröződik a falusi fiataloknak a KlSZ-élet- tel szembeni igénytelensége. Ezeket a tapasztalatokat is szeretnénk a következő évtől hasznosítani. Egyébként megtörténtek már a beiratkozások, szabad helyünk alig van; az új tanulóink is jónak ígérkeznek.

(benedek)

BEKI3:

háromnegyed

6 és 8

vészek és a falusiak gyakori találkozását, a személyes kapcsolatok kiépítését szorgalmazta. Bindász elvtárs, a halmaji tsz elnöke azzal az ötlettel állt; elő, hogy a kulturális alapból szép képeket, főleg portrékat lehetne festetni, s ezekkel a magas színvonalú alkotásokkal keiiene megajándékozni az élen járó dolgozókat.

A falusi mecénásoknak, a képzőművészet pártolása új híveinek - első összejövetele Seres János festőművész zárszavával ért véget. A Képző- művészeti Szövetség északmagyarországi tei'ületi szervezetének titkára kifejezte reményét: a Hazafias Népfront akciója bizonyára sikeres lesz majd; erre vall a kezdeti érdeklődés is.

(párkány)

K: tél 4, óra.

27—28. Vörös rózsák Angelikának. Színes olasz. 29—júl. 1. Csak du. fél 4-kor. Fantaszták. Szovjet. Este háromnegyed 6 és 8 órakor. Csodálatos élet. Színes angol. Júl. 2—3. Esküvő istenigazában. Magyarul beszélő cseh. Csak 16 éven felülieknek!

Matiné: 30-án fél 11-kor. Ellopott léghajó. Cseh.

KOSSUTH:

Figyelem! Értesítjük kedves közönségünket, hogy a Kossuth íilm- l színház július 1-től naponta S előadást tart. Az új kezdések:

Kossuth délelőtt: negyed 10 és 11 óra.

Kossuth délután: háromnegyed 3, fél S és fél 7 órakor.

KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora:

K: Júl. 1-ig fél 11 óra.

27—28. Fantaszták. Magyarul beszélő szovjet. 29—Júl. 1. A riporterek gyöngye. Színes angol, július F-én már két előadásban. Júl. 2—3. Esküvő istenigazában. Magyarul beszélő eseti. Csak 16 éven felülieknek!

KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora:

K: .Július 1-ig 4 és fél 7 órakor.

27—ü-lg. A riporterek gyöngye. Színes angol.

FÁKLYÁS

KT: hétköznap 5 és 7 óra, vasár- és ünnepnap tél 4 és fél 6 óra.

• •

(Tizemi kíiá

iiiiiiiiiiiiHiiiiiiimEiiimiiiisiiiiimmHiiiEiigiiiuiiiiiiüigmiiíimiiimiiiiiiiiiiiiii'

R

eggel még csepergett az eső, délelőtt is bonás volt az ég, de mire ebéd után kinyitottuk az első söröspalackokat, teljes pompájában ragyogott a nyár. Mintha a sörösüvegekből bújt volna ki a nap, sárga fénnyel elárasztotta az erdőt és az emberek homlokát. Rövid idő alatt felszárította a tisztás füvét és mosolyt csalt az emberek arcára.

Az üzemi kirándulásra azok a cimborák hívtak meg, akikkel több mint húsz esztendeje együtt inas- kodtam. Komoly emberek lettek azóta. Családot alapítottak és családi házat építettek. Most feltűrt ingujjban, mezítláb, hosszú nadrágban — egynémeíyik már pocakosán — rúgták a labdát a tisztás közepén és kiáltoztak, veszekedtek, mint gyerekkorukban. Ritka alkalom arra, hogy új oldalukról mutatkozzanak be asszonyaiknak, akik a gyerekek kezét fogva állták körül a pályát és nevetve figyelték férjeik játékát. Egy hordó sör volt a tét. Nem csoda, hogy percekig vitatkoztak, ki rúgja a tizenegyest. A bánya javító- műhelyének lakatosai játszottak a kovácsok ellen.

A meccs után még sokáig vitatkoztak a söröshordó mellett. Távolabb a bányászzenekar játszott ke- ringőket és polkákat. A kották lapjait néha meg'-megrezegtette a köny- nyű nyáii szellő. Beszélgetve koc- cintgattam a régi cimborákkal, de ahogyan kiürült a hordó, egyedül maradtam. Hallgattam a zenekar muzsikáját, közben poharamban megmelegedett a sör. A családok, barátok, munkatársak a fák alatt hű- söltek, külön-külön, a fűre terített pokrócokon, mint odahaza kőházaikban. Minden pokróc egy-egy népes család. Nekem nem volt pokrócom. Sétára indultam. Bicskával gallyat vágtam és kicifráztam.

Az egyik bükkfa árnyékában kopasz, csontos arcú, szemüveges, idősebb ember ült egyedül a pokrócon.

Mellette kibontott, tiszta zsebkendőn néhány gomba. Szagos tinórú és kék fejű galamb. Megismertem az öreget. Béla bácsi, régvolt mesterem. Két pofont és a szakmámat köszönhetem neki. Bogaras ember volt világ életében. Nem köszönt vissza, csak intett a kezével, hogy üljek mellé. S mintha nem telt volna el húsz esztendő legutóbbi találkozásunk óta, ott folytatta, ahol annak idején abbahagyta. Szidott:

— Ügyetlen munka. Kár volt a gallyat levágni — mondta, miközben bicskával faragott botomat nézte. Aztán megkínált a borából, melyet a forrás vizében hűtött. Szótlanul ültünk. Én az öreget néztem. Nem sokat változott. Emlékszem, Örökmozgónak csúfolta mindenki a műhelyben. Szerkezetet konstruált. Egy keréken lemezből készült tojások, benne különböző nagyságú és súlyú acélgolyók. Ha megindította a jól megolajozott masinát, sokáig forgott a kerék, örökmozgót akart feltalálni. Évekig dolgozott rajta. A műhelyben csodájára jártak. Többször megnézte a mérnök is, és megmagyarázta, hogy ez lehetetlen, de Béla bácsi tovább dolgozott rajta. Sokszor elnéztem, mikor mellette dolgoztam: amíg a kerék forgott, az öreg mosolygott, szemüvegét a homlokára tolta, de amikor lelassult, és később megállt, az öreg elkomoro- dott, szemüvegét visszahúzta az orrára, mintha bezárkóznék. Sokszor bent maradt műszak után is, néhányszor én is vele.

N

agyon érdekelt volna, mi lett a sorsa az öreg álombéli gépének. Sokáig spekuláltam, hogyan kéne szóba hozni, de ismerve Béla bácsi természetét, nem mer tem csak úgy, egyszerűen, rákérdezni. Ezért, hogy szóra bírjam, a családjáról kezdtem faggatni. Az öreg felsóhajtott:

— Nincs már nekem senkim. Á fiam valahol Pesten, a minisztériumban kújtorog, a lányom meg az ország másik végébe ment férjhez. Ritkán látogatnak meg. Most öt esztendeje az öregasszony is itthagyott. Az ő temetésén volt együtt a család. Akkor törtem össze az örökmozgót is...

Felkaptam a fejem és az öregre néztem.

— Mit bámulsz? — szólt rám. —■ Összetörtem.

— Kár volt — mondtam csendesen. — Sok munka volt benne.

— Sok — mondta az öreg,, és újra töltött. Az üveg nyaka néhányszor odakoccant a pohár szájához. Remegett a keze. — Húsz esztendeig bíbelődtem vele. Húsz évig. Hallod, fiú? — nézett rám mereven. — Tudod, mennyi az a húsz év? Hittem benne, nagyon hittem. Az örökmozgó járt állandóan az eszemben. És hiába. Nem sikerült. Talán, ha iskolákat járhattam volna. Hogy ismerjem a különböző számításokat, az anyagok igazi természetét. Mert, mi az örökmozgó? — kérdezte és tűzbe jött az öreg. — Az, amihez nem kell semmilyen üzemanyag és megy magától. De hát ilyen eines, ilyet nem lehet csinálni. Erre a kitör jöttem rá, izmikor a feleségem meghalt. Ott ültem mellette és néztem az arcát. Olyan idegen volt, mintha sohasem láttam volna, Még akkor

este szétvertem a szerkezetet. Nagykalapáccsal. Az acélgolyók szanaszét gurultak a konyha kövén. Összetört a kerék, de még a csapágy is.

Hirtelen elhallgatott és felhajtott egy pohár bort. Rámnézett a szemüveg által megnőtt szemeivel és most már halkan, kissé megnyugodva így folytatta:

— Mert csalc olyat csináljon az ember, aminek értelme van. Ami az emberek hasznára válik. És ne csak a maga kedvére dolgozzon. Ne osak a dicsőség és a hírnév mozgassa az eszét, karját, mert azon a munkán átok van. Az ember azt nézze, hol lehet a többiek hasznára...

Elhallgatott. Szótlanul hallgattuk a zenét. A keringő dallama úgy lüktetett, mintha egy hajó úszna felénk méltósággal, egyenletes sebességgel, hullámról hullámra. Rövidnadrágos gyerekek futottak el mellettünk, lármájuk és lábdobogásuk elnyomta a zene hangját. A kezükben levő hosz- szú fűszálakra sorba feltűzött érett szamócaszemek olyanok voltak, mint a piros nyaklánc ékei. Az egyik gyerek majdnem rátaposott a gombákra. Béla bácsi rosszallólag megcsóválta a fejét, de nem kiáltott rájuk, csak hosszan nézett utánuk. Aztán csendesen megszólalt:

— Látod? Ezek az örökmozgók. Maga az ember az örökmozgó. Az ember — mondta hangsúllyal és elmosolyodott.

A

ztán elővette a bicskáját és kiigazította az elfuserált cifrázatot a botomon. A lombok között ránksütött a nap, pedig eredetileg árnyékban ültünk. Eltelt az idő.

— Reggel óta figyellek — mondta csendesen az öreg, de nem nézett rám. — Láttam, hogy majd minden- kivel kezet fogtál, beszélgettél, koccintottál. Tudtam, hogy eljössz ide, hozzám is.,y ,

Oravec János

I

s

I

♦

\

i

s

%

%

27—28. Az ellopott léghajó. Mar gyárul beszélő színes cseh. 29-" 80. Olasz furcsaságok. Magyarul beszélő színes olasz. Július 1—2» Kártyavár. Magyar.

Matiné: 30-án fél Í1 óra. Kis potyautas. Bolgár.

TÁNCSICS:

K: naponta 5 és 7 óra.

27—28. Férjhez adom a mamát. Magyarul beszélő NDK. 20. Nővé- rém. a színésznő. Magyarul beszélő szovjet. 30. Minden megtörténhet. Színes angol. Július X—2* Vörös rózsák Angelikának. Színes olasz.

SZIKRA;

K: naponta fél 6 és fél 8 dr*!

27—28. Kötelék. Magyar. 29—30* Felrobbantott pokol. Magyarul beszélő szovjet. Július 1—2. Vörös rózsák Angelikának. Színes olasz.

Matiné: 30. íél 11 óra. Sivatagi 13-ak,

PETŐFI;

K: vasárnap, hétfő és csütörtök fél 5 és fél 7, péntek, szombat és kedd csak fél 7 óra.

27—28. Nem a legszerencsésebb nap. Szovjet. 29—30. Hét katona* meg egy lány. Színes román- francia. Csak 16 éven felülieknek! 20—30. Csak du. fél 5 órakor. Fantaszták. Szovjet. Július i—2. Telemark hősei. Színes angol—amerikai.

Matiné: 30. 10 óra. Tiltott mür kán. Francia.

SAG VARI:

K: naponta 5 és negyed 8 órakor.

27—28. Az öngyilkos. Magyarul beszélő jugoszláv. 29—30. Csapda. Színes angol—Kanadai. Július 1—3* Aida. Színes olasz.

ADY - TAPOLCA:

(Terem)

K: csütörtök, péntek, vasárnap* hétfő este 6 órakor.

27—28. Esküvő istenigazában. Magyarul beszélő csehszlovák. Csak 16 éven felülieknek! 30. Az ellopott léghajó. Színes csehszlo*- vók. Július 1. A riporterek gyöngye, Színes angol.

ADY — TAPOLCA (Kert)

K: mindennap este fél 9 órakor.

27—28. Esküvő istenigazában. Magyarul beszélő csehszlovák. Csak 16 éven felülieknek! 29. A tökéletes úriember. Színes francia. 30—1. A riporterek gyöngye. Színes angol. 2—3. Háború és béke II. Színes szovjet.

NÉPKEUTI SZABADTÉRI FILMSZÍNHÁZ

K: mindennap este fél 9 órakor.

£7. Egy szerelem három éjszakája. Színes magyar. 28—20. Hogyan kell egymilliót lopni? Színes amerikai. 30. Nővérem, a színésznő. Magyarul beszélő szovjet. Július 1—2. Folytassa, cowboy! Magyarul beszélő színes angol.

RÖVID FILM EK KEDVELŐINEK:

Béke:

Június 27—28. Bátrak találkozása. Mese rólunk. 20—július 1. Sidney. 2—3. Gusztáv és a tiszta szerelem. Bábjátékos.

Kossuth du.:

27—3. Onycga.

Fáklya:

27—28. Tutajon a Pamúon át. 29—30. Tilos a dohányzás. Táncsics:

27—28. Olaj és csatorna. Holtpont. 29. Az idő sodrában. 30. Kis hegedűs.

Szikra:

27—28. Ez 3s Budapest. A róka és a holló. 29—30. Gusztáv bátorságot ment. Sohsemvolt király bánata.

Petőfi:

2JT2?; ,0t perc gyilkosság. Próbafelvétel.

Ság vári:

„ ‘r t i , ...... UICUmiA. x—,

2

. Utazás a világ kövük Népkerti szabadtéri mozi:

30. Gusztáv és a szeretet üti* nepe. 1- 2. Kő.

\

Eicsi liiúii Ji§ JiiilS

A hép%omuvé$%et falusi térhódítása

rendezését sürgette, s elmondotta, hogy a falu népének és a képzőművészeknek személyes találkozásai igen gyümölcsözőek lehetnének, hiszen az elmúlt évtizedek alatt a magyar falu annyi ecsetre érdemes változáson esett át, amire feltétlenül oda kell figyelni. Karajz Miklós sárospataki elnök a parasztság anyagi jólétéről, lakáskultúrájának és irodalomszeretetének növekedéséről beszélt, kifejezve azt a reményét, hogy a képzőművészeti kultúra is betör a falusi házakba. Daragó Miklós mezőkövesdi tsz-elnök elmondotta, hogy közös gazdaságuk nem tér ki a képzőművészet támogatása elől, ha az ecset, a ceruza mesterei vászonra vagy lapra vetik a termelő- szövetkezetükben zajló munkát. Hartman Dávid edelényi tsz-elnök szintén a képzőmüAz egyik tsz-elnök elmondta, hogy salaiig forgatta kezében a Hazafias Népfront megyei bizottságának szíves invitálását, azt a meghívót, amely a megye jómódú termelőszövetkezeti vezetőinek szólt. Tűnődött is azon, vajon mit kezdjen az olyan meghívással, amelyik nem a szántást, a vetést, az időszerű mezőgazda- sági munkákat ajánlja témaként, hanem a mezőgazdasági szakemberek és a képzőművészek baráti eszmecseréjét. Aztán a töprengést felváltotta a cselekvés; a tsz-elnök beutazott a fontos tanácskozásra. Rajta kívül eljöttek még vagy tizenöten — a megye különböző sarkaiból. S az a tény, hogy a legdolgosabb időben, az egyik legnehezebb nyáron szánták el magukat tsz-elnö- keink a képzőművészetről történő diskurzusra, már önmagában is bizonysága a megváltozóban levő szemléletnek, a kultúra, a művészet fokozódó megbecsülésének. Ezt regisztrálta örömmel Deme László, a megyei pártbizottság titkára* is, aki Hegyi Imre megyei lépfrcnttitkár bevezető szavai után, az ügy nagyságához néltóan beszélt a falun élő iolgozök és képzőművészeink íapcsolatteremtéséről. Deme dvtárs hozzászólásának nagyobbik fele a mezőgazdaság vezetőinek szemlélet-alakulá- •,ával foglalkozott, az igazi cultúra megbecsülésének igé- íyével, a kulturális alap cél- ,zerű felhasználásának szük- légességével. A képzőművé- ;zek és a falu között kialakí- andó kapcsolat jellegéről izólva kiemelte az akció ízlés- ejlesztő, képzőművészeti kul- úragyarapító vonását. Ta- íácsként elmondotta, hogy a ermelöszövetkezetek a képző- nűvészetet szocialista szerző- lésíkötés, vásárlás, díjak alantasa és megbízások formájáén támogathatják. A skála gén széles. A tsz-ek azt a tornát választják, amelyik szári ukra a legrokonszenvesebb, i gyenge termelőszövetkeze- ek esetleg többen szövetkezetnek egy-egy művésszel tör- énő szerződéskötésre.

A jelenlevő tsz-elnökök nagy ktivitást mutattak. Ráski Ászló sajóvámosd elnök a lind gyakoribb kiállítások

MOZIMŰSOR

adó középiskolák iránti érdeklődés. A gimnázium nevelői több alkalommal kimentek az általános iskolákhoz, és segítettek a pályaválasztási munkában.

— A szülök kevésbé jó tájékozottsága miben jelentkezik?

— Elsősorban hiányoznak a

fiúk. Tudom, hogy ez országos probléma, de nálunk különösen élesen jelen tkezik,

mert az elmúlt évben növendékeink 00 százaléka volt lány. A fiúk technikumokba, s egyéb szakképesítést adó intézetekbe jelentkeznek, s lassan azok az egyetemi szakok, amelyek gimnáziumokból nyerik hallgatóikat, néhány éven belül teljesen elnőiesednek. De gondot jelent helyi viszonylatban is ez a szembetűnő arány, mert az érettségizett lányok elhelyezkedésével több gondunk van, mint a fiúkkal.

— Hányán érettségiztek az idén Eticscn, és merre tartanak az érettségizettek?

— Hatvanan tettek sikeres érettségit, 3,5 átlaggal. Ezek közül tizenkettő volt fiú. Körülbelül húszán jelentkeztek felsőfokú továbbtanulásra, előreláthatólag mintegy tizenöten nyernek felvételt, tehát az érettségizetteknek egynegyede. A fiúk, ha nem tanulnak tovább, elmennek a városba szakmunkásképző intézetekbe, vagy egyéb ipari munkára, de a lányokkal nehezebb a helyzet. Többségük megmarad a faluban, néhányan ugyan jelentkeztek különféle egészség- ügyi tanfolyamokra, amely középfokú képesítést ad. A járásnak van szüksége szakemberre, de felsőfokú képesítésűre, középfokúra nincs. A Ids termelőszövetkezetek nagyon alacsony kultúráltságú munkahelyekkel rendelkeznek, ami az érettségizett fiatal lányoknak véglég nem vonzó. S mivel nincs a faluban számottevő értelmiségi mag, félős, hogy a gimnázium után visz- szarázódnak a falu nem egyszer nagyon alacsony, igénytelen kulturáltsági szintjére. Igen sokan férjhez mennek anélkül, hogy érettségijüket

Az encsi gimnáziumban, mint szerte az ország többi iskoláiban, már elcsendesedtek a termek, a folyosók. Megkezdődött a szünidő. Amikor ott jártunk, a tanévzáró tantestületi ülés még hátra volt, a nevelők még bejártak, év végi adminisztrációs munkáikat végezték. Borsos István igazgatóval vettük számba a bezárult iskolaév encsi eseményeit.

— Korábban az volt a panasz az encsi gimnáziumban, hogy gyenge tanuló-anyagot kap az iskoláktól, elsősorban az osztatlanoktól. Volt-e javulás az elmúlt évben?

— Határozottan. Jobb a kapcsolatunk az általános iskolákkal, a mi tanáraink is felkeresik rendszeresen a falusi iskolákat, és az általános iskolai nevelők is. bejárnak a gimnáziumba hospitálni, s így jobban megismerjük egymás munkáját. De serkentőleg hat ez a gyermekre is, mert ha látja, hogy régi tanítója, vagy tanárja figyelemmel kíséri útját, ez jobb munkára ösztönzi.' Másrészt mivel falusi iskolákban kevés a szakos nevelő, viszonylag sok a képesítés nélküli tanító, akik maguk is' segítségre szorulnak, az általános iskolákban tanító kollégáknak értékes segítséget nyújtanak a gimnáziumi tanárok. Még van területünkön osztatlan általános iskola, de diákjaink többsége már körzeti iskolákból jön, s ez nagyon sokat jelent. Bár a körzeti iskolákban is előfordul, hogy megvan ugyan a szakrendszerű oktatás, de hiányoznak a szaktanárok. Javult az általános iskolák osztályozása is, kevesebb a „felosztályozás”, a tanulók általában tartják eredményeiket, a problémák elsősorban az osztatlan kisiskolákból jövőkkel adódnak. Míg négy évvel ezelőtt az első osztályosokból ötven-hatvan gyerek maradt ki, az idén egy sem, és az első évfolyam átlagos tanulmányi szintje 3,3. Hozzá tartozik ehhez a gondolatkörhöz az is, hogy a szülőknek nincs jó áttekintésük a középfokú oktatásról, nem ismerik a pályaválasztás lehetőségeit, s ezért — elsősorban a fiús szülőknél — aránytalanul nagy a szakképesítést