Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

Vasárnap, 196S. június 2. BWBWWgpaWBWBgS:aamBCBMBBCaCybb eszakmagtarorszag —lBiiiwim ii rei-i.trfsa-vi.ic—nc.mrarwtw A Borsodi Vegyikombinát­ban januárl-tm áttértek váltó- műszakosoknál a heti 42, nap­palosoknál a heti 44 órás mun­kahétre. így a váltómúszako- sok évente 115—125, a nappa­losok 100—110 napon át távol vannak az üzemtől. Ez azt je­lenti, hogy az év kétharmadá­ban dolgoznak, és nagyjából egyharmadában pihenőnapot tartanak, szabadságon, vannak. Reform a gondo itozásban Miért előzte meg a BVK Borsod valamennyi üzemét, s miért tértek át valamennyi dolgozónál egyszerre a csök­kentett munkaidőre? — Nálunk ez létkérdés — mondta Szoboszlai Árpád 'munkaügyi osztályvezető. — Több milliárdos beruházást vég­zünk. Ennek nyomán mintegy ötszörösére növeljük többek között a pvc-termelést, új ' lektrolízis üzemet, stb. épí­tünk. így nálunk nemcsak a meglevő létszám megtartásn­ál, a természetes fluktuáció- al kell számolni, hanem az idén és jövőre 1200 új ember­rel kell növelni a létszámot. A BVK-ban már a múlt év 'februárjában olyan következ- étésre jutottak: amennyiben nem biztosítják a munkaidő- •sökkentést, nem oldanak meg •ogos bérproblémákat, nagy fluktuáció Várható. Igaz, ko­rábban stabil állapot volt. Ez bizonyos vonatkozásban csak látszólagos volt. Voltak el­menni szándékozók, akiket pusztán az adminisztratív kö­töttségek, a jogok esetleges el­vesztése' tartott vissza. A kö­töttségek feloldása új helyze­tet teremtett itt is a munka­erő-gazdálkodásban, de ez va­lójában a régi gondok, feszült­ségek megoldása, levezetése. A gyár minden dolgozójára és pizonyos vonatkozásban Ka­zincbarcika életére is kiírató nagy szervezést, a gondolko­dás, a szemlélet megreformá­lásával kezdték. Szervezeti megoldások Korábban az emberek nem szívesen dolgoztak váltó, éjje­les műszakokban. Sokan kije­lentették: — Ha nem osztanak be nap­palosra, inkább elmegyek.' A váltóműszakosok munka­idejét heti 42 árában állapítot­ták meg. Olyan ütemezést dol­goztak ki, hogy egy dolgozóra ogyszer-egyszer mindössze 3— 4 éjszakai műszak jut. Ez nem annyira fárasztó. A pihenő­napokat összevonták, így ha­vonta kétszer 3—3 pihenőnap jut egymás után, illetve még egy nap. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy ez előnyösebb mind a szervezet regenerálódása, mind a kikapcsolódás, a szóra­kozás, a tanulás szempontjá­ból. Az éjjeles műszakban dol­gozók az eddigi 10 százalék helyett 30 százalékos éjjeli pót­lékot kapnak. Ezzel megfor­dult a helyzet. Most inkább a nappalosok vágyódnak a váltó- műszakba. Náluk minden má­sodik szombat szabad. Ennek különösen az asszonyok örül­nek. Eleinte sok dolgozó bizony­talankodott. Attól féltek, hogy csökken a kereset. Az alapbért arányosan növelték, s így a dolgozókat anyagilag sem éri károsodás. Sőt, az év első négy hónapjában az átlagkereset 1,7 százalékkal növekedett. »rejlett« tartaté! ok A csökkentett munkaidőre való áttérést új munkaerők felvétele nélkül kellett megol- danioik. Egy sor átszervezést hajtottak végre: összevonták a termelési posztokat. Az ammó­niaüzemben például a komp­resszor átalakításával, s né­hány más megoldással 28 he­lyett 20 ember el tudja látni a munkát. Központi postás- szolgálat létrehozásával 40 kézbesítő helyett a munkát 6 dolgozó, illetve még 9 kisegítő végzi el. A felmérések alapján ‘megállapították, hogy addig bőven szabták a karbantartási munkák idejét. Az utalványo­zott időértéket 10 százalékkal csökkentették, s ez 10 és fél ezer óra megtakarítást ered­ményez. Sok idő elfolyt — főleg az alkalmazottaknál — az ebéde­lésre. Most egységes önkiszol­gáló rendszert honosítottak meg, s előre váltott jegy sze­rint étkeznek. így minden dol­gozó étkeztetését biztosítot­ták, s pusztán ez évente több mint 62 ezer óra megtakarítást jelent (!). Sokan elhagyták munkaidő­ben a BVK-t. Miért? A fogadó­órák, szolgáltatások intézése csak munkaidőben volt lehet­séges. A párt-vb aktív közre­működésével, illetve társadal­mi összefogással hasznos vál­tozást értek el. A tanácsnál úgy tartják a fogadóórát, hogy ott a délelőttösök is „szót” kaphatnak. A szolgál­tató ktsz-eknél meghosszabbí­tották a felvételi s a kiadási időt. Az OTP pedig hetenként egyszer délután is fogadja az ügyfeleket. (Nem kaptunk in­formációt róla, történt-e válto­zás az ÉMÁSZ-nál, ahol csak hétfőn reggel 7—8 óra között (!) lehetett kifizetni a számlát.) Sikerek, 1 nyomasztó gondok E Ez év négy hónapjában, a~ múlt évhez viszonyítva, fél — százalékkal nőtt a fluktuáció.” Ennek ellenére úgy értékelik £ a helyzetet, hogy a vártnál E kellemesebben alakult Am a~ százalékos arány egy kicsitS csal is. A múlt év első négy hónapjában felvettek 136 dol­gozót, kilépett 118. Most ki­lépett 148, viszont felvettek 533-öt. Ez a több mint félezer ember nemcsak a fluktuációi ellensúlyozta, hanem segítsé­get nyújt az új üzemek beindí­tásához. Igen nagy a környékbeli üze­mek elszívó hatása, s olykor az egyik üzem csak a másik ro­vására tudja feltölteni a lét­számot. Huszonnyolcán mentek el például a BÉM-hez, elsősor­ban a közeli Sajóecsegrol, Kajó- keresztúrról. Ez érthető. Köze­lebb akarnak kerülni az ott­honhoz. A mozgás ellentmondó tendenciákat is mutat. Az elektrolízis üzemben érződik legjobban a BEM szívó hatása, míg a lakktámnál a fluktuáció kisebb a vártnál, s az elmené- sek indokoltak. A fluktuáció okai között a lakáshoz való közelebbkerü- lés, illetve a lakáskérdés szere­pel első helyen. A BVK-ban sérelmezik, hogy kevés lakást kapnak, s ez különösen most gond, amikor mintegy 30 szá­zalékkal növelik a dolgozók létszámát. Második helyen ez szerepel: kevés a fizetés. Egyébként a nők hűségesebbek az üzemhez, mivel januárban és február­ban 9 nő, viszont 48 férfi ment el. Az elmenők zömét az egy­től hat hónapig, illetve egytől két évig ott dolgozók adják. Megkérdezték: nincs-e ellentét a háttérben? Hét azzal vála­szolt: összeütközésbe került a vezetőjével, 44 nem kifogásolta a kapcsolatot. A beszélgetésekből megálla­pítható, hogy a fizikai dolgo­zók egyöntetűen helyeslik a munkaidő-csökkentést. Nem ta­pasztalható ez az üzem- és a művezetőknél. Nekik ez plusz munkát okoz. Az üzemvezetők például a szabad szombatot sem tudják mindig ' igénybe venni. Olykor a létszámhiány miatt (betegség, stb.) a mű­vezető is karban tartást végez, a táblához áll vágj’ a kazánt kezeli. Egyébként igen nagy figye­lemmel kísérik a csökkentett munkaidővel kapcsolatos gon­dokat, jelenségeket. A párt­bizottság például a dolgozók egj'-egy csoportját beszélgetés­re hívja meg, s az ebből le­szűrt tanulságok alapján intéz­kedik. Csorba Barnabás rc. A választás rendje A mai választási rendszer a XX. század elején alakult ki. I Lincoln halála után ugyanis ä nagy hatalmú bossok (párt- főnökök) középszerű elnököket juttattak a Fehér Házba. A : változás lényege, hogy a jelöl- . leknek a választópolgárok elé I kell állni, hogy azok alkalmas­ságukról véleményt mondhas­sanak. Mint látni fogjuk, ez a rendszabály is tartalomnélkü- [ livé, formálissá vált. A változásnak megfelelően, i a választás most négy szakasz­ban bonyolódik le: 1. A választás évének tava- I szán előválasztások; 2. A jelöltek személyének meghatározása a pártok jelölő j gyűlésein (konvencióin): 3. Az elektorok megválasztá­sa a választás napján; j 4. Az elnök megválasztása az 1 elektorok által, j A választás tehát nem köz­vetlen, hanem közvetett, bár a megválasztott elektor köteles I arra a jelöltre szavazni, aki­nek nevében megválasztották Az eloválasztésok | A választási harc leghosz­I szabb és legtöbb izgalommal teli része, hogy a két nagy párt kit jelöl elnökjelöltté. A közel II éves küzdelem idejének zö­mét ez teszi ki. Olyankor, ami­kor újraválasztható elnök sze­repel jelöltként, a harc leegy­szerűsödik, űj nevek esetén, vágj’ olyan bonj’olult politikai szituáció közepette, mint a mostani, szerteágazó taktikai harc alakul ki a pártok, vagy az önjelöltek között. A jelöltek választási vezér­kara hallatlan precizitással dolgozza ki az agitáció tartal­mát, formáit és ütemét, hogy a választóknak a legkedvezőbb színben tudják bemutatni je­löltjeiket. Az előválasztás valójában küldöttválasztást jelent a pár­tok konvenciójára. Ilyen elő­választást nem tartanak min­den államban, csak mintegy harmadában. Ezek számát és megoszlását választásonként döntik el. (Hiszen egy-egj’ je­lölt számára egyáltalán nem mindegy, hogy mely államban lép a közönség elé.) Ezúttal 15 ilyen állam van, mégpedig: március 12-én: New Hamp­shire április 12-én: Wisconsin április 23-án: Pennsylvania április 30-án: Massachusetts május 7-én: Indiana, Ohio május 14-én: Washington D. C., Nebraska, Nj’ugat-Vir- ginia , május 28-án: Florida, Ore­gon június 4-én: Kalifornia, New Jersey, Dél-Dakota június 11-én: Illinois. A jelöltek az előválasztáso­kat elsősorban saját népszerű­A negyedév mérlege Abaújszántón Községi tanácsaink is terv szerint dolgoznak, pontosan meghatározva,' mit mire költ­hetnek, honnan mit várhat­nak. Ezekben a tervekben nagy súllyal szerepelnek a községek lakói által végzett társadalmi munkák. Abaújszántón erre az évre 450 000 forint társadalmi munkaértéket terveztek. Ez sokirányú tevékenységből áll majd össze. Folytatni kell a járdaépítést, segíteni az isko­laépítkezésnél, fel kell újítani az utakat, kitisztítani a vízleve­zető árkokat. S akkor a par­kosításról még nem is szól­tunk. Az első negyedévben az abaújszántóiak 143 000 forint értéket teljesítettek az évre betervezett társadalmi mun­kából, tehát még kicsit többet is, mint az összeg pontos ne- gvede. A községi tanács a szak­munkásképző iskola és a tech­nikum tanulóit is bevonja a község belterületének szépíté­sébe, rendezésébe. Abaújszán- tó nagyon kellemes városias kas település, érdemes utcái gondozásával többet törődni. sítésükre használják fel. Hal­latlan költséges „játék” ez, s az, hogy ki bírja végig az egész időszakon, nagj’részt el­dönti a jelöltek kilétét. Azokból az államokból, ahol nem tartanak előválasztásokat, a küldötteket a pártok közvet­lenül küldik. Ebben természe­tesen nagy szerepe van az adott államban levő kormány­zónak vagy szenátornak. Ezért döntő figurái a harcnak a kor­mányzók, s ezért ugródeszka az elnökjelöltség felé is. A kül­döttek száma megfelel a lakos­ság ama részei arányának* amelyik a demokrata, illetve a republikánus listára feliratko­zott. A taktikázás már az elővá­lasztások során jelentős. Az ez évi előválasztáson (New Hampshireben) McCarthy csak 24 jelöltet állított, míg John­son 40-et. A Johnsonra eső szavazatok így szétforgácso- lódtak, s bár 230 szavazattal többet kapott, 20 delegátust át kellett engednie ellenfelé­nek. A jelölő gyűlés A jelölő gyűlésen (konvenci­ón) az egyes államokban meg­választott küldöttek vesznek részt, ök döntik el; hogy ki lesz a párt hivatalos elnök-, illetve alelnök-jelöltje. Függetlenül az előválasztá­soktól, a jelölés nem előre le­futott, ha nincs eléggé tekinté­lyes jelölt. Előfordul, hogy a _ jelölő gyűlésen olyan személy neve kerül előtérbe, aki nem is vett részt az előválasztáso­kon. Ez történt 1952-ben Eisenhower esetében. A re­publikánusok, mivel nem ren­delkeztek tekintélyes jelölttel, s az előválasztásokon sem si­került a lehetséges jelöltek kö­zül senkinek kellő népszerűsé­get kivívni, a párt a tábornok második világháborús hírnevét használta fel a választási harc­ban, s mint kitűnt, kellő si­kerrel. Hasonló taktikát köve­tett a jelen választás előkészí­tése során Rockefeller is, de mivel nem bízott a fellépés át­ütő sikerében, már közben be­kapcsolódott az előválasztási csatározásokba. Ez évben mindkét párt augusztusban tartja konven­cióit. A republikánusok jelölő gyűlése 5-én, a floridai Miami­ban, a demokratáké 26-án Chicagóban lesz. (Folytatjuk.) Dr. Lehóczky Alfréd jiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiimmiimiimiiiiimiiiEiiiiiimii {Macskáról néni visz tevább az út? Kínálni kell Olvasom a hirdetést az egyik fővárosi újságban, hogy a most bemutatott új magyar filmet ebben, meg abban a moziban propagálták, és a benne hallott dalszámok Qualiton hanglemezen már meg is vásárolhatók. Nagyon jó ötletnek tartom az össze­vont reklámozást, s engedtes­sék meg ennek továbbfejlesz­tése egy külföldi tapasztalat közreadásával. Párizsban láttam hajdan a moziban a My fair Lady filmváltozatát. Az előadás szünetében a jegyszedök nemcsak műsorfüzetet kínál­tak,. a mozgóárus nemcsak cukorkát meg hasonlót árult, hanem a film dalainak hang­lemezét is, színes nyomású, a szereplők képeivel díszített tasakokban., Hasonló módon árusítják a filmdalokat más­felé is, de mindig a film veti- E lésével egyidőben. Nem old- E hatnánk meg nálunk is, hogy E az érdeklődő néző, ha már E van lemez, azonnal hozzájut- — hasson? Már ott, a moziban, E ahol megtetszett neki a dal. — Ha nem a nézőtéren, hát az E előcsarnokban, vagy a jegy- E pénztárban. Volt már sok kísérlet a film E és a könyv kínálatának egy- E bekapcsolására. Eddig ku- E darccal járt. Talán merész- E nek tűnik még a javaslat: ne E egy másik vállalat kapcso- E lódjék bele, hanem a mozi £ dolgozói árusítsák külön ré- jj szcsedésért a filmélményhez s kapcsolódó egyéb kultúrcik- E keket — könyvet, lemezt. E Esetleg bizományosokként, E vagy más módon, de kínálni E kell. I = — Hol van Alacska? — Sajószentpétemél kell el­fordulni. Aztán majd megta­lálják. Az a község az, ahon­nan nem visz tovább az út. Félreeső falvacska. Az ilyen településeken általában zárkó­zottak az emberek. Kemény területek a népművelők szá­mára. — Miért éppen itt rendezik ezt a találkozót? — aggályos­kodik az idegen, akit vendé­gül hívtak ide a minap. Le­gyünk pontosak: május 30-án este 7 órára a bőcsi és az alacskai asszonyok találkozó­jára, melynek rendezésében nem kisebb szervek segédkez­tek. mint a Miskolci járási Tanács művelődésügj’i osztá­lya, a járási könyvtár, a járási nőtanács és a megyei műve­lődési ház. Válaszadás helyett kissé cin­kosan összenéztek az említett szervek képviselői: Zsíros Sándor, Serfőző János, Kiss Lászlóné és dr. Varga Imré- né. — Majd megtudja Alacskán. \sszony-„nra!om” — Juliska, gyere már! — kiált át egy asszony a szom­szédos kerítésen. Férflhang: — Nincs itthon Juliska . . . jelentették be, de valahogy másnak illene neveznünk mindezt a megszokott fogalom helj’ett. Mert ami itt törté­nik, egyáltalán nem megszo­kott. Nem is betanított, nem mesterkélt dolog ez. Feláll egy asszonj’, aki az imént még virágokat rendezgetett az asz­talon és elmond egy’ verset. Egy vietnami költő versét. Egy vékony’ termetű, kidolgo­zott kezű asszonj’. Es úgy mondja azt a verset, ahogy otthon, szeretteihez beszélhet. Tóth Lászlónénak hívják. Az­tán másik asszony szólal meg: rövid ismertetőt olvas fel Vietnamról. Egy idős néni ke­ze megáll a kézimunkázásban. Most fiatalasszony, Almási La­josáé mond verset, ő is min­den mesterkéltség nélkül Es még mások is. Közben felol­vasás, ének. A bécsiek pedig figyelnék. Aztán ők is adnák egy kis viszontműsort. Látszik rajtuk: szívesen jöttek, örülnek az összejövetelnek. Pedig tizen­ötük közül legtöbben a földe­ken töltötték a délutánt. Egyiküknek még vacsorázni sem volt ideje •— Ugyan, semmiség. Az a fő, hogy már szép időnk van Az alacskai asszonyok Viet- jól haladunk a munkával, namot idézik. Kultúrműsornak Csak így legyen mindig... No, ne ijedj™ meg, csak tré­fáltam. Persze, ma csütörtök van. A maguk napja. Ott lesz a klubban, menjen csak nj’u- godtan. Égj’ másik házban három kisfiú nézegeti az' édesanyját. Tetszik nekik, hogy szépen felöltözött. Az ember meg csak sündörög körülötte. — Hm. Szóval csütörtök van. Hát akkor nekem, már nincs szavam.- — Jól van, no — így az asszony. — Itt van vigaszdíj­nak egy tizes... A régi iskola épületében víg zsivaj. De nem gyerekeké. Asszonyok köszöntgetik egy­mást. Ügy jönnek, mint a la­kodalomba: ünneplőben és a kezükben fehér kendőbe our- kolt tálcák. Mikrobusz is ka­nyarodik a ház elé. — Itt vannak a bőcsiek! — Szeretettel köszöntőm a a kedves asszonytársakat — mondja a tanácselnök. Mert­hogy’ ő is asszony’: Vasas Já- nosné. Távoli földeken csapong a képzelet. Rizsföldeken. Uzsrn- gelekben. Széttépett városok­ban, széttépett családoknál iWesícrkélísé« nélkül Előbb még a rizsföldeket idézték. A dzsungeleket, A szétszaggatott családokat. 36 színházbérlet — Tudjátok, nincs még sok mindenünk, de hát a meglevőt is értékelnünk kell — mondja Vasasné. Közben a háziak sü­teménnyel kínálják a vendé­geket. — Látjátok, a régi iskolából alakítottuk ezt a klubot. Csü­törtök esténként szoktunk összejönni. Persze máskor is lehet, hiszen itt a televízió, a lemezjátszó. Mi itt beszélünk meg mindent, a süteményre­ceptektől kezdve a világ sor­sáig. Most szép terveink van­nak: községfejlesztés bői 10 ezer forintért felújítjuk a klu­bot. Társadalmi munka is lesz hozzá. Akkor aztán bárkit meghívhatunk ide! Nagyváro­siakat. színészeket. Igaz, a miskolci színészeket már jól ismerjük. De még a jegysze­dőket is. Harminchat színház- bérletünk van. Alacska alig ezerlefkes félreeső kis település. Innen nem visz tovább az út. Még­sem zárkózottak az itteni em­berek. Az az út, amelj’et a minden szép és jó iránt fogé­kony asszonyok szélesítgetnék, egyre tágabb világba viszi az alaesVrV r»t. Rnttkay Anna /r így választanak . Amerikáiban Ah©! már minden harmadik nap szabad

Next

/
Thumbnails
Contents