Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

4

ESZAKMAGYAROUSZAG

Szerda, 1988. június 1$Mi figyel oda?

Leieszein a szemüvegein

Ha véletlenül rögtön asztalhoz

M

ikor először került a kezembe Németh László Vérnyomásom naplója című írása, elcsodálkoztam. Mit írhat még egy nagy író is vérnyomásáról olyat, ami más embert, sokakat érdekelne? Elolvastam, s azóta több megállapítása sokszor jut eszembe, sőt baráti körökben is emlegetjük. „Mégiscsak okos ember ez a Németh László! Hiszen ki írta azt le a XX. században, vagy csak Homérosz óta is, hogy „a mosogatás megnyugtat.” S azt mondaná talán az olvasó, kit érdekel? Rohanó életünkben, azt hiszem, mindenkit. Mindenkit aki tele van munkával. gonddal, a hivatal, a gyerekek, ha más nem a nyaralás gondjával. S akkor még az az ostoba mosogatás is! Személyes tapasztalataim nagyon gyérek e szempontból, de egyszer — az asszony két napra távol volt — én is megpróbáltam. A tevés-vevés, a konkrét tárgyakhoz kötött egyszerű figyelem, a tisztuló edények és konyha, — valóban a kis eredmény és nem nagy erőfeszítés megnyugvását adja.

Ez jutott eszembe, amikor a szemüvegemmel alakult ki „új viszony” bennem. Milyen érdekes, alapvető emberi szokások rögződnek meg a szemüveget időnként vagy állandóan viselő emberben. Leírjam? Kit érdekel? Statisztikai ismereteim nincsenek a szemüveget viselők népes táboráról. De bizonyára mindenkit érint, aki hordja, hordta, vagy fogja hordani.

Mikor először fölvettem. Kitágult a világ. Az egykori orvosi rendelő körül épült szecesz- sziós bérházaik cirádái is megjelentek. Mint mikor a Klo- tild paloták díszeit újra festették, aranyozták. Még a házak számait, s az utcák feliratait is el tudtam olvasni rövidlátó szememmel. Csak azt sajnáltam, hogy első, diákos párizsi utamon dioptriás üveg nélkül bámészkodtam. így a Notre-Dame királyszobrai közül csak a nagyok, a Nagy Károly-stílusúak tűntek ki a homlokzatból. A szörnyek közül is csak az igazán szörnyek. Sok szerény angyalka megbújt a bizony távol hajlataiban, nem árulta el a századok óta ráeső rézgálicos esővíz zöldes-kék színeződését sem lebbenő szárnyán.

kitágult világ azonban nem mindenütt követelt ilyen éber figyelmet. Az otthon falai három-négy méterrel voltak csak rövidlátó szememtől. Nem igényelték a jótékony üveg segítségét. Könyveim és írásaim pedig még közelebb. Vígan olvastam szemüveg nélkül. S mennyi jóbarát fordult meg a kezem alatt. Nem akarom őket felsorolni. De az Emberi sorstól a Hatalom és dicsőségig, a Háború és békétől Balzac Szamárbőr-jéig, a Musza Dag negyven napjától a Csendes amerikai-ig, mind a szemüvegnélküli olvasás nagy élményei voltak.

S a kis, otthoni világ ezer aprósága. A virágokat így öntöztem, cédulázó, nyelvészkedő passziómat így végeztem, s még — amikor bélyeget gyűjtöttem is, csak a fogazat megvizsgálására, a bélyeg épségénél kellett inkább nagyítót vennem a kezembe. Térképek és apró betűs szótárak, lexikonok, vagy opera-kalauz, a petittel szedett Larousse és sok beszélő ábrája sem igényelt üveget.

S milyen jó pihenés is volt.

ültem, mar a levesnel letettem a tág-világ eszközét. Az otthon a szemüvegnélküliség jegyében folyt. Mint páncélos, ki harci véi*tjét lerakja, úgy pihent a szemem, külvilágban szokásos eszköze, vértezete nélkül.

Jó egy éve, új szemüveget írt fel az orvos. Már homályo- sodtak a térképek, már nehéz volt az apróbetűs Larousse betűzgetése. Most újra testet kaptak a jelek és ábrák, tiszta körvonalúak lettek a betűk. Eleinte nehéz volt megszokni, az olvasásra szánt alsó ív miatt lépcsőn igen nehezen topogtam. De ha vendég jött, már jobb volt újra feltenni, hogy az arc minden mozdulását, a szem kifejezését tisztábban kísérhessem, a társalgás valóban a társ teljes átvételével történjék.

S valamelyik este szemüveggel a szememen szundítottam el. Ez volt a megdöbbentő. Már annyira kell? Már az olvasólámpa fényében sem tudok tőle megválni? Nemcsak a tág külvilág érzékelésére kell felvennem páncéljaimat és továbbító csápjaimat, az otthon, a virág, a körmeim, — sőt már-már a borjúpörköilt is igényli a szemüveggel kezelt kés mozdulatait? Igen. Már nem, nem teszem le a szemüvegemet. Már keresnem kell esti lefekvés előtt is, az altató néhány oldal befejezéséig. S már kialakulóban van az új reflex: könyv a polcra, szemüveg mellé, s csak azután villanyoltás.

Mikor felvettem, kitágult a világ. Mikor már nem tudom letenni, mintha kicsit szűkebb lenne.

Tátray Barna

MOZSMŰSOiü

ADY - TAPOLCA:

(Terem)

BEKE:

K: naponta fél 4, háromnegyed 6 és 8 óra.

20—26. Melyik úton járjak? Amerikai.

Matiné: 23. fél 11 óra. A flotta hőse. Szovjet.

KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora:

K: mindennap de. fél 11 óra.

20—21. Találkozás a minaretben. Jugoszláv. 22—24. Melyik úton járjak? Amerikai. 25—26. Nyári szerelem. NDK.

KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora:

K: naponta 4 és fél 7 órakor.

20—21. Találkozás a minaretben. Jugoszláv. 22—24. Nyári szerelem. NDK. 25—26. El Greco. Színes

olasz.

FAKLYA:

K: hétköznap 5 és 7, vasár- és ünnepnap fél 4 és fél 6 óra.

20—21. Keresztelő. Magyar. 22— 23. Küldd az embert fél kettőre. Jugoszláv. Csak 16 éven felülieknek! 24—25. Big-beat. Színes lengyel.

Matiné: 23-án fél 11 órakor. Semmelweis. Magyar.

TÁNCSICS:

K: naponta 5 és 7 óra.

20—21. Bolondos vakáció. Színes román—magyar. 22—23. A felrobbantott pokol. Magyarul beszélő szovjet. 24—25. A kasztíliai sólyom. Színes spanyol.

SZIKRA:

K: naponta fél 6 és fél 8 órakor.

20—21. Csak délután fél 6 órakor. Az ellopott léghajó. Színes cseh. 20—21. Csak este fél 8 órakor Phaedra. Amerikai. Csak 13 éven felülieknek! 22—23. Macskákat nem veszünk fel. Magyarul beszélő cseh. 24—25. A kasztíliai sólyom. Színes spanyol.

Matiné- 23-án fél 11 óra. Tiltott vulkán. Színes francia.

PETŐFI:

K: vasárnap, hétfő és csütörtök fél 5 és fél 7 órakor, péntek, szombat és kedd csak fél 7 órakor.

20—22. A kalózkapitány újra tengerre száll. Színes olasz—francia. 24—25. Néma szerelem. Szovjet.

Matiné: 23-án de. 10 órakor. A múmia közbeszól. Magyar.

SAGVARI:

Üj kezdés: naponta 5 és negyed 8 órakor.

20—21. Hét katona meg egy lány. Színes francia—román. Csak 16 éven felülieknek. 22. A nap nélküli világ. Színes francia—olasz. 23. A konpányi aga testamentuma. Színes magyar. 24—25. A felrobbantott pokol. Magyarul beszélő szovjet.

K: csütörtök, péntek, vasárnap, hétfő este 6 órakor.

20. Tündéri nők. Olasz. 21. Az „Angyal” lesen. Francia. 23. Hogyan kell egymilliót lopni? Amerikai. 24. Mária és Napóleon. Lengyel.

ADY *-» TAPOLCA (Kert)

K: naponta este fél 9 órakor.

20. Tündéri nők. Olasz. 21. Az „Angyal” lesen. Francia. 22—23. Hogyan kell egymilliót lopni? Amerikai. 24. Háború és béke. Szovjet, I. rész. 25—26. Azok a csodálatos férfiak. Színes amerikai.

NÉPKERTT SZABADTÉRI FILMSZÍNHÁZ

K: naponta este fél 9 órakor. 20—21. Menyasszony a zsákban. Színes "szovjet. 22. Érzelem. Színes olasz. 23. A bizánci aranykincs. Magyarul beszélő cseh. 24—25. Viva. Maria! Színes francia-olasz. 26. Tanulmány a nőkről. Magyar.

RÖVIDFILMEK

KEDVELŐINEK:

Kossuth de.:

20—21. Utazás a világ körül. Kossuth du.:

20—21. Uazás a világ körül. Kam- csatkai ősz. 10 perc a Szovjetunióban. 25—26. Hellas istenei.

Fáklya:

20—21. Világmagazin 19. öné az elsőbbség. 22—23. Érted haragszom. Táncsics:

20—21. Világmagazin 20. Gusztáv a pesszimista. 22—23. Gusztáv bátorságot merít. Juli cica kalandjai. 24—25. Csata a katonával. Cigányfantázia.

Szikra:

20—21. Tutajon a Pamíron, át. 22 —23. Dunakanyarban. Együtt, 24 —25. Csata a katonával. Cigányfantázia.

Petőfi:

20—22: Bosszú. 24—25. Világmagazin 18. A zászló.

Ság vári:

20—21. örökség. 22. Derkovits Gyula. 23. Úttörők jubileuma. 24— 25. Gusztáv bátorságot merít. Emberek és viharok.

MISKOLCI GAI ÉRIA

SZANDA1 SÁNDOR szobrászművész ép ületdiszitö-művészet, épilletplasztika, képzőművészeti KlAUJTASA Nyitva: 11—19 óráig

iSzápli !szénakazal

vammmmmnmma ........................

A széna szállítása, ha nem nagyon távoli helyekre viszik, általában úgy történik, hogy egy arra alkalmas járműre felraknak egy kisebb kazalnyit, azt célszerűen lekötözik, aztán a jármű óvatosan elgurul rakományával, vigyázva, nehogy a -rázkódástól lehulljon a rakomány bármilyen kis része.

A szénát június 17-én felrakták valahol az FE 58-48 forgalmi rendszámú IFA tehergépkocsira, aztán útnak indították. Délután három órakor Miskolcról Sajószent- péter felé haladt ez a gépkocsi, platóján a szénakazallal. S amerre járt, széna borította az illat, a mögötte jövő járművek szélvédő üvegeit, mindent. A szénakazlat ugyanis nem jól kötötték le, legalábbis a kocsi sebességéhez képest nem jól. Az ily módon rakott szénarakomány a lovaskocsik sebességéhez való. Az említett teherautó pedig — legalábbis Miskolc és Sajókeresztúr között — átlagban 75—80 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott. Ezt pedig a lekötözés nélküli szénarakomány nem bírta.

Nem tudjuk, hová meddig ment a kocsi. Reméljük, hogy csak a közeibe, s nem szennyezte be végig az utat. Igaz, ha valami hosszabb \ útra indult, s végig így ha- ■ ladt, az út vége felé már \ nem volt minek leperegni róla.

(b)

Az ismeretanyag

rr h R

őrzői

és kínálói

Dolgozókat

alkalmaznak

Könyvekről, könyvtárakról, olvasnivalóról beszélve, sok helyen felmerül az aggodalom, vajon van-e nagy jövője a könyvtárnak a technikai fejlődés korában. Amikor ismeretanyag ismeretanyagra zsúfolódik, és amikor a tömegkommunikációs hírközlő, ismeretnyújtó, művészetet kínáló szervek — a film, a rádió és a televízió — egyszerre nagy tömegeknek kínálják a megismerés lehetőségét, nem csökken-e a könyv, illetve a könyvtár szerepe?

Tagadhatatlan, helyenként mutatkoznak olyan tendenciák, hogy a televízió-tulajdonos mindennemű művelődési igényét a képernyő előtt kívánja kiélni, illetve igényeit a képernyő által kielégíthetőre korlátozza. Akadnak nem is kis számban, sajnos, akik egy- egy nagy jelentőségű reglény elolvasása helyett megelégszenek azzal, ha a regény jól— rosszul sikerült filmadaptációját megismerik, s emlékezetükben már nem is a regényt, hanem a filmet őrzik meg, s a regény alakjai helyett az ismert színművészek nevét helyettesítik be.

A film, a rádió és a televízió tagadhatatlanul rendelkezik azzal az előnnyel, hogy tömegekhez közvetíti mondanivalóját, sőt a rádió és a televízió esetében egyazon időben egyszerre milliókhoz, megvan viszont az a hátránya, hogy visszakérdezhetetlen, megállíthatatlan, és ritkán ismételhető, nagyon sok esetben csak egyszeri megismerési lehetőség. Jóllehet, a filmeket hosszabb ideig tartják műsoron, olykor ismételten műsorra tűzik, meghatározott idő után azonban kivonják a forgalomból, és csak szakköri, vagy klubvetítéseken kerül meglehetősen szűk körű közönség elé. A televízió és a rádió adásai közül viszonylag nagyon kevés kerül ismétlésre, és az is nagyon ritka alkalommal. Érdekes ellentmondás jelentkezik: az egyszerre százezrekhez és milliókhoz eljutó rádiós és televíziós ismeret- anyag közlés, vagy szórakoztatás nehezebben elérhető ismeretszerzési forma, mint a néhány ezres példányszámban megjelenő könyv, — ha nem közvetlenül az adás, illetve a

bemutatás pillanatában akarunk vele megismerkedni.

A könyvtár és a könyv sokkal inkább öröknek mutatkozik. Bár a könyvek kiadásával egyre szaporodó állomány elhelyezése gondot jelent minden nagyobb könyvtárnak, és ennek folytán sokféle kísérlet folyik már a könyveknek mikrofilmmel történő helyettesítésére, azonban a lényeg itt nem változik, pusztán a könyv megismerésének mechanizmusa, mert hisz a mikrofilm alapjául is a könyv szolgál, s ezt a filmet is úgy kell őrizni és kezelni, mint a könyvet. Azaz a könyvtárak állománya — az esetleg mikrofilmmel helyettesített könyvek is — mindenkor elérhető, mindenki által hozzáférhető. Szemben a rádióval és televízióval, és a filmek nagy többségével is, a kívánt ismeretanyag, vagy olvasnivaló a könyvtárban mindenkor az érdeklődő rendelkezésére áll, nemcsak egy meghatározott adási, vagy sugárzási időpontban, s a könyvben meg lehel állni egy-egy gondolatnál, vissza lehet lapozni, a könyörtelen gépezet nem pergeti tovább a képsorokat.

Amikor a tudás újabb forrásaiként igen nagy örömmel üdvözöljük a tömegkommunikációs eszközöket, és azoknak tudatformáló, ismeretközlő és szórakoztató szerepét szélesíteni, tovább növelni kívánjuk, feltétlenül megállapítást kíván a könyvtár szinte örökkévaló szerepe, mert minden haladott technika mellett is a könyvtárak az egyre szaporodó ismeretanyag őrzői és min«■ denkor, mindenki számára kínálói.

Kiinduló kérdésünk — nem csökken-e a könyv, illetve a könyvtár szerepe — alighanem könnyen megválaszolható: a technikai haladás és a tömegkommunikációs ismeret- közlő eszközök elterjedése korában még nagyobb szerep jut' a könyvnek és a könyvtárnak, mert a technikai eszközök által egyszeri alkalom során felkeltett érdeklődést — akár közvetlenül ez élmény után, akár később —, mindenkor a könyvtár tudja legjobban kielégíteni.

(benedek)

16 éven felüli fiúgyermekeket ® órás elfoglaltsággal felvesz, a Bor- sod-IIcvcs - m. Vas- és Műszaki Nagykcr. Váll., Miskolc, Vágóin0 u. 6.

Felvételre keresünk ,,D” vízsgá'* val rendelkező gépkocsivezetőt» jegykezelőt, elektrikust, lakatost» segédmunkást, kocsitakarítót. *c' uyezőt. Jelentkezni a vállal»* munkaügyi osztályán, Miskolc« Baross Gábor u. 24. sz. Miskolc» Közlekedési Vállalat.

Keresünk kiskereskedelmi, ven*

dcglátóipari előadói munkakörbc közgazd. technikumot végzett» \*agy hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozókat. Ej- zetós: megegyezés szerint. Jelentkezés: az Encs és Vidéke Általa; nos Fogyasztási és Értékesít0 Szövetkezet Központjában Encs» Petőfi u. 26. sz. alatt.

Anyagbeszerzőket keres felvételre a Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni az áruforgalmi osztályon, Miskolc, Béke tér

6. sz. alatt, Kalmár elvtársnál lehet.

A Budapesti Szövőgyár azonnali belépéssel felvesz: 16 évet betöltött lányokat fonodái betanított munkára. Vidékiek részére ingyenes budapesti lakás, heti egyszer» hazautazáshoz hozzájárulást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés: Kőbányai Tcxtilmüvc* fonótelepc, Budapest, X. kéri* Maglód: út 25., munkaerő-gazdálkodás.

Felvételre keresünk: liárommű' szakos beosztásra 8 általánost végzett, 16. életévét betöltött n°* munkaerőt szövő, fonó, orsózó át- kápzősöknek. Továbbá 18. életévét betöltött női és férfi segédmunkásokat. Vidéki egyedülálló dolgozóinknak albérletben szállást biztosítunk. Bővebb felvilágosítás levélben. Cím: PamuttcxtilműveK

Központi Gyára (üzemgazd. oszt.) Budapest, XI, kér., IlauszmanO Alajos u. 20.

Felveszünk nagy gyakorlattal» biztonságtechnikai vizsgával és saját motorkerékpárral rendelkező gépkocsielőadót. Magas kereset: lehetőség! Jelentkezés személyesen: Talajjavító, Sajószcntpétcf# Kossuth u. 135.

A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz jő kereseti lehetőséggel kőműves, ács# állványozó, hidegburkoló, szigetelő, műköves, kubikos, építőipari sm. Munkásszállást cs főétkezést biztosítunk dolgozóinknak. Családfenntartóknak 20 forint, nőtleneknek 15 forint különélésl, valamint 15 százalék idénypótlékot fizetünk. 1967. évre 3 millió-ötszázezer forint nyereséget fizettünk ki dolgozóinknak. Minden második szombat szabad szombat. Jelentkezés Debrecen, Beloiannisz utca 2—4., munkaerő-gazdálkodás.

A Kn^llfh Könyvkiadó- KOSSUin nál jelent

meg a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének gondozásában ez a hatalmas, ezeroldalas kötet, amelynek itt még szűkszavú ismertetésére sem vállalkozhatunk, pedig szinte kínálja az idézendő példák százait, tanulságos és ma is véresen aktuális nézetek sokaságát.

Ami most a tollat a kezembe adta, hogy írjak erről a műről, az nem elsősorban a „történelem” iránti érdeklődés felkeltése. A Wilhelmstrasse és Magyarország kapcsolata több volt, mint történelem és még ma is több annál, s nemcsak számunkra, negyven-öt- ven évesek számára életünk formálódását megszabó eseménysorozat, hanem a fiatalabbak számára is, akik nem is ismerik ezeket a neveket: Ermannsdorf, vagy Rajnlss Ferenc.

Ha csak felületesen forgattam volna a könyvet, s velem együtt az olvasó, akit ez esetben^ félnék nyájasnak nevezni, úgy tűnne, mennyi gonoszság és ostobaság fért. meg a diplomácia hiú és fölényes íróasztalai mögött, s ebből azt a következtetést kellene levonnom, hogy ilyen az emberi természet, vagy legalább ilyen is. Alaposabb tanulmányozás, gondolkodóbb olvasás esetén minden kommentár nélkül nyilvánvaló lesz azonban az, hogy nem az emberi természet alapvetően gonosz, vagy ostoba, sőt az is, hogy az emberi természet önA Wilhelmstrass® és Magyarország

Német diplomáciai iraíok Magyarországról

magában nem jó és nem rossz. Még Weesenmayer úr sem volt démon, de a deportálásokat irányító Baky sem. Nincsenek történelmet irányító szörnyetegek és a gonoszt megállító, jó angyalok.

Abban a látszólag oly egyszerűen áttekinthető mechanizmusban, mely a magyar— német kapcsolatok komplexumát mozgatta, talán a legkevesebb szerepe az egyes emberek okosságának, butaságának, jó-, vagy rosszindulatának volt. E mechanizmust nem befolyásolhatta saját törvényei ellen sem Ribbentrop arroganciája, sem Teleki szubjektíve tisztes szándékú öngyilkossága, sem Himmler harácsolási ösztöne, sem Szálasi vért és nyomorúságot szülő őrültsége. Mennél többször olvassa az ember e dokumentumokat, annál világosabb, hogy a mi történelmünket, a saját, személyes életünket is elsősorban és meghatározó módon a különböző osztályérdekek küzdelme, s az osztályok harcát kifejezésre juttató állami-társadalmi erők viaskodása szabta meg.

Nem, semmiesetre sem akarta Horthy, Imrédy, vagy Kallay feladni a magyar állam szuverenitását, s odadobni a németeknek — hiszen saját és osztályuk uralmát, függetlenségét és vagyonát adták

volna oda. A német csapatok bevonulása után még a leglelkesebb németbarátok is felhördültek, még a magyar viszonyokat jobban ismerő, a körülményeket a birodalom javára a lehető legteljesebben kiaknázni akaró Weesenmayer úr is felhördült, mikor e csatlósok és csatlóstartók háta mögött a nagyban játszó Himmler magának kaparintja meg a Weiss vagyont. A németektől, a németek oldalán elszenvedhető vereségtől rettegő Kállay bármily bizonyos is volt abban, hogy nincsen más út, mint a „bajtársak” ellen fordulni, még rajongásig lisztéit angolszászainak többszöri figyelmeztetése, határozott óhaja ellenére sem volt hajlandó a Szovjetunió felé fordulni.

íctnerl tények ezek. Szinlam,í te naponta emlékezünk rájuk, látjuk a televízió történelmi sorozataiban, regények, történelmi munkák szólnak róluk. Mégis, most ebből a kötetből, e nyers, ösz- szefüggés télén, meg-megaka- dó láncolatú dokumentumok protokollárisán udvarias szövegéből szinte újra süt az igazságuk. Alkalmat ad fiatal és öregebb olvasónak arra, hogy maga vonjon le következtetések''»'.

Sz. Kováts f ajos