Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
Vasárnap, 19G8. június lfl. ÉSZAKMAGYARORSZAG Rövid négy évvel ezelőtt ta- ‘álkoztunk először Pető János “‘unkáival. Mezőkövesden rendezték a községből elszármazott képzőművészek közös kiállítását, és az ott látott anyagban tűnt fel néhány litográfiái “‘unka, amely új hangjával, “j látásmódjával, új fogalma- zásával felhívta magára a figyelmet. Pető János akkor tért “asa a főiskoláról szülőföldjébe. Azóta rajzai több alkalommal jelentek meg országos ^Pókban, a Napjaink, valamint a mi lapunk hasábjain, litográfiái munkáival szerelmit a 2 legutolsó miskolci grafikai biennálén, a IX. miskolci országos képzőművészeti kiállításon, és a nemrég zárult AI. magyar képzőművészeti kiállításon. Kamarakiállítása Volt 19G6-ban Mezőkövesden, i‘z év elején pedig Debrecenben. A debreceni kiállítás visszhangja igen kedvező volt. Az ál föld című folyóirat kritikájából idézünk: ....... Feltűnése M eglepetést okozott, mert a vidéki viszonylatban nívós, s időnként mozgalmas debreceni kiállítás-program keretein beiül is a legrangosabbak közé torolható ' képzőművészeti anyaggal jelentkezett... Lehet, hogy túlzásnak tűnik, de Refő János munkái láttán, Meggyőződésemmé vált, hogy egy nagy művészegyéniség jelentkezésének lehettünk tanúi.” Otthonában látogattuk meg. A csendes mezőkövesdi mellékutca még csendesebb udvarán irodalmi folyóiratok böngészése közben találtuk. Műni. Ennek ellenére, Mezőkövesden elő-elővesz a magányosság érzete, szorít is egy kicsit, hiányoznak a szakmai viták, az egyedüllét olykor nyomasztó. A miskolciakkal jó a kapcsolatom, úgy érzem, hogy a falun élés nem gátja, hogy számon tartsanak és bevonjanak a területi szervezet munkájába, mint azt kiállításokon való részvételem is bizonyítja. Örülök, hogy eljutottam már Budapestre, a Műcsarnokba, az országos kiállításra is, s most, mivel annak grafikai anyagát Angliába viszik, műveim a külföldi közönség elé is elkerülnek. — Művein nem látszik meg, hogy magányosan alkot, lapjai arról tanúskodnak, hogy együtt él a világgal, lépést tart az életei. Nem látszik a kiszaki- toltság, magányosság. — Igyekszem lépést tartani. Bár külföldön még nem jártam, az országban nagyon sokat utazom. Figyelni kell a világot, mert a művész csak úgy alkothat, ha tekintetét szűk környezetén kívülre is tudja emelni. Európában kell élni, nemcsak Magyarország, hanem a környező államok, népek viszonylatában is kell gonlolkozni. Szeretném mindjobban megismerni ezt a környező világot, s mindaddig, amíg személyes megismerésre nincs módom, nagyon jő, hogy van televízió, meg rádió, ami szinte házhoz hozza ennek ismeretét. Igen sok könyvet olvasok a Mezőkövesden, vagy a máshol elérhető filmeket is mind megnézem, sok-sok szaklapot és irodalmi lapot tanulmezt, hogy új műnek szolgáljon szülőágyául. Nézegetjük a szobája falán sorakozó litográfiákat, korábbi munkák fényképeit. A természethű motívumok keverednek meghökkentő montázsban vl- ziúszerűen megálmodott épületekkel, városokkal, s állnak össze határozott mondanivalóvá. Egyes figurái gyakran visz- sza-visszatérnek. Szinte állandó az egész kompozíció fölé magasodó szép akt. Az alakokat nem természet után rajzolta fel, ruházatban az antik görög motívumokat kedveli. A képek címei igen találók. — A kép címe számomra nagyon fontos — mondja —, mert kifejezi a tartalmat, a mondanivalót. Családjával él Mezőkövesden, s mint már szóba került, kevés alkalma van szakmai vitákra, kevés a jó tanács. Miben vár segítséget? — Nemcsak tudomásul kellene venni a művész munkásságát, hanem dicsérő és korholó szóval egyaránt értékelni. Ez feltétlenül szükséges fiatal művésznek akkor is, ha műve díjat nyer, akkor is, ha mint Derkovits-ösztöndíjas, beszámolóra elviszi bemutatni munkáit. Őszinte, értékelő bírálat, elmarasztalás, vagy dicséret, de mindenképpen vélemény kell. Benedek Miklós Külföld humora Bobby Brown filozófus Bostonban majdnem négyórás előadást tartott. Beszédének tárgya „A hallgatás” volt. A republikánus elnökjelöltségre pályázó Richard Nixon ilyen kijelentésekkel szórakoztatja választóit: „Kérem, siessenek gyorsan a süteménynyel, a Johnson-féle árak mellett lehet, hogy ez volt az utolsó vacsorájuk.” Hat fiatal asszony a londoni repülőtéren ismerőseire várt, amikor egy ismeretlen férfi egymás után a nyakukba borult, és lelkesen összecsókolta őket. Indoklása: „A tavasz az oka!” Érdekes módon a fiatalasz- szonyok kivétel nélkül elfogadták ezt a mélyenszántó indokolást Milano utcáin láttunk egy ősrégi Fiat-kocsit — alaposan össze volt törve és éppen hogy össze tudták eszkábálni —, amelyre gondos gazdája hátul táblát akasztott ezzel a felirattal: „Vigyázat! 12 közlekedési balesetből győztesként kerültem ki.” ! Pardon — Az a baj, hogy sok itt a huligán és nincs ellenük semmi intézkedési — Hát azért nem mindenki huligán, aki..” — Dehogynem! Csak nézd meg őket! A kopott nadrágoso- kat, a hosszú hajúnkat, akikkel tele van az utcai Csak nézd meg jobban őket, kik azok, mit csinálnak, mivel foglalkoznak, hogyan töltik az idejüket! Akkor majd nem fogod a pártjukat. — Nem fogom éti most sem, csak az a véleményem, hogy ha valamelyik tizenéves felvesz egy farmert, azért még nem kell rögtön a rendőrséget hívni. — Én viszont meglett családapa vagyok, tudom, mi a gyereknevelés, és nem engedek egy fikarcnyit sem az elveimből. No, tessék! Nézz csak oda! Látod? — Mit? — öt-hat srác farmerben! Ott, előttünk az utcán! — Látom. Beszélgetnek. — Beszélgetnek, igen. Így Is mondhatjuk. De vajon miről? Eri, öregem, már most legszívesebben csak szólnék a rendőrnek, és gyerünk befele a társasággal! Hadd... hé! Jóska! Hát te is itt vagy? — Igen, apu. Miért? — No, „apu”, szóljunk a rendőröknek? (Pt) Miskolcon, egy épülő bérház szomszédságában álltunk meg és várakoztunk gépkocsinkkal. Szokatlanul csendes volt az építkezés. A koradélutáni, álmosító melegben alig egy-két embert láttunk az állványokon. Ám egyszerre, mint valami varázsütésre, hirtelen megbolydult a munkahely. A varázsütés pedig ez volt: Valaki a ma. . gasban elkiál- 1 tóttá magát: — Itt van a [kocsi a köz■ pontból! ’ Egy perc sem múlott el és ! egészen mást ■ mutatott a szomszédunkban a világ képe, mint azelőtt. Tízesével kerültek elő valahonnan az emberek, a levegő megtelt emberi kiáltásokkal, a munka zajával: — Hadd jöjjön az a tégla! — Vedd fel a védősisakot! — Deszkát ide, minél többet! — Ne álljunk a daru alá! Nyikorogva lódult fel-le a teherlift, téglák éles koppa- • tiása osztotta másodpercekre az időt, kopácsolás hangzott ■ a magasból. Néhány perccel [ ezelőtt nem gondoltam volna még, hogy ennyi embert ta■ karnak a vakolatlan falak. Mint a megbolygatott méhkas, olyan lett egyik percről a másikra az építkezés, a csendes semmittevést hangos, lázas munka váltotta fel. Gondolom, nem kapcsolt mindjárt mindenki, hiszen ilyen szóváltás is elhangzott: Egy álmos hang: — Mi az isten történt veled? Mit kiabálsz? Egy izgatott hang: — Nem látod, te mafla? Itt a kocsi a központból! Az álmos: — Biztos? Az izgatott: Kocsi a kizpeiÉsóI * ♦ — Persze. Ketten is ülnek benne. Az álmos: — Ja ... És az álmos hang gazdája szintén beállt a munkába. Még néhány percig várakoztunk, aztán lassan elindultunk. Hirtelen elcsendesedett az építkezés. Lent. a földön a kerítés fölé nyújtották fejüket az emberek, fent pedig az állások korlátjára könyökölve néztek távolodó kocsink után. dolgoztak-e Nem tudom, ezután? O. J. Diósgyőri vasas ifjúmunhás napok Gazdag Vll-program a diósgyőri nagyüzeme: ben Először, s az idén a IX. VIT jegyében rendezi meg a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár KlSZ-bizott- sága a diósgyőri vasas ifjúmunkás napokat. A több héten át tartó ünnepségsorozat, amely augusztus 20-án tetőző- dik, csütörtökön este, az LKM ifjúsági klubjában közös határőr—kohász VIT-vetélkedővel vette kezdetét A BM Határőrség miskolci alakulatának és az LKM KISZ fiataljainak vetélkedőin élvezetes, színvonalas versenyt vívtak Ki tud többet Bulgáriáról? cím alatt, s a legjobbakat a KlSZ-bizott- ságok értékes jutalomban (első díj 2 hetes ingyenes nógrád- veröcei üdülés volt) részesítette. Mindenféle házasság; o Kés/,ül xi új litográfia. teremü1 szolgáló szobájának falain litográfiák, korábban megismert alkotásainak motívumai. sok-sok levél, sarokban festőállvány, rézkarchoz való nyomógép, a litográfiához szükséges kőlapok, és néhány pl okát. Egy alacsony székfélén k'lap, rajta egy új litográfia első néhány vb-.»'a rajzolódik Pető János zsírkrétája nyomán. •— A főiskola zajló élete után sr ’’■ntlan lehetett a mezőkövesdi élet, főleg pedig a képzőművészeti élet állóvizszerü- séga. Hogyan szokott vissza az itthoni élethez? — Valóban szokatlan volt a ff'. kóla után Mezőkövesd. Első bemutatkozásomat sok vita fogadta, találkoztam értetlenséggel is, de szívesen vitáztam. A képzőművészeti élet valóban stngnálónak látszik Mezőkövesden, bár egykori ta- ná'-omra, Dala Józsefre, mint aki velem egvütt több művészt elír h'tott pólyájára, most is csak tisztelettel tudok gondol(Szabados György felvétele) mányozok. Szoros a programom így nagyon, de ezen az úton tudom ez idő szerint tartani a kapcsolatot a szűk környezeten túli élettel. Derkovits-ösztöndíjas vagyok, közel két évem még van az ösztöndíjas időszakból. De már most arra a tárlatra készülök, amin az ösztöndíjas-időszak munkáját akarom bemutatni. Most a kecskeméti művésztelepre készülök hosszabb időre, jól érzem ott magam, szeretek ott alkotni. A litográfiái munka, a kőlemezre dolgozás ma már viszonylag kevesek által művelt grafikai műfaj. Pető János a festészet után jutott el a litográfiához, ezt választotta állandó kifejezési formájának, ebben mélyedt el leginkább. Valamit nagyon intenzíven kell csinálni, — mondja, mikor erről beszélgetünk, S bevallja azt is, hogy sokszor sajnálja, amikor a sokszorosítás korlátozottsága miatt, egyik-másik munkától el kell búcsúznia, azaz le kell csiszolnia a kőiej házasság, eddigi is- méreteim szerint, olyasféle állapot, amelyben két különnemű ember hatósági jóváhagyással és nyilvántartással szereti egymást, vagy legalábbis valamikor azt mondta, hogy szereti miértis kapcsolatukat házasságnak tekinti a törvény és a közvélemény. Persze, a családjog megfogalmazása szerint a házasságról sokkal többet cl lehetne mondani, meg a joghallgatóktól is többet kérnek számon c témából az egyetemi szigorlatokon, de most elégedjünk meg azzal, hogy van jó házasság. meg van kevésbé jó, sőt egészen rossz is. Meg van aztán érdekházasság, akad formális házasság, ami az előbbinek egyik fajtája, sőt a második világháború idején volt távházasság is, afféle háborús pótszer, mint a szójakol- bász. Persze az sem volt az igazi, jóformán csak arra kellett, hogy neve legyen a gyereknek, a házasság legfontosabb elemei, például a két különnemű fél egyiltt- j élése, hiányoztak belőle. E kis eszmefuttatást korántsem a kánikulával kapcsolatos gyakori légnyomás- változás váltotta ki, hanem egy híradás, amelyben egyik neves sportolónkat mutatták be, s ' életrajzi adatai között azt is megemlítették, hogy sportházasságot kötött. A házasság fogalmát már az előbb úgy nagyjából tisztáztuk. A sport már nem is szorul ilyen elemzésre. A sportról mindenki mindent tud, sőt mindent mindenkinél jobban tud. Mert van ugye sportpálya. Az is kétféle. Az egyik, amelyiken sportolni szoktak néhányan, mások meg kellő obulusok ellenében azt üvöltve nézhetik, a másik sportpálya pedig az, amelyikre nálunk kizárólag amatőr alapon, de fő kereseti forrásként lépni szoktak azok a sportolók. akiket érdemes megnézni a szó szoros értelmében vett sportpályákon. Aztán van sportújság, meg sportsapka, sőt sporting és sportnadrág is. Ezeket többnyire olyanok hordják, akiknek sport-tevékenysége ezzel teljesen ki is merül. No még van sportrajongó is, aki szereti nézni, ha más sportol. Ennyit a sportról. Miután a házasság és a sport fogalmát meghatároztuk, szinte gyermekded egyszerűségű feladványnak látszik a sportházasság körülírása. A két fogalom jellegéből arra kell követlcez- tetnünk, hogy azok összevonása olyan kapcsolatot takar, amelyben a két különnemű részvevő azért lép házasságra, hogy valamely, sportot együtt művelje. Vagy mint van sportkerékpározás, amely nem tévesztendő össze a kerékpáron történő munkábajárással, tehát nem azért kerékpároznak, hogy valahová eljussanak. hanem annak bizonyítására. hogy jól kerékpároznak, úgy ez a sportházasság is nem azért köttetett. hogy két egymáshoz vonzódó embert összekössön, hanem azért, hogy bizonyítást nyerjen, miszerint a szereplők jól tudnak házasodni. Csak úgy sportból. ■m m ég sok minden cszem- LtI *’e j'hoH, ennek kapcsán, de egy sportban járatos barátom felvilágosított, hogy a sportházasság tulajdonképpen csak azt jelenti, hogy sportoló sportolóval köt házasságot, s él a továbbiakban úgy, mint más ember. Mint például két közgazdász, két bérelszámoló, vagy két hegesztő ... Érdekes, főköny- velőházasságról még sohasem hallottam beszélni. (benedek) A napokban veszi kezdetét a VIT jelvényszerző versenyeken belül lebonyolításra kerülő kispályás labdarúgó torna, amelyet asztalitenisz verseny, kerékpártúra, csillagtúra, atlétikai verseny, motoros túra, valamint lövész- és akadály- verseny követ. Előreláthatólag augusztus S-án kerül sor a két diósgyőri nagyüzem fiataljainak közös VIT-báljára a vasgyári Szabadságkertben, ahol tánc versenyt. zenekari parádét és népek zenéi és táncai bemutatót is rendeznek. A szófiai IX. Világifjúsági Találkozó jelentőségéről mindkét gyárban ünnepi KISZ taggyűléseken emlékeznek meg a fiatalok. A VIT befejeztével pedig a diósgyőri VIT- küldöttek élménybeszámolókat tartanak majd az üzemekben. Sor kerül szakmai rendezvényekre is: VIT-műszakokat tartanak és a Ki minek mestere? versenyen belül a legjobb villanyszerelők és gyorsgépírók mérik össze tudásukat. A VIT nyitónapján klubesteken vesznek részt a diósgyőri fiatalok. A diósgyőri vasas ifjúmunkás napok az augusztus 20-i alkotmánynapi ünnepségen csúcsosodnak majd ki, amelyet a diósgvőri nagyüzemek dolgozói részére — a felsőbb párt-, KISZ- és tanácsi szervekkel közösen — a diósgyőri várban és a diósgvőri strand területén rendez a két vállalat KISZ-bizottsága. Ez a program is élvezetes műsort igér. lesz zenés ébresztő is, majd a diósgvőri várudvaron korhű jelmezekben történelmi .sakkjáték, s az egykori udvartartás bemutatása. Ezenkívül különböző versenyeket, polbest-vetélke- dőt, s a IX. VIT-tel kapcsolatban dupla, vagy semmi játékot rendeznek. A diósgvőri strand medencéjében szalontánc bemutatóra és versenyre kerül sor. Ugyancsak a várban rendezik meg azt a koncertet. amelynek során Bartók: A kékszakállú herceg vára című művét is bemutatják. Este reflektor fém-ben mű- remi lő bemutatót bonyolítanak le. majd végül a várudvaron — bizonvára minden részvevő nagy örömére — ökörsütésre kerül sor. — Tiniket — „Figyelni kell a
