Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

2 BSZAKMAGTARORSZAO Ke«M, 1068. mSteí ÜL A Varsói Szerződés évfordulójára Tizenhárom esztendővel ez­előtt alakult meg a szocialis­ta országok védelmi szövet­sége, a Varsói Szerződés. Ti­zenhárom év nem nagy idő a történelem mércéjével mérve. Mégis beigazolódott a szocia- , lista országok elhatározásá­nak helyessége: a Varsói Szerződés — a fegyveres erők közös főparancsnoksága, az agressziós kísérletek elleni együttes intézkedések kidol­gozása — az európai béke és biztonság felbecsülhetetlen tényezőjévé vált. É történel­mi tanulság időszerűségéből napjainkban mit sem veszí­tett. A mi hazánk védelmé­nek is egyik döntő tényező­je a Varsói Szerződés. A Szovjetunióhoz — amely oly nagy részt vállal az egész szocialista közösség védelmé­ből — s a többi testvér- országhoz fűződő kapcsola­taink lehetővé teszik népünk békés és zavartalan építő­munkáját.’ Magától értetődően a többi testvérországgal együtt, mi is mindent megteszünk, hogy földrészünkön ne legyenek szemben álló katonai blokkok és hogy Európa tartósan a bé­ke és biztonság övezete le­gyen:' Jól tudjuk, hogy a húsz éve kötött Atlanti Szer­ződés érvénye 1909-ben le­jár. A szocialista országok és a kommunista pártok több­ször megismételték javaslatu­kat, hogy szülessen megálla­podás az Atlanti Paktum és a Varsói Szerződés katonai szervezetének egyidejű fel­számolásáról. Hogy e törté­nelmi lehetőségből valóság lesz-e, hogy feltárulnak-e kontinensünk népei előtt a haladás és a jólét újabb táv­latai, az elsősorban attól függ, hogy a haladó erők ké­pesek-e érvényesíteni akara­tukat azokkal a befolyásos politikai körökkel szemben, amelyek a NATO fenntartá­sában érdekeltek. Ma csakis napjaink reali­tásaiból indulhatunk ki, és ezért jogos a megállapítás: a Varsói Szerződés biztonsá­gunk és védelmünk döntő té­nyezője. Testvérországaink- kal összefogva, híven telje­sítjük vállalt* kötelezettsé­geinket, mert tudjuk: a szo­cialista közösség védelmében való részvételünk egyet je­lent szabadságunk, nemzeti függetlenségünk, társadalmi rendünk, békénk védelmé­vel. V. rendszer keretei között. A ter­veknek megfelelően nő a ter­melés, kedvezően alakul a jö­vedelmezőség, bővül a válasz­ték. A tapasztalatok szerint a dolgozók keresetének színvo­nala emelkedik, általában megfelelően alakul az árszín­vonal, javul az áruellátás, szá­mos fogyasztási cikk iránt megélénkült a kereslet. A Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői tájékozta­tást adtak az elmúlt évi nye­reségrészesedés felhasználásá­nak tapasztalatairól, a kollek­tív szerződések megkötéséről és érvényesítéséről. Ismertet­ték a KMP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére ki­bontakozó szocialista munka­verseny eddigi eredményeit; szükségesnek látták az anyagi ösztönzőkkel együtt az erkölcsi ösztönzők szélesebb körű alkal­mazását. Vázolták a munkaidő­csökkentés során szerzett ta­pasztalataikat és az ezzel ösz- szefüggő további közös felada­tokat. Erre vonatkozó javasla­taikat a kormány a közeljövő­ben megtárgyalja. A Minisztertanács elnöke és helyettesei ismertették a kor­mány munkatervéből adódó időszerű feladatokat, ezek kö­zött a gazdasági élet további fejlesztését célzó intézkedése­ket. A tanácskozás részvevői megállapodtak a további együttműködés feladataiban, valamint a legközelebbi talál­kozás időpontjában. Örmény küldöttség és művészcsoport érkezett hazánkba Az örmény kulturális napok l alkalmából hétfon örmény küldöttség érkezett hazánkba Robert Hacsatrjannak, az ör­mény Kommunista Pórt Köz­ponti Bizottsága agitációs és propaganda titkárának veze­tésével. A küldöttség tagjai Gurgen Borján, a művelődési miniszter első helyettese, Ru­ben Parszamjan, az örmény Baráti Társaságok Szövetségé­nek elnöke és Racsija Ova- neszjan költő, az Örmény író­szövetség titkára. Aram Hacsa- turjan, a neves örmény zene­szerző, aki szintén tagja a kül­döttségnek, már korábban Bu­dapestre érkezett. I Ki mit tud? : _____________ ­— Iátvánvoiüíág' nélkül A ntkokat rejtegető boríté­kokat ma országszerte ; felbontottál«. Izgatott szempárok figyelték a mozdu­latot, amikor a tanárok ki­emelték belőlük az írásbeli érettségi tételeket rejtő stencil­lapokat. Tízezrek lestek reme­gő várakozással, vajon mikép­pen találkozik a tétel elképze­léseikkel, tudósukkal. A diá­kok különben is hajlamosak rá, hogy makacsul bíznak egy témában, s azt hiszik, az érett­ségi tétel nem lehet más, csak az, amire erősen koncentrál­tak. Mi ez alkalommal a miskol­ci Herman Ottó Gimnázium diákjait látogattuk meg. Dr. Tenk Béláné Igazgató mutatta meg a tételeket. Az első pil­lantásra megállapítottuk; a té­telek egyike nem túl mély, a másik viszont rokonszenves; szép tudást tételez fel. Az első tétel címe: Szabadság, szere­lem! E kettő kell nekem,..-” (Politika és szerelem összefo­nódása nagy költőink egy-egy versében.) A másik tétel: „ ... Meni-e a könyvek által a világ elébb?” (Gondolatok a kultúra — elsősorban az iro­dalom — szerepéről, Guten­berg halálának 500. évforduló­ján.) i Az igazgatónő társaságában bekukkantottunk az írásbeli érettségiző diákok közé. Min­den teremben nagy lelkinyu­A képernyő előtt A nézőt ki óvja meg? Tömeges ételmérgezés Szombathelyen a köretet kifőzés után ugyan­abban az edényben szűrték le, amelyben korábban a nyers baromfihúst megmosták. A hatóságok vizsgálata több sza­bálytalanságot fedett fel. Az engedélyezett 350 helyett 460 —470 adagot főztek az iskola konyhájában, az előírt fertőt­lenítést pedig gondatlanul vé­gezték. Az ügyben rendőrségi vizs­gálatot indítottak. egészében semmi c-lgondolkoz- latoval nem találkoztunk, Márpedig, ha a szatíra nem indít cl a nézőben valamilyen gondolatsort, ha nem kelt tel benne valamilyen indulatot, rokonszenvot, ellenszenvet, Ha­ragot, részvétet slb.-t, nem ér­te cl célját, és nem biztos, hogy a hiba a nézőben van. Ennek a játéknak panoptikum­ból menekült, poros , figurái már nem keltik fel a felséges urakkal szembeni ellenszen­vünket, hiszen egyszerű korgó gyomrú szclhámoskák, megje­lenítésükben itl-olt még szimpa­tikusak is, s ha nevelünk raj­tuk egy-egy szituáció után, már nem a letűnt és visszaté­réssel fenyegető felséges ural­kodók ellen támad fel hara­gunk, hanem a film alkotóján mosolygunk, aki ennyire gyen­ge alkotást szeretne politikai szatírának elismertetni, Palásthy György játéka, saj­nos, nem több sokszor látott vígjátéki fordulatok, bohózati szituációk és ötvencsztcndös burleszk-motívumok apró sze­mű láncolatánál, a szatírától idegen komédiázás. Nem poli­tikai szatíra, nem felséges víg­játék. Az angol’ királyt a him­nuszuk szerint az Istennek kell megóvnia, hogy sokáig ural­kodhasson mindenek és min­denki felelt. A játékbeli ural­kodókra senki sem kérte az is­teni óvást, a darab címén kí­vül. A nézőt ki óvja meg # szórakoztató műsorok okozta csalódásoktól ? Benedek Miklós lengyel tavasz — 1963 IH. Dwa bratankl A kormány és a SZOT vezetőinek nmteszéiése már Mátyás elnökhelyettesek­kel. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a gazdasági élet ta­pasztalatairól, áttekintették a dolgozók élet- és munkakörül­ményeivel kapcsolalos idősze­rű kérdéseket. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy a gaz­dasági élet egészségesen fej­lődik az új gazdaságirányítási A Szakszervezetek Országós Tanácsának vezetői: Blaha Bé­la elnök, Gáspár Sándor fő­titkár, dr. Beckl Sándor, Gál László, Geréb Sándorné és So­moskői Gábor, a SZOT titká­rai hétfőn délután látogatást tettek az Országházban és elv­társi megbeszélést folytattak a kormány vezetőivel: Fock Jenő miniszterelnökkel, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos és dr. Ti- i Tömeges ételmérgezés tör­tént Szombathelyen, a Dózsa György utcai általános iskolá­ban, 170 tanuló és tanár bete­gedett meg, közülük 37-et kórházban ápolnak. A KÖJÁL megállapította, hogy a Salmo­nella Tiphi-murium nevű bak­térium, okozta a mérgezést. A baktérium a nyers baromfi­húsból kerülhetett a galuská­ba, mégpedig olymódon, hogy A felséges dolog nálunk már nagyon kiment a divatból, hi­szen csaknem egy generáció nőtt fel azóta, hogy az utolsó fenséges úr is jónak látta a futást, az utolsó felség, azaz uralkodó király meg éppm öt­ven esztendővel ezelőtt ment ki a nyugati kapun, s bár két­szer is vissza akart jönni né­hány éven belül, főméltóságú konkurrense úgy elzavarta, mintha nem is királyi felség lett volna. Szinte hiánycikk volt már nálunk valami felsé­ges dolog. Ezért halott üdí­tően a televízió szombati mű­sorában a szokatlan alcím: „Felséges vígjáték", amiből ar­ra következtethettünk,, hogy derűs, szórakoztató valamit lá­tunk majd az elkövetkező más­fél órában, hiszen a vígjáték megjelölés erre utal, a felsé­gest meg kétféleképpen is ér­telmezhettük. Részben úgy, hogy felségesen derűs szórako­zásban lesz részünk, azaz a felségest már mai, köznapi ér­telmében fogjuk fel, másrészt meg a játék főcíméből — Is­ten, óvd a királyt! — arra kö­vetkeztethettünk, hogy királyi felségek körül bonyolódik majd a derűkeltés, és a játék alcímének ilyetén megfogalma­zása már előlegezett derümor- zsácska kíván lenni. Aztán közvetlenül a műsor ismerte­tése alatt, ugyanazon az újság­lapon elolvastuk a rendező — Palásthy György rövid ajánlá­sát, amelyben kifejezte remé­nyét, hogy játéka felséges szó­rakozást fog nyújtani a néző­nek, és azt is bevallotta, hogy politikai szatírát alkotott. (Te­hát nem vígjátékot.) Minden­esetre nevetőizmainkat készen­létbe helyezve ültünk képer­nyő elé. A játék, amely címét az an­gol királyi himnuszból kölcsö­nözte, kitöltötte a szombat es­ti másfél órát azoknak, akik nem találtak jobb szórako­zást, vagy nagyon vágytak va­lami felséges dologra. „A poli­► tikai szatíra ismeretlen műfaj [ nálunk, tízévenként ha ke­kszül egy-egy" -sp írja az előbb ,már említett ajánlásában az i író-rendező Palásthy. Nos, ha [végignéztük az Isten óvd a ki- irályt! című másfél órát, meg­állapíthatjuk, hogy a tíz év >nem telt le. Most sem született [ politikai szatíra. A kis svájci .penzióban vegetáló ex-uralko- [ dók nekünk mór teljesen ide- , gén és közömbös életének meg- | mutatása gyakran adott átme- ,neti derűs perceket, örültünk >régi komédiákból és burlesz- [kékből ismert, öreg gégékkel >történt találkozásoknak, néha [ugyan bosszantott is, hogy más .helyeken jobban hatottak, de ► Űj biztosítási forma kétszer fizet ki 50 ezer forin­tot. Egyszer a baleset bekö­vetkezése után, egyszer pedig a 18. életév betöltésekor. (Az- 3 forintos biztosítás alapján egyszer és mindenkorra 23 ezer forintot fizetnek ki.) A szünidőben is érvényes balesetbiztosítást a tanulók májusban újíthatják meg, az új tanulók pedig beiratkozá/t- kor jelentkezhetnek. _ ,, [ _ Az Állami Biztosító eddig févi 5 forint biztosítási díj el­lenében nyújtott szolgáltatást *a balesetet szenvedő diákok ►szüleinek. Ez a forma továbbra £is megmarad, de ezenkívül évi ► 10 forintos díjú balesetbiztosí­tás is köthető. A Biztosító az ► új forma alapján kétszeres [kártérítést fizet. Ha valakit ►olyan súlyos baleset ér. hogy ►állandó, teljes rokkantság kö­vetkezik be, úgy a Biztosító gezte — s méginkább vélel-, len, hogy ugyanazon a napon« tanúja lehettem a Somogyi magyar tengerjáróhajó érke-« zésének, amely azóta megtet-[ te első útját Szczecin és Li-i verpool között, ahol a jövő-] ben rendszeres áruszállító já-i rátát folytatja. [ E zen az úton együtt jártunk] Mieczyslaw Wewiersky-« val, a varsói Magyar* Intézet igazgatójával. Ennek» a kitűnő embernek nemcsak* munkája, hanem élete sora] is bizonyítéka a két nép ba-< rátságának. Egyike azoknak] a lengyel hazafiaknak, akik« a német fasiszta megszállás] elől menekülve, hazánkban« találtak oltalmat. Itt tanult* meg kitűnően magyarul. Most« már második évtizede vezeti* az intézetet, s lengyel ember-« ként a magyar kultúra após-* tola. „Más népek kulturális« intézeteinek, propaganda-in- j tézménycinek vezetői — mc-\ séli boldogan mosolyogva —< mindig azt mondják, könnyűi nekem. Tényleg könnyű. Eb-4 ben az országban, ahol ilyeni mélyen él a két nép barát-l sága, igazán jó dolog és há-i lás a magyar kultúrát ler-\ jcszteni.” i (Vége) | Varga József 4 darálják meg. Sajnálkozva mondták, hogy nincs az üz­letnek kávédarálója. Amikor aztán a boltvezető megtudta, hogy lengyelek vagyunk, ha­zaszaladt és a lakásán meg­darálta a kávénkat”. W alasek elvtárs, a szcze­cini vajdasági pártbi­zottság első titkára, mint fontos dolgot.-szükséges­nek tartotta elmondani, hogy a kikötőben a hajósok, a ra- kodőmunkások mindig szíve­sen kezelik a magyar árut. Pedig ők szigorú kritikusok. Áru, áru — mondom neki, nem mindegy az, hogy min­degyikkel munka van? Nem — válaszolta és később ma­gam is tapasztaltam ezt a Uckermarkon, az Unlafrica NDK—lengyel közös vállalat hajóján. A társaságot- a Nyu- gat-Afrika—Balti-tenger kö­zötti áruforgalom lebonyolí­tására hozták létre. Ezúttal nekünk is hozott gömbfát. Az már csak érdekes vélet­len, hogy a kirakodást ma­gyar gyártmányú daru vé­ne született volna, vagy ha megszületett, örökké élne". A szczecini vajdaságban most- fejeződtek be a magyar he­tek. Egyik rendezvényén Kér­dések és feleletek Magyaror­szágról — igencsak össze kel­lett szedni történelmi tudá­somat, amikor a részvevő fia­talok arról faggattak, milyen volt a magyar nép, Erdély sorsa, ahonnan ők királyt kaptak egykoron. A barátság nemcsak a tör­ténelemben gyökerező, múlt­ra emlékező valami. Egyre inkább mai töltése van. Min­denki ismeri a két .kedves verssort: „Polak — Wegier, dwa bratanki t do szabbi i do szklaszki”. (Lengyel — magyar két jóbarát,, együtt harcol, s issza borát.) S mindenki Ismer hozzá mai történeteket ts a barátságról. Olyanokat, mint egy járási tanácselnök mesélt. „Magyar- országon jártunk tavaly. Egy kis faluban álltunk meg, hogy a boltban kávét vegyünk magunknak. Kértük, hogy W roclaw nagyon szép vá­ros. Szilézia egykori fővárosa, jelentős kulturális és gazdasági köz­pont, egyike Lengyelország műemlékekben leggazdagabb «árosainak. A reneszánsz és barokk palotákkal körülvett, páratlanul szép piactérről in­dulva. megcsodálva az egye­tem belsejében az Aula Leo- poldinát, az Odera hídján át­sétálva a külvárosok felé in­dultam. Kár — sajnálkoz­tam magamban —, hogy ez a szép város már ilyen mesz- sze esik hazánktól. Ide bizo­nyosan ritkábban vetődnek el magyar turisták. Az örvende­tesen megnövekedett turista- forgalom szorosabbra fűzi a két nép évezredes barátságát. Lengyelországban mindenki tudja, hogy országaink soha nem viseltek hadat egymás ellen. Tudják, hogy a lengyel történelem egyik legkiemelke­dőbb alakja a magyar Bá­thory István, akit 1575-ben lengyel királynak hívtak meg. Azt tartják róla: „Vagy soha galommal, s szemmel látható szorgalommal készülődtek a négy esztendő egyik legna­gyobb feladatának megoldásá­ra. Legtöbb pádon szöveggyűj­temény, s a padlón megkez­dett Jaffas üvegek. Egyik-má­sik jelölt csokoládét majszolt, mert a tavalyiak azt mondták: kondíciójavitó. A felügyelő tanároktól az iránt érdeklődünk, volt-e olyan gyerek, aki pánikba esett a tételek felolvasása után? Nem volt. A jelöltek na­gyon higgadtan kezdtek hozzá a tételek kidolgozásához. Sőt, tréfálkozlak, vidámkodtak, vic­ceket meséltek. Az egyik cso­portban a munka megkezdése előtt az volt a fő téma, hogy öt év múlva, az első találko­zás alkalmával, ki lesz a leg­kövérebb? A kérdés egyelőre nem dőlt, el. Földi Ilonát kérdezem: hol tart a feladat megoldásában? — Az 1-es tételt választot­tam, s Petőfivel már végez­tem. Most térek át József At­tilára és Radnóti Miklósra. — Nem nehéz ez a tétel? — Kicsit szerteágazó. De azért választottam ezt, mert a másik nagy olvasottságot téte­lez fel. E hhez hasonló választ ka­pok Ladányi Lenkétől is, aki szintén az egyes tétel kidolgozásán fáradozik. Végül rátalálok egy jelöltre — Mészáros Katalinnak hív­ják — aki a 2-cs tételt válasz­totta. — Jól aludt? — Talán látni rajtam, hogy tanulással telt. el az éjszaka? Ugyanis tegnap nekiültem n könyveknek. Gorkijt olvastam egész éjszaka, mert azt hit­tem, vele kapcsolatos tételt kapunk majd. Kintzly Zsuzsanna szintén a 2. tételt választotta. Amikor megálltunk mellette, szépen felépített dolgozat húzódott meg a pádon. Jól beleépítette a Vörösmarty-idézetbe mind­azt, amit a könyv tudatformá­ló szerepéről tanult, hallott, vagy látott. — A könyvégetés, vélemé­nye szerint, belefér-e ebbe a témába? — Természetesen. De es már segítségnek számít — Magától is eszébe jutott volna ... 1 » gy gimnáziumban jártunk csak. Ha másutt is ilyen nyugodt légkörben, csa­ládiasán zajlott le a fiatalok látványosság nélküli Ki mit tud?-ja, akkor az írásbeli érettségi színvonala kellemes meglepetést hoz majd a dol­gozatok javításához hamaro­san hozzákezdő magyartaná­roknak. (párkány)

Next

/
Thumbnails
Contents