Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

2 ERZAKMACTAEORSZA«. Vasárnap, 1P6S. májas ÍZ, Minden eddiginél gazdagabb program az V. miskolci filmfesztiválon Frissen nyomott, színes, han­gulatos plakátok hirdetik Mis­kolc utcáin, hogy ismét köze­ledik a város hagy művészeti • .eseménye, a filmfesztivál. Szá­mon tartott program ez nem­csak a megyében, hanem or­• szágszerte és külföldön is. Az alkotókon a külföldi vendége­ken kívül a vidéki városok érdeklődése is mind jelentő­sebb. Május 20-a és 25-e között immár az ötödik rövidfilm- ' fesztivál programja bonyolódik le. Túljutván a szervezés búk- | tatéin. az-igazítani valókon, az j V, miskolci filmfesztivál szer­vező és intéző bizottsága most már gondolhatott a program ' dúsítására. színesítésére is. Mint korábban közöltük, az előzsüri döntése alapján a mo- : zifilmek kategóriájában 22 j híradó-esemény és 36 rövid- film versenyez majd. A tv- ! filmek kategóriájában 15 hír- : adóriport és 15 rövidfilm ju­tott tovább. A 11 tagú zsűri j (filmrendezők, operatőrök, ■ írók, kritikusok és zeneszer­zők foglalnak helyet a bíráló bizottságban) elnöke Máriássy ■Félix filmrendező lesz. Viták, ankétok, előadások A filmfesztivál élénk vitale­hetőségeket ígér. Az egyre na­gyobb rangot kivívó, népszerű tudományos filmek alkotói meghallgatják majd Deák György stúdióvezető Műfaji problémák a népszerű tudo­mányos stúdióban című elő­adását. Az évekkel ezelőtt élre törő és nemzetközileg is hí­rőssé vájó dokumentumfilm- művészet az utóbbi esztendők­ben megtorpanni látszott. Dr. Novak Zoltán egyetemi docens és dr. Soproni János, a hír­adó-- és dokumentumfilm-s.tú- dió vezetője Dokument umfilm — 1967 címmel vitaindító elő­adást tart. A tv-alkotók az idén nem foglalkoznak műhelymunkák­kal a fesztiválon. Viszont an­nál nagyobb gonddal és szer­vezettséggel ügyelnek a közön­ség megnyilvánulásaira. Éppen ezért a Televízió rendezésé- 1 ben több találkozó és ankét zajlik majd le. Érdekesnek ígérkezik a Televízió munka- j társainak és a Diósgyőri Gép- j He fi külpolitikai összefogj Iánk két ítélik jónak, illetőleg leg­jobbnak. Vonzó külön programok A Pannónia Filmstúdió <á- I zisrajz kiállítást rendez a fesz­tivál-palota előcsarnokában, i Az érdekes tárlaton kívül szí­nes programként jegyezzük fel i azt a történeti filmösszeállí- I tást, amely a húsz évvel cz- | előtt államosított filmgyártás i emlékére pereg le a nézők I előtt. E szerkesztett műsorban : fellép a Miskolci Szimfonikus | Zenekar és a város ka mara- | kórusa. Az avasi templomban ismét ; nagyszabású hangversenyt ren­deznek a hazai alkotók és a külföldi filmrendezők tisztele­tére. A fővárosi és vidéki sajtó munkatársait a Zsíványtanyán látja vendégül a városi tanács vezetősége. Az idén is lesznek megyei ..kis” filmfesztiválok, ezúttal Mezőkövesden, Tolcs- ván, Répáshután és Tiszasze- derkényben találkoznak az al­kotók, a filmbarátok. Az idén a hagyományoktól eltérően a záróünnepségen nem egy új magyar játékfilmet mu­tatnak be, hanem most elké­szült rövidfilm-műsort. A kö­zönség láthatja majd a Gusz­táv leleményes, az Olimpia or­szágában és a Kezek című kis- filmeket. Az est meglepetésé­nek ígérkezik a szovjet—ma­gyar koprodukcióban készüli, lírai hangvételű Erdei szimfó­nia című film bemutatása, amelyet A. Zguridi, a miskolci filmfesztiválon is . többször részt vett, hírneves szovjet rövidfilmrendező és Schuller Imre magyar operatőr készí­tett. 1800 bérlet talált eddig gazdára; reméljük; a filmsze­rető miskolciak az V. fesztivá­lon is jól érzik majd magukat. Egyébként a moziüzemi vál­lalat nagyszerű ötleteként a díjkiosztást követő percekben j a Kossuth mozi már 19 órától, vetíti a díjnyertes filmeket. Párkány László A világ szeme a hétéin két­ségkívül Párizson volt, ahol pénteken először találkoztak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok képviselői. Ami é héten történt, egye­lőre csak az előkészület, az érdemben hétfőn megnyíló tárgyalásokra. Ezeken az elő­készítő tárgyalásokon kerül napirendre az esetleges viet­nami béketárgyalások alapfel­tételének, az amerikai bombá­zások beszüntetésének témája. A jelenlegi párizsi tárgyalási szakasz, megfigyelők szerint, alkalmas arra. hogy zökkenő- mentesen átformálódjon a bé­ketárgyalási szakaszba, termé­szetesen, ha az amerikaiak meghozzák ezt a mindenki ál­tal sürgetett döntésüket. A Párizsba seregíett, mintegy kétezer újságíró minden leg­kisebb eseményről jelentést küld lapjának, odahaza pedig a kommentátorok serege a találgatások özönét írta meg az elmúlt napokban a tanács­kozások várható kimenetelé­ről. (Feltűnő kivétel a párizsi kínai tudósító pénteki távo­zása a francia fővárosból, és érdekes a pekingi sajtó hírt nem adó, a tárgyalások gon­dolatát általánosságokban tá­madó magatartása.) ROCKEFELLER ÍGÉRETE A párizsi tárgyalások viel-» nami küldöttei rugalmas és határozott álláspontot képvi­selnek. A vietnami politikai megoldás lényegét a héten újó­lag meghatározza Ho Si Minh elnök a DNFF ofíenzí- váját üdvözlő üzenetében. Az amerikai delegáció és politi­kai vonala körül nagyfokú a bizonytalanság. Feltűnő, hogy a héten — vajon csak a tár­gyalási pozíciók erősítése vé­gett?! — harcias hangok hal­latszottak Washingtonból. Ilyen „megalkuvásmentes” hangot ütött meg Johnson a thaiföldi miniszterelnök foga­dásakor. Ezzel kapcsolatban a Le Monde csütörtöki száma bí- ;rálőan ír a washingtoni „hé­ják’’ március 31-e óta meg­megújuló és nyilvánvalóan megalapozatlan, de annál ve­szélyesebb „diadalittasságáról”, amellyel harcias hangulatot próbálnak fenntartani és — úgymond — „Hanoit figyel­meztetni”. Az amerikai bel­politikai porondon viszont Rockefeller odáig ment, hogy kijelentette: ha elnökké vá­lasztanák, „beletörődne” egy, a dél-vielnami választások eredményeként bekövetkező „kommunista hatalomátvétel­be”. Kétségtelen, hogy egy dél-vietnami politikai rende­zés alapkérdéseket vet fel és az amerikaiaknak bele kell törődniük abba, hogy a dél- vietnami nép akarata döntsön. Hogy ez milyen irányba hat­na, azt jellemzi a saigon; klikknek e heti izgatott és in­gerült tevékenysége a párizsi tárgyalások ellen. De éppen, mert nagy kérdésekről van szó, óvatosnak kell lennünk a párizsi tárgyalások megítélésé­ben. A küldöttségek összetéte­le a legkomolyabb tárgyalá­sokra is megfelelő, ám nyil­vánvaló, hogy hosszú és ke­mény diplomáciai küzdelem várható, miközben a háború párhuzamosan folyik. A héten a dél-vietnami sza­badságharcosok megint csak meglepték az amerikaiakat, amikor újabb offenzívat indí­tottak ezúttal elsősorban Sai­gon, a főváros ellen. Ismét ki­derült, hogy az amerikaiaknak elképzelésük sincs a szabad­ságharcosok várható lépései­ről. És a DNFF maximálisan a kezében tartja a kezdemé­nyezést. A párizsi tárgyalásokkal párhuzamosan kirajzolódtak egy másik, a közel-keleti vál­sággal kapcsolatos tárgyalás lehetőségei. Jarring U Thant ENSZ főtitkár közel-keleti megbízottja New Yorkba tet­te át székhelyet és az EAK kifejezte azt a készségét, hogy az ENSZ székhelyén folytas­son közvetett tárgyalásokat a politikai rendezésről. Minden tárgyalás feltétele természe­tesen az izraeli eröpolitika feladása, Tel Aviv álláspont­jának változása. Ennek az el­múlt napokban sem mutatkoz­tak jelei. Feltűnő viszont, hogy a nyugati közvélemény egyre jobban áthangolódik, látva az arabok ,rugalmas és Izrael merev magatartását. Ennek jelei az e heti oslói és stockholmi tüntetések Abba Eban izraeli külügyminiszter ellen, valamint az angol köz­vélemény hangulatváltozása Husszein Jordániái király lá­togatása nyomán. A KÖZEL-KELETI VÄLSÄG A két nagy válság nyilván­valóan alapjaiban befolyásol­ja a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyát. Jóllehet az elmúlt napokban került tető alá a szovjet—amerikai kon­zuli kapcsolatok több ér óta húzódó ügye, a kapcsolatok szélesebb köret mindenckelőll a vietnami háború határozza meg. Eipp ezért kelteit fi­gyelmet a Fehér Hóz által is megerősített New York Times hír, hogy Johnson levelet írt és találkozót javasolt Koszi- gin szovjet miniszterelnök­nek. A kérdés az, hogy mi­lyen szándék vezette az ame­rikai elnököt, s vajon Ismét nemcsak valamiféle választá­si manőverről van-e szó? Mindenesetre furcsának tűnik az ügy ily módon történő szel­lőztetése az amerikai sajtó­ban. PÁRATLAN kudarc A Johnson-kormány maga­tartása egyébként is azt mu­tatja, hogy a kormányzó De­mokrata Párt kétségbeesetten kapkodva próbálja menteni uralmát. Érdekes a Demokra­ta Párt mai helyzetének egj’- beesése a johnsoni politikát mindvégig híven támogató wilsoni brit Munkáspárt ka­tasztrofális belpoltikai szituá­ciójával. Johnson a felhal­mozódott politikai, gazdasági és katonai csődtömeggel küzd, amelyeket a vietnami háború okozott és szinte kísértetiesen hasonló csődtömeg tette jó­formán tarthatatlanná a viet­nami politikát támogató brit miniszterelnök helyzetét. Johnson már legalábbis sza­vakban, visszavonult, s jelen­leg politikai utódjának, Humphreynek az útját egyen­geti az elnökség felé, és fő­leg Robert Kennedy útját igyekszik el torlaszolni. Az utóbbi viszont a héttőn sikert crt el az alclnök nevében fel­lépő indianai kormányzó és McCarthy ellenében az otta­ni előválasztáson: megfigyelők azonban nem minősítik „el­söprőnek” a nagyon ambició­zus ós nagy lármával kortes­kedő New York-f szenátor si­kerét. Az óceán túlsó oldalán, a brit szigeteken viszont most bontakoznak ki a munkáspár­ti szakadás körvonalai, külö­nösen azok után, hogy a hé­ten páratlan kudarc érte Wilson pártját, a helyi ható­sági választásokon. A Mun­káspárt mindenütt veszített, néhol évtizedes pozíciókat Is. Napirendre került itt is a ve­zércsere, miután a legkésőbb 1971-ben megtartandó válasz­tásokra a pártnak aligha van esélye, a magát teljesen lejá­ratott jelenlegi vezérrel. fifává! s — II. Keletebbre kell lökni őket teljesen és világosan, mit je­lent Lengyelországnak az Ode­ra—Neisse-határ — de az is, hogy miért nem lehet ez vita tárgya, ősi lengyel föld. Len­gyelek lakják ma is. (Szczecin 360 ezer lakosából mindössze százhúsz a német!) Az évszá­zados német gyarmatosítás! kísérlet, a hitleri „kelet felé lökés” lei ve ezektől a terüle­tektől kívánná megfosztani Lengyelországot. Attól a föld­től, amely egyben az ország ipari bázisa is. Ez ma már csak a bonni revansistók vágy­álma, hisz a kérdés 1945-ben végképp eldőlt. Lengyelország szocialista társadalmi rendsze­re, a szocialista országokkal való szoros szövetsége egyben garanciát .jelent a nyugatné­met' újnácizmus agresszív tö­rekvéseivel szemben is. V arsóban már kevés szó esik az emberek között az úgynevezett márciusi eseményekről. Ma már nagyon világos azok jellege,'háttere, s az is világos, milyen célok hú­zódtak meg a nemzeti jelsza­vak hangoztatása mögött. Len­gyelországban ma nyíltan fel­teszik a kérdést: kinek, milyen érdekeknek szolgál az, aki a Szovjetunióhoz, a testvéri szo­cialista országokhoz fűződő kapcsolatokat kezdi ki? Wla- dyslaw Gomulka így válaszol erre a kérdésre: „Az volt a szándékuk, hogy harcot indít­sanak pártunk vezetése, a kormány és a népi hatalom ellen. E reakciós céljaikat a nemzeti kultúra védelmének megtévesztő jelszavával takar­ták ..Ezt tanúsítják maguk az események. A tüntetők csakhamar szovjet- és szocia­lizmusellenes röplapokat, fel­iratokat terjesztettek. Gyorsan elárulva igazi céljukat — és igazi arcukat. Kik voltak? Íme, az egyik vezéralak portréja: Pawel Jazienica neves író. 1945 után évekig Lupuczki bandájához tartozott, s alvezérként harcolt a népi demokratikus rendszer ellen. Mintegy tizenötezer em­ber vére tapad e bandák ke­zeihez. Kommunisták, haladó demokraták, munkások, pa­rasztok, a népi rendőrség és az új állami szervek embereit öl­ték meg ezrével. 1948-ban le­tartóztatták és halálra ítélték. A népi lengyel állam huma­nizmusa folytán később ke­gyelmet kapott. Alkothatott, dolgozhatott- magas anyagi és erkölcsi megbecsülés közepet­te. Mígnem most újból kimu­tatta igazi énjét, reakciós lel­kületűt. Jazienica és társai inaguk leplezték le magukat. Az ese­mények tanulsága közkeletű. A szocialista társadalmi rend­szer megteremtésével a náció­CsaMy Károly felszólalása az EISZ otoRSorcmpó vitájában kört teremtsünk a leszerelés egész problémájának fokozatos megoldásához. Ezt a cél szol­gálja a tizennyolchatalmi bi­zottság által előkészített szer­ződéstervezet is. Ilyen szerző­dés mielőbbi megkötése ko­moly akadályt jelentene mind­azon államok számára, ame­lyek célul tűzték ki a fennálló határok katonai eszközökkel történő megváltoztatását. Fokosodé terror Görögországban Az athéni katonai bíróság újabb tömegpert készít, elő, amelynek 28 vádlottja lesz. A 28 vádlottat még januárban tartóztatták le azon a címen, hogy összeesküdtek a rendszer ellen és mint a haditengeré­szet tagjai „szabotálták a gö­rög flotta érdekeit”. A vád­lottakat a Szalamisz-öbölben horgonyzó egyik cirkálón tart­ják fogva cs mint a UPI hír- ügynökség jelenti, kínzásokkal igyekeznek tőlük vallomás®» kát kicsikarni. ' ! gyár szocialista brigádjainál találkozója. A miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem hall- 1 gatói szintén elmondják véle- 1 menyüket a tv versenyfilm­jeiről. Az egyik programot pedagógusok és népművelők : azzal a céllal tekintik meg, hogy később vitatkozzanak az alkotókkal. Miskolc nagyobb általános iskoláinak tanulói megtekintenek majd egy ifjú­sági műsort, s alkalmuk lesz szót váltani a filmek készítői­vel. Válaszolunk a tv nézői­nek címmel nagyszabású talál­kozóra kerül sor. A vitát Vít- ray Tamás vezeti. Érdekesség­ként jegyezzük meg, hogy a tv-programoknak az idén is házigazdáik lesznek. Kudlik Júlia, Takács Mária, Varga József. Tamási Eszter és Ko­vács P. József mutatja be az alkotókat a nézőknek. Ugyan­csak ők készítenek rövid in­terjúkat a mozifilmek alkotói­val is. Tv-mozi, íofeleldiel A televízió-programot az idén a Megyei Művelődési Ház impozáns klubtermében bo­nyolítják le. Ez tulajdonkép­pen tv-mozi lesz, mert a kö­zönség vásznon láthatja vi­szont a képernyőn már meg­kedvelt kisfilmeket. Örömmel említjük meg a Rádió és Te­levízió Újság rokonszenves kezdeményezését, a miskolci filmfesztivál rangját emelő el­határozását, minek alapján a 700 000-res olvasótábort két héten át bevonták a szavazás nehéz munkájába. Az olvasók díjazásban részesülnek. Azok közül, akik a Rádió és Tele­vízió Újságban megjelent sza­vazócédulákon május 15-ig be­küldik az általuk legjobbnak ítélt filmek listáját, sorsolás útján hárman vendégként részt vesznek majd az V. mis­kolci filmfesztiválon. A közön­ség szavazatainak eredményét a díjkiosztó ünnepségen hoz­zák nyilvánosságra. Kíváncsian várjuk, hogjr a versenyben levő tv-filmek közűi a Rádió és Televízió Újság olvasói melyi­% Az ENSZ-kőzgyűlés 1. számú {bizottsága folytatja az alom­| fegyverek elterjedését megaka­«duly ózó nemzetközi szerződés & »tervezetének megvitatását •> A pénteki ülésen felszólalt JCsatorday Károly, hazánk kép- } viselője is. Beszédében többek ♦ között leszögezte: napjaink »legfontosabb feladata, hogy »megállítsuk az atomfegyverek Jelterjedését, és kedvező lég­ik nalizmus megnyilvánulásai nem szűnnek meg önmaguk- tól, sőt a régi nemzeti viszá­lyok maradványai, a régi nem­zeti előítéletek azt a területet jelentik, ahol a legtartósabban szegülnek szembe a társadal­mi haladással. A társadalom átalakítása közben elkerülhe­tetlen nehézségeket kihasznál­va igyekeznek hitelétől meg­fosztani a szocialista rendszert. S hogy az események menetét az általuk kívánt irányba te­reljék, kompromittálják a Szovjetunióval való együttmű­ködést, bujtogatnak abból a célból, hogy megváltoztassák a proletárdiktatúra rendszerét. Ilyen jellege volt a lengyelor­szági márciusi eseményeknek. Mint Wladislaw Gomulka ele­mezte beszédében: „Lengyelor­szágban a szocializmusnak és a Szovjetunióval való szövet­ségnek elsősorban a párt a biztosítéka. Mindazok, akik harcba szállnak pártunkkal és a szocialista rendszerrel szem­ben, objektíve, akár számot vetnek ezzel, akár nem, alá­ássák Lengyelország nemzeti létének alapjait. Aki ma a pártunk elleni harcra szólít fel, nemcsak a népi Lengyel- országnak, hanem általában Lengyelországnak is ellensé­ge". I 'gy lehet megérteni egy Odera menti kisváros is­kolájának ablakából a folyóra tekintve, mi történt Varsóban, a közgazdasági egye­tem előtt, azokon a bizonyos márciusi napokon. Varga József (Következik: DWA BRAT AN KI.) ► Az AP hírügynökség értesü­lése szerint Szalonikiben az ► utolsó 48 óra alatt halvan sze- [mélyt tartóztattak le azzal a ► váddal, hogy a betiltott kom­»munista párt, vagy más bal­oldali szervezetek tagjaiként »fejtettek ki rendszerellenes tc- [vékenységet. Az elfogullak kö- »zött volt Caruhasz EDA-párti [parlamenti képviselő, akit csü­törtökön valóságos hajtóvadá- *szat után fogtak cl sebesülten »a város környékén, s mire a fogházba szállították, clvcr- izetfc . i ( "i rifinuban, az Odera mel- f • ietli' kisvárosban az is­kola ablakából, a folyó­ra lehet látni. A tanteremben . történelemóra van. Hallgatom, , ahogyan a már. ismert esemé­nyekről magyaráz a .tanár. Rö- _ v-iddel ..előtte a szczecini tör­ténelmi múzeumban- láttam is a bizonyítékait a most hallot­taknak. Egykorú feljegyzések, rajzók, régészeti lejetek bizo­nyítják. hogy ősi szia '/-len­gyel terület ez. Már a római kereskedők feljegyezték, az ’ Odera-torkolat melletti Wolin ' szláv varos nevét, mint nagy kereskedelmi gócpontét; a Bo­rostyán út mentén. A tizedik században .már halászattal ..és mezőgazdasággal foglalkozó szlávok laklak a.mai Szczecin helyén levő Sasinban. 1471- :>en a brandenburgiaknak si­került adófizetésre kötelezni a •szczécini hercegeket, s ezzel •megkezdődik a harc az állan- ■"dó nyugati nyomás ellen a svéd, majd 1713-tól a porosz megszállás ellen. Rosenberg, a nácik főidéoló- :pu'sa röviddel a hitleristák ha­talomra jutása után-világosan fogalmazott: „Nem lehelünk tekintettel a lengyelekre, cse- hekre. Keletebbre kell löknünk őket, hogy szabaddá tegyük ezeket a földeket a germán parasztok ekéje s: i nára”. Itt, az Odera mellett érthető

Next

/
Thumbnails
Contents