Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
Szerű? 1968. május 1 ESZAKMÁC V 8RORSZÄC Együtt a várossal Félreértés Már azt hittük, itt a bibliai Kána, Ugyanis, mint ismeretes, abban a falucskában történt, hogy a viz borrá változott vala. Ott azonban csak kőedényekről esett szó vala, Putnokon azonban egész kút rejt magában bort víz helyett. Hogy hol? Ugye, kíváncsiak? A Tompa utcán. Befordul a mai csodára szomjas ember a Tompa utcába, s látó, hogy az útnak végezetén áll vala egy hatalmas kerekes kút. Csak amolyan hagyományos kerekes kút, de rajta hatalmas tábla díszeleg vala, eme, messziről is jól olvasható felirattal: BORKÓSTOLÓ). Felkaptatván az utcán, közelről, ha nagyon megerőltetjük szemünk, látunk egy vékony nyilacskát, amely felfelé mutat, továbbterelvén a csalétek kúttól a jóhiszemű csodavárót egészen a földművesszövetkezet időnként nyitva tartó pincéjéig. Ügy bizony, nincsenek csodák Ptitnokon sem. (a. L) m, ^óbüfék Tóth Imre munkájo a moszkvai Marxizmus—Le- ninizmus Intézetének összegyűjtött anyaga, nincs a világon. És nincs még egy olyan kéziratgyűjtemény, mint az „1. számú”, bár Marx és Engels értékes kéziratainak útja igen hosszadalmas és bonyolult volt a moszkvai intézetig. Engels végrendelete Engels akkor írta első végrendeletét, amikor Marx még életben volt. Marxnak is bele kelett egyeznie barátja végakaratába, hogy vagyonának és kéziratainak örököse legyen. De Engels, aki két és fél evvel fiatalabb volt Marxnál, 12 évvel túlélte őt. Engels, két évvel halála előtt, újabb végrendeletet írt. A végrendeletet és a kiegészítést, amelyet csak halála előtt tíz nappal írt, valamint a végrendelet végrehajtóinak szóló, íróasztalában megtalált levelet először 1966-ban publikálták orosz nyelven, Marx és Engels műveinek 39 kötetes második kiadásában. . önmagáról, a temetésről , csak egyetlen mondat szól a » végrendeletben: „Határozott J kívánságom, hogy testemet »égessék el. és a hamvakat. J amint lehetséges, szórják a ten- » gerbe”. Engels hamvait Anglia J déli partszegélyén, egy szikla • alatt szórták a tengerbe, Ist- J bőm közelében, a világítóto- t ronynál. Engels 1895-ben itt • töltötte élete utolsó nyarát. ! A végrendelet részletesen in- »tézlcedik az örökség — az J anyagi és irodalmi örökség — »tekintetében is. Vagyonának J 3/8-ad részét Marx leánya. • Laura örökli; a másik 3 8-ad J részét Marx másik lánya. Eleo• nor kapja. A Tőke honoráriu- [ mának 1/5-öd részét Engels • utasítása szerint, Marx unokái• nak kell kifizetni, Marx el- S hunyt leánya, Jenny gyerme- »keinek. 1000 font sterlinget a ^ német szociáldemokrácia par• lamenti tagjainak, August Be- «belnek és Paul Zingernek hagyományozta „a Reichstag választási költségeire”. Ugyanilyen részletességgel intézkedett az irodalmi hagyatékról. „Minden, halalomig birtokomban levő, vagy engem illető könyvet és minden szerzői jogomat a fent nevezeti August Bebclrc. és Paul Zin- gerre hagyományozom. A fent nevezett August Bebelrc és Paul Zingcrre hagyom valamennyi kéziratomat, amelyek halálomig birtokomban lesznek vagy én rendelkezem felettük,” Kivételt csak Marx kézirataival és írásműveivel tett — ezeket Marx Eleonor- nak hagyta. Később minden kézirata, minden könyve, az összes szerzői jog a Német Szociáldemokrata Pártra szállt át. Amit Eleonor Marxnak hagyott végrendeletében, később az is ide került. Így a később a marxizmustól elszakadó, Német Szociáldemokrata Párt archivu- , mába hatalmas szellemi kincs került — á tudományos kommunizmus megalapítójának kéziratai és könyvtára. Engels hagyatékának majdnem végzetes szerep jutott: 38 évvel halála után, a Németországban hatalomra jutott fasiszták tüzet gyújtottak, s a lángokban Marx, Engels, Lenin, Bebel könyvei égtek. A marxizmus megalapítóinak kéziratos öröksége óriási veszélybe került. Marx és Engels tudományos és irodalmi hagyatéka végül is sok viszontagság után, a holland Társadalomtörténeti Intézet birtokába jutott. Az úgynevezett „Ford alap” által segélyezett Társadalomtörténeti Intézet Amszterdamban székel. Ide került a Német Szociáldemokrata Párt már megfogyatkozott, részben szétlopkodott archívuma. Arról, hogyan történt mindez, az archívum további sorsáról a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet újság tájékoztat. (Folytatjuk.) Hja Agrancvszkij A Szovjet téri paiota kincsei Marx Károly születésének 150. évfordulójára _ Valamikor, P zen hét évvel i ezelőtt Csíky I Gergely Kavi -1 című darab- | Sn ment a Mis- | fculei Nemzeti | Színházban. Ggy utcai éne- | tes szerepében | fiatal színész- g 6zel ismerted-1 helett meg a közönség. Né- *>telhy Ferenc Volt. Azóta eljátszott a miskolci színpadon vagy 125 *-130 jelentős Szerepet. Ha bevét hallja a színházlátogató, Bzonnal szerepek hosszú sota asszociáló- dik benne, hiszen nagyon Sokféle alaktan jelent •heg a néző előtt az élőiéit 17 évben, szerepeinek skálája a zenés vígjátéki figuráktól a. nehézveretű d rámák jellemeinek megformálásáig terjed, s megtalálható benne az operettkomikus, sőt az operaénekes is. Lu.na gróf a Trubadúrban, Miska főpincér, meg főherceg b Csárdáskirálynőben, Sir Basil és még egy sor operett- aiak az ő megjelenítésében Vált emlékezetessé a miskolci nézők ezrei előtt. De ugyanígy elválaszthatatlan Miskolcon tőle az Ilyen nagy szerelem Taláros úrja, amelyet kereken százszor játszott, vagy Peacock úr a Koldusoperából, Givola az Arturo Ui-ból, Möbius a Fizikusokból, Agostino Gapeche a Bankrablás olasz •hódra című komédiából, A fagy Romulus, vagy éppen a •tápjainkban látható musical Mr. Wandergelderje. (Ez Ö többi szinte kizárólag Né- ínethy emberformáló tehetsége tévén lett valóban, élő, Színpad.képes alakká.) Némethy Ferenc a főváros Szülötte. Miskolcra jöveteléig ott élt, s ha életéről, miskolci kapcsolatairól beszélgetünk, szinte természetes a kérdés: — Miskolctól sokam, idegenkednek. nem szívesen települnek meg itt. Hogyan kezdődött nálunk Némethy Fc- tenc élete? — Amikor először megérkezteim Miskolcra, még egyvágányú villamos döcögött velem a vasúttól a belváros félő. Várakoztunk a kitérőkben, bők. Kazincbarcika, egy sor ipartelep szemünk láttára nőtt fel. Magával ragadott, megfogott az élet. Az embernek tartozni kell valahová. Én ide ikartam tartozni. Együtt nőni a várossal, a megyével Hozzátartozni Miskolc közösségéhez. Nemcsak játszani o közönségnek, hanem tagjává is lenni annak a közösségnek, amelyből a nézők adódnak. Hozzátartozni sok kisebb közösséghez, is, az irodalmi műsorok kedvelőihez, a művészetek barátaihoz, nem utolsósorban a diósgyőri és s miskolci munkások kisebb- nagyobb közösségeihez, örörr számomra, hogy a Diósgyőr Gépgyár egyik szocialista brigádjának tagja lehettem. — Együtt nőni a várossal a megyével — nagyon szél kívánság. Ügy érezzük, ez si került is. Sok nagyszerű színészi alakítás, sokféle társadalmi megbecsülés a pályc mérföldkövei. Köztük a Jásza Mari díj, meg a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze cím is. Miként látja most tizenhét év után önmagát < város társadalmában? — Jó érzés tudni,- hogi nemcsak színésziként ismer rek és becsülnek. Jó tudni, íogy az embernek a színpa- ion kívül is helye van a társadalmi életben, hogy szármának rá. Hosszú ideig voltam i tanács színjátszási szakre- érense, később irodalmi szín- aaddal próbálkoztam, s ha életképes irodalmi színpadot vkkor nem is sikerült teremjenünk, kárpótol az egykori ’iatalok szép fejlődése, hogy izok, akikkel őszinte, tanító izándékikal foglalkoztam, hűik maradtak az irodalomhoz. ;gyik-másik közülük nemcsak ílvezője, hanem terjesztője is. Szeretem a lírát, szeretem a jersmondást, szívesen veszek ■észt a legkülönbözőbb társa- ialmi rendezvényeken, hogy >tt verssel szerepeljek, a ne- neset, a szépei tolmácsoljam, i jó érzés, hogy szívesen föladnak. — Igen sokféle szerepben láttuk az elmúlt tizenhét énben, s igen különbözőkben. Nem fárasztó-e ez az igény- bevétel? — Valóban igen sokféle szerepet játszottam. Nem az én feladatom megítélni, hogyan. Hogy fánasztó-e? Itt csak azt érdemes megjegyezni, hogy o modern szerepek, amelyek a 'cgtöbb és Icgclmélyültebl felkészülést igénylik, sajnálatosán kevésszer kerülnek közönség elé. Itt a felkészülés s nehéz, a fárasztó. Viszont s sokféle foglalkoztatásnak a: az az előnye, hogy a szinés: nem skatulyázódik be egyetlen szerepkörre, egyetlen figuratípusra, nem válhat, vagy nehezebben válhat modorossá — Mit szeretne még Miskolcon? — Továbbra is sok jó szerepet játszani, továbbra is együtt nőni, együtt élni a várossal, a megyével. Némethy Ferenc Jászai-dí- jas, érdemes művész — sok oldalú művészi és társadalm tevékenysége él ismerésekén — tegnap, a munkásosztál; nagy nemzetközi ünnepénei előestéjén vette át Budapes ten a Szakszervezetek Orszá gos Tanácsától a magas kitüntetést jelentő SZOT-díjat Újabb kitüntetése alkalmábó őszinte tisztelettel és szere tettel köszöntjük. (benedek) s én egyre nagyobb elkeseredéssel néztem körül. A színházat is alig találtam meg. Egyenesen a társulati ülésre érkeztem, s az volt az érzésem, hogy rövid időn belül el is búcsúzom Miskolctól. Mint a valóság mutatja, téves volt első elkeseredésem, itt maradtam. — Hosszú évek óta övezi tisztelet és őszinte szeretet a városban. Feleségével, Vargha Irén Jászai-díjas színmüvész- szel együtt a város legnépszerűbb emberei közé tartoznak, s ezt színpadi munkájukon kívül emberi magatartásukkal is kiérdemelték. Hogyan barátkozott meg Mis- kolccal, miként telt el a tizenhét esztendő? — Az érkezést követő rossz hangulat hamar eloszlott. Tetszett a város nyüzsgése, a lüktető élet. Nem a megszokott, csendes vidéki- városok egyikének éleiébe csöppentem, hanem egy élő, mozgalmas város dolgos mindennapjaiba, amely akkoriban, újjászületésének, fejlődésének igen fontos időszakát, élte, szinte pezsgett benne minden. Mint fiatal színész hamar bekapcsolódtam sokféle munkába. Részt vettem a vidéket járó brigádműsorokban, sorra jártuk a megye nagy. híres építkezéseit, játszottunk munkás- szállókban, barakkokban. Ott voltunk a mai virágzó városok és települések helyén, amikor a kukoricatábla szélén megjelentek az első épiSüllőparadicsom Rakacán Marx Károly és Engels Frigyes kéziratos örökségének drámai sors jutott. Lenin javaslatára, Moszkvában archívum létesült, ahol ma Marx és Engels kéziratainak eg.v részét őrzik. Cikksorozatunk o hatalmas tudományos értékű szellemi kincs történetéről szól. L rész. Az alapító 1921. február 2-án Vlagyimir Iljics Lenin munkanapja, mint mindig, erősen zsúfolt volt. Ezen a februári napon az elküldendő iratok postakönyvében, melyet Lenin titkárai kezeltek, ez a bejegyzés állt: „2. P. 159. szám. Rjazanovnak két Engcls-kötet és levél”. Rjazanov az akkor nemrég alakult Marx—Engels Intézet igazgatója volt. 1920. december 8-án az Oroszországi Kommunista Párt plénuma határozatot fogadott el „a világ első marxista múzeumának” létesítéséről. Megalakításakor az intézet parányi volt, a Vozdvizsenká és a Sere- metyev utcácskák sarkán fekvő épület hat szobájában kapott helyet. A Társadalmi Akadémia részlege működött itt. A könyvtár 200—300 kötetből állt A dokumentumokat két fa- és acél szekrényben őrizték. A kéziratokat csak Marx nyolc levele képviselte. Az Arnold Ruge-hoz írt leveleket Marx leánya, Laura adta át a könyvtárnak. Lenin levelével kezdődött az „1. számú gyűjtemény” története. A Marxizmus—Leniniz- mus Intézete Központi Pártarchívumában. e szám alatt ma körülbelül hétezer, Marx és Engelstől származó kéziratot őriznek. Lenin levele a „2. számú gyűjteményben” található meg, ahová mindazok a dokumentumok kerülnek, amelyek Vlagyimir Iljics kéziratos örökségéhez tartoznak. Természetes, hogy a lenini kéziratoknak ilyen teljes gyűjteménye, mint fezemét a műhelyben. Mire kell ez a sok: gizgaz, meg fezines papír? — mutatott körül. — Még a gépeken is. Majd baleset lesz a vége. — Nem szemét az, mérnöfk ír — szólalt meg csendesein 6z öreg Balázs, és levette szemüvegét, mint aki menni készül. A mérnöknek megrándult a Szája széle. Körülnézett, és a szavakat lassan tagolva megkérdezte: — Tehát... ötszög? — Igen — vágták rá többen is, és a körzőt nyújtották. A mérnök még egyszer végignézett az arcokon, aztán beszélni kezdett: — Felrajzoljuk a kört, meghúzzuk az átmérőt, megfeleztük a sugarat, így — és széles oktató mozdulatokkal kísérte hangját. A körülötte állók mohón figyelték. A mérnök észrevette az őszinte érdeklődést, ezért buzgón dolgozott. mutogatott. Azzal sem törődött, hogy bepiszkítja kabátját. — Iíígy ... Most a kimért távolságokat összekötjük — mondta befejezésül és letette e vonalzót. — Ennyi az egész. öröm csillant a szemekben, és csodálkozva csóválták fejüket az emberek, mintha csak ezt mondták volna: egyszerű dolog ez. — Nem árt, ha a sok politika mellett szakmai dolgokkal is foglalkoznak néha, em- Ijerelk — mondta jelentőségteljesem a mérnök, és elindult. h i A nyitott ajtóban azonban megállt, és visszafordult. Sze-« mét furcsán összehúzta, és visszaszólt: — Voltaképpen, mire is kell ez az ötszög? Senki nem válaszolt. A mérnök kíváncsian visszalépett, és várta a választ. Az öreg Balázs szólalt meg csendes, nyugodt hangján:. — Csillag lesz ebből, mérnök úr. ötágú, vörös csillag. A felvonulásra. — Ügy gondolják, hogy ebből az anyagból? A bánya anyagából, a bánya festékével? — kérdezte kissé élesen a mérnök. — Igen. Ügy gondoljuk. A bánya anyagából, a bánya festékével — válaszolta az öreg, és feltette szemüvegét, mint mindig, ha munkához készülődött. A mérnök szótlanul sarkon fordult, és kiment a műhely-j bői. Az emberek összenéztek. < Aztán felkapták a megrajzolt' lemezt, és keresztülvitték a kihalt műhelyen. — Nézd, hogy cipelik — suttogta az egyik inas a társának. — Mindenki lögja. emeli, mintha mit tudom én, milyen nehéz lenne. Bezzeg máskor nekünk kell trógerolni... K özben a nagy lemezolló alá helyezték az anyagot. Ketten is nyúltak a 'árért, aztán lehúzták. Az éles acél belemetszett a lemez húsába. Apró rozsdadarabok pattantak, peregtek le róla. A vágás nyomán előcsillant a vaslemez fényes, &S*ren színe. Oravec János Jő hírt közlünk a horgászokkal a legkitűnőbb húst biztosító fogas süllőkről: a rakacai tóban feloldották a süllőfogási tilalmat. Ez az ízletes halfajta, melyből az elmúlt században rengeteget szállítottak külföldi országokba is, a rakacai tóban most már kellő módon elszaporodott Horgászása eddig tilos volt ebben a tóban, most azonban már szabad fogni — méret nélkül is. Ebből a halfajtából az ország más vizeibei naponta csak kettőt szabac kiemelni, a Rakacán viszon a szerencsés horgász négye foghat A halak elszaporodásánál aránya azt bizonyítja, hogy ; Rakacán a süllők életfeltéte leihez is kitűnőek az adottsá gok. Ehhez hasonló süllőpa radicsom hazánkban csak ; soroksári Duna-ágban talál ható. A tavaszi, nyári mezőgazda- ági munkákra a kereskedelmi, i vendéglátóipari szervek is •készülődnek. Évek óta szokásos már, hogy főleg a nyári hónapokban mozgóbüfék járják a határt: különböző hű- ütő italokkal, sörrel állnak a nagy melegben nehéz fizikai nunkát végző tsz-dolgozók rendelkezéseire. A különböző elárusító egységek a megyének szinte valamennyi községében készülődnek már a nyári munkákra. Arra törekednek, hogy főleg az aratás idején minden falu határában megjelenjenek majd a mozgóbüfék.