Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
fasärnap, 106*. május S. ffS?ARMARTAKORS7AO EGÉSZSÉG VÉDELMI TANÁCSOK iiiiiiiMiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii Legyen fektetőnknek kellemes Ma S ok ember kellemetlen szájszagának okáról kérdez: fogorvosát, amelynek illata gyakran pszichés zavarokat váll ki, A szájbűz legtöbbször valamilyen betegség nek a jele. Általában nem jár fájdalommal, rendszerint az illető nem is tud róla, környezete számára azonban annál kellemetlenebb. Ez különösen a 'beszélgetéseknél érezhető. Előidéző oka. ápolatlan és szuvas fogazat, rossz tömések, koronák, hídtestek alatt megrekedt és bomló ételmaradé- ko... nem megfelelően tisztított műfogsor, a fogíny, a szájnyálkahártya és a nyelv kóros elvül '.ozásai. Szájszag eredhet távoli szervekből is, így az orrnak és mell ék üregeinek, valamint a nyelőcső, a gyomor, a légcső és a tüdő betegségeiből. A dif- téria édeskés, vagy a cukor- betegség aeeton szaga diag- noszlikus jelentőségű. Az ezekből eredő szájbűz gyógyítása az előidéző ok felderítésével és Gyógyításával történik. A szájápolás fontosságát már nagyon régen felismerték. 4000 évvel ezelőtt már az egyiptomiaknál is használtak gyógy- füyekből készült szájvizet, de már ők is tudták, hogy ez csak az alapbetegség gyógyításával «gyidejűleg eredményes. A zsidóit, az indusok és a mohamedánok a vallásos szertartások egyik részévé avatták a szájápolást. A régi rómaiak már fogporokat is használtak, sőt, az jelökelő római asszonyok a reggeli szájmosásra fiúgyermekek vizeletét használták. Az Uyen szélsőséges szokásnál sokkal higiénikusabb volt a köznép körében az egyszerű víz használata, a fogaknak és az ínyeknek a kéz mutatóujjával •. ..történő dörzsölése. Európában a középkorban Taszonruhát használtak a fogak tisztítására és aromás, illő olajokkal öblitették szájukat. Általában azonban a fogak köré. ! vagy szuvas fogakba szorult ételmaradékok eltávolítására — a kéz körmétől a nyúl- esonton keresztül a késhegyig — ! mindent felhasználták. A reneszánsz az étkezés új •zokásalt és módszereit alakította ki. IV. Henrik udvarában • kanál, a kcs, a villa használatos volt, s az étkezések dián felszolgált gyümölcsbe fogpiszkálót szúrtak. (Vendéglátóiparunk feleleveníthetné ezt a régi, hasznos szokást!) A maihoz hasonló formájú fogkefét először Kínában használták 1500 körül. Indiában sokan még ma is a fügefa ágával dörzsölik fogaikat, mivel a mohamedán vallás tiltja a disznósertéből készült fogkefe használatát. Reméljük, hogy a műanyag- sertéjű fogkefe használatát ilyen tilalom már nem akadályozza. Bár az utóbbi, keménységénél fogva, nemcsak a száj lágy részeit sértheti meg. hanem a fogzománcot is károsítja. Hazánkban, bár népgazdaságunk nagy fáradsággal és anyagi ráfordítással küzd a fogszuvasodás és annak következményes betegségei ellen, a felmérések szerint, lakosságunk nagy része ezt nem értékeli megfelelően. Ezt bizonyítja az is, hogy az általunk megkérdezett betegek közül csak minden hatodiknak van saját fogkeféje. Vajon ezek a betegek is használják-e rendszeresen fogkeféjüket? Beszélgetéseink során kiderült, hogy sokan nem tudják, mikor és hogyan mossák fogaikat. Az ideális az lenne, ha minden étkezés után fogat moshatnánk. Ez természetesen megoldhatatlan probléma: de az már nem, hogy étkezés után gyümölcsöt fogyasszunk, vagy rágógumit rágjunk, amely rágás közben letisztítja a fogakra rakódott ételpépet. Leglényegesebb a lefekvés előtti, módszeres togmosás. Ez azonban ne a filmekben látottak alapján történjék. Gondoljunk a hajíésű fokaira. Ha csak mindkét felületét keféljük vízszintesen, még nem lesz tiszta. A szennyeződést csak akkor tudjuk teljesen eltávolítani, ha fokaival párhuzamos irányban is tisztítjuk fésűnket. így van ez fogazatunknál is. A togközöket türelmes gonddal kell tisztítani, és csak azután keféljük fogaink rágó, külső és belső felületeit. A reggeli zés utáni fogmosás szükségességét indokolja az ételmaradékok eltávolításán túlmenően az is. hogy alvás közben a szájban nyálpangás van, a nyálkahártyából hámsejtek töködnek le. amely kellemetlenné teszi leheletünket. Az ideális az lenne, ha már hároméves korától mindenki rendszeresen ápolná fogait, száját. Ebben egy kicsit segíthetnének kereskedelmi szerveink is, hg a fogkefe, a fogkrém és a szájvizek árát lényegesen csökkentenék. Félelemérzetből eredően sokan nem keresik fel fogorvosukat, hanem ön gyógyítók lesznek. Az öngyógyítás leggyakoribb módszere a különféle illő anyagokat tartalmazó szájöblítők használata Ez a gyógymód csak nagyon tüneti, és rövid segítséget nyújt. A félelemérzetben van is valami velünk született, megmagyarázhatatlan furcsaság. Kit ne fogna el a szorongó izzadság, ha például csak egy fogeltávolítást kell „elszenvednie”?! Sok beteg foghúzás előtt — időhúzásból is — izgatottan meséli: „tessék elhinni, doktor úr, inkább a vakbelemet vágnák ki..Igazat is adok nekik, mert abból csak egy van, de fogból 32, és ha ehhez vesszük a tejfogazatot, akkor ez a szám ijesztően magasra emelkedik. Nem beszélve azokról, akiknek még szám feletti fogaik is vannak. A félelemérzetet meg kell előznünk, le kell küzdenünk, bíznunk kell jól képzett fogorvosainkban, mert csak így vehetjük elejét egy még nehezebben gyógyítható körfolyamatnak. Ha a kedves olvasó elhatározásra jut, és elfogadja tanácsaimat, kérem, először keresse fel a területileg illetékes fogászati szakrendelést. Távolítássá el fogköveit, töméssé meg szuvas fogait, pótoltassa : az esetleges hiányokat, vétesse j magát folyamatos gondozásba. A következetesen tisztán | tartott száj életünk egyik | apró örömét eredménye- ; zi. Ettől ne fosszuk meg cm- j bertársainkát sem, mert csak \ a rendszeresen ápolt foguzatú és szájú embernek nincs kelle- j metlen lehelete. Mint ahogy a költő, Babits Mihály mondja \ Salamon király nyomán: „méz csepeg nyelved hegyéről; ínyed édességes: fogaid mint most fürösztött [tiszta, hófehér juhocskák; ajakad 'tömjenes.” I l>r. Fcclor József fogszakorvos j . , I, 1 avaszi szemle a Balaton körül Az Országos Idegenforgalmi Tanács kétnapos körutazáson mutatta be a szaksajtó képviselőinek a Velencei-tó és a Balaton mentén épített, illetve épülő létesítményeit. At IBtlST (H attínhmznl a hnlaíonflirrdi Annabclla-szálln előli 9 Humoros apróságok Egy angol lelkész, aki va lamelyik skót nemesi birtokon vendégeskedett, a reggelinél elmondta, hogy az előző éjjel meglátogatta a kastély kísér- tete. „De nem soká zavart az el- alváshan — mesélte a lelkész. — Amikor ugyanis eg}’ kisebb adományt kértem tőle egyház- községem részére, villámgyorsan lelépett.” □ Egy orvostanhallgató az egyetem könyvtárában anatómia tankönyvek között keresgélt. Amikor már két tucatnyit összegyűjtött, megkérdi a könyvtárost: „Ezek a könyvek mind legalább tízévesek! Hát nincs itt valami újabb anatómiai mű?” „Fiatal barátom — feleii az ősz könyvtáros —, amennyiben értesüléseim megbízhatóak, az utóbbi tíz esztendőben az emberi testhez nem csatoltak újabb részeket.” □ Péter megint gyenge házifeladatot írt. A tanítónő figyelmezteti: „Péter, jó volna, ha az édesapád segítene neked. hiszen ő ismert újságíró.” „A papa nem akar többé segíteni — mondja Péter —. mert tanító néni legutóbb 1-est adott neki.” □ Az egyik francia újságban a következő hirdetés jelent meg: „Középkorú, erős. mogorva és teljesen megközelíthetetlen férfit keresünk biztosító társaságunk panaszosztályára.” □ A rendőr: Miért nincs a kocsiján számtábla? Autós: Mert felismerem anélkül is. « * * * Feljött a Balázs, körülnézett o lakásban, aztán felcsillant a szeme. — Mi az. új televíziót vettetek? No, nézzük. Bekapcsolta a készüléket, forgatta a gombokat, máji. szórakozottan végigtapogatta zsebeit. — Ejnye jegyezte meg lemondóan. — Nines mi lant a csavar húzóm. Kicsit igazítani kellene a hanga láson, s olyan képetek lenne! Egyszer már szétszedte a magnómat egy törött per géjű bicskával. Nem történt ugyan semmi baj. cm;' az összerakásnál egy alkatrésznek nem tala'; n hrn-- ' de szerencsére, a Gelka egy százasért megtalálta. — No, nem baj — fűzte tovább Balázs. Feinte gyei; a tetőre! Este tízig szerelt. Addig elmulasztottam egy krimit, majd a. további műsort is. mert az an- 1ennabeállilás eredményeként valahol eltűnt a kép. Másnap szóvá- tettem a dolgot egyik barátomnak. — Sebaj — i'Crt a vallómra. — Majd én beállítom az antennádat. .4 tetőn tartott helyszíni szemle eredményeként közölte velem, hogy vegyek még harmincöt méter vezetékét, mert szerinte az antenna rossz helyen van. n mellette levő beárnyékolja az adót. Aztán jött Silíp. és kiröhögött. — Minek neked a tetőantenna, akinek ilyen remek, erkélye van? Lehozzuk ide az egészet, s neked lesz messze környéken a legjobb képed. Amikor Pestet bekapcsoltam, azt hittem, reszeg vagyok. mert mindent megkettözve láttam a. képernyőn. Aztán jött Kovács, visszaszerelte az antennát a tetőre. s azt mondta: reflektort kell ra venni, de ha nincs momentán pénzem, ö szívesen meg is bütyköli. Szerencsére, jött a Filip, aki a reflektort leszúrta az antennáról. — Nem ez kell ide. komám, három elemmel m-p- toldjuk, s te azzal büszkélkedhetsz, hogy az egesz országban a te tévéd hozza a legszebb képet Nagy baj nem történt, mert beállított a nénikén!. akinek ugyan nincs tevéje, de azt mondta, ö maid megmutatja, hogyan kell beállítani egy nyamvadt antennát. Ekkor már mindennapos voltam az ideggyógyászati szakrendelésen. Jött a Salakovics, akire szerelés közben rádőlt az antennarúd. Ennek nagyon örült, mert így kiírathatta magát egy hétre. ...és végül jött két mentős, akikről azt hittem, szintén az antennámat akarják beállítani, de kiderül?. egészen más okból tették tiszteletüket. A főorvos szerint viszont mér szénen javul az állapotom csak akkor kezdődik nálam a bezsongas he. a:1 a szót hallom, hogy antenna. 3a!oghy Zoltán «ra»®?«/ Antenna J. I\) ikolezkij; „Az utolsó szó mindig az enyém!" (Feleségem gyakori mondása) lliHinrl a feleségem fellU'L.M hívta a „PONTOS IDÖ”-t. A kagylót az idős ROBOT vette fel. Minden kérdés nélkül tudta, mi a tennivalója. — Tíz óra két perc — mondta. — Az lehetetlen! — kiállóit a a feleségem. — Lehetetlen, hogy az én órám ennyire siessen! — Tíz óra két perc — ismételte a ROBOT. — Nem igaz! Az en Volgám már két éve percnyi pontossággal jár. Azt hiszem, magánál lesz valami baj. — Még egyszer mondom: tíz óra három perc — erősítődön kissé ingerülten a ROBOT — Csak ne panaszkodjon!... Képzeld, valami konzervdo- bozféle mer engem leckéztetni — mondta a feleségem, miközben feléin fordult. — Mit szólsz ehhez? Mivel nekem ez az egesz dolog fölöttébb tetszett, egy kukkot sem szóltam. — Pardon! — szólalt meg ismét a ROBOT —, ha ön annyira biztos az órájában, mi a csodának kérdezősködik? Feleségem a logikus dolgoktól általában mindig dühbe gurult, hogyne lett volna hát mérges most. amikor egy automata lett fel neki egy valóiban magától értetődő kérdést. — Idollal Igasson! — kiáltotta a kagylóba —, maga eg}' szerencséi lm, agy nélküli masina! Mit képzel magáról?! Tévedni emberi dolog, de magának meg különösképpen! — Amióta csak létezem, munkám miatt még sohasem kaptam egvetlen figyelmeztetési sem. Ami pedig az „agy. nélküliségemet” illeti — ön nagyon-nagyon téved. Mert ha nem tudná, nékem elektronikus agyam van. És — hogy tovább menjek — az önnel folytatott beszélgetésből okulva megengedhetem magamnak azt a következtetést, hogy az én agyam sok mindenben felülmúlja az önét. — Te jó ég! Miket beszél??! — Először is: ön nem tud logikusan gondolkodni. Másodszor: szemtelen. Csak úgy repesett a szivem az örömtől. A ROBOT pontosan azt mondta, amit én gondoltam feleségemről, csakhogy én nem mertem mindezeket tudomására hozni. Itt két szilárd jellem találkozott. S míg azon töpreng tem, vajon most kit is illet majd az utolsó szó. rettenetesen csodálkoztam, hogy tulajdonképpen miért is nem .pattan na.k szikrák a telefonkagylóból. — Biztosillialoiu — sziszegte a feleségem —. hogy a maga agya teljesen berozsdásodott. s jó lesz, ha minél | előbb megkenegeti - egy kis j petróleummal. — Bocsánat, de a kijelentéseiből arra merek következtetni, hogy maga nagyon tudatlan. A kibernetikának semmi köze a petróleumhoz. Szerintem ön azért provokálta ezt az egész beszélgetést, hogy kihozzon a sodromból. De felőlem erőlködhet, én kikezdhetetlen vagyok. Drótból vannak az idegeim! — Most már az tan igazán elég! Hány óra? — Pontosan tizenegy. — Megőrülök! — kiáltotta feleségem, s dühösen lecsapta a kagylót. Majd rám nézett, és oktatva mondta: — Tanulhat nál ebből a beszélgetésből! F.z egy igaz! férfi, még akkor is. ha ROBOT. Nem olyannyim, nvám. mint te' Szerencsére nem tudta folytatni. mert rájött. hog> elkésik. a munkából. Amikor nagy csatlanással bevágódott mögötte az ajtó. felhívtam a „PONTOS IDŐ" főnökét: — köszönet “J-, sóhajtott a főnök. — O. ha tudná! O volt a legprecízebb, a legmegbízhatóbb munkatársunk. — Bocsánat, de miért csak „volt”? Hiszen éppen most beszélt a feleségemmel! — Igen. Es éppen emiatt került general javításra . . limaié Rozália fordítása MORZSÁK; Két barát több puhái ital elfogyasztása után az áltat* kertben megállt az oroszlán ketrece elolt. Az oroszlán dühöngöm kezdett — Gyerünk innen, nem iél- szik nekem az a dolog — i mondja az egyik. — Te csak menj — feleli a i másik —. ért itt maradok es tovább nézem a filmet □ Velencében a kővetkező hirdetést lehet olvasni: Román - ! tfkus utazást, ajánlunk éN/nka gondolán. Azok a párét .•■■•a!-. 60 évnél idősebbek ;. , ! bél 23 százalék engedmény . kannak.” Feleségem és a robotember
