Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
1 ■ii ßSZAKMAGTA RORSIAG Tasárnap. 19ÜÍ. májas 5. Van,ami elavul Aligha akad művész, aki nein az örökkévalósággá] kacérkodva alkotná meg művét. Vagy ha nem is az örökkévalóságnak, hát nagyon hosszú időnek. A kisfilmek alkotói is. Van aztán olyan mű, amely sokáig, kiállja az idők próbáját, s van olyan, amely akár a mű eredendő hibáiból, akár a környezet változása folytán, elavul. A minap jutott ez eszembe. Vagy tíz nappal ezelőtt láttam egy kisfilmet a gyermekrajzokról. Remek szerkesztés, ragyogó felvételek, csodás színek. A film egészéből sütött a mondanivaló, a tehetséges gyermekek szépre, nemesre, békére vágyása. Szinte meglepett, hogy a film 1959-ben készült. (Ezt az utolsó kockáról tudtuk meg.) Mondandója és művészi megjelenítése ma is eleven, friss, valóságos volt, tehát napjainkban is minden vonatkozásban helytálló. Most újra láttam egy kisfilmet Ugyanúgy, mint az előzőt: kísérőfilmként A Barangolás a kék. úton című, korábbi, népszerű ismeretterjesztő sorozat egyik darabját, amely a Csereháttól vezeti az országjárót Putnoklg, illetve a Bükkig. A film művészi vonatkozásait és hajdani tartalmi helytállóságát nem kívánom vitatni, de mostani bemutatásának, illetve felújításának szükségességét igen. Ez a film például még a barlang kopár környékét mutatja Aggteleken, ahol már jó ideje áll a nagyszerű Cseppkőszálló, s még annak a külszíni bányafejtésnek érdekességeit ismerteti, amely négy évvel ezelőtt megszűnt. Előfordul, hogy ismeretterjesztő anyagok időszerűtlenné válnak, túllép rajtuk az élet. Az ilyen anyagokat, még ha egyébként szép filmek formájában is találkozunk velük, archívumba kell tenni, nem pedig kísérőfilmként tíz- cs százezrek előtt vetíteni. Ez félrevezeti a közönséget, esetleg rossz színben tűnteti fel az egyébként tiszteletet érdemlő, hajdani alkotógárdát. De nem vet jó fényt a filmek műsorra fűzőire sem. Éuekio ifjúság — 1968 VÁRHELYI HELÉNA Díszhangversenyre invitál a meghívó. A városi tanács művelődésügyi osztályának rendezésében kerül sor május 5-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel a miskolci Bartók- teremben a város általános iskolai és gimnáziumi énekkarainak idei koncertjére. A gazdag és változatos műsorban tíz iskola énekkara lép a dobogóra. Az éneklő ifjúság népdalokat, kórusműveket, operarészleteket és mozgalmi kórusokat ad elő a hangverseny során. Érdekességképpen megemlítjük: a 6. számú Enek-Zenetagozatú Általános Iskola vonószenekara is szerepel a díszhangversenyen. KÖNYVEKRŐL Zalka Miklós: Énekek éneke A Felolvasó Színpad bemutatója Érdekes munkával gazdagodott a magyar szatirikus irodalom. Zalka Miklós új kötetében, az Énekek énekében bemutat egy képzeletbeli magyar várost abban a pillanatban, amikor megkezdődik a hotel Keleti Éden feldíszítése a bibliai Énekek éneke szerelmi jeleneteivel. Noha a tér. veket a tanács előzőleg elfogadta, jóváhagyta és az alkotó művésztől megrendelte, a mű ellen felvonul a prűdért a. Látszólag arról van szó, megrontja-e a bibliai történetekből kiemelt néhány mozzanat a mai ifjúság erkölcsét, vágj7 sem. Valójában nem az ifjúság erkölcse az igazi térne hanem azoké, akik valamiféle provincializmus állott vizein eveznek. Közéletünk perifériáiról vonultat fél jól ismert típusokat és alaphelyzeteket. Gyűjteménye ez a mű azoknak a gyatraságoknak, amelyeket képtelenségükben is. észre kell vennünk, hogy a szatíra, a gúny eszközeivel tegyük nevetségessé. Zalka könyvének nagy érdeme, hogy nem vállalkozik többre, mint ameny- nyi a cél érdekében szükséges, s ez a mértéktartás fokozza a Íratást. Az Énekek éneke „együl tőhelyes” olvasmány. rossz érzése azoknak sem támadhat tőle, akik ezt az inget akarva-akaratlan magukra veszik. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) CJamatc tor: Kyrie eleison! Apám, elszöktél előlem. Én elmentem volna veled, mert kevesebb lettem újra, veled kevesebb. ld az időkön kívülre disszidáltul, menekülésedhez társat sem keresték pedig hogy rettegtél minden átkeléstől! Egymagádban mentél, úgy ahogyan éltél: latin ragozás volt csalt a világod, és paragrafusok szigora szavad. Széptüzű fehér viaszgyertya voltál, elfogytál úgy. hogy emléknyi tüzed''él fölmelegedni többé ne lehessen, de kívántad, hogy mindenki égessen. Elégtél. Asztalodon kanóc nélkül maradt egy könnyét elsírt vias/vyer'yacsorb Fáradt lelked gyertyafüsttel, öreg tested agyagfölddel, szigorú szavad a széllel kötött barátságot. Clamalc u. : Marat halála ZENEI KRÓNIKA b'i magyar oratórium miskolci bemutatója ezért küldte hőseit elmegyógyintézetbe. Ezzel felmentette önmagát a történelmi hűség nyomon követése áléi. Peter Weiss a Marat halálában ily módon megfogalmazhatta korunk nagy gondjait, azokat a gondolatokat, hogy egy-egy társadalom segíthet-e önmagán, van-e értelme a küzdelemnek, vagy pedig hagyni kell mindent a maga útján haladni, állni? Ebben a gondolati párbajban Marat képviseli a küzdést, és De Sade marquis (ő a „névadója” a szadízniusnak) a cselekvés képtelenséget. Mint ismeretes, Maratot Charlotte Cord ay ölte meg. E motívum Peter Weiss drámáját is átszövi, sőt erre épül a játék. De amíg váilkendöje alól Charlotte Corday előkapja a gyilkos tőrt. De Sade marquis és Jean Paul Marat a mellék- alakok és a kórus segítségével felvázolják a huszadik század derekának nagy' emberi konfliktusait. A SZEREPLŐK sokat tettek azért, hogy a dramaturgiailag szükséges helyszín és jelmez ezúttal a nézők fantáziájában kapjon teret. Ennek , egyik kitűnő „előénekese” volt Csávó János, aki a kikiáltó szerepében cementkeménységgel kötötte össze az alig számolható sokaságú jelenetsort. Csikós Sándor Marat-ot, Koppány Miklós pedig De Sade marquis figuráját tette olvasásával élővé. Dobos Ildikó Charlotte Corday-t olvasta erővel és szenvedéllyel. Herédy Gyula, Dariday Róbert. Olgyai Magda, Fűzessy Ottó, Kulcsár Imre s Makltay Sándor szintén jelentős részt vállaltak az élménykeltésből. A kötetlen, jól felépített bevezetőt Kiss Ferenc irodalomtörténész mondta el. Párkány László Az egri hősök csillagként ragyognak a magyar történelmi égbolton, példájuk ma is lelkesítő, eleven. Alig hihető, hogy lenne ifjú. vagy öreg, aki ne ismerné történetüket, a hősi harcokat, amelyben férfiak és asszonyok együtt küzdöttek Eger védelméért. E kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is megéne- kelte Éger vár viadalát. Dallamai népdallá változottan ma is élnek. Az Egri csillagok méltó téma az irodalom, a zene számára, és minden bizonnyal nagy sikerre számíthat majd a most készülő nagyszabású film is. • Ez a nagyszerű téma ihlette meg Szőnyi Erzsébet zeneszerzőt, a budapesti Zeneművészeti Főiskola határainkon túl is ismert kitűnő tanárát. Legújabb műve: Tinódi egri summája című oratóriuma. Miskolci bemutatóját hétfőn este ünnepelhettük nagy és őszinte sikerrel a szakiskolaA fohl üzenetét hozta A szakiskola női kara ezenkívül több kórusművet is előadott. amelyek közül különösen szépnek hallottuk Bárdosnak Bartók emlékére írott új müvét. amely hangzásának friss szépségeivel gyönyörködtetett, továbbá Bartók: Jószág- igéző, Kodály: Egyetem-be- gyetem című kórusát és a Ba- lázs-mű veket örömünkre szolgált Viragh Bhtdre orgonaművész ezúttal igen kitűnő Cesár Franck interpretációja. Sók ilyen szép estét Mís- kolcnak! Papp Gabor zongoraestje A régebben megtartott hangversenyek emlékének megőrzésére hadd szóljunk Papp Gábor zongoraestjéről, aki szakiskolánk fiatal- tanára. Kct Ecetboven-szonálát játszott színvonalasan és saját műveit, amelyek egyszerűen Etűd nevet viselnek. Papp Gábor pianista képességei nagyon figyelemre méltóak, és különösen saját művei előadásában teljesedtek ki. Az ötletekben gazdag etűdök alaposan próbára teszik az előadók felkészültségét. Papp Gábor, a zongorista nagyszerűen ki tudta elégíteni Papp Gábornak, a zeneszerzőnek nem kis igényeit. A művek érdekesek, ötlet- gazdagok, modernek, több figyelmet érdemelnének és méltóak a szélesebb megismerésre. Farkas Ferenc szerzői est e Nemrégiben hallottuk Kossuth- és még sokféle díjas, ismert és becsült ö zeneszerzőnk szerzői estjét rangos előadók közreműködésével, Szűcs Lóránd, Lorencz Kornélia, a Komlus-vonósnégyes és a szerző részvételével, A kitűnő előadásban a mester gazdi1 g ée nagyszerű alkotóútjáuak egy- egy állomásából kaptunk keresztmetszetei. {szűcs Lórán- dot. mint a mai magyar zene egyik leghivalottabb és kitűnő tolmácsoló.iát tartják számon határainkon kívül is. Lorencz Kornélia Farkas Ferenc dalainak átélt és ihletett tolmácsolásával növelte eddigi jó hírét, a Kom ] os - vo nosn ég vés szintén a mesterhez méltó színvonalú előadásban tolmá-. esőit müveket. A jelenlevőd; lelkesedéstől fűtött tapsa sen* tudta fcledleLni, hogy a lei* létszámú hallgatóság nem pótolhatja a közönsége*. Talán ilyen szerzői eslekró több figyelmet kellene fordítani a szervezésnél. Y. Zala* Irta ban, a szerző jelenléteben. Közreműködött a Zeneművészeti Szakiskola női kara. a VI sz. Általános Iskoia gyermekkara, a Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozatának zenekara, Gálos Ágnes (zongorán), Pászty Júlia (ének) és Horváth Andrea narrátorként. A művet betanította és vezényelte: Reményi János. Sokat méltatott és olykor vitatott téma manapság a művész és a közönség viszonya, az alkotók közérthetősége és a művek fogadása. B bemutató a legteljesebb egymásra találásról tanúskodott és a szerző számára minden bizonnyal nagyon lelkesítő lehet ez a fogadtatás. A nagyszerű témát feldolgozó mű hangvételében, emelkedettségében, szuggesztív erejében és dinamikus voltában nagyszabású. Atmoszférateremtő ereje és magasrendű eszmeisége kifejező. Harcról szól, küzdelemről, hősi helytállásról. Férfias téma a javából. A nagyszerű eredmény kü- lön-külön elemezve szinte meghökkentő összetevők összhatása. Harcokról énekeltet a szerző női karral, női szólistával, I egy narrátorral, vonószeneim - i ri apparátussal, ezt támogató 1 erősebb fafúvós, kevés réz 'megszólaltatással, egy zongorával és gazdag üiőapparátus- 'saL i Mindezt olyan szuggesztív [erővel hozza mozgásba, hogy >a hallgató egy sodró és lüikte- ! tő áramba kerül, minden lidegszálávaj követni kénytelen [a krónikás dallamot feldolgo- >zó, hangvételében modern, [színes kórusszólamokat, az ,erősen dekiamáló, reesitáló •szólóénekét, amely rendkívül [modern eszközökkel egyesíti a »dallamot az éneit beszedd el és [hallgatja a zongora pörölycsa- ipásaivat kísért narrátort, aki [a cselekmény szálát vezeti. I Az oratórium zenei anyaga itelvát, fnint az eddigiekből kitűnik. az egykorú krónikás- i dáliám, amelyen átsejlik a ‘népdal reminiszcenciája ős a [hallgató a kodáiyi hegycsúcs 'vonulatait is megcsillanni Latija, de erőteljes egyéni tehet 'seggel átizzítva. Különösen a [záró rész emelkedett szépsége [megragadó. Ezt a közönség [Újból hallani kívánta. ' Meleg és hosszas ünneplés [köszöntötte Szőnyi Erzsébetet, ■ a kitűnő Reményi Jánost, ».ki [ismét új szépséggel ajándé- i kozta meg városunkat és tett 'ismertté egy eddig nem hallott alkotást. Az összhatáséiban kitűnő előadás minden [szereplője hozzá tárult t* * «‘vérihez EGY HÓNAPPAL ezelőt rxól panaszkodtunk, hogy Le. a vies kitűnő drámáját, e lalleluját kissé enerváltan éi ilyenként indiszponáltan elásták fel. Ezúttal — már s evezető ben — elismerően kel! ni az együttes átélt, átgon- olt és nagyon kulturált folvasásáról. Hegedűs Lászlc :ndezö nyilván többszöri pró- i után kapta színészeitől ezt dicséretes eredményt. Peter Weiss neve nem lsére tlen a F’elolvasó Színpad irzsgárdája előtt. Egy esszlen- ivel ezelőtt A vizsgálat című >kumentum-drámáját mutál. be a Felolvasó Színpad jyüttese. A Marat halála mely keletkezését tekintve .cgelőzi A vizsgálatot) a bu- ipesti Nemzeti Színházban tűnő színészek tolmácsolásául, elmélyült rendezői kon- :peió révén már meghódította színházszerető közönséget, y módon a miskolciak is ár tájékozódhattak - Peter 'eiss forma- és gondolati) jítc rónájáról, akik pedig szerelt a nyomtatott betűt, már bbft jia változatban találkoz- !'• k a Marat halálával. A Felolvasó Színpad soha- m küzdött fennállása óta oly így mértékben a szó talpra- lítúsáért. mint most. Valóiéin a Marat halála szerkeszti színpadi konstrukciót féle/. fel, olyan miliőt, amely •amuturgiaiiag nézve a darab nyegét adja. Amíg A vizsgáinál a nyers dokumentumok lkiismeret-élesztgelü, tehát itásos felsorakoztatása volt a 1, a Marat halálában a színid kép, a jelmez cs a szú 1yiittes hatása adja csak ki szerzői szándékot. Ha ez im így lenne, semmi értélét nem látnánk a eselek- ényhely megválasztásának, íyanis Peter Weiss wy el~ egyógyintézetben játszatja irabját. A szerző egy nyi- tkozat ürügyén a kővetkezőit mondotta: „Egy ilyen kör- »ereiben csaknem mindent el ’let mondani. Elmebetegek izött af ember abszolút sza- ■dságot élvez. Kifejezlieri a jő.illtebb és legveszedelme- bb dolgokat, és politikai api- cióval vegyítheti, ami szánkómban is volt.. A KÖRNYEZET, a szituáei»' az állapot megválasztása ■athatta csak a francia fordalom ismert figuráját. Miitől és a vele szemben álló i Saije marquig-t új gondo- tot tolmácsoló színpadi alak- .. A történelmi könyvek lec- fr-imondásának Időszaka le- r: az illusztratív ábrázoláséi'. bizonyos progresszív, reakciós s^6r^^1',T'r’v rnp««- ’1 í"'KI> ! a Mákban kaphat hebet. Evr.t rter Weiss nagyon jól tudta. M indazok, akik már látták Kurucz D. István kiállítását a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi-tennc- ben, valami ilyesfajta vcle- ményt alkothatlak róla: olyan meggyőző erővel ábrázolja a füleiét, az. alföldi tájat, amilyenre csak azok képesek, akik izig-vérig odavalónak, odatar- lo/.óuak érzik, vallják magukat. Az utolsó évek termékeit, hozta el a hódmezővásárhelyi festőművész — mert az, ha Budapesten is él — Miskolcra, A monumentalitás kíséri, a reneszánsz kori ikon- és fal festészet technikájának örököseként alkot, de témái maiak. Csupán a technika örökölt. — Megpróbáltam úgy felépíteni művészetemet — mondotta Kurucz D. István festőművész —, hogy kiszakítsam magáin az epigon-körböl. Indításom megvolt: Hódmezővásárhelyen nőttem fel, oda kötődnek gyermekkorom emlékei. A tanyavilág, a nagy semmi, és mégis minden: a föld, s azok, akik ezt a földet nap nap után művelik, olyan intenzív7, mély élményt. hágj tak bennem, amely örökre a természetelvű festészet táborához csatolt. Témája az Alföld, s mindaz, ami hozzá tartozik. És mégis, mindezek ellenére festészete nem provinciális. Távol maradt az izmusok festészeti formavilágától, s éppen lett sajátosan u: eredeti, de úgy. hogy egy egész nemzetre jellemzőt alkotott. A festő krónikás is, éppúgy, mint az író. Utóbbi a szavak, előbbi pedig a színek és a formák segítségével vall arról a világról, amelyben él. — Jómagam is azt vallom, hogy a művészetnek megvan ez a funkciója. S én annak a generációnál; vagyok „tagja”, amely szemtanúja volt a parasztság életében végbemenő változásnak. Gyerekkoromban tnég láttam az utolsó vásárhelyi betyárt, a vásárokat, tanúja voltam a tanyasi emberek életének. S láttam, amint gépek érkeztek, s azt is, ahogy7 lebontják a tanyákat.... Igen, új típusok alakullak ki, amelyek külsőségeikben lényegesen különböznek az előzőektől, de amelyek lényegileg ugyanolyanok. A teremtő erőt keresi figuráiban, a parasztokban. Mégis, jóllehet, szeretettel rajzolja paraszlfiguráit, jobban kedveli magát a földet. Az Alföldön ulazót, ha kitekint a vonatablakon. szüntelenül olyan érzés keríti hatalmúba, hogy egy Kurucz-kép fut elé. A tengert ábrázoló képek monumentalitást sugárzó ereje hatja at a Hortobágyot idéző képeit. Szuggesztív erővel ad új meg új tartalmat a földnek: dines két olyan képe, amely a hasonlóság érzetét keltené. Ott van ebben a földábrázolásban a letűnt világ, a csikós-, a gulvásvilág romantikája is. mégis az illik rá in kább: onarncszíó tűz. Az expresszivitás es a folklór hatása sűrűsödik össze a festmém nyékén, az a népi realizmus,* amely mindvégig elkötelezetlcj tette gyermekkora világához. • D, Fehér Zsuzsa művészet-j történész mondotta róla a ki-« állítás megnyitásakor: „any-J nyu-a kevés motívummal dől- • gozik, hogy szüntelenül önma-J gát kell adnia, azt, amit kivált« benne a táj. Á motívumoknak • pedig pontosan meg kell ta-« látnia a helyét. Csak ez menti* meg a hasonlóságtól ...” , Művei bejárták már Euró ' pút. Kritikusai mindig clismc-J rően nyilatkoztak festészeté-, ről. Megkapta a Munkácsy-dí- • jat és a SZOT-díjat. Kis kiál-J Másával most eljött Miskolc-* ra. J — Az ilyen jeLlcgű kiállítás! mindig izgalmas számomra —* mondotta. — Ilyenkor összeg- [ zem munkámat. És készülök a * feladatokra, azokra, amelyeket J megszabtam magamnak. A • Tanácsköztársaság eseményei t, J hőseit szeretném megörökíteni. • Ezzel — úgy érzem — tartó- J zunk. s személy szerint én is, tartozom azoknak, akik végig- • harcolták... J A mű vesznek nincs külön* önálló arca. A művész* eggyéolvad, azonosul a)-« holdsaival. Csak így alkothat* igazán maradandóan. Érvény esj ez Kurucz D. Istvánra is, aki« ezt mondotta és tette: J — Az Alföld üzenetét hoz-« tani el képeimmel a hegyvidék J embereinek. • a Csutoráé Anna márts. « fQjcqjuch i
