Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

ESfcAKMAGYARQRSXAt, Vasárnap. 1ÍK*8. május 5. Imiméin, »'u.'i ,i- .Mii.,ua'j..'»K3aBB A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat V. megyei küldöttértekezlete its fi külpolitikai fog la (Folytaid? az 1. oldalról.) színpad nagyszerűen egészíti ki a Miskolci Nemzeti Színház műsortörekvéseit; olyan mo­dem drámákkal ismerteti meg hallgatóságát, amelyeket a színház nem tűz műsorára. 1965-ben nyitotta meg ka­puit a borsodi nyári egyetem. Azóta a három alkalommal megrendezett programon 516 külföldi értelmiségi vett részt, elsősorban a testvéri országok­ból. A társulat életében nagy je­lentőségű az írásos ismeretter­jesztés, a speciális folyóiratok kultiválása. A különböző jelle­gű folyóiratok havonta, két­havonta mintegy 13 ezer pél­dányban kelnek el a megye dolgozói körében A folyóira­tok terjesztésében és megsze­rettetésében még nagy lehető­ségek előtt áll az ismeretter­jesztő társulat. A megyei szakosztályok mtinkáfa A szakosztályok között na­gyon eredményesen munkál­kodik a jogi, a műszaki, a me­zőgazdasági. a hadtudományi, az egészségügyi, a történelmi, a földrajzi, a csillagászati és az irodalmi szakosztály. A me- • gye közgazdászai, a műszaki és a mezőgazdasági szakosztállyal közösen kiemelkedően jó mun­kát végeztek a harmadik öt­éves terv és a gazdasági rányí- tás űj rendszerének megismer­tetésében. A hadtudományi szakosztály 1966 elején kezdte meg tevé­kenységét. A megye falvaiban, üzemeiben és iskoláiban igen példamutató ismeretterjesztő munka folyt a hadtudomány, a honvédelmi nevelés legkü­lönbözőbb témaköreiből. Ez a szakosztály igen nemes fel­adatot vállalt a hazafiság el­mélyítésében. Á hadtudományi szakosztá­lyon kívül az elmúlt négy esztendő időszakában alakult meg a szociológiai és a nép­rajzi szakosztály is. Ily módon a társulat szakosztályainak száma húszra emelkedett. Va­lamennyi megtartotta az ötö­dik küldöttértekezlet előkészí­tésére szolgáló tanácskozását, értékelte eddigi tevékenységét, és jövőbe mutató határozato­kat hozott. A járási és városi szervezetek nagy aktivitással .készítették elő az ötödik kül­döttértekezletét. A szakcsopor­tok itt is tanácskoztak; a ki­bővített vezetőségi értekezlete­ken új tisztségviselőket válasz­tottak a vezetőség soraiba. Majdnem mindenhol jól felké­szült fiatalokat, lelkes ismeret­terjesztőket választottak be a vezetőségbe Agronómusok, or­vosok, geológusok, tapárok és műszakiak sorakoztak fel az újabb négy esztendő feladatai­nak elvégzésére. A társulat a tudományos is­meretterjesztésben rejlő ideo­lógiai. politikai,: nevelési le­hetőségeket még korántsem aknázta ki teljes mértékben. E fogyatékosságnak tulajdo- . níthato, hogy jó néhány üzem­ben és állami gazdaságban az - ismeretterjesztési tevékenység elmarad az élettől, a tprmeiés- . tői, az egyén és a közösség ér­deklődési körétől, • További gond az is, hogy a diákifjú­sághoz viszonyítva, a vuinkás- és paraszti/jak kisebb arány­Az elmúlt hét — május t. hete — a munkásság, a világ dolgozói harcos megmozdulá­sainak jegyeit viselte. Az ün­nepi felvonulások, a tünteté­sek neanzetközileg egységes jelszava — békét Vietnamnak — a nagyszabású imperialis­taellenes demonstrációk még inkább fokozták azt a min­den oldalú nyomást, amely az Egyesült Államok vezetőire nehezedik, s arra kényszeríti őket, hogy vietnami politiká­jukat — ha lavírozva, ha ma­nőverezve is —, de valame­lyest módosítsák és engedmé­nyeket tegyenek a tárgyalások, a békés rendezés javára. ELÖTÄRGYALÄSOK PÁRIZSBAN Éppen egy hónap telt el az­óta, hogy a VDK kormánya javaslatot tett a vietnami ren­dezést megelőző előtárgyalá- sok megkezdésére. Hanoi két fővárost is indítványozott, Phnom Penh-t és Varsót, ahol fel lehetne venni a kapcsola­tokat a VDK és az Egyesült Államok képviselői között ab­ból a célból, hogy megállapo­dás jöjjön létre a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni összes katonai cselek­mény megszüntetéséről. Ez megteremtené a feltételeket a két kormány, vagy akár a vi­etnami háborúban érdekelt va­lamennyi tényező számára a livatalos béketárgyalások megkezdésére. Az előtárgyalások színhelyé­nek megállapítása körüli egy­hónapos amerikai huzavona hátterében az állt, hogy az Sgyesült Államok katonai nyo- nást igyekezett gyakorol ni nind a VDK-ra, mind a déi- detnomi szabadságharcosokra, fohnson keménységet” akart n utalni, hogy ezzel azt bi- onygassa, nem a politikai és látónál kudarc készteti a tár- lyalások elfogadására. Most zonban mégis elfogadta a /DK kormányának május 3-i avaslatát, amelynek értelmé­ben május 10-én, vagy néhány lappal később Párizsban megkezdődhetnek az előtár- gyalások. Az amerikai állás­pont megváltozása azt tükrö­zi, hogy a rosszul szervezett, hirtelenében megindított dél- vietnami amerikai offenzívák nem sikerülteik, s az amerikai­ak azzal sem értek el semmit, hogy napi 150 bevetésben tá­madták légi er ej ükkel a VDK- nak a 17. és a 20. szélességi fok közötti területét. Inkább az történt, hogy tovább foko­zódott Johnson ..szavahihető­ségi válsága”, hiszen március 31-én azt ígérte, bárhová és bármikor hajlandó elmenni, ha lehetőség nyílik a háború megszüntetéséről tárgyalni. AZ ATOMSOROMPÖ- EGYEZMÉNYRÖL A hét másik nagy esemény­csoportjának az ENSZ-közgyű- lésen napirendre került nem­zetközi kérdések körét tekint­hetjük. Ezek közül az atom- sorompó-egyezmény minded­dig pozitív irányban haladó közgyűlési vitája emelkedik ki. A világszervezet előtt fekvő javaslat alapja a genfi tizen- nyóilchatalmi előkészítő érte­kezleten benyújtott szovjet, s a vele párhuzamos, tartalmilag meggyőző amerikai tervezet. Ez az okmány immár nem tar­talmaz semmiféle kibúvót, amely lehetővé tenné a nuk­leáris vagy a nem nukleáris hatalmaknak, hogy akár köz­vetett, vagy közvetlen for­mában továbbadják, illet­ve átvegyél; az atomfegy­vereket. Fontos garanciá­kat tartalmaz a nem nukleá­ris országoknak arra az eset­re, ha atomtámadás, vágj’ en­nek fenyegetése érné őket. Emellett biztosítja, hogy a nukleáris robbantások tudo­mányos eredménj-cihez az atomenergia békés célokra történő felhasználása érdeké­ben a nem nukleáris hatalmak is hozzájussanak, mégpedig a coróbbi.aknál gazdaságosabb feltételek között. A Szovjetunió és szövetsé­gesei nem tekintik ideálisnak i tervezetet, hiszen kezdettől ‘ogva ennél többre, általános' A megyei szerveset tisztségviselői A beszámoló felett tartal­mas vita zajlott le. Többek között hozzászólt Deme László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kiss István, a TIT or­szágos titkára. A viták és vé­lemények összegezésére keddi lapszámunkban kerül sor. A vita és a válaszadás után a jelölő- és szavazatszedő bi­zottság elnöke, dr. Peja Győ­ző ismertette a megyei elnök­ség, valamint az ellenőrző bi­zottság soraiba javasoltak név­sorát. Ugyancsak javaslatot tett az. V. országos küldöttér­tekezlet tanácskozásain részt vevő küldöttekre. Az V... megyei küldöttérte­kezlet tagjai titkos szavazás­sal a TIT Borsod megyei szer­vezetének elnökségébe bevá­lasztották dr. Bcnde Súndor- nét, Csabai Kálmánt, dr. Csó­kás Jánost, Drótos Pálnét, dr. Farkas Józsefet, dr. Fülöp Lászlót, Gál Imrét, dr. Hetényi Az internacionalizmus és a pártok önállósága Csehszlovák küldöttség Moszkvában Szombaton megérkezett Moszkvába a csehszlovák párt­ós kormányküldöttség. Alexander Dubcek. a CSKP Központi Bizottságának első titkára. Oldrich Cernik, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Josef Smr- kovsky. a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a nemzetgyűlés elnöke és Vasil Bilik, a Csehszlovák Kommu- * nísta Párt Központi Bizottsága » elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi ' Bizottságának első titkára az SZTvP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csának meghívására tesz rövid látogatást a Szovjetunióban Moczkvs vnykovő' repülő­terén a csehtolovák vendége­ket Beonyid Brezsnvev. Nyi­kr-lri p'* ’'•'•mii. Alekszei Ko­• szlgln és az SZKP Központi! • Bizituágav illetve a szovjet i Minisztertanács más felelős | srumkatázsai íoeadták B ár a monopóltőke működési területe leszűkült, még­sem szabad lebecsülni Icatonal, gazdasági és tech­nikai potenciálját, s még kevésbé a politikában és az ideológiában folytatott imperialista dlverziót. Ezeknek a tényezőknek tudhatok be, hogy az imperialisták konfliktu­sok és provokációk szervezésével gáncsolni próbálják a világ törvényszerű fejlődését. Ezt mutatja az amerikai imperializ­mus egész politikája, s főként vietnami agressziója, • erre példa a közel-keleti agresszió, a görögországi jobboldali fordulat, a nyugatnémet revanspolitika és sok más jelenség. Ebben a helyzetben a nemzetközi kommunista mozgalom vitathatatlan forradalmi küldetése, hogy harcoljon a világ békés fejlődéséért, szorgalmazza korunk anliimperiallsla erőinek, forradalmi áramlatainak nemzetközi összefogását, szolidáris fellépését. Ez ma ugyanolyan időszerű feladat, mint. 50 esztendővel ezelőtt, amikor közös erővel kellett megvédeni a győzelemre jutott első szocialista forradal­mat. Ha a kommunista pártok mai feladatainak magaslatán kívánnak állni, elsősorban nagy közösségük, a kommunista mozgalom összefogását kell megteremteniük és megszilár- ditaniok. A kommunista mozgalom erejét nem lehet egy­szerűen az egyes pártok mechanikus összegeként felfogni. Ez az erő az egyes országokon belül és a nagy, nemzetközi méretekben kibontakozó akciók egységén és közösségén alapszik. Az egyes kommunista pártok függetlensége, önál­lósága és szuverenitása nem fogható fel olj’an „jogként”, hogy elvethetik a mozgalom közős céljait, hanem éppen azt jelenti, hogy osztatlan felelősséget kell vállalniuk a for­radalmi és szocialista célok megvalósításáért. Ez a felelősség pedig nemcsak saját országaikat illetően, hanem nemzet­közi méretekben, az imperializmus ellen vívott harcban, az emberiség békés és szocialista jövőjéért folytatott küz­delemben hárul rájuk. A pártok — országaik viszonyainak megfelelően — ön­állóan, szuverén módon és függetlenül oldjak meg stratégiai és taktikai kérdéseiket. Ugyanakkor azonban — éppen mert nemcsak saját népük élcsapatának, hanem a nem­zetközi munkásosztály forradalmi harca részvevőjének is ér­zik magukat — nemzeti küldetésüknek a közős, nemzet­közi érdekek figyelembevételével tesznek eleget. A nemzetköz) kommunista mozgalomban minden párt 'Oyenjogú és független Nincsenek . fölé vág - alárendelt" pártok. A marxista—leninista politikát folytató pártok tar­tózkodnak az egymás ügyeibe való beavatkozástól, Ezek­nek a normáknak tiszteletben tartása a pártok egymás iránti közömbösségéi jelentené? Nyilvánvalóan nem. Min­denekelőtt azért nem, mert az .egyes pártok tevék enysé- .gében mutatkozó, minden eredmény, vagy fogyatékosság <?r ee>-sr rtiozoaJom előrehaladását sem ti Vasé gátol la. A r önállóság vagy saját felelősség vállalás tehát nem jelent­het közömbösséget, elzárkózást vagy befeléfordul ást. Még kevésbé adhat alapot arra, hogy egyetlen párt megpró­bálja rákényszeríteni akaratát a többi kommunista és mun­káspártra. S az önállóság riom mond ellent annak sem, sőt feltételezi, hogy egy-egy párt összehangolja nemzeti érde­keit a nemzetközi munkásosztály, az egyetemes haladás ér­dekeivel. E gondolatsor végén adódik a következtetés: egy kom­munista párt akkor él jól önállóságával és függetlenségével, ha ezen elvek megvalósításával nem gyengíti, hanem erő­síti a kommunista mozgalomhoz fűződő szálait. Ellenkező esetben az önállóság és függetlenség — elveinkkel ellentét­ben — nemzeti különállást, nacionalizmust szül. amely egyaránt káros a helytelen gyakorlatot folytató pártra és a ’ nemzetközi mozgalomra. A kommunista' pártokat összekötő legerősebb kapocs a munkásosztály érdekeinek nemzetközi azonossága: a prole­tár internacionalizmus. Ennek tartalma korunkban kiszé­lesedett és gazdagodott. Nemcsak a marxista—leninista pár­tok, hanem az egész nemzetközi munkásosztály harci, po­litikai egységét jelenti. Túl ezen, a mai viszonyok között kifejezésre juttatja az összes dolgozók érdekeit, mindazo- két, akik harcolnak az imperialista, tőkés, gyarmati elnyo­más ellen szerte a világon. Napjainkban a proletár internacionalizmus magába fog­lalja egy Világméretű, egységes anliimperialista front meg­alakításának feladatát is. Nincs és nem is lehet fontosabb nemzetközi tennivalója egy kommunista pártnak, mint a maga frontján, a világpolitikai küzdőtéren harcolni a kö­zös ellenség, a világimperializmus ellen. Aki vélt nemzeti érdekeire, önállóságára hivatkozva kihúzza magát ennek az internacionalista feladatnak a teljesítése alól, az nem­csak a mozgalom közös érdekei ellen vét, hanem népe nemzeti érdekeivel szemben is cselekszik. A kommunista mozgalom erejét növeli, hogy a pártok túlnyomó többsége így fogja fel a. nemzeti és a nemzetközi feladatok, az önállóság és az internacio­nalizmus közötti összefüggést. Ezt bizonyítják az utóbbi időkben szervezett nemzetközi párt tanácskozások, s ezt támasztják alá a moszkvai nemzetközi tanácskozás me! lettí kiállások Is A pártok többsége úgy véli. hogy minden pári önállóságából, függetlenségéből ős egyenjogúságából kiindulva eszmecserét kel! folytatni „azokról az eszmei és politikai alapokról, amelyeken tovább fejleszthetők a test- "érpártok internacionalista kapcsolatai.” Ennek a felfogás- ,v”k térhódítását ielzi a budapesti konzultatív találkozó sikere, s ennek jegyében folynak az előkészületek g.z év végi moszkvai tanác«t-o-z-• M'iVí Tamáfl nukleáris leszerelésre töreked­tek, s erről a célról a jövőben sem mondanak le. De úgy íto-< lik meg, hogy a jelenlegi ter­vezet . — amelyet minden bi­zonnyal jplentős többséggel tesz magáévá az ENSZ köz­gyűlése — lényeges részered­mény lesz, amely már önma­gában is javítja a nemzetközi légkört és közelebb viszi a vi­lágot más, bonyolultabb nem­zetközi problémák megoldása-; hoz is. A KÖZEL-KELETI HELYZETRŐL A napirend másik kérdés­csoportja: a közel-keleti hely­zet. A Biztonsági Tanács no­vemberben Izraelt csapata!» visszavonására kötelezte a megszállt arab területekről, márciusban pedig elítélte a Jordánia elleni újabb táma­dást. Izrael újabb provokáci­ókkal igyekszik az ENSZ ak­cióit kudarcba fullasztani. Má­jus 2-án az. izraeli hadsereg nagyszabású katonai parádéval Jeruzsálem megszállva tartott arab területén ünnepelte a z államalapítas. 20. évfordulóját. Ezt a provokatív lépést Iz­rael annak ellenére határozta el. hogy U Thant levélben szólította fel, a Bir.tousági Ta­nács pedig egyhangúlag elfo­gadott határozatban követel­te: ne tartsák meg a jeruzsá* lemi. díszszemlét. Izrael maga­tartását még szövetségesei iá érthetetlennek, sőt, esztelen­nek nevezik, hiszen a közel- keleti helyzet újabb fejlemé­nyei egyáltalán nem igazolják ezt a magabiztosságot. A ta­valy megtámadott arab orszá­gok mindinkább magukra ta­lálnak és sikeresen küzdik is az agresszió következményeit Különösen Egyiptomban jelen­tékeny a megszilárdulási fo­lyamat. Nasszer méltán jelen­tette ki, hogy az EAK belső erkölcsi megszilárdulásának fontos jele, hogy csütörtököd a lakosság a népszavazáson 99 százalékos, elsöprő többséggel , foglalt állást Nasszer 'ölne március 30-i programja me léit, amely az ország demok­ratikus megújhodásának mó* jatt dolgozta ki, Izrael érd ke éppen az lenne, hogy- ff használja a Biztonsági Tanát' határozataiban rejlő lehetői'- geket, amelyek nagyhalak • garanciákat tartalmaznak Ige ságos béke létrehozására t’* Izrael állam jövőjének bizto sítására. Európában egy aggasztó--' negatív és egy reménytkeltő " pozitív esemény zajlott le 1 héten. Aggasztóan negatív, hogy K" NSZK-beli Baden—WürtteT- berg tartomány páriámé; 1 választásán az újnáci NPD százalékos szavazati arái-- 1 ért el. Éppen annyit, m ;>• amennyit Hitler szerzet ugj-anitt 1930-bun, három ér ­tendővel a náci hataloméivá‘-'1 előtt. Figyelemre méltó, hóé*- az NSZK-ban ez volt az utó - só tartományi választás a , vő évi országos választásé előtt, A bonni kormány , sei1-1- mit sem tesz az. ujfaslszli'- megfékezéséért, éppen elles-- kezőleg, a kezükre játszik i ’ zal, hogy jelenleg a tolóid: '1 diákszervezetek visszaszorít^' sára összpontosítja erejét. NYITVA AZ ÜT Az örvendetesen pozitt*1 esemény színhelye hazánk fő' városa volt, ahol a komniu' nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának el­készítésével foglalkozó bízott' ság fontos lépést tett elör • megállapította a nagy tanács­kozás kezdetének időponttá (19G8. november 25. Moszk’.fü és munkacsoportokat alakító'1 a nemzetközi tanácskozó4 anyagának kidolgozására. I’ biztató fejlemény a.komnu- nista mozgalom an ti Imperial li­la akcióegységének fejlesztésé­ben. Most már arra van szük­ség, hogy az előkészítés mun­kájába olyan testvérpártok i-i bekapcsolódjanak. amelyek valamilyen oknál fogva • sót eddig még nem tették, mei Erre hív fel az április-29~es nyilvánosságra • hozott, buda­pesti közlemény, Valame«« o testvérpárt számára nyitva at út, hogy november 25-én je­len Jegyen a moszkvai tanáé*, koztosztal m-ll*" ... . Györgyöt, dr. Kádár Lászlót, Kerekes Józsefet, Lengyel Ágostont, Lipcsey Attilát, dr. Nemecskay Tivadart, dr. No- vák Istvánt. Stock Jánost. Sloll Lórántot, dr. Szabó Jánost, Tok Miklóst és Vinczc Gézát. A megyei ellenőrző bizottság tagjai: Gulyás István, dr. Tí­már László és Szakács László. Az V. országos küldöttérte­kezlet szavazati joggal rendel­kező küldöttei: dr. Csókás Já­nos, Drótos Pálné, Gál Imre, dr. Kovák István és Puskás Imrénc.' Tanácskozási joggal rendel­kező küldöttek: Gulyás István, Ipolyi Mihály, dr. Remsczky Gábor és Réti András. Az elnökség megtartotta el­ső ülését és elnöknek megvá­lasztotta dr. Csókás Jánost. Elnökhelyettesek: Kerekes Jó­zsef és Lipcsey Attila. A TIT Borsod megyei szervezetének titkára: Gál Imre. jesztés jelentőségét A tsz-ek- ben végzett munka díjazása nem ösztönzi eléggé a tagsá­got a magasabb szakképesítés megszerzésére. Mindez kiha­tással van a mezőgazdaságban folyó ismeretterjesztésre. Az ismeretterjesztés hatósu­garából nagyrészt kimarad­tak a kisüzemek, a közhivata­lok, a kisebb munkásszállások. A vidékről bejáró dolgozók között végzendő ismeretter­jesztő tevékenység még előt­tünk álló gond. Az előadói utánpótlás, a korszerű igé­nyeknek megfelelő és minden kritikát kibíró előadói appará­tus nem áll mindig rendelke­zésére az ismeretterjesztő tár­sulatnak. Hazánk egyetemei nem készítik fel hallgatóikat saját tudományáguk színvona­las népszerűsítésére, az ismer retterjesztő és népművelő te­vékenységre. A felnőttek nevelésének és művelésének szép, nemes fel­adata eddig főleg az idősebb társulati tagok vállaira nehe­zedett. A jövőben arra kell tö­rekedni, hogy a gondokban, mind nagyobb számban osz­tozzanak a fiatalok is. ban részesülnek ismeretterjesz­tésben. A tudományos ismeretter­jesztés formái és módszerei nem fejlődtek olyan ütemben, mint ahogyan azt az igények megkövetelnék. A televízió ro­hamos térhódítása magasabb követelményeket állított az élő ismeretterjesztés elé. A jövő­ben javítani kell a szakosztá­lyok munkáját, szükséges lesz gyarapítani a szemléltetőesz­közök számát. A termelőszövetkezeti veze­tők és a tagság nem minden esetben látják az ismeretter-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents