Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

Szombat. 1968. május 18. ßSZAKMAGYARORSZAG 3 On g ára licrsi It Hetvennyolc arany jelvény került a közelmúltban az on- gai lakosok birtokába. Nem sportversenyeken szerezték, mégis nagyon büszkék lehet­nek rá. Méltán, hiszen olyan teljesítményükért kapták, amellyel egész községüket gazdagították: kijavították út­jaikat, járdákat építettek a korábban sáros, poros utcá­kon. A társadalmi munkában ténykedő lakosok között 78 olyan ember is volt, aki száz óránál jóval többet dolgozott a községért. Doroszlai Ottó például 404, Szabó Ferenc 860, Németh Imre 340, Szegő Bertalan 310 órán át javítot­ta az utakat, építette a jár­dákat. Ez a 78 ember most megkapta a tanácstól a kö­zösségért jelvény arany foko­zatát. Megyénk községei közül Ongára került a legtöbb arany jelvény. A szövetkezeti ipar „önvallomása“ a reformról több kérdés a nyereség elosz­tása, a kategorizálás. Ebben is módosítás várható. Tájé­koztatást adott az OICISZ el­nök-helyettese a kölcsönös tá­mogatási alapból várható jut­tatásról. Elmondotta, hogy eb­ben kevés lehetőség áll ren­delkezésre. jobban, sikereseb­ben kell gazdálkodni, jobban kell élni a belső erőforrások­kal. Cs. B. A strandolok érdekében A tapolcai strand még aligha bonyolított le fennállás« óta olyan nagy forgalmat az idénynyitás első hónapjá­ban, májusban, mint az idén. Ez némi mentségül is szol­gál arra, hogy a strand még az elmúlt vasárnapon, má­jus 12-én sem volt teljesen felkészülve a vendégek fo­gadására. A tereprendezés, a .„szépítkezés” még nem fe­jeződött be, a zuhanyok jó része nem működött, s ami. a legtöbb bosszúságot okozta: a kereskedelem és a ven­déglátás egyszerűen cserben hagyta a sok ezer strando­ló! A vendégek, akik nemcsak Miskolcról, hanem az or­szág különböző részeiből és a szomszédos csehszlovákiai városokból is tömegével érkeztek, csak a souvenir-pavi­lont és a nagy Strand vendéglőt találták nyitva. Sajnos, még a Kassán megjelenő Vychodoslovenské Noviny cí­mű lap is megemlítette, hogy vasárnap a tapolcai stran­don rosszul vizsgázott a kereskedelem. A strand élelmi­szer pavilonja, a zöldség-gyümölcs elárusítóhely, a fagy­lalt és jégkrém pavilon még téli álmát aludta. Ha az időjárás nem változik, most, vasárnap hasonló májusi csúcsforgalomra számíthat Tapolca. Reméljük, hogy a strand ellátására hivatott szervek okulnak az el­múlt vasárnapi tapasztalatokból. Vágj- talán nincs szük­ségük a forgalomra, a bevételre? (p. s.) aci igényekre, a keresett és új cikkek egész sorának gyár­tását kezdte meg és folytatja sikerrel. Különféle társulá­sokba tömörülve egy sor nagy gyártóművel léptek új­szerű kapcsolatba az anyag­beszerzés, illetve az export elhelyezése ügyében. Tipiku­san az új mechanizmus voná­saként értékelendő a Miskolci Ruházati Ktsz és az BT EX megegyezése. Eszerint az utóbbi a ktsz két fiókját bizo­mányi formában látja el anyaggal. Ez nagyobb válasz­tékot biztosít a megrendelő­nek, s mindketten részesed­nek a kiskereskedelmi árrés­ből. Szó esett róla: a szolgálta­tásokban többnyire szabad árak érvényesülnek, amelye­ket a ktsz-ek alakítottak ki. Csak indokolt esetben éltek az áremelés lehetőségeivel. A Miskolci Fényképész Ktsz nem élt e jogával sem, ennek ellenére 11 százalékkal nőtt a szolgáltatása. Öt ktsz-ben a felmérés arra utal, hogy a nyereség 2—5 százalékkal nö­vekedett. Általánosítani nem lehet ugyan, de ez is arra utal, hogy feltételezhetően nem lesz baj a gazdaságos­sággal. Űj intézkedések, módosítások Némi visszaesés mutatkozik a helyi iparpolitikai tevé­kenységben, a javításban, a szolgáltatásban. Ennek íöbb esetben az anyagi érdekelt­ség hiánya az oka. Egyik-má­sik járásban a gazdaságosság­ra hivatkozással szeretnék megszüntetni a hozom-visze- met. A választmány úgy véli: ennek működtetése politikai kérdés is. Megvannak és meg ’lesznek a lehetőségek, a külső • és belső erőforrások ennek , gazdaságos működtetésére. . A szolgáltatás segítésében •szükség van néhány módosi- ,tásra. Kelenhegyi elvtárs sze- •rint van olyan elképzelés: ha [a szövetkezet legalább 50 szá­zalékban foglalkozik szolgál­tatással, az amortizációs alap >az eddig tervezett 80 száza­lék helyett 100 százalékban >a ktsz-ben marad. A legizga- » jutalmat kaptak A nőtanács és a földműves- szövetkezetek szervezésében az idén is van megyénkben ház­táji baromfitenyésztési ver­sen}'. Az elmúlt esztendő leg­jobb háztáji baromfitenyész­tőit járásonként értékes díjak­ii al, vásárlási utalványokkal jutalmazták. A körzeti föld­mű vessző vetkezetek a járási helyezetteken kívül mintegy hetven tenyésztőt részesítet­tek tárgyjutalomban. Az egyes járásokban a hídvégardói Papp Jánosné, a csobádi Dunavecz- ki Jánosné, a négyesi Gó­lya Vincéné, a mezőcsáti Sza­ldó Károlyné, az alsózsolcai Uazsa Ferencné, a kazincbar­cikai Kaposvári József, a ti- szalúci Szabó Imréné és a ti- szakarádi Vaskó Gyulúné sze­rezte meg a versenyben az el­sőséget. A díjkiosztó gyűlése­ken ankétszerűen vitatták meg a háztáji baromfitenyész­tés helyzetét. Érdekességek a „vad“-statisztikába *> c> 4* A. o * o A ♦ ♦ ♦ Ne egyél sajiol a zebrán! p itűnő ementáli sajtot vettem. Húsz dekát, de annyi volt benne a lyuk, hogy nem is tudom, miként le­hetett meg a 20 deka. Olyan gusztusos volt, hogy mar a következő sarkon leettem belőle egy jó darabot, miközben éberen figyeltem, ki közeledik. Mit gondolna valamelyik ismerősöm, aki meglátná a szétnyílt zsirpa- pirt a kezemben, s látná, mint bandukolok az új város főutcáján sajtot eszegetve. Biztosan megkérdezné: nem jó az üzemi ebed? Te már délután négykor sajtot eszel zsírpapírból az utcán? És mondd, kenyeret, vagy zsem­lét nem eszel hozzá? Miközben óvatosan időzítettem a sajtevést, egy hara­pás egy majszolás — szervusz kedves barátom —, no, most megint haraphatok egyet — eszembe jutott az a. svájci táj. altul súrolt tölgy faasztalon, hófehér kenyérrel es vörös borral ementáli sajtot kínáltak. No. must megint egy klandesztin harapás! Hopp — ez nem jött jókor, olt fordul be két tanítványom a sar­kon, észrevesznek, de már vihogva vonulnak is be egy iizleíbe, hogy ne kelljen majszoló arcomba köszönniük. Mert hát, sajnos, így van gourmand vagyok, amit ne­héz a magyar ínyenc szóval kifejezni. No, de ha már ennél a francia szónál tartunk! A francia sajtok! A co- inenbert, a rogue fort, a limogei... nem is lenne elég az egész kutyanyelv egy ilyen sajtlitánia felsorolására. A trappistát nem említem, mert kollégiumban laktam, s onnan egyik társam elment ilyen sajt-taposó szerzetes­nek — azóta nem szeretem ezt a fajtát. Kellemetlen képzettársításokat idéz föl. Még egy harapás — most csak nem jön senki, aki ne­vethetne. Ja, — persze A nevetés. Hiszen a francia Alpokban van egy nagyon finom sajt, a Vache qui rit — a Nevető tehén! Mindig kacaghalnékom támadt, amikor ezt a nagy pofája tehenet megláttam a sajlreklámolcon. Néha ember -- azaz tehén — saját életnagyságban röhögött a sajtbolt kirakata mögött. Erről jut eszembe, hogy a múltkor az Humanitéban végignéztem egy heti francia étlapot. Hogy mennyi és \ hányféle salátát esznek — és no, persze, sajtot is — majdnem minden étkezés után, jó zsíros sajtokat. Elő­ételnek néha csípős, ízes sajt kíséri az olajbogyót. Vagy a hideg halat. S a zöldfélék dúsan virítanak a tavaszi étrendben, nyersen vagy alig forrázva. Endivía, Articsó­ka, sóska, tápióka, tárkony és spenót. A pergő kis zöld­borsók nyers babsalátában, egy kis olaj, egy kis ecet, vagy inkább citrom kell csak hozzá, — Nem tud vigyázni, maga marha! Mit. eszik sajtot a zebrán?!— ébredtem cmeniális álmomból nagy fék­csikorgás közepette. Ki volt az a római ínyenc, aki be­lehalt könnyelmű falánkságába? Sóslta virítson porain, egy kis endivia salátával! Tátray Barna — Hány vadnyúl futkos a borsodi vadászmezőkön? Szabó János vadászati fő­felügyelő előbb elmosolyodik, majd belelapoz a „vad”-sta- tisztikába, s már közli is a pontos számot: — 53 954 nyalat számláltak össze a 45 apróvadas és a IS nagyvadas területen. No, persze előfordulhat, hogy az elmúlt hetekben nem minden nyuszit találtak oda­haza a vadszámlálók, de azért a statisztika megközelítően nagyon pontos. A területüket jól ismerő vadőrök és a vadá­szok nagyon értik a módját, hogy minden nemes vad a lajstromra kerüljön. • — Általában milyen ta­pasztalatokkal járt a vad­számlálás? — örvendetesen fejlődik a megye vadállománya — vála­szolja a főfelügyelő. — A nyúl- állomány például szaporodott, s a legörvendetesebb, hogy ha­sonló a helyzet az özeknél. Az apróvadas területeken több mbit 3500. a nagy vadasokon pedig 1260 őzet számláltak össze. A jó vadgazdálkodás eredményeként most már pél­dául 112 őzbak selejtezésére adhattunk kilövési engedélyt a megyében. • A szarvasok száma több mint ezer a borsodi vadász­mezőkön, s ebből mintegy há­rom és fél száz a szép trófeá­val rendelkező szarvasbika. A fácánok száma mintegy tizen­hat és fél ezer, a foglyoké több mint 37 ezer. Csaknem száz muflon is tanyázik a A tokaj-hegyaljai borvidék peremén, részben még szőlőt érlelő domboldalakon, de zöm­mel inkább már a Hernád- völgvhöz tartozó határrészeiken működik a megye legifjabb állami gazdasága. A megala­kulás óta eltelt néhány rövid- ike év alatt is szép eredmé­nyeket értele már eL Bakonyi József, az Abaúj- szántói Állami Gazdaság igaz­gatója örömmel újságolhatja, hogy egyetlen év alatt. 800 ezer forintos eredményjavu­lás mutatkozott a gazdálko­dásban. Sajnos, az elődöktől „örökölt” szőlőlé nagy része el volt hanyagolva. Így új I1Gyönyörű ólomkristály Ólomkristály dísztárgyakat, étkészleteket csiszolnak az ajkai és a na rád sas vári üveg­gyárak alapanyagából. A tetszetős üvegáruból jelentős mennyiséget exportálnak. A képen: Aprómintás ólomkristály tál. 0 A reform alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról tárgyalt május 16-án, csütör­tökön a KISZÖV választmá­nya. A 49 szövetkezet több mint 8 ezer dolgozója több száz telephellyel, műhellyel, fiókkal, hozom-viszemmel be­hálózza csaknem az egész megyét. Korai lenne még ab­szolút biztonsággal nyilatkoz­ni egyes intézkedéseik helyes­ségéről, helytelenségéről, de az első hónapok máris igen „beszédesek”. Jó c’őlicszífés, kezdeti sikerek —r A borsodi szövetség egyi­ke7 azoknak, amelyek megér­tették a reformmal kapcsola­tos feladataikat, és a tapasz­talatok szerint eszerint is dolgozik... Borsod élen jár a szolgáltatásban — Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnök-helyet­tese mondta ezt az ülésen. Az előre kiadott írásos anyag, Koltai Zoltánnak, a KISZÖV elnökének szóbeli ki­egészítője, a felmérések és a felszólalások is ezt igazolják. Az év elején sok gond, baj mutatkozott. Oka volt ennek például januárban az árak tisztázatlansága, voltak gon­dok az anyagellátásban, a termelés lekötésében. Volt eset, hogy a ktsz kénytelen volt anyaghiány miatt sza­badságolni a dolgozókat. Ám a rövid ideig tartó és _a he­lyenként jelentkező fenti aka- dás után munk^ellátási gon­dok már nincsenek. Es, noha az első negyedévi termelés, szolgáltatás kisebb az elmúlt év azonos időszakában elért­től, kezd minden az új helyé­re „rázódni”. Noha. álcád ktsz, ahol még „várakozó” állásponton van­nak, a szövetkezetek zöme azonban gyorsan reagál a pi­FejlőcliS* a legifjabb állami gazdaság: szőlőket ugyan nemigen tele­píthettek, de fáradságos mun­kával, a hiányok pótlásával felújítottak a régieket. 25 milliós sertéstelep Nagyon jóik az áliattenvés»- tés erédményei. A tehenészet fejési átlaga jelenleg megkö­zelíti a 14 litert. A cécei ser­téshizlalda „termelése” 2000 hízó lesz az idén, s ebből csaknem 900-at már le is ad­ták. — Jelentős beruházási tár­gyalások végére teszünk pon­tot hamarosan — újságolja az igazgató. — Terveink szérián 1968—1969-ben mintegy 25 milliós költséggel nagyon mo­dern, gazdaságos nagyüzemi hizlaldát alakítunk ki a régi telepen. Érdekes kísérletek Különböző kutatóintézetek közreműködésével érdekes kí­sérletek is folynak a gazda­ságban. A gödöllői kutatók bevonásával például kasztro­mai és magyartarka szarvas - marhák keresztezésével kísér­leteznek. K élholdas kísérleti szőlöparcellájukon a vidéknek legmegfelelőbb. legjobban aszúsodó szőlőfajtákat keresik. Jó eredményeket várnák a kü­lönböző kukorica vetömagvaík- kal kapcsolatos kísérletektől is. Fél füllel... J Vékony dongája férfi * óraszíjat vásárol telt- T karcsú nejével. A legkt- Z sebb méretű szíj is lö- t työg a férfi csuklóján, — Ö. te szegény, de lefogytál — szólal meg kétségbeesett hangon az asszonyka, majd halkan hozzáteszi —. hogyan fogod ezzel a gyenge * kézzel kicsavarni a ru- f hát?! * »• *4 , kön a kóbor kutyákat, macs­kákat, megritkítják a szarká­kat, a vadmacskáluit, a göré­nyeket, szürke varjakat, és más kártékony ragadozókat, nehogy nagy károkat okoz­hassanak a fiatal nemes va­dakban. Kideríti, hogy a fecsegő és falánk szarkák, valamint a szürke varjak apasztásának legjobb módszere, ha kisze­dik tojásaikat. A nemes vadat szerető, jó vadász még a fára mászni se restell. (p. s.) nagyvadas területeken, jóval j több, mint ötszáz a császár- madár, csaknem hatszáz a vaddisznó. Túzok, sajnos, már csak 28 akad a dél-borsodi mezőkön, s dámvadból akad a legkevesebb, összesen 25 darab. 9 — A vadszámlálás befejez­tével mit csinálnak a vadá­szok, hiszen a 112 selejtbak kilövése csak keveseknek ad | munkát? — A vadásztársaságok tag­jai szervezett dúvad-apasztást! rendeznek. Kilövik területű-1-------------1>—,---------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents