Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

2 ESZA KM AOIA KOKSZAI. Csütörtök, 1968, április IS. i (Folytatás az 1. oldalról) véri szépiái ista országok IcaI. Barátságunk és együttműkö­désünk ‘ a Szovjetunióval né­pünk szent nemzeti érdeke: amelynek .ápolását és erősíté­sét a Hazafias Népfront, meg­tisztelő kötelességének tartja. Szólt a nemzetközi békc- tnp/.galpmról, az. nntHrtipgria- lista egységfrontról. Ennek alapja a nemzetközi, kommu­nista és munkásmozgalom egyöntetű fellépése. Elsősor­ban ezért van döntő jelentő­sége a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének meg­szilárdítására irányuló erőfe­szítéseknek. A budapesti kon­zultatív tanácskozás sikere, s a nemzetközi kommunista mozgalom nagy tanácskozásá­nak összehívása valamennyi antiimperialista, békeszerető erő nagy nyeresége. Ezért üdvözli a mi ncp- frontmozgalmunk is az év végén Moszkvában össze­ülő tanácskozást. A továbbiakban a vietnami kérdéssel, az izraeli agresszió­val. az európai béke biztosítá­sával foglalkozott. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Amikor munkánkat meg­kezdjük. kifejezzük az1 a szi­lárd meggyőződésünket, hogy mozgalmunk a koogr.es/,- sziis magas fórumáról is­mét elleti kinyilvánítja égj el,értését nagy nemze­ti célkitűzésünkkel, a s/o eiali/mus teljes felónite- sével, s közvetlenül és Imtékonyan hozzájárul annak megvalósí­tásához. Meggyőződésünk, hogy kongresszusunk vitája, javas­latai és állásfoglalásai tovább erősítik társadalmi osztálya­ink és rétegeink összeforrót.t- ságát. segítik a szocializmus építését, népünk anyagi, er­kölcsi és kulturális felemelke­dését. Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után szűrtél következett, majd Mátyás László elnökletével folytató­dott. a tanácskozás. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának beszámolóját Erdei Ferenc főtitkár terjesz­tette elő. Erdei Ferenc beszámolója 1964 tavaszán tartott III. kongresszusunk óta a nép- frontrnozgalom a megszilárdu­lás és az egyenes vonalú ' fej­lődés útján haladt előre. Er­ről az időszakról úgy számol­hatunk be a most összeült kongresszusnak, hogy válto­zatlan az a fő irány, amelyet a Hazafias Népfront az ellen­forradalom utáni konszolidá­ció óta követ; és ebben az irányban folyamatos erősödés, a Hazafias Népfron főszerepé­nek és jelentőségének fokoza­tos növekedése következett be. Ez az egyenes vonalú fejlődés arra is alkalmat ad, hogy hosszabb távlatban is átte­kintsük a népfrontmozgalom helyzetét, szerepét és előre­haladását. További fel adatai inkát ezen az alapon tűzhet­jük ki. A néphatalom kivívása, megvédése és megszilárdítása: a szocializmus alapjainak le­rakása, szocialista társadal­munk fejlesztése és ezen az alapon elért nemzeti előreha­ladásunk egyértelműen bizo­nyítja, hogy hazánkban sikeresen való­sítjuk inog azt a ncpl’ront- politikát. amelyet a mun­kásosztály és pártja kez­deményezett, s amelyhez társadalmunk mind szélesebb körei csatla­koztak. A nemzeti egység po­litikája ez, amely a. szocializ­mus alapjain teremti meg a munkásosztály, a. parasztság, továbbá az értelmiségi és egyéb rétegek szövetségét. Nem kisebb jelentőségű, az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a társa­dalmi légkörben végbemegy. A kritikai szellem erősödése és a bátrabb viták kibontakozása magában véve is eredmény, de még inkább eredménynek tekinthető ezek tartalma, jel­lege. Népfrontpolitikánk, a szoci­alista nemzeti egység politiká­ja tehát fejlődőben van. Mindaz, amit eddig elértünk, e politika helyességét Igazol­ja; s minden feladatunk, amit jövőnk érdekében meg kell oldanunk, ezen az alapon tűz­hető ki Társadalmi fejlődésünk a szocializmus teljes felépí­tésének időszakába lépett. Amint eddig is a szocializmus alapján sikerült megoldani nemzeti fejlődésünk nagy tör­ténelmi kérdéseit, úgy a jö­vőben is. a szocializmus tel­jes felépítésének útján érhet­jük el további céljainkat. Ezért nemzeti célunk a szocializmus teljes felépí­tése. Továbbfejlődésünk legdön­tőbb tényezője, hogy a szoci­alista nemzeti egység társa­dalmi alapjait hogyan' tudjuk tovább erősíteni. Fejlődik és erősödik a munkás-paraszt szövet­ség. Az egykor többségében pa­raszti lakosságú Magyaror­szágnak szám szerint Is a leg­nagyobb osztálya lett a mun­kásosztály, mellette az egykor osztályokra, rétegekre tagolt parasztság a szövetkezeti gaz­dálkodás egységes alapjain szocialista parasztsággá for­málódik, és mind nagyobb ré­szének munka- és életkörül­ményei válnak hasonlóvá a munkásokéhoz. Ezen az ala­pon a munkás-paraszt szövet­ség mind tartalmában,' mind formájában változik, de vál­tozatlanul szocialista fejlődé­sünk és nemzeti előrehaladá­sunk fő pillére. A különféle értelmiségi ré­tegek kezdettől fogva igen tevékenyek a Hazafias Nép­frontban. Az irodalom, a mű­vészet és a tudomány mun­kásai mind sokoldalúbban kapcsolódnak a két nagy ter­melő osztályhoz és a pedagó­gusok is állandó és tevékeny munkásai a szövetségi politi­kának. A legfőbb feladut A szocialista nemzeti égy-r ség politikája tehát nemcsak törekvések és szándékok kife­jezése, hanem egy valóságban zajló történeti folyamat to­vábbvitelének és fejlesztésé­nek a programja is. Ezért fon­tos további erősítése. Mind­amellett sok probléma van még e téren. Szocialista tár­sadalmunkban nem.szűntek meg a felfogásbeli eltérések és az átmeneti érdekütközések — ezek a fejlődés szükségszerű velejárói, s ezek tekintetében társadalmi vitákra, közéleti bírálatra van szükség. Ezért kezdeményeztük azt, hogy szélesebb körben vitassuk meg a szocialista nemzeti egység társadalmi alapjait, szocialis­ta társadalmunk jelenlegi struktúráját és fejlődési ten­denciáit, Ennek az elemzésnek az első eredményét bocsátot­tuk a kongresszusi küldöttek rendelkezésére, s tettük a kongresszusi vita anyagává is. Tisztelt kongresszus! A népfrontpolitika társadal­munk állandósult tényezője, a népfrontmozgalom azonban mindig akkor lendül fel, ami­kor kiemelkedő politikai esé- •mények történnek. Ilyen volt a korábbi időszakban az el­lenforradalom utáni konszoli­dáció és a mezőgazdáság szo­cialista átszervezése. A III. népfront-kongrőoszus után' pe­dig az 1967, évi választások. A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömeg- politikai bázisa legyen az ál­lamhatalom helyi szerveinek, az eddiginél gyakrabban él­jen észrevételező, esetenként bíráló és javaslattevő jogával, s a szocialista demokrácia fej­lesztésének állandó tényezőjé­vé váljék. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésében sok tennivalónk van még. Éppen ezért ezt a témát is kü­lön tanulmány tárgyává tet­tük és társadalmi bizottságot hoztunk létre megvitatására. A bizottság vitaanyagát még­sem terjesztjük most a kong­resszus elé, mert — éppen e téma különös fontosságára va­ló tekintettel — még további megvitatást igényel. Ehhez vi­szont a kongresszus közremű­ködésére is szükség van, mert milyen kérdéseiéről van szó? Mindenekelőtt arról, hogy mi a szocialista demokrácia lényege, s miben különbözik a polgári demokráciától. A cé­lok különbsége világos, de nyilvánvaló, hogy a módszerek serit hanyagolhatok el. A, szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a tár­sadalmi tevékenységben és az állami életben nemcsak a cse­lekvés formáit szabja meg, hanem ‘ céljait és tartalmát is meghatározza. Nemcsak á „já­tékszabályokat” írja elő, ame­lyek szerint egyének, csopor­tok és osztályok cselekedhet­nek, hanem kizárja a „me­zőnyből” az elnyomó és ki­zsákmányoló osztályokat, a társadalmi tulajdon és a nép­hatalom alapján megnyitja a lehetőségét annak, hogy a két nagy termelő osztály egymás­sal és a többi dolgozó réte­gekkel szövetségben demok­ratikus formák között szervez­ze és alakítsa a szocialista társadalmat. A szocialista demokrácia másik alapvonása, hogy meg­határozott társadalmi és gaz­dasági feltételekhez kötött. A szocialista demokrácia múlha­tatlan feltételei: a munkás- hatalom, a munkásosztály szervezett ereje és vezető sze­repének érvényesülése, s szö­vetsége a parasztsággal és a többi dolgozó rétegekkel. A mi demokráciám; tehát szerve­zett demokrácia . Különösen figyelmesen kell keresnünk a gyakorlati cselek- í és minden olyan útját-mód- ját, ami a népfrontmozgalom feladata lehet szocialista de­mokráciánk teljes kibontakoz­tatásában A lehetőségek elvi­leg korlátlanok Többek között Ilyenekre gondolhatunk: az állampolgári egyenlőség és az emberi egyenrangúság ér­vényre juttatása minden vo­natkozásban: a törvényei; tisz­teletéit é:-, az állampolgári fe­gyelemre való társadalmi ne­velés; a társadalmi aktivitás fokozása; a demokratikus köz­élet. moráljának és illemszabá­lyainak a betartása, a bürok­ratikus jelenségek elleni tár­sadalmi fellépés, a dolgozók bevonása a gazdasági irányí­tásba, a társadalmi ellenőrzés hatékonyabb gyakorlata stb. A gazdaságirányítás reform­jával kapcsolatban, többek között a következőket mondot­ta Erdei Ferenc: , A reform bevezetése utáni első lépések biztatóak. A népfronlbl/ottságok most fordítanak különleges fi­gyelmet a kialakuló hely­zet megítélésére, s azokra a társadalmi-politi­kai kérdésekre, amelyeket az új mechanizmus felvet, ille­tőleg élesebben feltár. Feladatunk elsősorban a párt gazdaságirányító, illetőleg ehhez kapcsolódó agitációs és propagandamunkájának erő­sítése és kiegészítése. A ki­alakult munkamegosztásban nekünk elsősorban a falusi és á városi lakóterületeken, ille­tőleg az értelmiség körében nyílnak erre lehetőségeink. Sokoldalú közvélemény-alakító nyílnak Sokoldalú közvélemény-alakító járnak. A ga/(líiüán;|i()IStikaS tevékenységről Gazdaságpolitikai mozgalmi tevékenységünk a korábbi idő­szakban csaknem teljesen a falura és a mezőgazdaságra szorítkozott, ott viszont igen sokoldalú volt. A népfrontmozgalom általá­nos gazdaságpolitikai munká­jaként tulajdonképpen csak az éves és ötéves tervek propa­gandája bontakozott ki. Ezt a jövőben sem hanyagolhatjuk el, de a gazdaságirányítás új rendszere ezen messze túlme­nő gazdaságpolitikai és társa­dalompolitikai feladatokat ró ránk. Ezek lényege: erősíteni a kezdeményező készséget, s egyben a szocialista morált a gazdasági életben és az egyes emberek munkájában. A népfront művelődéspoli­tikai mozgalmi tevékenysége kezdettől fogva kiterjed kul­turális életünknek szinte min­den területére. Sajátságos területe a nép­front művelődéspolitikai tevé­kenységének a társa dalmi-po­litikai ismeretek terjesztése. Ezeket a legnagyobb mérték­ben buzdítanunk és támogat­nunk kelL Itt kell megemlíte­nünk, hogy a TIT-tel létreho­zott szervezeti kapcsolat — amiben a III. kongresszus fog­lalt állást —, nem bizonyult helyesnek, ezt tehát fel kell oldanunk, viszont az együtt­működést sokoldalúan lehet és kell fejlesztenünk. E térén van is előrehaladás. A főtitkár ezután áttekin­tést adott á hazai népfront­mozgalom eddig megtett út­járól, s vázolta a továbbfej­lesztés szempontjait: Hazánkban a népfrontmoz­galom szervezetten 1941-ben kezdett kibontakozni. A Hazafias Népfront nem tömegszervezet, hanem politi­kai tömegmozgalom, amely­nek eszmei és politikai veze­tője a párt, s amely a szo­cialista társadalmat alkotó, lé­nyegében azonos érdekű osz­tályok és rétegek, párttagok és partonkívüliek, a szocializ­mus építésében részt vevő Fejlesztenünk kell mozgal­munk vitafórum jellegét, de mélyebbre Is kell hatolnunk és a helyzetfeltárás, a helyes és haladó tendenciák erősíté­se, valamint a visszahúzó erők leküzdése érdekében új tevé­kenységi módokat is ki kell alakítanunk. A Hazafias Népfront tevé­kenységi köre nagyon széles. A tisztánlátást segíti elő, ha megkülönböztetjük a követke­zőket: — a választások során be­töltendő alkotmányos funkci­ók, — a párt és állami vezető szervek által kezdeményezett akciók, nagyobb országos po­litikai és gazdaságpolitikai feladatok megoldásában segí­tő közreműködés és minél több társadalmi erő mozgósí­tása, — ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdemé­nyezései és akciói is vannak, — végül, különféle egyéb tevékenységet is kell végez­nie a népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széles körű, soka­kat érintő dologról van szó. Bizonyos, hogy feladataink a jövőben is ilyen irányúak lesznek, s egyik területet sem hanyagolhatjuk el. Népfrontmozgalmunk tó­vá tíhfeilesztése ii ven széles skálám tárul elérik. Hogy eb­ből minél többet realizálhas­sunk, althoz működési, muiv kaszervezési szabályainkat is fejleszteni kell. Ezért ter­jesztjük a kongresszus elé a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítását is. A módosítás célja nem az, hogy változtassunk a nép­front jellegén, hanem, bogy a fejlődés során ki­tisztult jellegét, bevált szervezési módszereit mi­nél világosabban kifeje­zésre juttassuk. Természetesen új elemek ta vannak javaslatunkban, azon­ban ezeknek is az az értel­me, hogy jobban felkaroljuk és erősítsük a bevált régi elemeket, s újakkal váltsuk fel az elavultakat. Nagy tapssal fogadták a tdJl- döttek Erdei Ferenc beszédét, s ezzel véget ért a kongresz- szus szerdai tanácskozása. Csü­törtökön reggel fél 9 órától folytatódik a kongresszus munkája. Megkezdődik a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója és ja­vaslatai felett, továbbá véle­ménycserére bocsátják az írá­sos vitaanyagokat is. A szocia­lista nemzeti egység egyes kérdéseinek megvitatására megválasztott kongresszusi bi­zottságok ugyancsak csütörtö­kön reggel látnak munkáhoc. tehát keretükben szervezeti­leg is a nemzeti egységfront valósul meg. Alapvető kérdés, milyen jel­legében fejlesszük tovább nép- íron tmozgal m úrikat ? Elnök­ségünk is, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottsága is mélyrehatóan meg­vitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy nincs szükség változtatásra: 1967 óta kiala­kult jellegében és szerepében kell továbbfejleszteni nép­frontmozgalmunkat. A szocia­lizmus teljes felépítésének Időszakában is, az új gazdasá­gi mechanizmus feltételei kö­zött is, a nemzetközi helyzet mostani alakulása mellett is a szövetségi politikát, a szo­cialista nemzeti egység politi­káját kell folytatnunk. Ebben az időszakban is pótolhatatlan a népfront szerepe és különö­sen a szocialista demokrácia és nemzeti politikánk vitele szempontjából különleges je­lentőségű. Éppen ezért azt ja­vasoljuk a kongresszusnak, hogy tegye magáévá ezt az állásfoglalást és mozgalmunk Lovábbfejlesztésének feladatai tekintetében is ennek megfe­lelően foglaljon állást. Mit jelent a továbbfejlesz­tés? Az eddigi tapasztalatok helyes megítélését, a fejlődő társadalmi viszonyainknak megfelelő új feladatok felis­merését és tevékenységünk módszereinek javítását, haté­erők együttműködésének leg­tágabb mozgalmi kerete. A Hazafias Népfront­mozgalom programja a szocializmus teljes felépí­tése, amely a párt iiép- frontpolitikáján alapszik és célja minden hazafias alkotó erő bevonása a szo­cialista építésbe. A népfrontmozgalom állandó szervezeti keretei a népfront- bizottságok, amelyekben kép­viselve vannak a párt- és a társadalmi szervezetek, továb­bá a pártonkívüli tömegek, A népfront tevékenységi koré ;evékenységet kell kifejte­nünk, hogy a reform is kifejt­lesse kedvező politikai és tár- iadalmi hatását. Ezért az e té- •en jelentkező problémák és 'eladatok elemzésére is bízott- 1 ágot szerveztünk, s a vita s ínyagát is a kongresszus elé erjesztettük. : A népfrontmozgalom min­dennapi munkájában — ; az örvendetes fejlődés el­lenére — bizonyos torzu­lásokkal is szembe kell nézni. Sgyik ilyen a tömegszervezeti : nurikamódszerek eluralkodó- 1 a egy-egy területen. Sok nép- rontbizottság és népfronttit- ; ár akkor elégedett, ha a : lépfront olyan operatív ha- i áskörökre tesz szert, amik ; ulyamatos rutinmunkával i Megkezdte ntMBikáját a Hazafias Népfront IV• kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents