Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1968. április tifi gondolkodó költészet ünneplése Csend és kiáltás Mii*nmfmin című versében Gevorg Emin Bid OmiO_() örmény költő higgadt tárgyilagossággal már-már játékos hangnemben meséli el: hogyan ejtik foglyul a majmot. Az érdekes manőverezéshez szükséges egy szűk nyakú kancsó. Ennek alját megtöltik kockacukorral. A majopi mohón bedugja mancsát a szüli, kancsóba,' 4m már nemigen tudja kihúzni, mert a kockacukorral telített marok megszorul a kancsó nyakában. „Eh, de mi — emberek vagyunk. Mi közünk az egészhez?” — kérdezi végül ironikusan a költő. S mi. olvasók értjük az irónia mögött meghúzódó szándékot Mostani évtizedeinkben gyakran kattannak a világ alig rejtett csapdái. Hogy kik esnek foglyul, azt is látjuk De még jobban látják a költők, akikben felizzik a lelkiismeret, ha az ember megaláztatását, kijátszását látják. A jambusok, a rímek, a zengzetes szavak, mint szellemi energiahordozók eljutnak hozzánk, hogy a költői gondolatok újjászülessenek bennünk, hogy megindulhassunk egy irányba, gondolkodhassunk és cselekedhessünk. Ha a napi híreket figyeljük, nem nehéz térképeinken megjelölni, hol helyeztek el szűk nyakú kancsókat. A francia költők manapság egyre több verset jelentetnek meg a vietnami háborúról. Ügy hírlik, hamarosan elkészül egy költői antológia, amelyik a legújabb keletű, modem és barbár háború elleni tiltakozás legjobb költeményeit foglalja magában. Martin Luther King temetésére a néger költők verseket írtak, és a temetés színhelyén nagy csoportoknak felolvasták. Nálunk is vannak szűk nyakú korsók. S vannak jó költők, akik mindennap érzékelik a még meglévő individualista vonásokat: a kapzsiságot, a cinizmust, a kishitűséget, és minden olyan emberi tulajdonságot, ami gátolja egészséges emberi fejlődésünket. A v,|a„ figyelő, érzékeny, kritikus költé- — széfében a népi -demokráciák — közöttük hazánk — költői ma azzal dicsekedhetnek, hogy átlátják a világ, és a hazai közélet minden örömét, gondját, s ezt jó müvekkel tükröztetik. Valóban, a magyar költészet e vonatkozásban világszínvonalú, s ezt jólesik kimondani pont a költészet napján, József Attila születésének ünnepem. Amiért évtizedekkel ezelőtt József Attila küzdött, az megvalósult; a magyar költészetnek hangja és ereje van a nagyvilágban. Hogy a költői szó meghaladhatta a prózairodalmat, ebben nagy szerepe van költőink társadalom-szere- tetének, elkötelezettségének, progresszivitásának. Ez a költészet a közélet rejtelmein kívül érzékenyen figyel a lélek csapdáira is, a tudatvisszamaradotíság béklyóira. S mert legtávolabb áll tőle a bakfiskorra jellemző holdvilágos szépelgés, ezért a rímes szónak nagy az olvasótábora is. Könyvtári statisztikák tanúskodnak róla, hogy hazánkban soha annyi verseskönyvet nem olvastak, mint napjainkban. Éppen a minap hallottuk, hogy új telepítésű városainkban, az ország szociáliséi városaiban az újra mindig fogékony fiatalok tömegesen forgatják a verses köteteket, S amikor a költészet napjára emlékezünk, talán legnagyobb örömmel a költői szónak ezt a népszerűségét regisztráljuk. A jambusok. a rímek, a zengzetes szavak, mint szellemi energiahordozók a gondolkodás forrásai lettek. (párkány) (Verses összeállításunk, amelyet a költészet napja tiszteletére szerkesztettünk. 1963. április 14-i, vasárnapi számunkban jelenik meg.) Máshol lesz a szeméttelep Mire képes a szerelem... Az Új írás irodalmi estje Tegnap, 9-én este a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár olvasótermében költői estre gyülekeztek a város versbarátai. A költészet napja tiszteletére a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztálya és a It. Rákóczi Ferenc Könyvtár, közkedvelt irodalmi folyóiratunk legifjabb szerzői gárdáját hívta meg. Az Üj írás szerkesztő bizottságának képviselőjeként Farkas László rovatvezető, Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, ■ Kalász László, Ratkó József és Serfö- ző Simon költők álltak közönség elé. Az irodalmi est ven- j dégeit Szönyi László könyvtár- igazgató köszöntötte, majd 1 Farkas László rövid Ismerte- ] tót adott a nagyjából egykorú és hasonló törekvésű fiatal j költőkről, kiemelve költészetük azonos vonásait és az | egyik leglényegesebb .motívumot. az útkeresést. Ezt követően az olvasótermet zsúfolásig megtöltő versbarátok a vendégköltók egy-két saját tol- mácsolású versét hallhatták. Az Űj írás sikeres estjét megelőzően, a Napjaink szer- j kesztősége, ezt követően pedig Varga Gáborné, a megyei J önerő Miklós legújabb filmje magán viseli az alkotó kézjegyét; több szólamban beszél mind képileg, mind gondolatilag. Akik értik ezt a több szólam óságot izgalommal eltelve figyelik a Csend és kiáltás csélekmé- nyét, de akik nem látták a fogai ma zárát tekintve e film művészetébe torkolló Szegény- legényeket és a Csillagosok, katonákat, azok nehezebben boldogulnak Jancsó új alkotásával. • Kritikusai közül többen egy trilógia részének tekintik mostani filmjét, mert mindhárom mű az emberi megaláztatás és az emberség elvesztésének valamilyen történelmi motívumáról szól. A szegénylegények befogása, a Ráday Ge- deon-félé lelki és fizikai terror, a fiatal szovjet állam létére törő ellenforradalmi erők s — a mostani filmben — a Tanácsköztársaság bukása utáni fehérterror a központi témája az említett három filmnek. Az alkotások gondolati azonossága egy célratörő, koncepciózus művész világos ivü törekvését adja, ezt kár lenne beleerőszakolni a trilógia sémájába. Különben is ebből a gondolati együttesből hiányzik a fasizmus konkrét arcának megrajzolása Mi történik, ha Jancsó következő filmje történetesen a nyilasok végnapjairól szól? Tetralógiává tágul az életmű? E rövid kitérő után térjünk vissza a Csend és kiáltásra. A címével kapcsolatban a magyar filmtörténetben járatosabb nézők előtt felötlik egy másik film címe. A Tanács- i köztársaság leverése utáni el- I lenforradalmi rendszer első I filmje — a Halálos csend. A ! véletlen szülötte ez a film- ! cim, de Jancsó tudatosan ra- i gadta meg az ellenforradalom 1 természetrajzát kifejező fogalmat. A filmcím egyik felével a bukott forradalom utáni állapotokra utal, másik felével a jövőnek üzen. A történet szinkronban van a címmel, mert a puszta kellős középén álló tanyában először némán, szinte cinikus fegyelemmel embereket aláznak meg, majd akad egy volt vö- röskatona (aki egyébként a tanyán bujkál), aki felemeli szavát a gyávaság, a megfélemlítés ellen. Addig, amíg a főhős kezében eldörren a revolver, r a tanyasi csendőrőrs parancsnoka holtan rogy össze, sok minden történik. A Csend és kiáltás valamivel cselekmé- nyesebb, mint a már említett elózó két film. Felvillan a tanyán élő emberek jellemvonásának legfontosabbika; kibomlott és érlelődő szerelmek, a bajtársi érzés változatai kötik a film súlyos anyagát. S közben mindenütt ott cicáznak a kakastollak, beleszólnak a szerelembe, barátságba, életbe. A film cselekménye egy volt vöröskatona tanyáján játszódik, itt bújik meg a tanya tulajdonosának barátja és bajtársa. A tanyás ember már feladta magát, rendőri-csendőri felügyelet alá kerül. Büntetése: mindennap meghatározott időben ünneplőben ki kell állnia az udvarra, cs he kell várnia a járőröző csendőrt. A tanyán él még két fiatal nő is, egyik a megbüntetett vöröskatona felesége, a másik meg a fiatalasszony húga. A csendőrök kényük-kedvük szerint rendelik magukhoz a nőket, s a tanyán búj káló vöröskatonának végig kell néznie e megaláztatást. Lelki megrázkódtatását tetézi még egy felfedezés is: a fiatalasszony (aki húgával együtt szép érzelmeket táplál az elbújtatott fiú iránt) lassan ható méreggel mérgezi az urát. A fiú bejelenti az esetet a csendőrőrsön, de ezzel saját magát is feladja. Az őrsparancsnok pisztolyt ad kezébe, hogy önkezűleg végezzen magával. A volt vöröskatona nem önmaga, hanem a csendőr ellen fordítja a fegyvert. A film ezzel a befejezéssel el is mondja mindazt, amit a bukott forradalmak után el lehet és el kell mondani a túlélőknek, hogy tudják kötelességüket. A film hibájaként az róható fel, hogy a kelleténél szőkébb szavú; néhány nagyon fontos mozzanat nem kap pontos megvilágítást, ezért fennáll a félreértés lehetősége. A néző alig tudja kihámozni, hogy a tanyásgazda felesége nagygazdalány, a mérget haszonszerzésből csepegtette férje italába. A paraszti sorból származó csendőrök véreikkel szembeni magatartása sem mindenütt világos; a nézőben egybemosódhatnak a cselekvések Indítékai, tehát nem egyértelmű a film humanizmusa. Sok és helyenként modorosnak hat a mozgás-„koreográfia”; a tanyától távol esó ölelkezési jelenet értelmét is keresni kell. S néha úgy tetszik, a rendező egyformán hűvösen tárgyilagos hőseihez, azokhoz is, akik a ma nézője számára többet jelentenek. M indezek mellett is lA hatású, szuggesztív < ménnyel megajándékí film a Csend és kiáltás. M nagy művész gazdagon rné vált történelem-vizsgálatáig izgalmas vetülcte. Újabb * sédet a néző érzelmein* gondolatainak befogására, ( lésszintjének felemelésére. I hét, hogy a nézők egy csopd ja rébuszt sejt az olyan kép és gondolatok mögött is, art lyek mögött nincs talány, f egyszer majd izgalmas lesi, „találgató játék”. S akkor néző jól érzi magát, hála Is csónak, aki tudatosan járja nézőnevelés nehéz útját. (párkány) Doísozékat aSkaSraaznak A Kazincbarcikai Könnyűt)*** gyár lakatos és villanyszer szakmunkásokat* valamint gv tási és szállítási munkakörök' segédmunkásokat vesz fel. uér«[ szakmunkások esetében inegcßJ zés szerint, segédmunkásoknál^ jesitniénybér. Keresett lehelő»' Müt)—2000 forint között.. Napi f* szeri kedvezményes étkezést, dékleknck munkásszállást biz1' tunk. Vidékieknek utazási kedv' mény. Jelentkezés a gyárcS>J munkaügyi vezetőjénél. l.evéKj Könnyű betongy ár, Kazijicbarcí' pf.2 ioa* # Felvételre keresünk: három 0 szakos beosztásra a altaiaö végzett, 16. életévét betöltött ' munkaerőket szövő, fonó, otjj átképzösöknek. Továbbá 18. *' évet betöltött női és férfi »eg* munkásokat Vidék! egyedül', dolgozóinknak albérletben lást biztosítunk. Bővebb felvU*? sítás levélben. Ctm: Pamuttá* művek központi gyára (üzcmg*( oszt.), Budapest. XL ker^ manó Alajos u. 20. * Motorkerékpár Jogosítván*rendelkező, középiskolát vég'1: vagy kereskedelmi szakmában J tas sajoszentpóteri, vagy kör?] ki lakost szervezői munkakör motorkerékpár Jogosítvánnyal r delkczo, közgazdasági tecliflü mot végzett miskolci lakost lenőri munkakörbe, valamint J reskedelmi gyakorlattal rendelj ző közgazdasági technikumot v' zett miskolci lakost áruforg*1 előadói munkakörbe felvesd. B.-A.-Z. megyei MEli Vállalat. J lentkezés: B.-A.-Z. megyei Vállalat, Miskolc, öajó-paxt, kaügy. * Felvételre keresünk kőm övéket és kőművesek melle nc$r. 1 munkásokat, kiemelt jellegű, \ i jesífménybéres munkára. ^ J lást, különélés! póllékoy 1 ételt, a rendelkezések szerint zási költ ség törlést, egy, ill. : rom hónap eltelte után wu11 ruhát biztosítunk. Otuapos ü*®, ka hét! Felvétel esetén az utaJJ költséget megtérítjük. Jelentkor Villanyszerelőipari Vállalat, VII., Síp u. 23. Walter LdkáWjT munkaerő-gazdálkodónál. A télhez tnunkakönyv, szernél}®: nossagi igazolvány és katonai ” zolvány szükséges. * Villanyszerelőipar/ Vállalat ! I vesz villanyszerelőket, lakato^j és segédmunkásokat nagybaj ; pesti és vidéki munkahely*!1' Bérezés: megemelt teljesít®6' bér, kereset korlátozás nélkül- I hez J5 százalék Idénypótlék. I S* I járandóságok: munkai uhu, étk‘\ si hozzájárulás, aajat lakóh**" kívüli foglalkoztatás esetéi’* Jogosultságtól függően »— élésl pótlék, természetbeni vagy szállásdíj-tcntés, négyl)6' keiül Ingyenes és hetenkénti * vezméuyes hazautazást költscr rítes. Jelentkezés személy6*, Budapest, VI., Mozsár u. 16*,, Budapest, VU„ Síp ti* 23» * porta). # i Kőművest miskolci és vdí munkahelyre felveszünk. Jelem, /és: Vízvezetékszerelő ütsz, ™ kolc, Baross Gábor u. 13—15» * i Szövőátképzői) munkakörbe éven felüli tlatafoUat azonnal *■ veszünk. Részükre munkás6', last biztosítunk. Jelentkezés lc\ ben. Bp., IV, kér., Baross u. ? •#Adminisztratív munkakörben^ i tas, gyakorlott gépírót keres * 1 bárom hónapi helyettesítésre», Bartók Művelődési Ház, J Marx Károly u. 15: * . A Keletbükki Állam! Erdői* daság kazincbarcikai £agyártö*J | üzeme bármilyen faipari & j val rendelkező dolgozót fel', I szalagfűrészesnek. Jelenik6*, i hely Kazincbarcika, íagyártü3* 1 üzeme. Telefon: 637. * d A Nagyniiskolel Állami G»*, sáff repülőtéri Üzemegysége **, nénit vesz fel. Munkásszállás , étkezés biztosítva. Jelentkezni üzemegységben lehet. ♦ Aruklszállltól munkakörbe j fi dolgozókat felveszünk. Kermit lehetőség ttiiKt—ISO« forint. (JVÍ* Besenyői ut 16. »7201g j ta— Jó szerencsét! — Jó szerencsét! — Igazgató eívtárs, szabadságot kérnék. — Mennyit és mikorra? Egy napot. .. Tegnapra — Nehéz lesz. — Miért? — Mert előre szokás kérni — Bútort vettem. Haza kellett szállítani. — Tegnap hétfő volt. Megvehette volna pénteken délután, vagy szombaton, húszén szabadnap volt. — Igen, de szombaton még nem volt pénzem. Pénz nélkül nem lehet venni. Kölcsön kellett kérni. — De most éjszakás, nemde? Az egész tegnapi nap rendelkezésére állt. Eiste bejöhetett volna dolgozni. — Igen, de haza kellett szállítani. Ha már megvettem, ki kellett vitetni az állomásra, és fel kellett adni személypoggyászként. — És melyik vonattal jöttek? — Az estivel. — Miért az estivel? Délután is jön vonat. — Igen. de azt nem értük el. Párbeszéd — A bútorszállftásról megvan a papír? — Nem tudom . Megvan tán ... Odahaza . Valahol — Hozza be! — Nem Biztos, hogy megtalálom. De azért behozom. — Jó, akkor hozza be! — Nem kaphatnék azért mégis szabadságot? — Nem hiszem. — Miért? — Mert maga tegnap nem bútort vásárolt... — Nem szokott nekem hiányom lenni. — Ez nem mentség. így mindenki csinálhatna egy hiányt, akinek eddig nem volt. — Nem vagyok én rendetlen ember. — Tudom. De tegnap nem jött be. És az a véleményem, hogy nem igazoljuk a hiányt. — Hát elég rossz a véleménye, igazgató elvtárs. — Miért? — Mert hát a bútor, vagy mifené, az csak kell az embernek. Fontos. — Az üzem nem fontos? Magúknak a bánya csak ennyi? — Mennyi? — Csak annyi, hogy bejövünk, ha kedvünk tartja, megkeressük a pénzt, és hazamegyünk? — Nem szokott nekem hiányom lenni. — Most van. Ugrik a hűségjutalom fele, a nyereség negyede és az illetményszén egy része is. — Az baj lesz. — Nekem nem. — De az asszony .. — Nem veszi majd észre Ott az új bútor, örül az annak. — De nem örül. — Miért? — Nem is tudom ... Nem örül, oszt’ kész! — Pedig az asszonyok örülni szoktak az új bútornak. — De ez nem örül. — Akkor tán’ nincs is új bútor. — Ha kaphatnék szabadságot a tegnapi napra, nem bánnám se a hűségpénzt, se a. nyereséget, se a szenet... I — Hát nem emiatt kell e szabadság? — Emiatt is. — Hát még? — Csak. — Miért olyan fontos, ha a : pénz nem fontos? — Tudja, Igazgató elvtárs. 1 nagyon jól, melyik brigádban dolgozom, — Tudom. — Nohát. Hogy álljak közéjük most egy hiánnyal? Lerágják azok még a fülemet is. — Hát ha meglenne a bútorszállítási papír, írhatna egy kérelmet. — írhatnék. — Hát akkor Írja meg, és csatolja hozzá azt a papírt. — Meg kellene keresni otthon. — Hát keresse meg. És ügyesen írja meg ám azt a kérelmet. — Ügyesen? — Ügyesen. — Még ma visszajövök. Hozom a papírokat is. — Várom. — Jó szerencsét! — Jó szerencsét! O. J. , nács vb-elnökhelyettese látta í vendégül a költészet napjára | Miskolcra érkező költőket. I szüntetni egy dróthálókerítéssel, vagy egy élő sövénnyel, melyet a szeméttelep köré vonnának.” Kedves levélírónknak örömmé! továbbítjuk a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnökének közlését: máshol lesz a szeméttelep. Mégpedig hamarosan. A vállalat mér májustól a Sajónak a repülőtér melletti holtágához szállítja a i szemetet. A régi telep tehál ; megszűnik, és ezt bizonyára szívesen fogadják a 3. számú fő úton közlekedők is. Levélírónknak azt a javaslatát pedig, hogy dróthálókerítéssel, vagy élő sövénnyel vonják körül a szeméttelepet, több város és község figyelmébe ajánljuk. Miskolc köztisztaságáról írt közelmúltbeli cikkeinkhez Hernádnémetibő! is kaptunk hozzászólást. Dr. Kováts Ágoston többek között ezt írta szerkesztőségünknek : „A cikkekkel teljesen egyetértek. A témához mindössze annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy tenni kellene még valamit azzal a szemétteleppel is, amely Miskolc keleti bejáratánál, a 3. számú fő útvonal mellett van. Erről a telepről ugyanis a déli és a nyugati szél rengeteg szemetet, elsősorban papírhulladékot hord a környező földekre, az útra. tgy a Kassa felől érkezőket már kilométerekkel korábban figyelmezteti a szemét: Miskolc következik! Ezt meg lehetne
