Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

ESZ A K. M A G Y A KOKSZ AG

Szerda, 1968. április 19,

Á megyei femáes véorebajíő bizotlsága megFiíaíía

i

Hogy au segíthetnék jobbam a nők elhelyezkedését ?

Mit mond a paragrafus?

Jogászunk válaszol

Köztudomású, hogy megyénkben a nehézipar dominál. A nehézipar pedig kevés munkalehetőséget biztosít a nőknek. Elsősorban a családanyák, az általános iskolából kikerült fiatal lányok, a szakképzetlen. de szociális szempontból rászoruló nők elhe- .lyezkedése nehéz. Tavaly pél- .dául Kazincbarcikán 7522. . Ózdon 4193, az ózdi járásban 2865, a mezőkövesdi járásban 1211, Sátoraljaújhely városban .szintén 1211 nő jelentkezett .munkára. Az edelényi járásban pedig — annak ellenére, .hogy megyénkben itt van a .legtöbb ipari dolgozó, a mun- _kában levő nők aránya a fér- . fiákhoz képest, mindössze 6,5 .százalék.

Hogyan lehetne jobban segíteni a nők elhelyezkedését? Erről a nagyon fontos témáról .tanácskozott tegnap, április 9-én délelőtt a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként vitat-, ta meg ezt a témát. Magyar Sándornak, a munkaügyi osztály vezetőjének jelentése alapján. A jelentés a bedolgozói rendszer fejlődéséről, problémáiról és a fejlesztésével kapcsolatos további feladatokról szólt.

BőfÖl

t bedolgozói rendszer

o

A szakképzetlen asszonyok és lányok munkába helyezéséhez Ugyanis jó lehetőséget ad- ; hatnak azok a ktsz-ek, vállalatok, üzemek, afnelyek bevezették a bedolgozói rendszert. Vagyis: azokra a munkaterületekre, amelyek nem igényelnek különösebb szakképzettséget és otthon is elvégezhetők, nőket alkalmaznak. Az ilyen, otthoni munkának már tradíciói vannak Mezőkövesden, a Matyó Htsz-nél, Sátoraljaújhelyen a Htsz-nél és a Hegyaljai Euházati Ktsz-ijél. Tavaly a Budapesti Kötő Htsz ,és a Gödöllői Htsz Putnokon, Arién és Borsodnádasdon kirendeltséget hozott létre, így 430

nőnek biztosított rendszeres munkát. Ugyancsak tavaly a megyei tanács vb hasonló céllal létesítette Kazincbarcikán a Borsod megyei Kézműipari Vállalatot. Ez kirendeltséget alakított Mezőcsáton és Ernődön.

A termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek már több faluban sikerrel szervezték meg a gyékényfonó, a tésztagyártó. a kisállattenyésztő részlegeket.

Sok jó törekvés eredményeként tavaly 1700-zal nőtt a bedolgozó nők száma, így mintegy 4 ezer ilyen munkaerőről beszélhetünk. Több, mint 61 százalékuk a megyei KI'SZÖV és a HISZÖV, mintegy 25 százalékuk pedig az OKISZ ki- rendeltségein, részlegeiben dolgozik.’

Több se«ílsével fúrnak a járásoktól

Amint azonban a megyei tanács vb-ülésének vitájában is elhangzott: a lehetőségeket még nem használták ki eléggé. A vb megállapította, hogy elismerés illeti a megyei KI- SZÖV-öt és az OKISZ-1, ezekhez hasonló kezdeményezések történhetnének más vállalatoknál, intézményeknél is. örvendetes lenne, ha a járási tanácsok anyagilag is támogatnák a kezdeményezéseket. A megyei KISZÖV például azt tervezi, hogy Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Szerencsen, Forrón és Mezőcsáton üzemszerűen bevezeti a vastömeg-, a faipari és a műanyagcikkek, továbbá a fénycsőarmatúrák és a campingmatracok gyártását. Tervének megvalósítását a járások segíthetnék helyiségek biztosításával, esetleg anyagi hozzájárulással.

Szóba került az élelmiszer- ipari, a kézműipari, a helyiipari jellegű bedolgozói rendszer fejlesztésével kapcsolatban több probléma is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatban utasította a terv-, az ipari és a munkaSzocialista városok lépoimlői ff óztak Tiszaszederkényben

Összeüli a diákoarlamení

Kedden a néphadsereg központi klubjában megkezdte munkáját a II. országos diákparlament. A tanácskozáson 300 küldött — 230 vidéki és hetven budapesti fiatal — képviseli a középiskolások és szakmunkástanulók népes táborát. Salamon Péter, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője üdvözölte a 14—18

évesek követeit. A megnyitó után Nagy Mária, Bács megyei küldött, a kecskeméti Bányai Józsfef Gimnázium tanulója terjesztette elő a vitaindító referátumot.

Délután szekciókban folytatódott a tanácskozás. A II. országos diákparlament szerdán folytatja a vitát.

Dubcek beszéde

Alexander Dubcek, a Cseh- lovák Kommunista Párt izponti Bizottságának első kara hétfőn felszólalt a prá- i kommunista aktívák nagy- ülésén. Az első titkár hang- lyozta, a csehszlovák politi- i élet alapvető törekvése, gy a szocialista demokráciát fejlődés új, magasabb szint- • emeljék. A demokrácia el- Myítésének folyamata némák a párt, hanem az egész shszlovák társadalom ügye. 5 ország közvéleménye igen ,gy érdeklődést tanúsít a .rt munkája iránt — mon- tta Dubcek, majd kijelentet- hogy a mostani időszakban

a pártnak fokozott figyelmet kell fordítania a megoldásra váró kérdésekre.

Leszögezte, hogy az ország szocialista .fejlődésének alapja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szilárd szövetség és sokoldalú együttműködés. „Nekünk, internacionalista szellemtől áthatott kommunistáknak, tekintetbe kell vennünk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatait. Azok a próbálkozások, amelyek kétségbe vonnák a megbonthatatlan csehszlovák— szovjet barátságot, kudarcra vannak ítélve.”

Gondos előkészítő munka

után nyitotta meg Beái Gyula, a Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti bizottságának titkára a szocialista városok népművelőinek tegnap, április 9-én, kedden kezdődő tanácskozását. A két napra tervezett j program első referátora Kováts György, az SZMT kultu- 1 rális bizottságának vezetője j volt, aki Borsod megye szocialista városainak népművelési helyzete címmel tartott elő- ! adást.

! Az előadó bevezetőjében ismertette Kazincbarcika és Ti- szaszederkény várossá nyilvánításának történetét, a két város létszámbeli gyarapodását, a városfenntartó vegyi üzemek termelési adatait. Ezután megtudták a hallgatók, hogy Kazincbarcikán ezer lakosra 134 tv-készülék és 141 ráciiókészü- j lék jut. Tiszaszederkényben 150 tv-t és 228 rádiót' mondhatnak magukénak a lakók.

Kováts György ezt követően* ! elemezte a két város kulturális fejlődésének objektív és szubjektív feltételeit, és lehe- i tőségeit. Hangot adott annak, j hogy Tiszaszederkény az 1967.

! november 4-én felépült mo- ! dem művelődési ház birtoka- í ban megfelel a fiatal város I népművelési igényeinek,

i Ugyanakkor Kazincbarcika ' tizennégy év eltelte után is | meglehetősen korszerűtlen, a ! maga önálló, külön életét élő hét művelődési intézményének falai között gyürkőzik a tudat- formálás emberpróbáló gond- j jaival. Megtudtuk azt is, hogy 1 az eddigi terveink szerint, 1969-ben felépül a kazincbarcikaiak művelődési hajléka is, s az áldatlan állapot remélhe- t tőleg megváltozik.

geit elemezte. Tiszaszederkényben sikerült megvalósítani azt az ideális elképzelést, amely a tanácsi és szakszervezeti erőforrások egybekapcsolásával függ össze. A konkrét együttműködés, a közös fenntartás — úgy tűnt közvetlenül az előadás után —, modellül szolgált az újtelepítésű városok népművelői számára.

, Ezután az előadó arról beszélt, hogy milyen feladatok várják a népművelőket, szocialista rendünk újtelepítésű városaiban, A felmérések és tapasztalatok alapján az új „városfoglalók” első évei a gyűjtögetés, a beszerzés, a családi tűzhely kialakításának, gondjainak közepette telik el. Mindez együtt jár a fokozott takarékoskodással, vagy éppen a költekezéssel. A már kialakított modern, kellemes otthon élvezete, a rokonok és ismerősök hiánya, a szokások kölön- bözősége (például: Tiszasze- derkénybe az ország 250 helységéből vándoroltak be a munkások és családtagjaik), hosszú-hosszú időre otthonülővé változtatja az embereket, még a. fiatalokat is, mindamellett, hogy korábbi lakóhelyükön már részt vettek a társadalmi életben.

bár mindannyian jól tudjuk, hogy a szocialista emberré válás folyamatai pont ezekben a. városokban a legnehezebbek. Tiszaszederkény és Kazincbarcika népművelői a jövőben azt szeretnék elérni, hogy túl a munkásszálláson folytatott kulturális tevékenységen, az ott élő emberek is mozduljanak a művelődési klubok,» könyvtárak irányába.

A bejáró munkások száma is tetemes. Mind a két város keresi a megoldást, a bejáró munkások tudatalakításának legcélravezetőbb lehetőségeit. E vonatkozásban — ez országos gond — lényegeset nem tudtak produkálni.

Vila, üzemlátogatás

E fontos szociológiai gondolatmenetből vezette le az előadó a népművelők tennivalóit, felfigyelve az újtelepítésű városok alacsony életkori átlagára, viszonylag magas műveltségére. műszaki kvalifikáltságára, a művészetek iránti igényére.

Munkásszállások, bejáró munkások

A város és az üzemek ossze.opsa

Felbocsátották a Kozmosz—211-et

A Szovjetunióban kedden föld körüli pályáira jv1 attak a Kozmosz—211. jelző"'! mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével folytassák az 1962. márciusában bejelentett szovjet űrkutatási program megvalósítását.

A‘ »putayik rátért, pályájára. Keringési ideje 102,5 perc. Pályájának a föld felszínétől számított legnagyobb távolsága 1574 kilométer, legkisebb távolsága 210 kilométer. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 81,9 fok.

Kováts György párhuzamosan elemezte a két új telepítésű város népművelési eredményeit, gondjait, elmondva azt is, hogy Tiszaszederkényben erőteljesebb az ismeretterjesztés, a művelődési ház birtokában gazdagabb a művészeti program is. Ugyanakkor Kazincbarcikán a könyvtári munka, az olvasói létszám alakulása mondható eredményesnek. A két város lehetőségeinek összehasonlításában mégis á vendégek . számára legtöbbet mondott az a gondolatsor, amely a város és az üzemek szoros kapcsolatát, a népművelésre kiható eredményes&éAz új telepítésű városokban folyamatos a terebélyesedés. Mindemellett nagy szükség van a kultúrált munkásszállásokra is. hiszen a bázisüzemek vonzák az újabbnál újabb munkaerőt. A Borsod megyei szocialista városok korszerűen felszerelt munkásszállásokat üzemeltetnek, ahol közel 5000 munkás lakik. Az itt. élő dolgozók szabad idejének okos, racionális irányítása a népművelés feladata. Miután néhány szálláson még gyakori az italozás. a kártyázás, (mindkét újtelepítésű városban az évi szeszfogyasztás mértéke meghaladja a 10 millió (!) forintot), a népművelésnek npgy harcot kell vívnia e „vonzóbb” intézményekkel szemben. Az újtelepítésű városokat szocialista város néven emlegetjük.

A gazdag és sok vonatkozásban többszöri végiggondolásra érdemes referátumot egy újabb előadás követte; Miha- lovits Ervin, a szederkényi művelődési ház igazgatója ismertette a művelődési ház és az üzemek kapcsolatának helyes és követhető módozatait. Ezután vitára került sor. Sárközi Ferenc, az ózdi egyesített művelődési intézmények igazgatója az egyesítésből származó szellemi, gazdasági gyarapodás előnyeiről beszélt. Bíró Lászlóné, várpalotai művelődési ház igazgató az értelmiség intenzívebb foglalkoztatására, a szellemi életbe történő fokozottabb bevonására kért tanácsot, s a szabadnapokkal történő racionálisabb lehetőségek felett meditált, belevonva gondolatmenetébe a hasonló problémákkal küzdő népművelőket Jakó András, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára arra kérte a népművelőket, hogy tegyék közkinccsé a kétnapos tanácskozás eredményeit, s keressék meg mindazokat a speciális lehetőségeket, amelyek az új telepítésű szocialista városok lakóinak körében a leggyorsabban vezetheti a célhoz népművelőinket.

nacs vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához lehet fellebbezni, ha, a tsz^ben hozott első fokú határozat;

— fegyelmi ügyben keletkezett,

— átlépéssel kapcsolatos, valamint a tagnak a tagnyilvántartásból való törlését rendeli el,

— a tagot a törvényes feltételek hiánya ellenére, kötelezi meghatározott, munka végzésére, vagy a munkavégzésből való kirekesztésre irányul,

— a háztáji föld mértékét az alapszabállyal ellentétesen állapítja meg, vagy a háztáji föld használatát korlátozza,

— a bevitt vagyontárgyak értékelésével kapcsolatos.

Az osztály eljárása az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint történik, azzal, hogy a határozat elleni jogorvoslatnak helye nincs, az I. fokú határozatot nem változtatja meg, hanem hatályon kívül helyezi, és a tsz a törvényes helyzetet helyreállítja, vagy a legközelebbi közgyűlésen új határozatot hozhat

*

V A. eigándj isi-tag olvasónk levelében azt panaszolja, bogy a körzeti orvos Igazolása, szerint februárban keresőképtelen betrS volt, a, betegségi segély4 mégsem kapta meg. Arra kéri a tanácsot, hogy a jogszabályok szerint jogosan tagadták-e meg a segély kifizetését.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény és végrehajtási rendeletéi szerint, a tsz-nek azt a tagját, aki a körzeti orvos igazolása szerint keresőképtelen beteg> és a keresőképtelenné válást megelőző 1 évi időszakban teljesítette a vezetőség által részére megállapított munkát,

készpénz-segélyben kell részesíteni. -'US I

A 6/1967. MÉM. sz. rendelet 149. § (3) bekezdése szerint, december 1. napja és a következő év március 1. napja közötti időszakban csak akkor jár á betegségi, segély, illetőleg a már megállapított segély csak abban az esetben folyósítható tovább, ha a munkaszervezeti egység vezetőjének igazolást szerint, a segélyre jogosult részére ebben az időszakban is megfelelő munkát tudnának biztosítani.

Azt javasoljuk olvasónknak, hogy szerezze meg a munka- szervezeti egység vezetőjének igazolását. Ha ezt nem kapja meg, jogi úton sajnos, nem lehet kikényszeríteni a betegsé-, gi segélyt.

Több városi olvasónk panaszolja: a községi tsz-cktfi* olyan értesítést kaptak, hogy törlik őket a tagok sorából. Olvasóink arr» kérnek választ, Jogos-e * tsz-ek eljárása?

A tanácskozás első napján Szénást Tibor, a Tiszai Vegyikombinát főmérnöke -megismertette a vendégeket az óriás gyárral, és beszámolt az üzem, valamint a művelődési ház gyümölcsöző kapcsolatairól.

A tanácskozás második napján, ma folytatják az eszmecserét a szocialista városok képviselői. A fontosabb gondolatokra egy- későbbi időpontban visszatérünk,

Ü>—D

A termelőszövetkezetekről j szóló 1967. évi III. törvény 139-: §-a írja elő, hogy felül kell vizsgálni azok tagsági viszonyát. akik már huzamosabb idő óta nem tesznek eleget tagsági kötelezettségeiknek, s a felülvizsgálat eredményt alapján, törölni kell őket a tagok nyilvántartásából. Ezt a felülvizsgálatot 1968. március 31-ig kellett befejezni.

A törvény 12. § (3) bekezdése szerint, a vezetőség a.kkof törölheti a tsz tagját a nyilvántartásból, ha az huzamosabb időn keresztül nem test eleget munkavégzési kötelezettségének, és fegyelmi útot történő kizárása nem szüksé- j ges. Nem lehet törölni a ta-: got öregség és munkaképtelenség miatt, vagy azon a címen, hogy a tsz nem tud a tagnak munkát biztosítani.

A törlésről szóló haűtízatot írásban kell közölni a taggal, és a legközelebbi közgyűlésen be kell jelenteni. A törlésről szóló határozat ellen 30 napon belül a járási tanács mezőga?' ; dasági és élelmezésügyi osztályához lehet fellebbezni.

tír. Sass Tibor

ügyi osztály vezetőit, hogy a járási tanácsok közreműködésével dolgozzák ki a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatokat. Hasznos lenne, ha mielőbb elérnék, hogy a bedolgozói munka megyénkben mintegy 10—15 ezer nőnek biztosít son kereseti lehetőséget.

E napirendi pont után a végrehajtó bizottság megvitatta az OTP betétgyűjtési és hitelpolitikai tevékenységét, amelyről Endrédy József, a megyei igazgatóság vezetője készített jelentést. Eddigi munkájáért a vb dicséretben részesítette az OTP megyei igazgatóságát. Ezután indítványok. javaslatok hangzottak el. A végrehajtó bizottság jóváhagyta azok névsorát, akik tavalyi társadalmi munkájuk alapján megkapják a közösségért jelvény, illetve plakett arany fokozatát. A névsort, a járási és városi tanácsoknak továbbítják. A tanácsok májusban ünnepi üléseken adják át a kitüntető jelvényeket a társadalmi munkában élen járóknak.

Pálinkái líob.-rt lolcsvai olvasónk az iránt érdeklődik, mennyi földterület maradhat személyi tulajdonban és használatban.

A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1067. évi IV. törvény és végrehajtási rendeletéi szerint, a tsz-en kívül állók tulajdonában levő földek, amelyek 1968. január 1-vel a. tsz-ek használatában iiannalc.,' megváltás ellenében a tsz-ek tulajdonába kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost tagként felveszik a tsz- bc. A tsz-szel tagsági viszonyban nem álló személyek a megváltás alapján szövetkezeti tulajdonba kerülő földből legfeljebb 800 [Zl-ölig. illetőleg 1600 Ű-ölig terjedő terűiéit kérhetnek mentesíteni.

A kívülállók 1969. január l-ig terjeszthetik elő ment.esí- ,és iránti kérelmüket a járási ’öldhivatalnál. Földet csak a leiterületen és zárt. kertben ehet mentesíteni, ha a kérelmezőnek a tsz használatába kerülő földje van belterülc- :en, vagy zárt kertben, és a mentesítésre felhasználható terület rendelkezésre áll.

Az állampolgároknak a község (város) belterületén levő földje, zárt kertben a szőlő és gyümölcsös, valamint a. szölő- és gyümölcstermelésre kijelölt zárt kerti terület legfeljebb 800 □-ölig, egyéb zárt kerti terület pedig legfeljebb 1600 □ -ölig van személyi tulajdonban.

A. közös tulajdon esetén a meghatározott mérték a. tulajdonos társakat egyenként illeti meg, úgyszintén a közös háztartásban élőket is személy szerint. A tsz-tagok személyi, földhasználata, a háztáji földön valósul meg.

A földek tulajdonjogát, használatát most rendezik, és a járási földhivatal határoz ma.id a földért járó térítés összegében, a személyi tulajdon kijelölésében, a mentesítési kérelmek elbírálásában stb.

£

Több olvasónk kőrisére kőről jíJk azokat az eseteket, amelyekben a tsz-tagsági vitákban a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához lehet fellebbezni.

A 6 1967. MÉM. sz. rendelet 226. §-a szerint, a járási ta-