Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-09 / 83. szám
Kedd, 1968. április 9. északmac.yarorszAg A vízimalmok völgyében Amikor Bükkábránynál a “irtelenül észak felé kanyarodé országútra tértünk, 'a kukkal ja egyik legnagyobb szőlő- és gyümölcstermelő gaz- Jtesága, a tlbolddaróci Rákóczi termelőszövetkezet volt az főcélunk. Tibolddarócon azután kiderült, hogy á tsz vehetői, ki erre, ki arra, de valamennyien a határban tartózkodnak, s bizony, a rossz dű- lőutakdn aligha találunk rájuk Egykönnyen. — Talán, ha tovább mén- fok a kácsi patak völgyében, Qdafönn a, „kis irodán” több szerencsével járnak, s ott találják Szalay Árpádot, az elnökhelyettest — tanácsolta valaki. Kiderült, hogy a „kis iroda” d^m jelent mást, mint az egykori kácsi tsz-irodát, amit a két gazdaság egyesülése óta amolyan üzemegység-, vagy brigád irodaként ma is í'enn- «irtanak. . Nem bántuk meg, sőt, hálával is tartozunk a kis ke- fulö útért, a néhány kilomé- rernyi. többletkocsikázásért. A gyönyörű táj, a vízimalmok élgyének természeti szépségei is megérték a kis rázatást. inkább megérték a Rákó- yzi Tsz Írácsi részlegében lá- Mttak és hallottak. Valamikor, nem is olyan ré- pto még 12 vízimalom kerekeit hajtotta meg a sebesen T°lydogáló patak. Ezért is nettók el a turisták a vízimalmok völgyének. A táj szépségűiből mit sem von le, hogy a pEtöbb malomnak, bizony, Már a helyét is nehéz lenne Megtalálni. „A „kis irodát” keresve sikerült még régi malomépületet “áriunk, s abban is szerényünk volt. hogy Szalay Árpád elnökhelyettes még csak ké- ,s«ilt kikocsikázni az erdei íúhhodályhoz. — Idejenn, a kácsi végeken fogyón megritkultak mostanára a „vendégek”, amióta egyesültünk a tibolddaróci 'tsz-szei No, nem mintha pa- ; •ászképpen mondanám — tet- e hozzá mosolyogva üdvözléskor. — A vendég kevés, az eredmény annál több. — Most, néhány rövidke év távlatából hogyan ítélik meg a kácsiak az egyesülést? — Azt hiszem, hogy Tibold- daróc sem járt rosszul, azóta lett igazán nagy és szilárd ez a gazdaság, mi pedig, nagyon is jól jártunk — válaszolta Szalay Árpád. — De nézzek csak meg az egyesülés óta megtett fejlődést, az eredményeket, s az emberek is elmondhatják, mennyire érdemes volt. Első útunk a juhászaiba vezetett. Olyan juhokat és kis- bárányokat láttunk, amelyeknek kevés párja akad a megyében. Nem is csoda, hogy hétszáz bárányt tudnak eladni exportra. Azután egy gyönyörű pár magyar ökröt pillantottunk meg. — Hát akad még ilyetn rit-' kaság is? — Szép jószág, sáros időben nagy hasznukat látjuk. Talán ez az utolsó pár belőlük itt a Bükkalján — hangzott a válasz, s az elnökhelyettes még hozzátette, hogy érdekes a tsz-be kerülésük története is. — Hát bizony, jó sokáig nézegettem kívülről, hogyan boldogul a tsz — mesélte a történetet már maga Gácsi József, a szép jószágok gondozója. — Az egyesülés óta különösen nagyot nőtt szememben a Rákóczi Tsz becsülete. Megcsodáltam eredményeiket, * most, nemrégiben, a zárszámadás előtt, én is kértem felvételemet. Már nem vagyok fiatal ember, s nagyon örültem, hogy felvettek. Két dolgos kezemen kívül négy hold földecskét, meg ezt a szép pár ökröt hoztam be magammal. Az elmúlt esztendőben munkaegységenként 50 forintot és 5 forintnyi prémiumot fizetett a Rákóczi Tsz. Ettől az esztendőtől többet várnak. A -400 holdnyi szőlő egy része már termőre fordul, javult az állatállomány, s a tavaszi munkák olyan jól haladnak, hogy mindenki joggal vár jobbat és többet. És idefenn, a kácsi végen a melléküzemágak is gyarapítják majd a közös hasznot. Láttuk izzani mészégető kemencéjüket, amelynek tüzes gyomrából vagy 20 vagon első osztályú meszet tudnak majd értékesíteni. Az egyik vízimalom helyén gatterfűrészeket hajt meg az óriás vízikerék. A saját erdőből kitermelt 250 köbméternyi fát dolgozzuk fel itt értékes deszkává. A környék útépítkezéseit a tsz két kőbányája látja el zúzalékkal. Valami Ids hasznot a daráló is hoz. Lenn, a völgyben pedig gyönyörűen zöldell már a 6 holdnyi zöldségkertészet. Kacs és Tibolddaróc szinte önellátásra rendezkedik be, de bizonyára máshová is jut eladásra az itt termelt zöldségfélékből, (P. s.) A marxista osztályszemlélet napjainkban M arx a történelmi materializmus megalkotása során feltárta a társadalmi folyamatok meghatározó tényezőit, a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, a munkásosztály történelmi szerepét. Marx és Lenin bebizonyítottak, hogy a társadalom nem az egyének puszta halmaza, hanem bonyolult szociális szervezet, állandó mozgásban, önfejlődésben levő rendszer. Kimutatták, hogy a társadalmi viszonyok hálózata alkotja a társadalom struktúráját, hogy a társadalmi viszonyok gyökereit az anyagi termelés fejlődési fokában kell keresni, hogy végső soron és tendenciaszerűen a termelési viszonyokon keletkező társadalmi nagy csoportok — az osztályok — határozzák meg az egyén társadalmi helyzetét és életét. A konkrét gazdasági-társadalmi formáció fogalmának bevezetésén kívül a marxizmus másik jelentős gondolata éppen az volt, hogy az egyének cselekedeteit az alapvető meghatározó szereppel bíró társadalmi csoportokra, az osztályokra, az osztályok pontosan meghatározható életfeltételeire vezette vissza, kiküszöbölve ezáltal mindenfajta szubjektivizmust és önkényességet. A lenini oszlálymeghatáro- zás — mint ismeretes — az antagonisztikus osztálytársadalomból indult ki. Hazánk társadalmi szerkezetében azonban a felszabadulás óta forradalmi változás ment végbe. Jogos a kérdés és a vita: érvényes-e ez a meghatározás az átmeneti társadalom struktúrájának jellemzésére, milyen is ennek alapján a mai magyar társadalom szerkezete. A vitázók egyes csoportjai olyan nézeteket vallanak, hogy a márxí—lenini osztálymegha- tározás formája nálunk mái nem érvényes, túl merev, éí azt mondják, hogy jelenlegi társadalmi struktúránkat alapjában már nem osztályjellegí csoportviszonyokkal magyarázhatjuk. Mások viszont vulgárisán és dogmatikusan értelmezik az osztálymegha tározást megmerevítik az osztályok korábbi határait, homogénnel tekintik az egyes osztályokat az egyének besorolását, be skatulyázását erőltetik, szén elől tévesztve, hogy a marxi- lenini osztály kritériumok nen egyes emberek merev besoro lása, hanem nagy társadalm csoportok meghatározásán szolgálnak, és csak bizonyo: korlátok között alkalmasak i folyamatok mennyiségi elem zésére. Ismeretesek a dogma tikus szemlélet káros gyakor lati következményei is (a szár mazás fetisizálása, az osztály harc mesterséges élezése stb.) Nem kevésbé veszélyes azon ban az osztálymeghatározá marxi—lenini .fogalmánál megkerülése, elhomályosítása elvetése sem, amely tulajdon képpen a burzsoá elméletek be hatolását tükrözi. A mai búr zsoá társadalomelméletek cgyi ke sem veszi a társadalmi cső a tulajdonviszonyok es a termelési folyamatban való elhelyezkedés adja. Természetesen a társadalmi struktúrának nem egyetlen dimenziója az osztály szerkezet. A szociális struktúra elsősorban osztály struktúra, de magában foglalja a nem oszt c'y jellegű csoportokat, rétegeket is. Beszélünk más társadalmi csoportokról is, mint például nemzetről, családról és társadalmi rétegekről, valamint az egyes osztályokon belüli egyéb, másodlagos jegyek szerinti csoportokról. Az osztályszemlélet elsődleges voltát hangsúlyozva, nem feledkezhetünk meg a nagy és kis csoportok, közösségek tanúimé nyozásána k fontosságáról sem. A csoport- érdekek közvetítő szerepénél: előtérbe kerülése az új gazdasági mechanizmusban erre figyelmeztet. Politikájának alakításában a párt a marxista osztályszemlélet alapján abból indul ki, hogy a társadalmi struktúra fejlődésében az alapvető, a meghatározó szereppel bíró közösségek az osztályok. A IX. kongresszus társadalmi struktúránkat vizsgálva megállapította, hogy hazánkban ma két alapvető osztály létezik: a szocialista munkásosztály és a kialakulóban levő, egységes, szocialista parasztosztály. Emellett, mint osztálymaradvány, megtalálható még a kisáruter- melök, a kispolgárság csoportja, az értelmiség, mint társadalmi réteg, a kisipari termelőszövetkezeti és az alkalmazotti réteg. A társadalmi és technikai fejlődés hatására a munkás- osztály fogalma és összetétele változáson ment keresztül. A legszembetűnőbb változás a munkásosztály nagyarányú megerősödése. A munkásosztály fogalma, véleményem szerint, ma magában foglalja mindazokat a termelőmunkát végző dolgozókat, akik az állami szektorban dolgoznak. A munkásosztály határai kiszélesednek, egyes rétegek közeledésének. a munkásosztályba való integrálódásának tendenciája figyelhető meg. A ma még kevésbé öntudatos munkásrétegek politikai-erkölcsi felfogásban közelednek a törzs-; gárdához. A párt fontos feladatának tekinti a munkás- osztály egyes rétegei gazdasági és politikai, kulturális és vl* lágnézeti fejlődésének elősegítését. a munkásosztály vezeti! szerepének-állandó erősítésétA mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági termelés gépesítésével, nagyüzemi jellegének kialakításával magasabb fokra emelkedett a munkás-paraszt sző- I vétség. A kialakulóban leve | egységes szocialista paraszt- \ osztály fogalmába jelenleg vi- I tathatatlsn.ul beletartoznak « j tsz-tagok és azok családtagjai j de számba kell venni a tsz-ei j alkalmazót tail és a tsz-csopor- | tok tagjait is. Ezek a rétegei ugyanis átmeneti társadalm képződmények. A kialakult szocialista parasztosztály £ termelésben elfoglalt helyzetét, a szocializmus elfogadásé tekintve jelentősen közeledet' a munkásosztályhoz. Hasonh a helyzet a társadalom több rétegével. „■A munkásosztálynak, min uralkodó osztálynak figyelem be kell vennie e nagy bordere jü változásokat. Más eszközöket kell alkalmaznia szövetsc ! gi politikájának kialakítása- j kor, annak a munkásosztály- j vak, amely az alapvető célol I elfogadásáért küzd, mint an na k, amely m egszilárdítot 11 hatalmát és ideológiájának lé \ nyeges pontjait elfogadta a: j egész nép”, hangsúlyozzák a: | MSZMP KB ideológiai irány- elvei. P ártunk politikájának következetesebb, jobi megvalósítása napjainkban is igényli a marxista ősz- ; tályszemlélet fejlesztését él j védefmezéset. 1 Bogár Karolt portok tanulmányozásának j alapjául az emberek helyét a } termelési viszonyok történelmileg meghatározott rendszerében, az emberek viszonyát a termelési eszközökhöz, mivel ez elkerülhetetlenül megmutatná az osztályszerkezetet, a kapitalizmus pusztulásának | szükségességét. A társadalmi j osztály lenini ismérveinek fel- , adása nem közeledést jelent a | társadalmi folyamatok lénye- j ges meghatározásaihoz, ha- 1 nem eltávolodást. Másik búr- ; költ célja az ilyen törekvések- ) nek a munkásosztály vezető szerepének tagadása. A megközelítés marxista követelményeit szem előtt tartva kell elemezni, milyen objektív tényezők határozzák meg napjainkban a magyar társadalom szociális struktúráját, hogyan érvényesülnek a szocializmus teljes felépítésének időszakában a marxista osztálykriteriumok. A társadalom osztályszerkezetére történetileg ható tényezők közül kiemelkednek a tulajdontípusok alakulása, fejlettsége, adott formái, s a társadalmi-technikai munkamegosztás fejlettsége. E vonatkozásban szembetűnő a dolgozó osztályok közeledése a szocializmus alapjainak lerakása után. H a a tulajdonviszonyokat alaposabban vizsgáljuk, tagadhatatlan, hogy a tulajdonviszonyokban még vannak olyan különbségek, amelyek osztálykülönbségek maradványai. Az uralkodó szocialista típusú tulajdon mellett még megtalálható a magántulajdon. A szocialista tulajdonnak pedig, mint ismeretes, két formája létezik: az állami, és a szövetkezeti tulajdon. Közöttük a különbség nem egyszerűen csak formai, vagy jogi különbség. Kétségtelen, hogy a tulajdonviszony osztályképzö szerepe csökkeni, más, mint a kapitalizmusban. A szocialista tulajdon két formája nem hoz létre antagonisztikus ellentéteket, osztályokat, mégis tartalmi különbségeket mutat fel. Ilyenek: a két tulajdonforma kialakulásának eltérő körülményei, a munka társadalmi jellegében mutatkozó eltérés. Az egyik gazdasági szektorból a másikba való vándorlás lehetősége nem szünteti meg a különbséget. Az új gazdasági mechanizmus kétségtelenül az érdekek, az életkörülmények és a termelési feltételek közeledése irányában hat, azonban nem változtat a szövetkezeti tulajdon jellegén, a tagság tulajdonosi jogán. A IX. kongresszus agrárpolitikai intézkedései épp a szövetkezeti tulajdont erősítik. A szocializmus olyan átme- j neti korszak, amelyben az ősz- j tályok megszűnésének folyamatáról van szó, s való igaz hogy ebből a perspektívábó kell szemlélni a társadalm struktúra fejlődését. Ez azonban csak az egyik sajátosság A másik az, hogy a fejlődéi jelenlegi, konkrét fokának milyen szakaszában vagyunk, hogyan ítéljük meg a jelenleg helyzetet Ennek nagyon fontos politikai konzekvencia vannak, amelynek eldöntés« nem egyszerűen és kizárólag szociológiai vizsgálat, hanem az egész társadalmi folyama sokoldalú elemzését igényli. A jövőt szemlélve nem homá- lyosulhat el szemünk előtt i jelen.' amivel számolni kell a: össztársadalmi folyamat tudatos irányításában. A marxista osztályelmélei nem merül ki a tulajdonviszonyok vizsgáin ! iában. Figyelembe vesz még I egy sor osztályképző és réteg | képző kritériumot, mint pél- : dául a társadalmi munkameg osztást, a népgazdaság ágazat különbségeit, szerkezetét, « kulturális és a kommunális ellátottság fokát. A társadalmi struktúrát lobi tényező együttes- halasa határozza meg, de fő dimenzióit c , szocializmus építése idején i Üj nagyüzemi pincészetek Megyénk hegyközségei az elmúlt évben mintegy 12 millió forintot fordítottak közös beruházásokra. Tokaj-Hegyal- ján az idén is tovább erősödnek, fejlődnek a hegyközségek. A közös, nagyüzemi szőlőket művelő, de a tagok saját kis szőlőinek megmunkálásába is mind jelentősebben „besegítő" gépparkot növelik elsősorban. Csaknem egymillió forintot fordítanak szőlőművelő traktorok vásárlására. A Váci Kötöttárugyár 5 évre tervezett, 25 millió forint Értékű korszerűsítését hamarosan befejezik. Üj nagyüzemi pincészeteket is létesítenek a hegyközségek. Mintegy háromnegyed millió forintos költséggel öt nagyobb j pincét vásárolnak meg és rendeznek be. A tanácsot is segíti az LKM A Lenin Kohászati Művek különféle szolgáltatásokkal, anyagok biztosításával a tanácsi szervek munkáját is segíti. Tavaly például, az utak karbantartásához mintegy 1,8 millió forint értékű zúzalékot szállított a gyár. a diósgyőri stadion építéséhez pedig 7 millió forint támogatást adott. Hemcsalt névváltozás... önálló osztállyá alakult nemrég az Ózdi Kohászati Üzemek újítási irodája, amely eddig a műszaki fejlesztési főosztály irányítása alá toldozott. Üj neve: iparjogvédelmi és újítási osztály. Nemcsak névváltozásról van szó. A gazdaságirányítási rendszer reformja növelte a vállalatok önállóságát, szélesebb hatáskörrel ruházza fel a műszaki vállalatokat is. Az újjászervezett osztály a jövőben megnövekedett feladatokat lát majd el. Miskolci diákok a tranzisztor-akcióban I Szerelik az NDK gyártmányú, Varion rendszerű varró- Süp-szalagot. Xsigri Lajos és Toldi István, a gyár mű- merészei a világitóláiujiák működését ellenőrzik. Országszerte egyre több KISZ-alapszervezet csatlakozik az ifjúsági mozgalom új, nemes akciójához. Fiatalok ezrei vállalják, hogy társadalmi munkával szerzett forintjaikat, vagy jutalmul kapott, esetleg gyűjtögetéssel összekuporga- tott pénzt küldenek a tranzisztor-akció csekkszámlájára. A szolidaritás szép példája Miskolc diákjainak íelajánlá- I sa. Középiskolás fiatalok vál- | lalták,' hogy a tavaszi szünetben nyolc órát dolgoznak majd az új stadion építésénél. A f szorgoskodásért kapott fizet séget pedig mind odaadjál Vietnamnak. A Kilián Gimnáziumból és a Gépipari Technikumból 10( ; —100 tanuló megy majd t stadionhoz dolgozni, de ot lesznek majd e Föld«ís és í Kossuth Gimnázium, valamin a Kohóipari Technikum diákjai és a Zeneművészeti Szakiskola tanárképzős növendéke is. Munkájuk nyomán sok ú tranziszloi'os rádió indul majc útnak, hogy segítse a hős viet- nami nép harcát. Befejezés előtt 3 Váci Kőiüttáronvár korszerűsítése
