Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? Á>/4* Kőolajból — fehérje A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X tudósok megállapítása szerint a világon évente mint­egy 3 millió tonnával keve­sebb fehérjét állítanak elő a szükségesnél. Ezért a francia tudósok kísérletei alapján ví- I sainak 1964-ben kezdett kfsér- lágszerte, így hazánkban is j lete; eredményhez vezettek, sí- vizsgálni kezdték milyen mó-I kerüu a k6olaiból 60 százalék- dón állítható elő koolajbol fe-1 , . . hérje. A Központi Élelmiszer- j fehérjetartalmú tahanmany- ipari Kutatóintézet munkatár- j élesztőt nyerni. XXIV. évfolyam, 82. szám ÁRA: X FORINT Vasárnap, 1968. április T, A játszma még nem ért véget M ég jól emlékezünk rá. 1952-t írtunk. A világ közvéleményének közép- |K>ntjában az Egyesült Álla­mok koreai háborúja állt. A nép tömegek Washingtontól Helsinkiig, Moszkvától Tó­idéig mélységesen elítélték az USA kalandor, profitszerző vé­rengzését. Olyan ellenszenv, gyűlölet alakult ki a világ leg­nagyobb kapitalista országának külpolitikájával szemben szer­te a földiekén, amely ugyan­csak megtépázta az USA-nak, s vezetőinek a második világ­háborúban szerzett érdemeit. Ugyannyira, hogy Trumannak, az akkori elnöknek a Gallup intézet jelentése szerint 29 százalékra esett vissza népsze­rűsége, így kénytelen volt le­mondani róla, hogy harcot folytathasson újraválasztásá­ért. Ezt ismerte fel Eisen- hover, s a választási hadjárat­ban a koreai háború befejezé- , Kének jelszavát írta zászlajára, j Johnsonnalc, az Egyesült Ál­lamok jelenlegi elnökének helyzete kísértetiesen hasonlít Trumanéhoz. Az Egyesült Ál­lamok ma ugyanolyan gálád, agresszív háborút visel, mint 1952-ben, a változás csak any- dyi: most nem a Koreából, ha­nem a Vietnamból érkező há­borús hírek miatt lázad becsü­letünk. A Gallup Közvélemény­kutató Intézet jelentése pedig arról számol be, hogy John­son úgynevezett népszerűségi indexe alacsonyabbra zuhant, mint hivatali idejének bárme­lyik időpontjában. A megkér­dezetteknek 36 százaléka értett egyet politikájával, a vietnami háborút pedig a megkérdezet­teknek csak 26 százaléka he­lyeselte, 63 százaléka elítélte, 11 százalék pedig nem nyilvá­nított véleményt. J ohnson elnök a Gallup intézet kedvezőtlen fel­mérése, vagy pártja su­gallatára, esetleg éppen saját elképzelését követve egy hét­iéi ezelőtt bejelentette: nem indul a novemberi elnökvá­lasztáson. Johnson amerikai el­nök váratlan bejelentése visz- Kza vonulási szándékáról és a VDK bombázásának részleges megszüntetéséről a nemzetkö­zi közvélemény érdeklődésé­nek középpontjába került. A lemondási szándék közlése lát­hatóan nagy meglepetésként ért mindenkit, annál is in­kább, mivel az utóbbi időben Kern mi jele nem volt, hogy ’Johnson levonta a következte­téseket politikájának mind nyilvánvalóbb és szerteágazóbb kudarcából. Az amerikai el­nöknek a legutóbbi hetek alatti tevékenysége, kortesei­nek nyilatkozatai nagyon is el­szánt újravúlasztási harcot je­leztek. Politikai körökben, a világ­sajtóban, Nyugaton és Kele­ten most az a téma, hogyan is keli megítélni, értékelni John­son bejelentését.. Először szin­te hitetlenkedve fogadta a vi­lág a hírt, majd pedig üdvö­zölték mindenekelőtt a bőm- i házások korlátozását. Arra I ózonban feltétlenül rá kell mu­tatni: a bombázások részleges beszüntetésének bejelentésére tűskor került sor, amikor a vi­etnami felszabadító erők jelen- tős katonai sikereket értek el. ® tények birtokában mindjárt nem tűnik Johnson bejelenté- *e olyan jóhiszeműnek. Külö­nösen nem, ha azt is elemez­zük, hogy a bombázási szünet miért csak Hanoi és Haiphong körzetére korlátozódik’! Nem árt arra is felfigyelnünk, hogy Johnson ugyanebben a beszé­dében túl sokai, foglalkozott a katonai erőfeszítések fokozásá­val, a csapaterősítésekkel, a tartalékosok behívásával, a háborús pótkiadásokkal és a dél-vietnami rezsim hadsere­gének erősítésével. Zavaró az is, hogy egy nappal a részle­ges bombázási szünet bejelen­tése után amerikai felségjelet viselő gépek több mint 300 ki­lométerrel a demilitarizált öve­zettől északra sűrűn lakott te­lepüléseket bombázlak, emberi életben és javakban súlyos ká­rokat okoztak, sőt, április 4-én a részleges korlátozottságot is megszegték az amerikaiak, amikor Hanoitól északra fek­vő célokat bombáztak. rdemes felfigyelni arra JK is, hogy Johnson beje­lentése akkor hangzott el, amikor az amerikai társa­dalom belső ellentmondásai, mindenekelőtt a négerkérdés súlyosan kiéleződött. S a né­gerkérdés nemhogy nyugvó­pontra kerülne, hanem napról napra élesedik. Martin Luther King néger vezető meggyilko­lása olyan éles tiltakozást, el­lenszenvet váltott ki a Fehér Ház ellen, hogy a legfrissebb hírekből már arról tájékozó­dunk: Washington mind na­gyobb részére terjednek ki a zavargások. Sajtóértekezletén Stokely Carmichael, a „Fekete Hatalom” csoport egyik vezetője azt mono it a, hogy King meg­gyilkolásával „a fehér ember hadat üzent a négereknek”. De nemcsak a négerkérdés zavarja az Egyesült Államok belpolitikáját. Nagy gondot je­lont a kormánynak, hogy a dollárnak, mint nemzetközi fi­zetési eszköznek megingott a hitele, s ez éles feszültséget váltott ki az USA tőkés cso­portjai között is. Johnson elnök „látványos” bejelentése tehát, egyáltalán nem azért történt meg, mint­ha az elnök úrban felébredt volna a humánum, a béke vá­gya. Azért történt e „pálfor- dulás”, mert enyhén szólva, rá volt kényszerítve, nem volt más választása. Természetesen ez a játszma még nincs telje­sen lejátszva. Lehet — s ez a valószínűbb —, hogy az ame­rikai elnök lépése taktikai ma­nőver, amelynek célja a vá­lasztási harc eseményeinek megváltoztatása. Párizsi poli­tikai megfigyelők szerint — „olyan embernél, mint John­son. minden eshetőségre szá­mítani kell”. Ha az amerikai elnöknek mégis sikerülne va­lamilyen pozitív lépést tennie a béke felé, úgy mint „a viet­nami béke megteremtője”, visz- szaszerezhetné elveszett befo­lyását. Ha pedig a VDK eluta­sítaná nagyon is kétes „békés szándékát", akkor „jogot for­málhat” a háború és a bom­bázások nagyméretű fokozásá­ra. Egyszersmind kiüthetné a nyeregből két legnagyobb el­lenfelét, a békeprogrammal fellépő Robert Kennedyl és McCarihyt. A taktikai manő­verezésre enged következtetni az a pszichológiai hatásra tö­rekvő mozzanat is, hogy John­son, amikor beszéde végén be­jelentette elhatározását, sze­mében könnycseppek jelentek meg. Lehet, hogy e könny­cseppek azért voltaic: essen meg az amerikaiak szíve sze­gény elnökükön?! Valószínű­leg, mert beszédének hangne­me kortesmegnyilatkozásra emlékeztetett. Óvatosságra in­tenek bennünket és arra, hogy nem tehetünk elhamarkodott kijelentéseket. Johnson korte­sei is arról beszélnek, ,,bíznak benne, hogy az elnök elhatáro­zása nem végleges”, I zgalommal várjuk az Egyesült Államokból ér­kező híreket, s bízunk benne: ha pillanatnyilag eset­leg választási manővernek is kell tekinteni Johnson beje­lentéseit, előbb vágj- utóbb győzedelmeskedik a józan ész, s a Fehér Ház elnöke hatha­tósabb lépéseket tesz a vietna­mi háború megszüntetéséért. Fodor László Az igazi nagy rekord Felrobban egy lövedék Kérdőjelek Az átkos alkohol A svájci kastély új lakója Napi postánkból A vizsgálat egy mozzanata. Az Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése Sárospatakon Acxél György felsxőlalá&a - Ünnepélyes megnyitó, előadások — Kritikusi gondok „Sárospatakot hagyományai, körülményei megérlelék any- nyír a, hogy valamely irodalmi hivatást teljesítsen.” Erdélyi János Patakhoz hű szavai álltak mottóként a kel­lemes hangulatú tanítóképző intézeti díszterem szónoki emelvénye felett, idézve a sá­rospataki kollégium egykori diákjának szellemét a jelentős évforduló és megemlékezés al­kalmából. Ez esztendőben ünnepeljük Erdélyi János költő, esztéta, filozófus, néprajztudós és Tom­pa Mihály költő halálának szá­zadik évfordulóját. Ily módon szép gesztus volt az Irodalom­történeti Társaságtól, hogy Sá­rospatakon, a tanítóképző in­tézetben rendezte n«^ vándor­gyűlését • A megemlékező aktus pénte­ken délután kezdődött, amikor Varga Gáborné, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese meleg szavakkal köszöntötte a ván­dorgyűlés mintegy 200 részve­vőjét — neves irodalomtörté­nészeket, kritikusokat, egyete­mi tanárokat. Ezt követően a községi tanács vb-elnöke, Tóth József ismertette Erdélyi Já­nos és Tompa Mihály sáros­pataki diákoskodásának, illetve tanári munkálkodásának em­lékeit. A bevezető előadást Bán Imre egyetemi tanár tartotta, aki Erdélyi életművének álta­lános méltatása után a költő kevésbé ismert, filozófiai mun­kásságával foglalkozott. We­ber Antal egyetemi docens Er­délyi János irodalomszemléle­te címmel tartott előadást. Bé­rces József, a pataki Tanító­képző Intézet könyvtárosa kor­referátumában Erdélyi János sárospataki könyvtáráról adott érdekes elemzést. Szombaton, a vándorgyűlés második napján megjelent a tanácskozáson Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Orbán László, a Központi Bizottság tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Deme László, a megyei partbizottság titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-el- nöke és Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács vb-elnökhelyet­tese. A programot Mezei József egyetemi docens Tompa Mi- hályról szóló előadása vezette be, majd Pándi Pál egyetemi tanár könyvmegjelenésre szánt Pelőfi-tanulmányából olvasott fel mély, koncepciózus részle­tet. Az Irodalomtörténeti Társa­ság vándorgyűléseinek — ez már hagyományos — mindig volt egy olyan programpont­ja, amely a gazdag történeti anyag felsorakoztatása után, a ma irodalmi-művészeti gond­jaihoz vezette el a részvevő­ket. Az idén a kritika és a kri- tikusi gondok megvilágítására esett a választás, miután e té­makörök élénken foglalkoztat­ják lapjainkat, folyóiratainkat, alkotókat és kritikusokat. O A kritikusi gondokról na­gyon szellemes előadást tartott Nagy Péter egyetemi tanár. Gondolatmenetéből kiemelke­dett az a kritikával szemben támasztott igén}’, amely kettős funkciót tölt be; tájékoztatja, eszmélésre, gondolkodásra készteti a közönséget, másrészt — alkotói oldalról nézve — szorgal mázzá, segíti az új szü­letését. Hiányolta Nagy Péter a közönségközpontú kritikát, s e témához tapadóan bírálta egyes kritikák bonyolultságát. Megemlítette azt is, hogy a kritikai tevékenység túlzottan szakosodott; az írók, alkotók (hagyományainkkal ellentét­ben) ma nem, vagy csak ritkán írnak kritikát A kritika feladatával kapcso­latban hangsúlyozta: a szocia­lista realista irodalom, művé­szet korszerű alkotásait kell értelmeznie, védelmeznie és szorgalmaznia. A kritikai sza­badsággal összefüggésben el­mondotta, hogy a társadalom nem szab korlátokat a kritiká­nak; ám egyes szerkesztőségek, lektorátusok a múlt beidegző­désének öncenzúrája alapján, nem élnek a kritika szabadsá­gának lehetőségeivel. Szabolcsi Miklós irodalom- történész szólt először hozzá az érdekes okfejtéshez. Bírálta a kritikának azt az egybemo­só tendenciáját, miszerint az általános humanizmust, az em­beri szépséget, jóságot szocia­lista humanizmusként értéke­li. • Ácséi György a tőle megszo­kott, szellemes gondolatme­nettel kapcsolódott a vitába. Először a kritika langyosságá­ról, a bírált jelenség „körül- kacsintásáról” szólott, hiányol­va a szenvedélyt, a harcossá­got Második gondolatként azt hangsúlyozta, hogy ne legyen ideál a kritikában a közöm­bösség, az el nem kötelezett- cég. Van nálunk egy olyan szemlélet — mondotta —, amely azt hirdeti: intellektuá­lisnak lenni egyet jelent a hi­tetlenkedéssel, a nihilizmussal. Az igazán intellektuális maga­tartás a marxista cselekvésben nyilvánul meg; csak e cselek­vés vezeti el az alkotót a kö­zönséghez, a „fogyasztói” tá­bort pedig a műalkotáshoz. A következőkben arról szólott Aczél elvtárs, hogy a mi kriti­kánk nem ismerte fel eléggé a felelősségét. A rádióban és a sajtótermékekben megjelennek olyan bonyolult, az összefüg­gések megvilágítását kizáró kritikák, amelyek elriasztják a közönséget a különböző szelle­mi áramlatok beható megis­(Folytatás • 2. oldalon^ Nyers Rezső Yarsian A Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette magyar pártküldöttség látogatása alkalmából Némety Béla, hazánk varsói nagykö­vete pénteken este vacsorát adott, amelyen megjelent Bo- leslaw Jaszczuk. a LEMP Po­litikai Bizottságának póttagja. Központi Bizottságának titká­ra, Szundi István magyar és> Edward Sznajder lengyel bel­kereskedelmi miniszter is. Gépszavaiás A Német Demokratikus Köztársaságban szombaton reggel megkezdődött a nép­szavazás az új szocialista al­kotmányról. Elsőnek általában az éjszakai műszakról jövők keresték fel a szavazóhely isé- geket. A kiadott szavazólapokon meg kell jelölni, hogy igennel vagy nemmel kíván szavazná az illető. A szavazatok összeszámolá­sát. a szavazás lezárása utár, azonnal megkezdik. Husszein Kairian Husszein jordán király szom­baton délelőtt Kairóba érke­zett. A repülőtéren Nasszer el­nök fogadta A királyt elkí­sérte Hasszán emir trónörökös, valamint a kormány több tagja Husszein és Nasszer megbe­széléseinek tárgya: Jordánia helyzete a legutóbbi izraeli ag­ressziók következtében. Mao nem alszik Folytatódnak az úgyneveze „ellenforradalmárok” nyilv; nos kivégzései Kínában. Nanfang Szí Zsipao című k; tonai lap közli, hogy a nyi vános kivégzések célja „eme ni Mao Ce-tung híveinek ha ci elszántságát”. Mao élne kultuszának végletes megnyi vánulása, hogy az egyik ré? külvárosi pagodában az eltí volított alvó Buddha-szobc helyett Mao Ce-tung szobri állították fel. Buddhával Si lentétben azonban Mao Cc tung nem alszik, hanem ebe ,ren vigyáz,

Next

/
Thumbnails
Contents