Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

Kedd, 196$. áprffls ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Tranzisztoros akció a DIGÉP-ben ■ Reggel 5 óra 15 perc... Az amerikai támaszpontról aehézbombázógépek emelked­jek Vietnam kék egére. Németh Gábor ifjúmunkás most ér az autóbuszmegállóba. Kardos Barna már rég elhagy­ta nyéki otthonát, s egy töré­keny alakú III. éves tanuló, Soós Ilona most, száll villamos­ba, vagy autóbuszra, s útnak indul. Szabó Ferenc, Molnár László, Sütő József és... A tv képsorokat mutat. Amerikai fiatalok nem akar­nak bevonulni, nem. akarnak Meghalni egy igaztalan ügyért. ü A DIGÉP KlSZ-vezotői 300 Ifjúmunkással számolnak. A Kossuth rádió reggeli adása mar félezret jelez, s valójában ezen a vasárnapon, 1968. már­cius 31-én a Diósgyőri Gép­gyár ezer dolgozója indult el hajnalban. Begyik János, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára ezeket mondja: — Három héttel ezelőtt til­takozó nagygyűlést tartottunk. Akkor határoztuk el, hogy vietnami műszakot tartunk és a munkabéren tranzisztoros rádiókat veszünk. És ha elindulnak a bombá­zók, ezeken a kis készülékeken fut majd a jelzés Vietnam fiai- • hoz: Vigyázzatok, bombázók közelednek! Védekezzetek! Védjétek gyermekeiteket! Szabó Ferencnek, az N-egy- ség lakatosának eredetileg más programja volt Debrecenbe akart utazni. Ott van az össze­gyűjtött pénze. Motort vesz, a túrákon érezni akarja a kör­nyék, a hegyek, a völgyek, az erdők szépségeit. Régi vágya a motor, de a vásárlást most el­halasztotta. — Sokat hallottam, olvastam róla, mi történik Vietnamban. Ezért jöttem be.- A komplettéi ó üzemben nők dolgoznak. Ezek a nők vasár­nap is mind bejöttek. Targon­ca-alkatrészeket készítenek, a . címzett: Vietnam. Az asszo­nyok nagyobb része többgyer­mekes családanya. Sokan szombaton éjfélig dolgoztak, főztek, hogy az otthon maradt gyerekek ezen a napon se érez- zenek hiányt. Egy sor nevet le­hetne felsorolni, azokét, akik ezen a napon lemondtak a csa­ládi otthon örömeiről. Itt dol­gozik Miklós Antalné. Férje nemrégiben halt meg. Két ■ gyerekkel van. Jött. — Magamról tudom, milyen nehéz, milyen fájdalmas el­veszteni valakit. És ott, Viet­namban sok a fájdalom. A H-egységben dolgozik egy KlSZ-brigád. Sütő József a ve­zetője. Ok beüt dolgoztak az előző vasárnap is- Moszkvába készülnek, különmunkákat vállalnak, az érte kapott pénzt JtiTBülaü tndomanyos centrumot Borsodnak! brigádkasszába teszik, s ebből fedezik az utat. Rájuk fért volna ez a vasárnap. Mégis jöttek. — Segítenünk kell a bajba­jutottakon. Ezt kívánja az em­berség. Tíz óra után néhány perccel az Sz-egységben 15 fiatalt ta­lálunk a legnagyobb kénye­lemben a padokon ücsörögve. Mi történt? Talán hozzá sem kezdtek a munkához? A két brigádvezető, Kardos Ferenc és Kertész László rejtélyesen mosolyog. Kiderül, hogy már csak a gyárat végigjáró párt-, KISZ-, szakszervezeti és gazda­sági vezetőket várják. Marko- vics László ciklusvezető közli a tényt. — Tíz ifjúmunkásra számí­tottunk, s 15-en jöttek be. Ezen a napon 50 szivattyú el­készítését vállalták. A munka 120 000 forint értékben már készen van! # Természetesen ez, és sok más munka nem a terv telje­sítése végett volt kívánatos. Valamikor szokásban volt a havi, a negyedévi hajrá, most erre nem volt szükség. Itt a targoncák, ott a szi­vattyúk, amott a vasúti kerék­párok tömege áll katonás sor­rendben. A kerékpárüzemben Novák István, a gyáregység fő­mérnöke elmondotta, hogy az ütemezés szerint, a negyedév végén Jugoszláviának 100 vas­úti kerékpárt kellett elkészí­teniük. Az átvevő egymilliós értékkel többet; kért. Megcsi­nálták. És hogy ez megvalósul­hatott, abban része van a tran­zisztoros akciónak is. Vietnamban a bombák, az ágyúk nagy károkat okoznak. A DIGÉP-ben a vietnami műszak alatt több százezer fo­rint értékű új érték képződött. Johnson bejelentette: 13 000 katonát indít ismét útnak. A DIGÉP-ben a vasárnapi munkabéren több tucat tran­zisztoros rádiót vesznek. A Billek és a Johnok, a piló­ták ezer dollárokat kapnak a bevetésekért. A DIGÉP ifjú­munkásai és a felnőtt korosz­tály tagjai megmutatták: a béke, a védelem erősebb, tud­nak, s akarnak áldozatot vál­lalni, szép forradalmi tetteket egységesen végrehajtani. Ez a vasárnap megmutatta, hogy a DIGÉP sok száz fiataljában igazi munkásszív dobog. És ez a szívdobbanás áthatotta a kö- zépkorúakat, férfiakat, nőket, esztergályosokat és marósokat, lakatosokat és szerelőket, mun­kásokat és vezetőket egyárán t. Csorba Barna Sora/atunk JS*“ £ lehetőségeihez mérten a szo­ciológiai vizsgalat anyagából, az ankéten elhangzottakból csak kevés adatot, észrevételt, következtetést emelhettünk ki. (Számításba vettük azt is, hogy a Borsod megyei Pártbizottság a nagy érdeklődésre való te­kintettel könyvben szándékszik közkinccsé tenni a teljes anya­got.) Mit mutat az összkép? A jelen időszak alapvető kérdése, követelménye: „Vagy sikerül a vezetés szubjektív oldalát is tudományos szintre emelni, vagy továbbra is el­marad a vezetés a kívánttól. Utóbbi, esetben, a reform kö­vetelményei között, elkerülhe­tetlen konfliktusra kerül sor a vezetés és a kollektíva egy ré­sze között”. Ankétünk bebizo­nyította, hogy az emberekkel, az emberi gondokkal, célokkal, vágyakkal tudományos szinten való törődés, vizsgálat és fel­mérés nemcsak szükséges, ha­nem kifejezetten előnyös és hasznos is. Ezt ankétünk elő­adója és a felszólaló igazga­tók, főmérnökök, főosztály- és osztályvezetők a konkrét üze­mi példák sorával igazol­ták, bizonyították be. Az ankét megállapítása: az általános — politikai, gazdasá­gi, társadalmi — légkör most kedvező a szociológiának, mint információs módszernek alkal­mazására, Erre többé-kevésbé megértek a feltételek Bor­sodban is. Megyénk csalóiéin minden nagyobb üzemében működnek már szociológusok, pszichológusok, illetve ilyen csoportok. Létrejöttük a társa­dalmi szükségszerűség tudatos, vagy ösztönös megérzésének következménye. És hogy meny­nyire fontos a szociológia, ezi szemlélteti az ózdi példa is. 4 ‘ Ranesla 200 tonnává! több műtrágya A Tiszai Vegyikombinát te­rületén mintegy 1,8 milliárd forintos beruházással épülő polietilén gyár etilén üzemé­ben a szereléseik annyira elő­rehaladtak, hogy a II. negyed­évben hozzáfoghatnak a gáz­szétválasztó egyes berendezé­seinek, az etilénhűtő és az ammóniás hűtőkompresszorok kipróbálásához. A nagygépek üzemeltetéséhez jelentős mennyiségű villamos energia szükséges, amelyet a szomszé­dos Tiszapal'konyai Hőerőmű­ből kapnak. A távvezetékem érkező elektromos energia be­kapcsolását kedden kezdték meg az új gyár villamos fo­gadójában. A munka két hé­tig tart, és ez idő alatt a kom­binát üzemeiben gyakran ke­rül sor áramkorlátozásokra. Az így kieső hasznos idő azon­ban nem vész kárba. A nitro­gén műtrágyagyár 90 százalé­kos bővítése során ugyanis el­készült a hígsavüzem ötödik és hatodik savgyártó egysé­ge. Így ezek rendszerbe köté­sét az áramkorlátozások alatt a hónap végéig nyugodt kö­rülmények között befejezhetik. ] Az elégető berendezésből, ka- I zánból, turbógenerátorból és abszorpciós toronyból álló új egységekkel óránként 10 tonnával több salétromsavat gyártanak majd az eddiginél, s így áprilistól a jelenlegi na­pi 700 tonna helyett 900 tonna nagy hatóanyagú nitrogén mű­trágyát termelnék. A még hátralevő hetedik és nyolcadik savgyártó egységet júliusban helyezik üzembe. Működtetésükkel megszűnik a hígsavüzem szűk kapacitása, és az ammóniákgyártó csarnok megnövekedett, napi 600 ton­na feletti termelését teljes egészében fel tudja dolgozni. Március utolsó vasárnapján jelentős esemény színhelye volt Mezőkövesd. Az ország legnagyobb általános szövet­kezete tartotta meg évi rendes küldöttközgyűlését. A több mint 11 és félezernyi tagságot, sőt ezen túlmenően a körzet­Művelődési hetek Tiszaszederkényben „Az idén ünnepeljük felsza­badulásunk 23. évfordulóját. Tiszuszedcrkénynek is méltó ünnepe ez, városunk — az or­szág 66. városa — új rendünk, a szocializmus szülötte. Mű­velődési házunk is korszerű, reprezentatív intézmény, mc0- jsíelő keretet és lehetőséget biztosít dolgozóink fokozódó kulturális igényeinek kielégí­téséhez. Átadásakor — nem is olyan régen — a kultúra mun­kásai ünnepélyesen megfogad­tuk: minden erőfeszítésünket latbavetjük, hogy az új kör­nyezetnek megfelelően, kultu­rális nevelő munkánlcat méltó rangra emeljük.” A tiszaszederkényi népmű­velők az új művelődési ház átadásának pillanatától kezdve állják fogadalmukat. Mihalo- vits Ervin, a művelődési ház igazgatója a fent idézett gon­dolatokkal js alátámasztotta: Tiszaszederkény a tegnap, hét­főn kezdődött művelődési he­tek gazdag kulturális program- sorozatával is bizonyítani akarja elhivatottságát A szocialista város népmű­velőig körültekintően fogtak első nagyszabású ciklu­sos rendezvényük megvalósí­tásához. Programjuk — figye­lembe véve, egyben egyensúly- állapotba hozva a többségében műszaki foglalkozásúakat — művészeti jellegű. Már április 1-én gyermekrajz-kiállítás nyílt A tiszaszederkényi új ge- j neráció címmel. Ugyanezen a | napon Jancsó Adrienne önálló ■ esten mutatkozott be. A megye-híres, tiszaszeder- j kényi képzőművész kör tagja, ! Pálfalusi Attila ma, április 2- án mutatja be legsikerültebb képeit. A tiszaszederkényi művelő- : dési hetek hivatalos és iinne- ; pélyes megnyitására április 3- án délután kerül sor. Az ün­nepséget egybekapcsolják a hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmával rende­zett díszünnepséggel. Ezt kö­vetően szinte mindennap kü­lönböző kulturális esemény, érdekesség várja Tiszaszeder­kény lakóit. Képzőművészeti, zenei, irodalmi estek zajlanak majd le. Itt rendezik meg a költészet napja megyei meg­nyitóját is Mezei András és Székely Magda költők részvé­telével, Közreműködnek a bű­Közgyűlés az ország legnagyobb általáoos szövetkezeiében Beszédek helyett filmvetítés — Tíz és félmilliós nyereség — 283 milliós forgalom néhány szóval egészítették ki a vitára bocsátott beszámoló­kat, jelentéseket. A küldöttközgyűlés gazdag vitája (16 értékes felszólalás hangzott el) is azt tükrözte, amit az írásos anyagok és a film is bizonyított, hogy a szö­vetkezet fejlődése a legjobb úton halad. A szövetkezet össz­forgalma egy év alatt 19 szá­zalékkal növekedett s megha­ladta a 283 millió forintot. A nyereség az előző évi 8,6 mil­lióról 10,4 millió forintra nö­vekedett. Egy év alatt mintegy száz új munkahelyet teremtet­tek, s dolgozóik száma megha­ladja a 600-at. Tizenhétről csaknem 26 millió forintra nö­velték a különböző saját fel­vásárlásokat 57 százalékkal fo­koztak az ipari termelést A szövetkezet saját tiszta vagyo­na ma már meghaladja az 51 millió forintot A küldöttközgyűlés által ho­zott fontos határozatok, az egy­hangúan elfogadott ez évi prog­ram célja, hogy tovább javít­sák Mezőkövesd és a környező községek áruellátását, növel­jék a szövetkezeti kereskede­lem kulturáltságát, s számos más területen is segítsék a fa­lusi lakosság életkörülményei­nek javítását Az eredményes küldöttköz­gyűlésen részt vettek a szövet­kezeti mozgalom, valamint a járás vezetői is. Ott volt töb­bek között L esták Pál. s SZÖVOSZ igazgatóságának tag­ja és dr. Béres Antal, s SZÖVOSZ osztál levezetője Csege Géza, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke, Mo'n-i András, a járási pártbizottság I első titkára és dr. Bucskó Mi- I hály, a járási tanács vb-elnöke hez tartozó 12 község 35 ezer­nyi lakosát képviselő 150 kül­dött a szokástól eltérően nem valamelyik ülésteremben, ha­nem a szövetkezet égjük va­donatúj létesítményében gyü­lekezett. Kis ünnepséggel, a közgyű­lés színhelyének, a Mezőkö­vesd és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet új halászcsárdájának át­adásával kezdődött meg a kül­döttközgyűlés. Csege Géza, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke adta át rendeltetésének a szövetkezet idei, immár hato­dik új létesítményét, majd Dtthony József megnyitó sza­vaival kezdetét vette a fontos tanácskozás. Nemcsak a színhely volt el­térő a szokásostól, hanem rendhagyó volt a küldöttköz­gyűlés előkészítése és lebonj’o- lítása is. Minden küldött már a meghívóval együtt nyolcvan oldalnyi írásos jelentést kapott kézhez, ezenkívül az elmúlt esztendő munkájáról szóló be­számolót és 1968. gazdasági programját Ehhez a részletes, a sokoldalú tevékenység min­den mozzanatát, minden szám­adatát tartalmazó jelentéshez még egy meglepetéssel is szol­gáltak. Beszédek helyett, egy­órás keskenyfilm vetítésével kezdődött a küldöttközgyűlés. A szövetkezet saját ifjú filme­sei készítették ezt az 1967. minden jelentősebb eseményét megörökítő, a szövetkezeti munka minden területéről részletesen beszámoló, valósá­gos dokumentumfilmet, amit Farmost Imre, az igazgatóság elnöke, Pólik Isti'án, a fel­ügyelő bizottság elnöke és Bene Miklós főkönyvelő csak aapestí Thália és a Miskolci Nemzeti Színház művészei. Máris nagy érdeklődés nyil­vánul meg az április 17-re ter­vezett értelmiségi aktíva iránt. Ez alkalommal ideológiai éle­tünk időszerű kérdéseiről tart előadást Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára. Bizonyára érdekes lesz az az ankét is, amelyet várospolitikai és fej­lesztési kérdésekről tartanak. A fiatalok fórumán Nagy Zol­tán, uz MSZMP Borsod megyei Bizottságának munkatársa Egyházak a modern világban címmel tart előadást. Ellátogat Szederkénj'be az Állami Bábszínház is. továbbá nagyszabású reprodukciós ki­állítást. rendeznek Rembrandt rajzaiból. Április végén szakszervezeti hetet rendeznek Tiszaszeder­kényben, s ez alkalommal több érdekes előadásra, rendez­vényre kerül sor. Bizonyára figyelemfelkeltő lesz a szocia­lista brigádmozgalom időszerű kérdéseiről szóló ankét. Az egy hónapig tartó, gazdagnak lát­szó programot a szocialista brigádoknak ajánlott nagysza­bású műsor zárja. tndelkezik. Diósgyőr, illetve 3orsod egy kicsit az úttörő sze­repére is vállalkozott. És az áttörök dolga sohasem könnyű. Sok gonddal, tépelődéssel, eset­leg tévedésekkel jár. Szeren­csére a diósgj-őri és a többi izeinek szociológusai, pszicho­lógusai nem állnak egyedül. A marxista szociológia kialakítá­sában, terjesztésében — ugyan­úgy, mint a vezetés tudomá­nyos szintre való emelésében — elvitathatatlan szerepe van a Borsod megyei Pártbizott­ságnak, illetve egj’es üzemi pártszerveknek. Ez megnyilvá­nul abban, hogy a szociológiát, mint tudományos információt módszert evek óta igénybe ve­szik, több megbízatást adtak és adnak a szociológusoknak. Ez újabban vonatkozik a KISZ meg,yeí bizottságára is. Kovács Sándor, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra elmondotta, hogy a szocio­lógiai vizsgálat — amelyet az ifjúság körében végeztek — igen nagy segítséget jelent az ifjú nemzedék olykor égető gondjainak megismeréséhez^ a gondok megoldásához. A szociológiai vizsgálatok igen népszerűek a dolgozók körében is. Említettük, hogy 1800 mérnöknek és közgazdász­nak adtak kérdőívet. Nem ke­vesebb. hanem önkéntes kez­deményezés alapján több kér- döiv futott be igen hasznos észrevételekkel, őszinte vála­szokkal. Említettük, hogy az LKM-ben 7000 dolgozó közre­működésével elemezték, meny­nyire ismerik, menmüre he­lyeslik, vagy kifogásolják a kollektív szerződést. Az embe­rek nagyon is komolyan vet­tek e vizsgálatot. Miért? A reform megerősíti, növel! a dolgozók tulajdonosi jogait. Az emberek élni akarnak e lo­gokkal, s jobban élni az ellen­őrzési lehetőségekkel, S a dol­gozók joggal várják, hogy a vezetők rendszeresen, a szocio­lógiai módszerek, vizsgálatok felhasználásával is kikérjék véleményüket, javaslatukat, és ezt vegyék figyelembe a veze­tői döntéseknél, ellenőrzések­nél is. — Egyértelmű az. igény — összegezte Bárczi Béla elvtárs, a Borsod megyei Pártbizottság ipari és közlekedési osztálj'á- nak vezetője —, hogy szerve­zettebbé, intézményesebbé kell tenni Borsodban a marxista szociológiát. Mi látszik a legjobb, legké­zenfekvőbb megoldásnak? A javaslatokat így lehetne összegezni: örvendetes lenne, ha Borsodban létrehoznának egy szociológiai csoportot. Ez ha lehetséges — a Magyar Tudománj-os Akadémia szo­ciológiai csoportjának kihelye­zett ^ tagozataként működne, s a vállalatok az ágazat, az üzem súlyának megfelelően szakembereket delegálnának bele. Ez a tudományos centrum valamennyi vállalat számára készítené kutatást. Tájékozta­tást adna a szociális, a társa- oalmi helyzetről, s az adott vállalat tudományosan meg­alapozott információ alapján intézkedhetne. Ez a szociológiai csoport nemcsak az adott üzemre a megyére vonatkozóan, hanem országos vizsgálatokhoz, elem­zésekhez is hathatós segítséget adna. Ezen túlmenően a me­gyei központ bizonyos mér­tékig tehermentesítené a vál­lalatokat, illetve olyan üzem­nek is tudna segítséget nyújta­ni, amely egyébként saját ere­jéből ezt nem tudná megolda­ni. » Valami cinrfuU Di"s" gvor­bői. Valami kibontakozóban van Borsodban. Távol áll tő­lünk, hogy túlértékeljük sze- repet, de hangsúlyozni kell: a körülmények sürgetik, egyben lehetőye is teszik a marxista szociológia, a termelés emberi oldalával való tudományos szintű foglalkozás széles körű terjesztését, alkalmazását, fel- használását Csorba Barna (VégeJ Ózdon pszichológiai csopor­tot hoztak létre. Ám. az élet arra készteti őket, hogy szo­ciológiai jellegű felmérést, vizsgálatot is tartsanak. Erdősi Sándor osztályvezető ezt mond­ja a pályafenntartási üzemnél végzett vizsgálat indítóokairól: — A vizsgálatot fegyelmi és fluktuációs problémák tették szükségessé. Másrészt ezt arra is szántuk, hogy megismertes­sük a vezetőkkel a pszicho- szociológiai vizsgálatok lehető­ségeit, korlátáit. Azt elemezték, mi köti az embereket a munkahelyhez, il­letve, mik indokolják az el­vándorlást. A munkások és a mérnökök között végzett vizs­gálat. igenj tanulságos képet nyújtott. Néhány vonatkozás­ban mind a mérnököknél, mind a munkásoknál közös vonás, hogy nem lehet megoldani az égjük csoport gondjait. úgj% hogy a másikét figyelmen kí­vül hagyják. Arra is utal, hogy az emberi gondok meg­oldása kihat a munkára, a termelésre, a munkamorálra. Noha már írtunk róla, itt is szólni kell több vállalatnál ta­pasztalható jelenségről, ten­denciáról: a cím- és rangkór­ságról. Ez anyagiakban gyöke­rezik. Abban, hogy a régi me­chanizmus körülményei között az erkölcsi és anyagi elisme­rés elsősorban o. beosztástól és nem a produktumtól függött. És ez így van lényegében még ma is, A vállalatok aligha tud­ják ezt máról holnapra meg­szüntetni. Miután ez kihat a termelésre, a munkamorálra, és a fluktuáció egyik rugója, na­gyon fontos vállalati, egyben társadalmi feladatként a lehe­tőségtől függően változtatni kell rajta. A marxista szn.cio1óa1a meg nem nagy, alig évtizedes múlttal Szociológia a vezetésben VIH.

Next

/
Thumbnails
Contents