Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

I V WflS, április 2S. ESZAKMAGTARORS7.ÁG Jó ötlet: a színházi eseménynaptár A Szí nháztudományi Intézet egy idő óta színházi ese­ménynaptárt jelentet meg. A májusi kiadványt az in­tézet megküldte szerkesztőségünknek is. A bőséges anyagból megtudtuk, hogy májusban milyen bérmuta­tókat terveznek hazánk színházai. Az ismertető szerint májusban 21 bemutató lesz az ország különböző szín­padain. A szerkesztők gondoltak arra is. hogy az ér­deklődők megismerkedhessenek a bemutatásra szánt drámák, operák és operettek rövid sztorijaival is. ezért eselekménykivonalókat mellékeltek. Érdekesnek ígérkezik a veszprémi Petőfi Színház Shaw-bemulatója; ezúttal a Bolondok háza kerül szín­ié. A Nemzeti Színház Franz Kafka Amerika című drámáját mutatja be. (A mű Kafka Amerika, a Kasr lely, a Per című regényeiből alakult színművé.) A győ­ri színházrajongók Kövesd! Nagy Lajos—Fényes Sza­bolcs Csészealj szerenád című zenés játékának tapsol­hatnak májusban. A kecskemétiek Ben Johnson Vol- pone-ját láthatják. Az Operaház május közepén az ör­mény kulturális napiokon vendégül látja a jereváni ' Operaház művészeit; ezúttal Hacsaturján Spartacus című balettje kerül színre. Amint említettük, sok be­mutató lesz májusban, annak ellenére, hogy a színilázi évad vége felé közeledik, örülünk, hogy a Szinház- ludományi Intézet hónapról hónapra megjelenteti az eseménynaptárt. Minden ötlet akkor jó, ha széles körű haszon származik belőle. Éppen azért azt taná­csolnánk a Színháztudományi Intézetnek, hogy a mű­sorfüzeteket és az esemény naptárakat küldje meg az ország minden jelentősebb népművelési intézményé­nek, hogy a népművelők is tervezni, építeni tudjanak a bemutatásra szánt előadásokra. Ugyanis eddig az vodt a helyzet, hogy a népművelők mindig utólag sze­reztek tudomást egy-egy bemutatóról. Ha ez az okos kis tájékoztató előre felhívná a népművelők figyelmét az ország színházainak munkájára, a bemutató-elöké- szüietekre, nagyon sok nézőt nyerhetnénk meg a szín­házművészetnek. <p—tt Uj művek a miskolci könyvesboltokban Részlet a kiállításról, a háttérben Kádár György gobelintérré és Antal Károly nagyméretű Körösi Csoma-szobra. > Szabó István szobrászon kívül Göllner Miklós, az ezúttal té­li budai látképet kiállító érett hangulatfestő művész, Beré- nyi Ferenc, aki tömör, kemény és mégis melegszínű képekkel idézi a kubikosok zárt vilá­gát, Patay László, aki nagy­méretű festményeiai jelképes Az elmúlt hét könyvújdon­ságai közül elsősorban egy or­vosi könyvet, említünk meg, amelynek szerzője világhírű. A müvet, népszerű módon, tör­ténelmi anekdotákkal fűsze­rezve írta meg a szerző. D. R. Fritz Kahn, az ismert svájci professzor könyvéről Van szó, amelynek A szerelem iskolája a címe. A másik ismeretter­jesztő könyv Kampis Antal míjve, A magyar művészet a XX. századig. Örömmel üdvözölhetjük, hogy hosszú szünet után meg­jelent Martin Andersen Ncxő híres regénye, a Szürke fény. Az új fordításban azonban Bitte, az ember lánya a címe. A Nobel-díjas írónak ez a cso­dálatos szépségű regénye még élénkén cl mindazok emlékeze­tében, akik régebbi kiadásban olvasták. Űj megjelentetése csak haszon könyvpiacunkon. A másik ismert irodalmi al­kotás Moravia könyve, az Egy asszony, meg a lánya, a har­madik pedig az ugyancsak ré­gen megjelentetett Ehrenburg- regény, a Moszkvai sikátor. Ugyancsak megjelent Dürren- mattnak egyik regénye, Az ígé­ret. Két klasszikus, szépirodalmi írás is található a miskolci könyvesboltokban, egyik a francia író-testvérpárnak, Ed­mond és dales Goncourtnak regénye, a Germaine Lacer- teux, a másik Anatolc France híres könyve, A vörös liliom. Akik németül is olvasnak, azok nyilván szívesen látják, hogy Heinrich Böll novellás- kotete, a Mein traueres Ge­sicht ugyancsak megtalálható a boltokban. rézkarcain palóc motívumokat, népművészeti hangulatokat idéző Czinke Ferenc, s a fia­tal Pásztor Gábor, aki nagyon dekoratív új művekkel leple meg művészetének ismerőit. Korántsem osupán az idei művészeti díjasok szerepelnek hoz mindenképpen el kell jut­nia a szemlélőnek, mielőtt a kitűnő éi-emanyagot látni kí­vánja. A tárlókban a szobrász­nak is jelentős Kiss Nagy And­rás, Kiss Kováts Gyula és egy sereg ígéretes fiatal érmei vár­jak. .4 kisplasztika cs erem művé­szet részbeni osztozik a terme­ken a grafikával. Érdemes hát itt folytatni az ismerkedést, & megállni az első teremben Kondor Béla vívódó lapjai előtt. A fiatalon iskolát csináló grafikus melleit más önálló egyéniségek sorakoznak: az új lapjaival Picasso előtt tisztelgő Feledy Gyula, a hihetetlenül finom és hamvasan költői Gross Arnold, vagy a népi tra­gikum hangját rézbe karcoló Csohány Kálmán. S ha grafi­kusaink egészében most nem is szerepelnek olyan átütő erejű gyűjteménnyel, mint a legutób­bi nemzeti tárlaton, nagy része van az egész kiállítás sikeré­ben ítész) er Károly, Lenkey Zoltán és az egészen fiatal Bál­ványos Huba és Vagyóczky Ká­roly, Gyulai Liviusz és Lakner László máris egyéni hangú mű­vészéténél!.. A legnagyobb és legváltoza­tosabb anyaggal most is a fes­tők jelentkeztél!.. Ha a látogató úgy találja, hogy a festmények többsége itt csendesen közép­szerű alkotás — sok megállásra kényszerítő és elmélyedésre késztető vászon hosszabbítja majd a szemlélődését. Nemcsak az idős mesterek, a festészet nagy öregjei, mint a töretlen derűjű Czóbel Béla, vagy a szi­Szabó Iván forradalmárokat sorakoztató kompozíciója sziluetthatásában igen érdekes. Kesely, nagy, jámbor, bar­na ló. Semmi rendkívüli jel­lemzője nincs. Sem külsőleg, sem a természetében. Egy­kedvűen pillog a nagybarcai tájra. Megszokta már a he­gyeket, a völgyet, a falu há­zait és utait, de még a régi bánya épületeit is. Itt szüle­tett, itt nőtt fel, ezen a vidé­ken. Hogy pontosan melyik gaz­dánál, tsz-ben, vagy bányá­ban feszítette először munká­ra izmait — ki tudná már azt megmondani? Legújabb gazdái se kérdezték, amikor néhány hónapja szert tettek rá. AJ ka Imi vétel volt, és ugye, ajándék lónak ne .néz­zük a fogát. Majd csak jó lesz valamire, mint sok egyéb régi holmi — gondolhatták az űj gazdák, a bezáró, régi bá­nya „végkiárusításánál”. — Mi az, hogy jó lesz! — kapott a szón az egyik gaz­da. — Szenzáció lesz! Csiná­lunk hozzá egy kocsit. Ma­gunk, persze. Meg tudjuk mi azt a műhelyben csinálni! Akkor aztán lehet vele ki­rándulni, nagy sétákat tenni ezen a szép vidéken. És hogy fognak örülni a gyerekek! Kesely közömbösen ropog­tatta az abrakot. Ö mór túl van a kamaszkori lelkesedé­sen, nincs az az új hír, mun­ka, vagy látványosság, ami megbolygatná nyugodtságát. Az új, zöld kocsit is nagy ko­molyan és minden izgatott­ság nélküi mérte végig, aztán elé állt. No, jó. Kocsinak ko­csi. És főleg nem nehéz. Ko­cogni kezdett vele az udva­ron. Aztán felkaptatott az emelkedő utakra. Semmi baj. Bejáratta a kocsit. Hát ak­kor jöhetnének már azok a gyerekek! Jöttek is. Harminchétén. Április 20-án délben volt ez A gyerekeket két autóbusz hozta. Az udvaron felnőttek — sötét ruhában, vagy fehér köpenyben — és más, piros nyakkendős gyerekek kap­ták körül őket. Kesely csak nyújtogatta nyakát, de a zöld kocsi mellől alig látott vala­mit. Aztán füleit hegyezte. És egyszer csak ezt hallotta; — Nézzétek, egy ló! Egy igazi ló! KEStLV — másnap még az újság is írt róla! Kesely kinn állt az udvaron az új, zöld kocsival, és csak lesett. Talán évek óta először: nem közömbö­sen és nem jámborul. Mert most minden olyan más volt, mint amit megszokott. A ré­gi- bányaépületből egészen új, ismeretlenül szép ház lett, s mintha csak emiatt bomlottak volna ki a virá­gok a völgyben és a fák zöldjei a hegyekben. A kék égről pedig olyan fényesen sütött a nap, mint az idén még sosem. Kesely finom rezdüléssel megtáncoltatta a napsugarakat barna testén, melyet erre a napra különös gonddal, csillogóra csutakol­tak. És a gyerekek meglátták Keselyt. Meglátták, és vala­mi, soha nem hallott har- sányság támadt az udvaron. Kesely még soha nem lá­tott ilyen ragyogó szemeket. — Nohát! Ez tényleg egy igazi ló! Kesely picii megnyitotta száját. Talán úgy gondolta, hogy nyerítenie illik. De még elijednénekr Jobb lesz a csendes barátkozós. Csak hadd jöjjenek közelebb. A gyerekek azonban nem szaladtak Keselyhez. Kesely alig észrevehetően megreme­gett. Aztán egészen hátrate­kerte nyakát, és szinte kö­nyörgően nézett a gyerekek­re. De ök még mindig nem szaladta!! hozzá. És ekkor meglátta Kesely, hogy miért. Ezek a gyerekek nem tud­nak szaladni. Legtöbbjük lá­bára furcsa gépek szorulnak, másolc mankóval, tolókocsi­val járnak, — Egy igazi lói — a serfia nem hallott, víg hai-sányság tovább tartott, és tovább tar­tott a csillogás is a szemek­ben. — Bizony, itt sok minden igazi lesz! — vették át a har­sány örömet a gyerekektől a felnőttek is, akikben Kesely felismerte új gazdáit. Csak éppen azt nem tudhatta, hogy a Miskolci Egyesített Kórhá­zak és a Szentpéteri-kapui kórház dolgozói. Akik sok más ember segítségével lét­rehozták Nagybarcán a Heine—Medin utókezelő osz­tályt. Akik száz. testileg be­teg cs zömmel elhagyott gye­re!: számára teremtenek itt új, egészséges kis világot. Kesely persze, mindezt nem tudhatja. De csillogó szőre alatt megmozdulnak az izmok. És a nagy, jámbor, barna ló óvatosan közelebb húzza a zöld kocsit a gyere­kekhez. A kocsira kényelmes üléseket készítettek. Hű, mi­csoda kirándulások lesznek itt! Igazi hegyekbe, ahol iga­zi madarak, igazi mókusok vannak a fákon és igazi me­zőkre, ahol igazi traktorok és gépek művelik a földet, hogy minél jobb legyen a termés. Ruttkay Anna jelentős alkotásokkal a kiállí­táson; a tájékozatlan látoga­tó is rátalálhat fokozatosan egyéb, a jók közül is kiemel­kedő más művekre. Nemcsak' az olyan, méltán előnyösen elhelyezett kompo­zíció kelt itt figyelmet, mint Vigh Tamásnak a bejáratnál fölállított, Kürtösök című képe (amely diadalmas hangszerei­nek felfelé mutató lendületé­vel, s ritmusos embercsoportjá­val hirdeti a kor eszméinek nagyszerűségét), hanem a mű­vész kisebb és máshol elhelye­zett kompozíciói is érett, egyé­ni szemléletről beszélnek. S jól illeszkednek a plasztikai együt­tesbe, amelynek élvonalát a modern magyar szobrászat óriása, az időközben elhunyt Ferenczy Béni müvei határoz­zák meg. Élő mestereink közül Pátzay Pálon, Somogyi Józse­fen, Makrisz Agamemnonon kívül az említetteknél ezúttal több munkával szereplő Keré- njú Jenő teszi jelentőssé a gyűjteményt. A szenvedélyesen izgatott expresszív szobrászat újonnan bemutatott jelentős termése Vilt Tibor, pályadíj­nyertes Madách-kompoziciója, a Margitszigeten hamarosan fölállítandó nagy mű kis mo­dellje. Rokon vonások jellem­zik Schaár Erzsébet, műveit — háborúellenes kisplasztikája különösen megrázó —. s ha­sonló izgatottsággal, bár egé­szen más, egyéni hangon szó­lalnak Varga Imre kisbronzai. Borsos Miklós kiegyensúlyo­zott, nyugodt dombormű véhez » erőteljes Derkortta-portréjá­kár fegyelemmel festő Kmefty János, nemcsak Domanovszkjr Endre heves vásznai és Bér* nóth Aurél kompozíciói: teg­napi és mai fiatalok viszik előre a műfaj ügyet. Kokas Ignác fojtott hangú, szilvát drámaisága, Fejér Csaba és Kurucz D. István ugyancsak kevés szavú, sokatmondó fes­tészete, Bartha László szenve­délyes színköltészete egymás­nak felelget. A grafikai ter­mékben már megismert Kon­dor Béla itt is kiemelkedik, s ugyancsak müveinek vívódé hangja ragad meg legelőször, hasonlóan Lakner Lászlóhoz aki szintén grafikájának drá­maiságát hirdeti festményének felfokozottabb hangján. Festőnőink eleven munkás­sága jelentősen gazdagítja az anyagot. Közülük hárem egy teremben található: Szántó Pi­roska a tragikum és az élei színeit-formáit hevíti egyetlen, tömör kompozícióba, Anna Margit busó-képe a mesék ele­venségével ragad meg, • ugyancsak a mesék derűs-gro­teszk világát, idézi más szem­léletmóddal Berky Viola. Míg egy teremmel tovább negyedik társuk. Gábor Marianne me­szes-fehér tájképe teremt egyé­ni hangulatot. Barcsay Jenő. élő mestereink egyike a szobor-teremben kép­viselteti magát: a Nemzett Színház épületéhez készített mozaik-kartonját mutatja be a hátsó falon, mintegy méltókép­pen lezárva az egész kiállítási: v ►múltban kapták meg alkotú- £ ink a művészeti díjakat, a ► Magyar Népköztársaság kiválc ► művésze és az érdemes mű­► vész címeket. Hincz Gyula ►Kossuth-díjas valóban „kiváló ^művésznek” bizonyult ismét szó szerint igazolva a friss cím indokoltságát; a hátalmas és reprezentatív első terembő: is kiválik tüzes színű és széf dekoratívitással teli falkár. pitja. A kiállítás oldalsó ter­meiben megtalálható a szinti i minden műfajban — nemcsak festészetben, olykor szobrá­szatban is — emlékezeteset al­kotó művész' néhány friss grafikája, újabb gobelintervi is. Ugyancsak idősebb alkotót a mai magyar vizfestészet ta­lán legbiztosabb kezű művé­szét illette az érdemes művé­szi rang Elekfy Jenő idei ki­tüntetésével. Két szép akva- relljc látható a grafikai ter­mekben. Tar István idei érdenie* művész legutóbbi nemzeti táv­lati sikerét ismétli meg mos­tani szereplésével, Tiszát szim. bolizáló eröteljes-harmonikuí nőalakjával és kétfigurás kom. pozíciójának harmóniáival. Az idei Munkácsy-díjasók egy része természetesen hi­ányzik a seregszemléről, Ka­ján Tibor, Kassowitz Félix és Szűr-Szabó József grafikusmű­jeleneteket idéz, s Konfár Gyula, aki ugyancsak nagylép­tékű és nagyindulatú képei­vel vonja magára a figyel­met. S végül két grafikus a kitüntetettek névsorából: a vészek alig néhány hete ugyancsak a Műcsarnokbar arattak méltó sikert a karika­túra-kiállításon. Itt vannak vi­szont a képgrafikus, festő é: szobrász kitüntetettek: ifj ► Tizenegy nagy teremben ha [ romszáz művész hétszázötver ► alkotása. Bőséges .látnivalóvá ►fogadja tehát nézőit a Mű | csarnokban a XI. magyar kép ► zőművészeti kiállítás. A közel ► 1A XI. magyar képzőművészeti kiállításon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents