Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-25 / 96. szám

Csütörtök, 1968. április 35, északmagyarorszAg Vákuum impregnáló berendezések exportra A Csepel Vas- es Fémművek i jelű automatikus impregnáló Híradástechnikai Gépgyárában j berendezésen a villamos gépek r‘agy teljesítményű ipari be- tekercseinek, transzformáto- tendezések készülnek szovjet j rainak impregnálása automa- tnegrendclesre. Az ÁVB—1.1 tikus ciklusban történik. Az automatikus impregnálókon kívül fúrógépek, autóvillamos­sági próbapadok, dinamóvizs­gáló és más berendezések ké­szülnek az üzemben. 1 szocialista világkozosség fejiidésének záloga: a proletár internacionalizmuson alapuló egység AZ El, KON—U univerzális au írt villamossági próbapad szériagyártása. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ X ♦ * A ♦ ♦ ♦ ♦ * 4> ♦ ♦ A t * I A „Lázíló cipők Rendezik a kirakato­kat. A boltvezető is kinn áll az utcán. — Mondja kérem, mit lázit maga azokkal a cipőkkel — szólítja meg egy férfi, s a kirakatra mutat, ahol fekete és barna, modern vonalú cipők kelletik magukat 520—590 forintért. — Hogy érti azt, hogy lázitok? — Mióta kirakta eze­ket a cipőket, a felesé­gem csak utánuk áhíto­zik. — És az miért baj? — Miért? Még kérdi? Hol bírja az én pénz­tárcám ... — Már megbocsát uram, de ha az ön fele­sége ezekből a cipőkből akar venni, akkor bizo­nyára tudja, hogy az ön pénztárcája elbírja. * Szóval így vagyunk ezekkel az ultramodern cipőkkel. A szóban forgó cipők nem nálunk, hanem kül­földön készültek. Buda­pesten régen árulják, most néhány párat Mis­kolcra is hoztak belőle, mondhatjuk úgy is, hogy mutatóba. Hogy még mindig jut belőle a ki­rakatba, annak az az oka, hogy úgy látszik, a spanyol nők „nagyobb lábon" élnek, mint mi. mert. a cipők főleg nagy számúnk. Különben, árától függetlenül, el­kelt volna már mind. Most már bőven ben­ne vagyunk a szezon­ban, s erre mit nyújta­nak? Divatos import- cipőt, csekély hatszázért. Vigasztalásul közölték, hogyha nem is nagy mennyiségben, de már a mi gyáraink is gyártják az új vonalú cipőket, s természetesen a nálunk megszokott árakon hoz­zák majd forgalomba. Kíváncsian várjuk! ía. i.) Beszélő számok A tartós fogyasztási cikkek megyei forgalmáról figyelem­re méltó statisztikái állított össze a megyei tanács vb Ke­reskedelmi osztálya. Az 1967-es év forgalmát nézzük meg néhány cikknél. A mosógép már eléggé el­terjedt háztartási gép volt 1960-ban is, ezért itt az emel­kedés nem olyan feltűnő. Ak­kor csaknem nyolcezer dara­bot adtak el egy évben, tavaly pedig tizen háromezret A hűtőszekrény azonban még luxuscikknek számított, mert megyénkben 392 darabot vettek 1960-ban, 1965-ben már 3149-et, s a következő évben 5833-ra ugrott ez a szám, s tavaly 6678 hűtőszekrény ta­lált gazdára. A személygépkocsik novaiján hamar túljutunk. A vizsgált első évben semmi, 1966-ban 818 darab szerepei a rubrikái ban, do mint tudjuk, a gép­kocsivásárlást más tényezők is befolyásolják, ez központi elosztás alapján történik. Érdekes a televíziókészülé­kek elterjedése megyénkben. 1960-ban 2078 készüléket adtak el, 1966-ban már 14 060-at, ta­valy pedig 12 279-et. Takarítók a víz alatt Beváltak a Fehér Amurok Tapolcán Tavaly űj lakókat hoztak a tapolcai csónakázótóba: Fehér Amur nevű növényevő halakat. A mi megyénkben eddig isme­retlen halakat azzal a céllal telepítették a csónakázóba, hogy „kitakarítsák” a tavat, megtisztítsák a rendkívüli mó­don elszaporodott vízinövé­nyektől. Eddig ezt úgy oldot­Virágzó gyümölcsösök a Bodrogközben Rózsaszínbe öltöztek a ba­rackfák a hegyaljai dombo­kon. S túl a Bodrogon, végig a zöldellő bodrogközi tája­kon hófehér pompában ra­gyognak az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek gyü­mölcsösei. György tarlón most virágzanak a kitűnő karban levő körtefák, Páterhomokon a több száz holdas szilváskert­ben gyönyörködhetnek az arra járók. De feslenek már a zemplénagárdi, a kenézlői, a nyíri almafák piros bimbói, és ezerszám rajzanak a méhek a makkoshotykai feketeribizli-, a kenéztől köszmétebokrok kö­rül is. — Gyönyörűek a gyümöl­csösök mindenütt a Bodrog­közben — lelkesedik velünk együtt Takács János, a Sátor­aljaújhelyi járási Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakelőadója —,s ami igen örvendetes, az ápri­lisi fagyok csak jelentéktelen kárt tettek a virágzó fákban. Ez annál fontosabb, mivel ez idén már több új telepítésű szőlő és gyümölcsös fordul termőre, és a termelőszövet­kezetek már számolnak ezek jövedelmével. — Járásunkban az elmúlt években 17 szövetkezeti gaz­daság telepített, nagyüzemi szőlőtáblákat, gyümölcsösö­ket, s ezek beruházási össze­ge, bizony, sok millió forin­tot tesz ki. A kenézlői Dózsa Tsz például a zalkodi út men­tén 200 holdon létesített kitű­nően beállt almáskertet, amely jövőre már termést ad. Ugyan­itt nagyobb területet ültettek be bogyós gyümölcsökkel: rir bizlível, málnával, köszmété­vel. A hercegkútiak az eddig jóformán kihasználatlan, er­dőszéli dombokat málnával, a makkoshotykaiak a Radvány- völgyet feketeribizli vei telepí­tették be. Az Ezüstfenyő Tsz- ben 17 holdon díszük a feke­teribizli, s ezen a nyáron már termőre is fordul, így a vonat­kozó rendelkezések értelmé­ben most, az első termés évé­ben holdanként 8000 forint tá­mogatást kapnak az államtól. Ezenkívül a feketeribizli C- vitaminban gazdag, értékes gyümölcs, nagyon keresett ex- ! portcikk, s a HUNGARO- FRUCT 12 forintot is fizet ki­lójáért a termelőszövetkezet­nek. Magától értetődő, bogy a \ ták meg, hogy a vizet minden, évben leengedték, és a mun­kások kaszával, kapával irtot­ták a növényeket, így a csó­nakok a következő szezonban is úszkálhattak. A szakemberek nagy vára­kozással tekintenek az amurok munkája elé. A megyei tanács halászati felügyelője szemé­! lyesen is részt vett a halak „csomagolásában”, szállításá­ban,. betelepítésében. A vízmű­vek és fürdők igazgatósága nagy részt vállalt a munká­ból. A halak teljes mértékben megfeleltek a várakozásnak. A tóban valóságos „nagytakarí­tást” végeztek, a vizet meg­tisztították az elburjánzott nö- ' vényektől, így a csónakázótó mar a jelen pillanatban is a vendégek rendelkezésére áll. A halak közben súlyban is gyarapodtak. A betelepített egykilós példányok ma már 3—í kilósakká váltak, és mint a delfinek ugrálnak, ficánkol­nak a csónakok között. Most még félnek, ijedeznek a csóna­koktól. & néha a csónakázik is ijedeznek a halaktól. Nem­régiben például az egyik jól megtermett hal beugrott a csónakba, onnan pedig az evezős ijedtében beugrott a tóba. A nevetésen, illetve a ki­nevetésen kívül nagyobb baj nem történi. Az amurok „munkaideje” 1 azonban lejárt A tavat meg- I tisztították, ezzel táplálékuk is i elfogyott. A halakat a tervek i szerint elszállítják a Dunán túl levő dinnyék halnevelc 1 intézetbe, cserébe pedig újra . fiatal példányokat hoznak Ta- ; polcára. Mesterséges úton te­nyésztett példányokat, mivel a Fehér Amur ez ideig termésae- í les módon még nem szaporo- | dik hazánkban. A szakembe­rek azonban továbbra is figye­lemmel kísérik a tapolcai amurokat: arra gondolnak, ! hogy a tapolcai meleg vízben felnőtt, halak esetleg mégis visszatérnek a szaporodás ter­mészetes médiához. ’ hegyaljai termelőszövetkeze­tek szőlőt telepítenek a legna­gyobb területen. Az állami tá­mogatást természetesen ez­után is megkapják, amint ; venyigék termőre fordulnak Ez idén az állam összesen há- rommillió forintot űzet ki a: új telepítések ez évi támoga­tása fejében a járás tsz-einek Ennek kétharmadát, kereker kétmillió forintot a hercegkú ti Remény Tsz kapja, amely­nek 105 holdnyi szőlője for­dul ezen az őszön termőre, 40< ezer forint pedig a sárazsadá nyi Jóreménysóg Tsz-t illeti 16 holdnyi szőlő után. Most látják igazán a tsz- gazdák, hogy érdemes vol szőlőt, gyümölcsöt telepíteni Igaz, annak idején sokat töp rengtek rajta, hiszen nem ki: összegű beruházásról kellet akkor dönteniük. Ma má örülnek, hogy mégiscsak he lyesen cselekedtek. Az állam támogatásból a beruházás költségek nagy része megté­rül, a termőre forduló szőlős- kertek. gyümölcsösök pedi£ nagyban hozzájárulnak a ta­gok jövedelmének növelésé hcz. Hegyi József ”árt vezetőségének politikájá- >an. Azok a kommunisták, alak yakorlati tevékenységeikben nellőzik az internacionaliz­mus élveit, akarva-akaraüan i szocializmus számára végze- es nacionalizmus útjára lép­lek. Nincs és nem lehet olyan internacionalizmus, amely megfér a szovjetéi lenesség gél, i szocialista világrendszerhez, 'üződó kapcsolatok lazításával. A testvéri Szovjetunió és -lazánk közti viszony eleven oéldája a szocializmus útján járó népek újfajta, baráti kap­csolatainak. A szocializmus tel­jes felépítésére irányuló to­vábbi munkánkban még foko­zottabban kívánunk építeni er- ■e a kapcsolatra. Ezt szolgálja a további 20 évre meghosz- szabbított barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés. A jelenlegi körülmények kö­zött különösen nagy jelentő­ségre tesz szert a nemzeti és a nemzetközi feladatok össze­kapcsolása. A nemzeti felada­tok megoldásáért vívott harc­tól, a dolgozó tömegek érde­keitől elszakítva nem lehet szó nemzetközi kötelezettségek teljesítéséről, ugyanakkor a nemzeti feladatok sikeres tel­jesítése sem lehetséges anélkül, bogy1 a szocialista országok és kommunista pártjaik részt ne vennének a közös problémák megoldásé ban. P ártunk politikája is tük­rözi a nemzeti és a nem­zetközi érdek dialekti­káját.. A szocializmus teljes felépítésére nemzeti összefo­gásra van szükség. Ez a politi­ka kifejezi a munkásosztály es dolgozó népünk érdekeit. Mi­nél eredményesebben dolgo­zunk, annál erősebb lesz szo­cialista rendszerünk, ezzel vi­szont szolgáljuk a nemzetkö­zi munkásosztály és a szocia­lista világrendszer ügyét is, mely visszahat munkánk ered­ményére, vívmányaink megvé­désére. Szocialista és nemzeti törekvéseinket tehát csak a Szovjetunióval és a szocialista országokkal összefogva való­síthatjuk meg. Az SZK.P és a kommunista pártok mindent elkövetnek a szocialista világrendszer, a szocialista országok kommu­nista pártjainak egységéért, mely legfőbb alapja a kommu­nista világmozgalom egységé­nek is. Az egység megsokszo­rozza az erőt., garanciája a szo­cialista forradalom győzelmé­nek, vívmányaink megvédel- mezésének. Az egység nem kö­vetel azonosságot a legapróbb részletkérdésekben. Ilyen egy­ség szinte elképzelhetetlen. De az alapvető, döntő, lényeges kérdésekben igen. Az imperialista országok ag­resszív politikája még sürge­tőbbé teszi a szocialista orszá­gok egységének, a kommunista világmozgalom összefogásának helyreállítását. Az egység meg­bomlása lehetőséget nyújt az agresszió fokozására is. Más­felől az imperialisták is egye­sítik erőiket a szocialista or­szágok, a kommunista világ­mozgalom ellen. Meggyőződé­sünk, hogy a kommunista vi­lágmozgalom egysége a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus alap­ján helyreállítható. Ennek irányába hatnak azok az erőfeszítések, egységtörek­vések, amelyeket a kommunis­ta és munkáspártok kifejtenek egy nemzetközi tanácskozás ér­dekében. A kommunista és munkáspártok budapesti ta­lálkozóján nagy lépést tettünk I előre a nemzetközi kommun is­la mozgalom erősítése, az in- ! temacionalista szolidaritás fej- ! lesztése útján. A kommunista és mun­káspártok konzultatív , találkozóján elért ered­mények azt mutatják, hogy a nemzetközi tanácskozás a megvalósítás stádiumába ju­tott. A találkozó eredményé- ; bői, visszhangjából arra lehet következtetni: ami a nemzet- ! közi tanácskozás megvalósulá­sát és eredményességéi illeti, I forradalmi optimizmusunk nem alaptalan. *• tlray Miklós , A nemzetközi kapcsolatok új 1 típusának kialakulása azonban elég bonyolult, sokrétű folya­mat, olyan súlyos örökségnek f leküzdése kapcsolódik hozzá, i mint a nemzeti elzárkózás, vi­szály, bizalmatlanság. Ezen : túlmenőleg a múltból örökölt 1 különbségek is nehézséget i okoznak a sokoldalú együtt­működés kialakításában, a i nemzetközi szocialista mun- < kamegosztás rendszerének i megteremtésében. A szocialista világrendszer országai között keletkező ér­dekellentétek azonban nem a szocializmus lényegéből faliad­nak, és a fejlődés, az alapvető érdekek azonossága az ellen­tétek leküzdésének irányába hat. Az egész eddigi tapasztala­tok szemléltetően igazolják, hogy a szocialista világközös­ség sikeres fejlődésének, s a nemzetközi eseményekre gya­korolt befolyása további növe­kedésének záloga a marxizmus —leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus iránti hűség, Az ettől való eltérés súlyos következményeket von maga után nemcsak a szocialista vi­lágrendszer, hartem a nemzeti érdekek szempontjából is. N em véletlen, hogy a nem­zetközi reakció nagy ap­parátussal támadja a . proletár internacionalizmust, s minden úton-módon terjeszti, növeli a nacionalizmust. Ez a burzsoá politikai irányzat ve­szélyezteti ma leginkább a munkáshatalmat, a forradalmi erők egységét. A szuverén it ás túlzott hang- súlyozása, az ..önerőre való tá­maszkodás”, a „semleges” ál­lásfoglalás politikája, a Szov­jetunió jelentőségének, az SZKP szerepének eltorzítása erősíti a nacionalista tenden­ciákat. Különösen veszélyes a nacionalizmus akkor, ha nagy­hatalmi sovinizmus formájá­ban jelentkezik, mint napja­inkban a Kínai Kommunista a második világháború után a forradalmak új hulláma bontakozott ki: népi demokratikus és szocia­lista forradalom zajlott le, ki­alakult a szocialista világ- rendszer. A Szovjetunió önzet­len, áldozatkész harca és sok­oldalú segítsége döntő szere­pet játszott abban, hogy a né­pek egész sora felszabadult és az önálló nemzeti fejlődés út­jára lépett; s abban, hogy a szocialista társadalmi rend há­rom földrészre kiterjedő vi­lágrendszerré fejlődött. A forradalom győzelme után a szocialista fejlődés távlatai­nak meghatározása volt a fel­adat. A szociaüsta világrend- szerhez tartozó országokat ve­zető marxista pártok-arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az előrehaladás feltétele a szo­cialista országok szoros szö­vetségének kialakítása. Ennek a szoros szövetség­nek kialakítása a társadalmi- gazdasági és politikai rend­szer azonos típusán, az egysé­ges marxista—leninista ideo­lógián alapszik. A szorosabb szövetség felvetette a kapcso­latok formáját a szociaüsta or­szágok között. A kapcsolatok formáit, elveit több dokumen. tűm megfogalmazta. A szocia­lista országok kölcsönös viszo­nyát a teljes egyenjogúság, s területi sérthetetlenség, az ál­lami függetlenség és nemzet: szuverenitás tiszteletben tar­tásának, az egymás belügyei- be való be nem avatkozásnak a sokoldalú kölcsönös együtt­működésnek elvei határozzak meg. A szociaüsta országok kölcsönös viszonyának elvá­laszthatatlan része a kölcsönös testvéri segítség, melyben s proletár internacionalizmus el- ved nyilvánulnak meg. Ezen elvek alapján a szu­verén szocialista államok gaz­dasági, politikai és honvédel­mi együttműködése egészsége­sen fejlődik, történelmi je lentőségű eredményeket ér eL

Next

/
Thumbnails
Contents